Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-05 / 156. szám
6. oldal Gazdaság 1994. július 5., kedd Kiváló lehet a magyar termék Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék: ilyen háromnyelvű védjegy kerülhet a közeli jövőben azokra a hazai élelmiszerekre és italárukra, amelyek minden tekintetben kiválóak. Mindezt pályázat útján és igen szigorú követelményrendszer teljesítése esetén természetes és jogi személyek termékei egyaránt elnyerhetik. A nemrég indított élelmiszer-marketing program szerves eleme és a magyar élelmiszerek piaci bevezetését, pozícióit erősítő módszer a REK1- MAT-védjegy alkalmazása. Az önkéntes és nevezési díjjal párosuló pályázatok az állandóan működő Operatív Szervezetnek küldendők. Független szakmai bírálók véleménye alapján a Védjegy Bizottság dönt, s maximum három évre ad jogot a Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék védjegy feltüntetésére. Az ilyen minősítésű élelmiszert és italt bejelentés nélkül, folyamatosan ellenőrzi a védjegytulajdonos szakminisztérium. Minden olyan, hazánkban bejegyzett élelmiszer- és italgyártó pályázhat, akinek termékében legalább 51 százalékos arányú a magyar teljesítmény, a legszigorúbb hazai és Európai Unió-normáknak megfelel, minőségbiztosítási rendszere hosszú távú garanciát nyújt, valamint csomagolása technológiai, esztétikai és környezetvédelmi szempontból egyaránt kifogástalan. A tervek szerint az idei Foodapest kiállításon ismerheti meg a nagyközönség az első védjegyes termékeket, amelyek - jövőbeli társaikkal együtt - a hazai és külföldi piacon a keresett, megbízható áruminőség magyar éllovasai lesznek. Három napra bezáratták a boltot Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal továbbra is fokozottan ellenőrzi a nyugtaadási kötelezettség teljesítését. Az első öt hónapban 19 ezer esetben folytattak ilyet. Ezek során 320 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki. Idén január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvény módosítása révén már az üzleteket is bezárattathatja az APEH. Erre akkor kerülhet sor, ha két éven belül már negyedik alkalommal mulasztja el a számla-, illetve nyugtaadást az ellenőrzött üzlet. Az év első öt hónapjában Pest, Békés, Zala, Komá- rom-Esztergom megyében 2-2, a fővárosban, Győr-Mo- son-Sopron, Tolna, Heves, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Vas megyében 1-1 üzletet zártak be három napra a revizorok. ARAT JAK A BORSÓT. Palotás határában készült felvételünk, ahol 45 hektáron megkezdték a rajnaitörpe borsó aratását. Amint azt Molnár Lajos kombájnvezetó' elmondta, a termés jobbnak ígérkezik a tavalyinál. Fotó: Kun Király József A bankok bármikor eladhatnak és vehetnek kívánt értékű fizetőeszközt Továbbra is stabilan, kiegyensúlyozottan működik a bankközi devizapiac, ami azt jelenti, hogy nemzetgazdasági szinten az országba különböző formában beáramló deviza fedezi az esedékes kiadásokat. A Magyar Nemzeti Bank korlátlanul rendelkezésre áll a devizapiac szereplői számára. így a bankok biztosak lehetnek: bármikor eladhatnak, illetve vehetnek kívánt mennyiségű külföldi fizetőeszközt. Mindezt Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mondta el. Nem erősítette meg, de nem is cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint az MNB a napokban mintegy 20 millió dollár értékben intervenciót hajtott végre a bankközi devizapiacon. Elmondta: intervenció alatt mindenféle jegybanki beavatkozás értendő. Ebbe a körbe tartozik, ha valamely kereskedelmi bank elad az MNB-nek vagy vásárol tőle, és természetesen az is, ha a központi bank kezdeményezi az üzletet. Mivel a piac kiegyensúlyozott, így sokszor hetek telnek el anélkül, hogy a Magyar Nemzeti Bank valamilyen formában jelen lenne a piacon. Máskor viszont ezzel ellentétes folyamatok is lejátszódnak. Az MNB, ha szükségét érzi, akkor önmaga is kezdeményez beavatkozást, de ezt általában nem indokolja. Mindennek az a magyarázata, hogy a jegybank is tesztelni kívánja a piacot, mégpedig úgy, hogy szándékait nem hozza nyilvánosságra. A gazdaság szempontjából azonban az az alapvető, hogy a piac folyamatosan kiegyensúlyozott, bár jelentős hiány van a folyó fizetési mérlegben, illetve a külkereskedelmi mérlegben. A Magyar Nemzeti Banknak az év hátralévő részében 750 millió dollárt kell törlesztésre, 500 millió dollárt pedig kamatfizetésre