Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-30-31 / 178. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1994. július 30-31., szombat - vasárnap __________MINDENNAPI NYELVÜNK_______ A z élőszó hangzásának nemkívánatos jelenségei mai beszédgyakorlatunkban Nem tartjuk véletlennek, hogy egyéni és közéleti élőszóbeli megnyilatkozásaink hangzás- világával kapcsolatosan a fület sértő, hallásélményünket is megterhelő, s ugyanakkor hal­lásérzékenységünket is gyen­gítő, öncélúan túl hangos be- szédkömyezetünk a beszédfe­gyelmezetlenség melegágya is. A természetellenesen meg­emelt hang, a lármás beszéd­mód, a felgyorsult, a habari beszédirammal együtt járó, nemkívánatos jelenség és gyakorlat sem a rádiós, sem a televíziós adásokban nem le­het figyelemfelkeltő hatású. Riportereink - tisztelet a kivé­telnek - magas fejhangon el­mondott, éneklő és hadaró tempóváltásokkal hangoztatott kérdéseire sokszor szenvtelen, fahangon hablatyoló, csám­csogó, nyekergő, vagy pedig nyafkán elökelősködő ejtésvál­tozatokkal felelgetnek a riportalanyok. A szinkronizált filmek hangzásvilágában a megszóla­lás hitelességét is megkérdője­lezheti a dühödt vagy kedves­kedő nyivákolás, a helytelen hangsúlyokon és hanglejtése­ken táncikáló hebegés, nyökö- gés. Nap mint nap tanúi lehe­tünk a szakértői megbeszélé­sek, hozzászólások logikus ta­golás nélküli, egybefolyó han­gosításában a mindent meg­növelt hangerővel érzékeltető túlhangsúlyozásnak. Az ezzel együtt járó, mesterkélt, üres frázisokkal telített, hangzatos dagályosság erőltetett modo­rosságát még elviselhetetle­nebbé teszi a nyögdécselő nyökögés. Az ö-kegők, az e-kegók felesleges ö-ö-ö, e-e-e-féle hangokkal tűzdelik tele beszédük hangzását. Van­nak, akik a szakértők tipikus beszédmodorát csak akkor íté­lik el, ha a nyögdécselést fur­csa szájrándítások és felesle­gesen elnyújtott hangzásfor­mák is kísérik. De olvashatunk olyan kritikai megjegyzést is, hogy ez a beszédmodorosság „anyaországbeli” jelenség és gyakorlat, s a külföldi magyar szakemberek beszédét nem jellemzi. Mivel együtt kell élnünk a rádió és a televízió adásainak hangzásvilágával a korai gyermekkortól kezdve, nem lehet közömbös számunkra az a nemkívánatos jelenség, hogy a megszólaló gyerekek gyak­ran selypegnek, dadognak, nyafka magánhangzókkal mo­tyognak, motyorékolnak, vagy táncikáló ritmusváltásokkal sétáltatják a modorosán meg- zengetett hangzásformákat. Az egészséges beszédritmus elleni merényletnek tekinthet­jük az emeltebb hangadásnak petyhüdt ajakműködéssel való megjelenítését és az egyre erősödő hadarás okozta rit- • mustalanságot. A televízió könnyűzenei műsorainak fia­tal vezetői az érzelmileg túl­színezett hangzásjelenségek­kel, különösen a pattogó, lep- pegö és szűk hangterjedel­mekkel, egyenlőtlen hang- színváltásokkal, a halk és megemelt hangadások célsze­rűtlen váltogatásával terhelt szótagnyelésekkel szinte tuda­tosan rájátszanak arra, hogy olyan beszédkömyezetet te­remtsenek, amelyben túlten­genék - a fiataloskodó beszéd­típusra jellemző frissesség, öt­letesség mellett - a zajjal ter­helt, nemkívánatos hangzási hatások okozta ritmuszavarok, a megemelt hangerőváltások, a rövidre kényszentett, hosszú mássalhangzók ejtései. Az általában is túl hangos beszédkömyezetünkben, a za­jos, ricsajos, lármás élőszóbeli megnyilatkozásainkban je­lentkező hangzásbeli jelenség és gyakorlat károsító hatásával ifjúságunk nap mint nap talál­kozik. A diszkók „ricsajjá őrjí­tett zenéi, dühödt nyivákolá- sai” (Ladányi Mihály), a rock-orgiák ordítozó ríkolto- zásai, a rádió és a televízió könnyűzenei műsorainak