fordítania. Mivel azonban a tartalékok szintje meghaladja a 6 milliárd dollárt, így az MNB dönthet arról, hogy mikor vesz fel külföldön új hiteleket, illetve mennyiben fedezi a kiadásokat a tartalékok felhasználása révén. A nemzetgazdaság pénzügyi egyensúlyát figyelembe véve pedig az állapítható meg, hogy a fizetési mérlegben kialakult hiányt továbbra is fedezi a beérkező működőtőke, a vállalatok külföldi hitelfelvétele, a lakossági devizaszámlákon elhelyezett pénzek, valamint az egyéb devizabevételek. Ez pedig azt jelenti, hogy a központi bank a jelenlegi körülmények között is képes fenntartani az árfolyam-stabilitást, ami a gazdaság tervezhető működőképességében alapvető. Állami támogatás öntözésfejlesztésre Az évek óta tartó aszály felértékelte az öntözéses gazdálkodást. Ezt jelenleg a 6,4 millió hektár alig öt százalékán: 360 ezer hektáron folytathatják. Az újabb felmérések szerint a terület 160 ezer hektárra szűkült. A kormány nemrég elfogadta az öntözésfejlesztés ezredfordulóig szóló programját. Erről Vörös István, az FM főosztály- vezetője elmondta: a meliorációra és öntözésfejlesztésre, talajvédelmi és vízháztartást szabályozó, talajjavítási és terület- rendezési munkákhoz, továbbá rizstelepek létesítéséhez, korszerűsítéséhez, illetve öntözőgépek vásárlásához az egyéni és társas vállalkozások a beruházás költségeinek 40 százalékára vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe. Ehhez további 30 százalékos, három év alatt visszafizetendő támogatást igényelhetnek, akik új meliorációs és öntözési létesítmények építésébe fogtak, illetve a meglévőket felújítják. Az idén a vízkárelhárító létesítmények felújítására, karbantartására 400 millió forint áll rendelkezésre. A meliorációra és öntözésfejlesztésre a 40 százalékos vissza nem térítendő támogatást 1,3 milliárddal segítik. A 30 százalékos visszafizetendő támogatásra 600 millió forintot adnak. Lakossági devizaszámlák Ötmilliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák értéke. Ennek több mint a fele a múlt havi egyszázalékos leértékelésből és az időarányos kamatokból származik. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI érdeklődésére elmondták, hogy május végén 227,7 milliárd forintot — csaknem 22 milliárd dollárt - tett ki a lakossági devizaszámlák értéke. A befizetés 40 milliárd, a kifizetés pedig 35 milliárd forint értékű volt. A devizaszámlák valamivel több mint a felét német márkában, 20 százalékát amerikai dollárban, 13 százalékát pedig osztrák schillingben vezetik. Öt hónap alatt több mint 23 milliárd forinttal növekedtek a számlák, amelyeknek mintegy fele az eddigi forintleértékelések következménye. Az új földtörvény hamarosan életbe lép Július 27-én lép életbe a termőföldről szóló törvény, melyet áprilisban fogadott el az Ór- szággyűlés. A jogszabály megjelenésére az Alkotmánybíróság azon határozata után kerülhetett sor, mely kimondja, hogy a törvény szövegének - a köz- társasági elnök által kifogásolt, a tulajdonszerzést korlátozó - szabályai nem ellentétesek az alkotmánnyal. Eszerint gazdasági társaságok és kevés kivétellel a jogi személyek, valamint külföldiek nem szerezhetnek földet Magyarországon. A belföldi magánszemélyek által megszerezhető földterület nagysága nem haladhatja meg a 300 hektárt, illetve értéke a 6000 aranykoronát. Azokban az esetekben, ahol már jelenleg is ennél nagyobb földterület van egy magánszemély birtokában, a törvény megengedi annak jövőbeni tulajdonlását is. A korlátozás alól kivételt képez a közös tulajdon megszüntetése, valamint az, ha valaki a kisajátított földje után kapott pénzért új földet vásárol. Nem számít tulajdonszerzésnek, így korlátozás alá sem tartozik a törvényes öröklés, az elbirtoklás, illetve amennyiben valaki árverésen szerez földtulajdont. A belföldi jogi személyek közül csupán a magyar állam, az önkormányzatok, az erdő- és legelőbirtokossági társulatok és a közalapítványok szerezhetnek földtulajdont. Hasonlóan a belföldi magánszemélyekhez, a külföldi magán- személyek is elcserélhetik már meglévő termőföldjeiket, és kisajátított birtokuk kárpótlásaként kapott jegyen is vásárolhatnak területet. A törvény szabályozza a haszonbérietek nagyságát és idejét is. Eszerint a haszonbérlet általában 10 évre szólhat, az erdők és különböző ültetvények kivételével. Utóbbiak esetében ennek időtartama több lehet. A