han­goskodó ricsajozásai szinte kibírhatatlan zajként lármáz­nak a fülbe. A dermesztőén nyers, a fület sértő hangosko­dások beszédszervi, idegrend­szerbeli, valamint hallásbeli zavarokat is okozhatnak. Saj­nos, egyre szaporodik azoknak a fiataloknak a száma, akik - gyengülő hallásérzékenységü­kön túl — hallásképességük romlásáról is elszomorító pél­dákat nyújtanak. Nem is szólva arról, hogy a nagyon hangos beszédmód megterheli a gégét és a hangszalagokat is. S ha a hangzó beszéd helyes­ségének feltételei között a be­szélőszervek megfelelő álla­pota is fontos szerepet játszik, akkor arra is nagyobb figyel­met kell fordítanunk, hogy a beszélőszervek működését az azokat gyengítő zajterheltség­től is megóvjuk. A kiabáló, az érdes hangadás nemcsak be­szédünk hatásfokának, érthe­tőségének állíthat csapdát, ha­nem a mondanivalónknak is. S mivel a beszéd hangalakja a gondolat köntöse - állítják a klasszikus retorikák szerzői -, ezt a „köntöst” nyűvik napja­inkban az erőszakos reklámok rikoltozásai. Pázmány Péter nem véletlenül fogalmazott így: A nagy hang „azokhoz il­lik, kik okosságtól üresek”. Szívleljük meg Pázmány sza­vait, mert ha kibírhatatlan zaj lármáz fülünkbe, értelmét vesztheti mondanivalónk ér­zelmi őszinteségének hiteles­sége is. Dr. Bakos József A rövidlátó esete a „marslakókkal” Berohan egy sokdioptriás szemüvegű ember a rendőr­ségre, és ezt kiáltja: - Nem messze tőlem leszálltak a mars­lakók!- Egészen biztos ebben? - kérdezi kétkedve a nagybajuszú őrmester.- De mennyire!... Folytatását lásd a vízsz. 1. és függ. 45. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A férfi további szavainak első része (zárt betűk: L, A, E) 14. Étteremben ételt, italt kér­nek 15. Lázit, idegesít 16. Ma­gad 17. Amelyik személyt 18. Nádudvari nagyvállalat 20. Nemzeti Tanács, röv. 21. A nagymama megszólítása egyes területeken 23. Lám 24. Cigány - a cigányok nyelvén 25. Ko- márom-Esztergom megyei te­lepülés 26. A földtörténeti ókor befejező szakasza 28. Kirándu­lás (névelővel) 30. Vezetékben kering 31. Életben tart 33. Az igenlés kifejezése 34. Valahon­nan származó 35. Ötszázegy - római számmal 36. Női név 38. Bolti alkalmazottak 39. Védés közben visszafelé ugró 4L Azok a távolabbi személyek 43. Terméket értékkel ellátó 44. Ige végződés 45. A súlyát meg­határozzák 46. Csapadék 47. Ritka női név 50. Állam Elő-Ázsiában 51. Műszaki ka­tona 53. Antik, régies hangu­latú 54. ... édes (émelyítően kedves) 55. Altatószer kórhá­zakban 56. Idegvégződés 58. Életkor - angolul (AGE) 59. A múlt idő jele 60. Karol 61. Al­vás közben látott képzet 63. Ausztria és Vatikán gk.-jele 64. Régi, zsinóros felsőkabát 66. A terhet nagy nehezen az udvarra vitte FÜGGŐLEGES: 1. Mozgásszervi elváltozá­sokkal foglalkozó tudományág 2. A tárgyat a polcról eltávolítja 3. Részben hagyni! 4. Holland úszónő (Kok) 5. A részére 6. Éghajlat 7. Zúdít 8. Zoltán Erika monogramja 9. Ehhez ha­sonló méretű 10. Női név 11. Kiváló színész volt (Lajos) 12. Némán lógó! 13. Hervadásnak induló 19. Fohász 22. Művészet - franciául 24. Öltözködési cikkek árusítása 25. Ránc (né­velővel) 27. Esőtől nedvessé válik 29. Edzőtáboráról ismert város 30. Valamiről elragadta­tással beszélő 32. Nem szabad kiderülnie 34. Elébe kerül 37. Torok egynemű hangzói 38. Női név 39. A mondás szerint rossz tanácsadó 40. Izmos 42. Testalkathoz készített mha jel­zője 44. Időnként leveleket küldő 45. Az idézet folytatása (zárt betűk: O, T) 46. Női név 48. Magasztos hangú költe­mény 49. Nem ér ..., káposzta a fejem (gyermekmondóka) 51. Újpesti sportegylet 52. Mályva­féle dísznövény 55. A csoport elején 57. Elhasználódó 60. Középen kötöz! 61. Faipari szakmunkás 62. Férfiak - ango­lul (MEN) 65. Néma nóta! 67. Szintén 68. Kettős mással­hangzó A megfejtéseket augusztus 4-ig küldjék be. A nyertesek névsorát szombati számunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény” ! Báthory Attila „Egyszer ehető” a neve az eperfa termésének, mivel - kevésbé kellemes íze miatt - nem akarjuk ismételten megkóstolni Kréta szigetének virágcsodái (III.) Ha valaki Krétát jellemezni akarná, röviden így fogal­mazna: nagyon szép, de olyan kopár. Persze, ez csak részben igaz. Hiszen még a legkopá- rabbnak tűnő hegyek is táplá­lékul szolgáló növényeket ne­velnek. Görögországnak - így Krétának is - az egyik legked­veltebb állata a kecske. Mond­ják, hogy a kopárság jórészt a mindent lerágó kecskék fa­lánkságának köszönhető. Legkedveltebb táplálékuk a nálunk is ismert tölgy legszá- razságtűrőbb, ehhez a klímá­hoz szokott faja. Még a levelei is mások. A felületes szemlélő összetévesztheti az ilex-szel (magyal), mivel hasonlóan fé­nyes, sötétzöld, merev és szú­rósan fogazott szélű levelei vannak. A mi tölgyünkkel el­lentétben ez örökzöld, ala­csony, bokros növésű. Ter­mése viszont ugyanolyan makk, csak nálunk a vaddisz­nók, Krétán a kecskék fo­gyasztják. Sajnos, olyan siker­rel, hogy az állomány egyre csökken. Vadon termő emberi táplá­lék a szentjánoskenyérfa ter­mése. Ez az örökzöld, száraz­ságtűrő fa Magyarország déli, melegebb fekvésű vidékein ismert. Magassága elérheti a 10-12 métert. Levelei bőrsze- rűek, szép fényesek. Értékét a 10-20 cm hosszúságú, hüvely­szerű termései adják, amely­nek nagyon magas a cukor- és proteintartalma. Ezzel táplál­koztak régen a szegény vándo­rok, így Keresztelő Szt. János is (innen kapta a nevét), ami­kor a pusztában élt. Északibb országok emberei mint deliká- teszt vagy mint „biotáplálé­kot” ismerik. A krétaiak sokra becsülik vaskos levelei miatt is, mivel hívogató árnyékot ad a forró nyári napsütésben, továbbá védelmet az ősszel beköszöntő esők ellen. A gránátalmát is ismerik ná­lunk, sőt - hasonlóan a szent­jánoskenyérfához -, védett fekvésben meg is marad, hi­szen enyhén fagytűrő. Élénk, korallpiros virágai mutatósak, de sárga-narancssárga termé­sei csak meleg, hosszú őszön érnek be. Krétán, illetve a ha­sonló éghajlatú vidékeken termése a narancs méretét is elérheti, és ugyanolyan ha­szonnövényként termesztik, mint nálunk az őszibarackot, a szilvát. Magvainak sokasága (ami fogyasztását kissé kelle­metlenné teszi) miatt ma is él az a szokás, hogy újév napján gránátalmát törnek szét a ház küszöbén, hogy odaköltözzön a gazdagság, a szerencse, avagy a gyermekáldás. Meg­győződésük, hogy a fenti szimbólumok miatt az az alma, amit Paris királyfi Afro- ditének ajándékozott, nem is lehetett más, mint gránátalma. Mint gyümölcs, ma már nem nagyon kedvelt fanyarsága és a sokat emlegetett magja mi­att, de nagyon kellemes, ízle­tes üdítőital készíthető belőle. Júniustól augusztusig virág­zik, így termését csak a krétai utószezont kihasználó turisták élvezhetik. V. Pénzes Judit Néhány gondolat a rejtett éhezésről A mikrotápanyagok - például a jód, a vas és különösen az A-vi- tamin - hiánya a gyermekek milliói számára épp olyan halá­los veszedelem és sokkal álta­lánosabb, mint az élelmiszerhi­ányból fakadó éhezés, de csak nemrég fedezték fel, hogy ez a „rejtett éhezés”, az alultáplált­ság alattomos formája milyen nagy mértékben veszélyezteti a világ gyermekeinek egészségét - írja a Global Child Health News and Review című lap. A mikrotápanyagok - a vi­taminok és az ásványok - ele­gendő mennyisége