magyar állam és az önkormányzatok korlátozás nélkül köthetnek haszonbérleti szerződéseket. Belföldi magán- és jogi személyek legfeljebb 300 hektárt, illetve 6000 aranykoronát vehetnek haszonbérletbe, míg a gazdasági társaságok, illetve a szövetkezetek 2500 hektárt, 50 ezer aranykoronát. No, asszony! A farmer már megvan, csak a gazdaság hiányzik még. Ferter János rajza A GAZDASÁG HÍREI Üzleti telefonkönyv jelent meg Újabb üzleti telefonkönyv jelent meg Magyarországon az osztrák Herőit Business Dara kiadásában. Harmincezer példányban látott napvilágot. A könyvben 2500 címszó alatt több mint 15 ezer cég alapadatai szerepelnek, és évente háromszor frissítik fel. A jegyzéket hamarosan 30 ezerre bővítik, és CD-n is kapható lesz a telefonkönyv. Új mérnökszak az egyetemen Élelmiszer-minőségi, -biztosítási agrármérnöki szakot indít a következő oktatási évben a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kara Mosonmagyaróváron. Feladatuk az lesz, hogy a talajműveléstől az élelmiszer-feldolgozásig terjedő technológiai folyamat egészét a beltartalmi érték megőrzésének szolgálatába állítsák. Az új képzés osztrákmagyar együttműködésben valósul meg. Környezetbarát hazai benzinkút A talajt és a talajvizet dupla falú tartályokkal, tisztító és visszaforgató berendezésekkel óvó benzinkutat avatott a Mól Rt. Mindez a legmagasabb nemzetközi technológiai szolgáltatási és környezetvédelmi normáknak megfelel. Digitális telefonközpontok Körmend és Szentgotthárd térségében, valamint az Őrségben december végéig 15 település lakói jutnak világszínvonalú, digitális telefonközponthoz. A fejlesztések összköltsége 1,7 milliárd forint, amiből a lakosság befizetései mintegy 160 millió, az ön- kormányzatoké pedig 41 millió forintot jelentenek. Tanulmány a munkaerőpiacról . A Munkaügyi Kutatóintézet a közelmúltban átfogó tanulmányt készített. Az utóbbi néhány évben 32 százalékra emelkedett a nem foglalkoztatottak aránya a munkaképes korú népességen belül. Azok egyik fele munkanélkülivé, a másik pedig úgynevezett inaktívvá vált: háztartási alkalmazott, korengedményes, nyugdíjas vagy tanuló lett. A kárpótlás utolsó lehetősége? Tumultuózus jelenetek, hosszú sorok az értékpapír-kereskedők pultjai előtt. A kínálatot meghaladó kereslet csalhatatlan jelei tapasztalhatók egyes részvények iránt. Áttörés következett be a részvény-fronton? Olyan ország lettünk, ahol a kisember nem a bankba, hanem a részvényt kínáló brókerekhez viszi megtakarított pénzecskéjét? Csodák nincsenek, vagy legalábbis nagyon ritkán és nagyon régen történtek. Arra tehát gondolni sem lehet, hogy gyökeres és tartós fordulat következett volna be a részvény- keresletben. Az egyik, s talán tartós hatású indíték: a '70-es évek eleje óta magánforgalomban is lehetnek értékpapírok, kezdetben csak vállalati kötvények, majd később már részvények is. Közel százezren kezdtek foglalkozni a tőzsdén és a tőzsdén kívül íj értékpapírok vásárlásával. Ők tudják, milyen papírra érdemes áldozni, mire nem. Minden bizonnyal fontos szerepe van az értékpapírpiac élénkülésében a megjavult részvénykínálatnak. Azok a vállalatok, amelyeknek a részvényeit most árulják, vagy kárpótlási jegyre cserélik, tartós piacra, áremelkedésre számíthatnak, s e cégek tönkremenetelének is kisebb a veszélye, mint az általában lenni szokott. A keresletet elsősorban a jó részvénykínálat növeli. Az előbbi érveknek ugyanakkor ellent mond, hogy a piac élénkülése egy banki kamatlábemelési szakaszban következett be, amikor pedig az emberek inkább a kiszámítható, biztos hozamot kínáló bankbetéteket szokták választani, még azon az áron is, hogy eladják a korábban vásárolt részvényeiket. Ezt az ellentmondást, úgy gondolom, még sokáig elemezni fogják az erre hivatott közgazdák. A piac élénkülésének elfogadható oka lehet az is, hogy a mostani kereslet mögött talán az el nem költött kárpótlási jegyek állnak, az a tulajdon jelenik meg, amivel eddig sokan nem tudtak mit kezdeni, és most megijedtek, hogy a nyakukon marad. Mert ki tudja, a következő kormány, ha nem is változtat visszamenőleg a kárpótláson, talán nem tekinti majd lényegesnek, hogy javítsa a jegyekkel szembeni kínálatot. Most és gyorsan kell a cserét végrehajtani, gondolják az érintettek. Ha sokan vannak, akik így gondolkodnak, érthető, ha hirtelen megnő a sor az értékpapí- rárudbk pultjai előtt. Bácskai Tamás