biztosítja, hogy a makrotápanyagokból — a szénhidrátokból, a zsírokból és a fehérjékből - felszabadul­jon az energia a szervezetben. Az A-vitamin hiánya farkas- vakságot, degeneratív szembe­tegséget okoz, és ha ezt nem kezelik, a beteg megvakul. Még a kismérvű A-vitamin-hiány is növeli a hasmenéses megbete­gedések, a kanyaró és a tüdő- gyulladás veszélyét és súlyos­ságát. A fejlődő országokban ennek tudható be az esetek 20-30 százalékában a hat éven aluli gyermekek elhalálozása, ami évente több mint egymillió gyermek halálát jelenti. Világszerte mintegy 40 mil­lió gyermek szenved A-vita- min-hiányban, s ez a hiány sú­lyos egészségügyi problémát jelent 37 országban, különösen Dél- és Délkelet-Ázsiában, va­lamint számos afrikai ország­ban. Az ok: a szegényes étrend és az időnként fellépő élelmi­szerhiány, különösen az A-vi- taminban gazdag élelmiszerek hiánya. Ázsiában végzett hat klinikai kísérlet során az olyan gyermekek között, akiknek A-vitamin-kiegészítést adtak, a halandóság 34 százalékkal csökkent azokéhoz képest, akiknek nem adtak A-vitamint. Három kísérlet során drámaian csökkentek a hasmenéses meg­betegedések és a kanyaró okozta halálesetek száma. Ghá­nái kísérletek esetében több mint a kétszeresére nőtt a túl­élési arány A-vitamin-kiegészí- tésben részesült kanyarós gyermekek között azokhoz ké­pest, akik nem kaptak ilyet. Az A-vitamin-hiány meg­szűnése érdekében a fejlődő vi­lágban sok helyütt országos programokat valósítanak meg a gyermekek számára. A védőol­tásokkal egy időben A-vitamint osztanak, és ezzel a vitaminnal dúsítanak bizonyos élelmisze­reket. Guatemalában és Salva­dorban általánossá vált a cukor A-vitaminnal való dúsítása. A jódhiány ugyancsak súlyos probléma a fejlődő világban: leginkább ez az egyedüli oka a megelőzhető agykárosodásnak és a szellemi fogyatékosságnak. Ezekben az országokban évente 120.000 jódhiányos gyermek születik, akik tovább duzzaszt- ják a világban élő gyengeelmé- jűek 6 milliósra becsült sokasá­gát. Ezenkívül világszerte 20 millió gyermeknek okoz ke­vésbé súlyos fogyatékosságo­kat a jódhiány. Ez a földben ta­lálható nyomelem elengedhe­tetlenül fontos az ember szel­lemi és fizikai fejlődéséhez, hi­ánya pedig személyes tragédiá­kat okoz, amelyek messzemenő következményekkel járnak egész nemzetek egészségére és jólétére nézve. Kilencven országban meg­közelítőleg másfél milliárd em­bert veszélyeztet a jódhiány, az ipari országokban például 76 millióra tehető a golyvás bete­gek száma. A bangladesi Ram- purban öt általános iskolás kö­zül négy golyvás. Felmérések eredményei mutatják, hogy az iskolás gyermekek intelligenciahányadosa átlago­san 10 ponttal alacsonyabb azokon a településeken, ahol a lakosság mérsékelt vagy súlyos jódhiányban szenved. A fejlődő országokban 50 millióra becsü­lik azoknak a gyermekeknek a számát, akik jódhiányból eredő rendellenességek miatt nem járhatnak rendes elemi isko­lába. Noha a jódhiány nagyará­nyú, a só jódozásával talán könnyebben leküzdhető, mint bármelyik más, az alultáplált­sággal összefüggő probléma. Svájcban már több mint 70 év­vel ezelőtt elkezdték a só jódo- zását, és ennek költsége ma évente személyenként 5 centet tesz ki. A kitűzött cél az, hogy 1995-ben általánossá váljék a só jódozása, 2000 után pedig jódhiányból eredő rendellenes­ségek újabb esetei ne fordulja­nak elő. Ez elérhető, ha az em­berek csak jódozott sót fo­gyasztanak. Ennek érdekében 24 fejlődő országban indítottak országos programokat, és nem­zetközi együttműködés is fo­lyik a jódhiány megszüntetése érdekében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom