Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-30-31 / 178. szám

1994. július 30-31., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Hobbi 11. oldal ÚJABB TAGGAL BŐVÜLT A SUBARU KISBUSZ-CSALÁD A Libero haszonjárművé is átalakítható A Libero, amelyet nem európai méretű emberekre „szabtak” VIRÁGOK KÖZÖn A HÉTVÉGI HÁZBAN KELLEMESEN TELIK AZ IDŐ Kerti pihenő lugassal társas együttlétre Amikor a Subaru 1981 -ben pi­aci útjára bocsátotta összke- rék-meghajtású minibuszát, az E12-es sorozatot, akkor az a Libero nevet kapta. Az olasz eredetű név annyit jelent: sza­bad, s mindezt jelképezi amit a Libero megtestesít. Összeté­veszthetetlen karaktere egye­síti a sokoldalúságot és a vari­álhatóságot, melyet a típus kedvelői a szakmában ugyan­úgy értékelnek, mint a tulajdo­nosok. Az idén újabb taggal bővült a család: a napokban mutatták be, s mi több, ki is próbálhattuk a mindentudó családtagot, a Libero 1200- ast. E típusban a Subaru Libero kisbuszának teljesen új gene­rációja született meg. A kon­cepció viszont változatlan ma­radt: minél több hely, minél sokoldalúbb felhasználás, mi­nél kisebb méretben. A forma eredetisége, melyben a fej­lesztőmunka megtestesül, sok hívet szerzett a típusnak. Az új Libero elődeihez ha­sonlóan hatszemélyes, s úti poggyászaik részére kimon­dottan célszerű jármű. Az első üléssor mögötti részben van a sokoldalúság nyitja. A két ha­talmas oldalsó tolóajtón, illet­ve a nagyméretű hátsó ajtón keresztül megközelíthetők az utastérben lévő üléssorok, me­lyek néhány mozdulattal sok­féleképpen állíthatók, mi több, az első ülések is visszafordít­hatok. A hátsó ülések kiszere­lésével a Libero haszonjármű­vé alakítható át, illetve vizs­gáztatható le, amely az össz- kerék-meghajtás segítségével minden hely és cél elérésére alkalmas, még nehéz terepvi­Repül az ólomnehezék, nagyot csobban, aztán meg elmerül. A horgász pedig csak áll és vár. Múlnak a percek, hal persze szonyok között is. A jól manő­verezhető kocsi 1190 köbcen­timéteres motorjának teljesít­ménye is figyelemre méltó: percenkénti 4600-as fordulat mellett 54 LE-re növelték. A meghajtóerőt normál üzem­mód esetén az ötfokozatú nyo­matékváltó viszi át a hátsó ten­gelyekre. Szükség esetén az összkerék-meghajtás egy egy­szerű nyomógombbal kap­csolható be. A 980 kilogramm önsúlyú, 620 kilogramm te­herbírású, 2500 literes cso­magterű, 850 kilogramm von­tatható tömegre alkalmas jár­mű 50 literes üzemanyagtar­tállyal rendelkezik, legna­gyobb sebessége 130 kilomé- ter/óra, a motor üzemanyag­fogyasztása 80 kilométer/óra sebességnél hét liter, városi forgalomban 8,2 liter száz ki­lométerre vetítve. Érdemes néhány gondolatot ejteni a jármű felszereltségé­ről. A Libero 1200-as új ka­rosszériával, új műszerfallal és új méretekkel, két felsze- reltségi változatban kerül pi­nem jön. A pecázó gyerekek turkálnak a homokban, találnak is egy élő kagylót. Értékes csali lehet, mert azonnal horogra acra. Hosszúsága tíz centimé­terrel nőtt, így 352 centiméter, szélessége 141 centiméter, kettővel kevesebb, mint előd­je. Magassága 190 centiméter, vagyis két centivel alacso­nyabb. A jármű tengelytávol­sága 188 centiméter lett, ami nyolc centivel szélesebb, így a kocsi stabilitása jobb. A luxus­kialakítás a komfort kiegészí­téseként óriási panoráma üvegtetővel, elektromos mű­ködtetésű üveg tolótetővel készül. A műszaki megoldás­ról elmondható sok egyéb mel­lett: független az első és hátsó kerékfelfüggesztés, önbeálló belső hűtésű, kétkörös tárcsa­fékekkel, vákumos fékrásegí­tővel, oldalsó ütközésvéde­lemmel, kiegészítő utastérfű­téssel, első stabilizátorral lát­ták el. A kocsinak nagy hátránya, hogy nem az európai méretű emberekre szabták: egy száz- nyocvan centiméteres jármű­vezetővezető a térdével kor­mányozza az autót.-----SZEKERES----­a tengerparton húzzák. A múló percek lassan órákká állnak össze, de hal nem akad horogra. Mi a szép ebben a szenve­délyben? Azt szokták mondani, hogy a csend, a nyugalom és a békakumttyolás pihentető órái. Ahol azonban a tenger moraj­lása és nyüzsgő turisták zavar­ják a „zsinóráztatók” nyugal­mát, némileg más a helyzet. A hullámok görgette kavicsok között apró rákok, csigák, kagylók kínál ják magukat csa­linak. Az eredmény - az édes­vizekhez hasonlítva - nagyon gyenge; itt alig akad hal a par­ton állók horgaira. A hazai horgászoknak mégis - kíváncsiságból, kalandból - érdemes kipróbálni a horgász­szerencsét a tengeren. Főleg ha a felszerelés szállítása nem üt­közik nehézségbe. Természetes szükségletünk, hogy a szellemi és fizikai fá­radságot kipihenjük. Szerve­zetünknek pihenésre van szük­sége. Aki hétvégi kertjét meg­tervezi vagy kellemesen sze­retné a szabadidő eltöltését családja számára kialakítani, ad arra, hogy a kerti pihenő mindezeknek a céloknak meg­feleljen. Nemcsak a rendezett kert szépségét jelenti, hanem a gyermekeinknek játszóhely, felnőtteknek és a vendégeknek kedves együttlét helye is. Az ember szereti a természetet. Igyekszik maga köré ültetni kedves és árnyékot adó fáit, virággal díszítő bokrait. Ugye, Önnek is vannak kedves nö­vényei?! A kert, a növények zöld színe nyugtat, töltsenek gyermekeink, unokáink minél több időt a szabadban. A kerti A bélyegképeket kezdetben üres sávokkal választották el. A forgalom növekedésével ez a szétválasztási mód lassúnak, nehézkesnek bizonyult. Ezért előbb szúrásokkal vagy rövid szakaszú átvágásokkal szakítot­ták meg a papír folyamatossá­gát, hogy az egyes bélyeg ezek mentén letéphető legyen. Ezt az eljárást átütésnek nevezzük. A fogazás lényege viszont homokozó félámyékba kerül­jön, a kerti asztal, a padok, a szalonnasütő, a délutáni és az esti pihenés kellékei. Sokan fürdésre alkalmas zuhanyzót, medencét alakítanak ki, ami kedves színfoltja lehet a kert­nek. A fák, a bokrok, a felfutta­tott növények kiválóan alkal­masak térhatárolónak, így el­zárhatjuk, elválaszthatjuk a kerti pihenőt az utcai kíván­csiskodók elől. Ahol kisgyer­mekek vannak, ügyeljünk ar­ra, hogy szúrós, tüskés növény vagy mérgező termésű bokor ne kerüljön a kertbe. A kerti pihenőt úgy alakítsuk ki, hogy az ott játszó gyermekekre a lakásból rálássunk. Térhatárolásra 'kialakítha­tunk lugasokat, pergolákat. Eredetileg a növény tartására, támasztására szolgálnak, ké­sőbb megtartva eredeti funkci­az, hogy nem csak átszakítja a papírt, hanem apró kördarabo­kat vág ki belőle. 1848-ban Henry Acher konstruált egy gé­pet, amellyel átütést végzett, de két évvel később már fogazni is tudott. Találmányát 1853-ban Napier tökéletesítette, és 1854-től gépével már hivatalo­san is fogaztak. Vagyis, mindez a posta jóváhagyásával történt. A Magyarországon használt ójukat, a kert önálló díszei is lehetnek. Pergola készíthető fenyő gömbfából, nyers kivitelben, egyszerű fa- vagy vasoszlo­pokra szerelt huzalból, egy­szerű lécrácsból. A pergolára futtatható növények lehetnek lombbal és virággal díszítők. A vadszőlők, a borostyán, a klemátiszok, a díszbab a kúszó keserűfű alkalmasak térhatáro­lásra. A vadszőlő és a borostyán falra is futtatható, ősszel pirosló lombjával is díszít. Ha piros vi­rágú trombitafolyondárt ül­tetünk, erős pergolát készítsünk számára, mert súlyos zöldtöme­get nevel. Ha a nyári melegben gyakran öntözzük, lombjával és virágaival meghálálja a gon­doskodást. Nyári szabadságunk alkalmával kedves időtöltés le­het egy pergola megépítése. Tusjak Jánosné osztrák postabélyegek 1858 óra kerültek forgalomba hivatalo­san fogazottan. A fogazásnak sokféle mód­szere van. Aszerint, hogy az ívet hány ütemben, függőleges és vízszintes sorokat mi módon fogazzák, létezik vonalfogazás, fésűs fogazás, H-fogazás (ket­tős fésűs fogazás), keretfogazás (más elnevezéssel ívfogazás), kombinált fogazás, ami több el­járás együttes alkalmazása, sőt van példa fogazás és átütés együttes alkalmazására is. A horgász pedig csak áll és vár Yannisz és Leonidasz az Égei-tenger görögországi partján naponta kipróbálják szerencséjüket Fotó: Faragó Zoltán Térhatárolásra kialakíthatunk lugasokat, pergolákat. Eredetileg a növény támasztá­sára szolgálnak, később a kert önálló díszei is lehetnek Mikortól fogazzák a bélyegeket? Mihálygerge, ahová mindenkinek érdemes horgászkirándulást tenni A gyermekkori emlékek és a sok évtizedes horgászkirándulá­sok, egyre jobban felerősítik bennem a „tiszta természet” iránti vonzalmat, a vízparti füzesek csendjét. Ha csendre és kikapcso­lódásra vágyódom - és netán halat is akarok fogni -, akkor fel­keresem a Salgótarjántól alig 21 kilométerre lévő mihálygergei (más néven: Komra-völgyi), 40 hektáros víztározót. A Komra-völgyi víztározó, kedvelt pecázóhely, alig 21 kilométerre van a megyeszékhelytől Fotó: Ho-Fe Megépítése után (mintegy 15 éve) alakult meg a horgásze­gyesület, amely ma Nógrádi Ví­zügyi Horgászegyesület néven ismert. Címe: Karancs u. 80. Mihálygergén napijegy a vízmű épületében László Aladárnál váltható. A horgászvízben szinte min­denféle hal előfordul. Nagyon jónak mondható a ponty-, a süllő- és a dévérkeszeg-állo- mánya. A korábbi években szé­pen fogható csukát a süllő ki­szorította. A nagyobb süllők óvatosab­bak, de halszelettel, műcsalik­kal és villantókkal - különösen korán reggel és az esti órákban- azért szépen foghatók. A víztározó biztosítja Salgó­tarján városnak és környékének az ivóvíz ellátását. A vizet az Ipolyból szivattyúzással emelik át, és óriás csöveken szállítják ide. A völgyzárógáttal ellátott víztározó átlagos szélessége kö­rülbelül 400 méter, míg a hosz- sza 2-2,5 kilométer. A vízmély­ség egy-másfél métertől a 15- 20 méterig terjed. A vízben ti­zenöt év után is sok az akadó, víz alatti tuskó, bokor. Partkö­zeiben 4—5 méterre sem ritka a 3-5 méteres mélységű vízsza­kasz. Tekintettel arra, hogy ivóvíz- tározón működik a horgásze­gyesület, szigorú feltételeket ír­tak elő a horgászok számára. Ezek az alábbiak: a víztározó bekerített területén belül csak területi engedéllyel és napi­jeggyel rendelkezők, valamint közvetlen hozzátartozók, csa­ládtagok tartózkodhatnak. Ku­tyát tilos a tározó területére be­vinni. A kifogott méretes halak cseréje, etetőkosár használata és a halak etetése tilos. A tározó területén főzni csak a kijelölt helyen lehet. Kempingezni, a vízen csónakázni és fürödni szigorúan tilos. A halakat nagyon sokféle módszerrel lehet horogra csalni. Fenekező készséggel horgászok közül - különösen a nyári meleg hónapokban - azok érnek el említésre méltó ered­ményeket, akik vékonyabb, 20-as, 25-ös zsinórral körülbe­lül 60-80 méter távolságra a mélyebb és hűvösebb vízréte­gekbe tudják bedobni a halak számára felkínált csalikat. Szinte kivétel nélkül minden csalival érdemes próbálkozni. Gilisztafélék, gyurmafélék, főtt krumpli, mirelit és főtt kuko­rica, de igen eredményes a „csontkukaccal” való horgászat is. Úszós horgászatnál afelfek- tetős módszer 3-5 méteres erisztékkel jól bevált és sikeres. A nyári melegben víz tetején a hatalmas 8-10 kilós pontyok és az 1-2 kilós dévérek is megmutatják magukat. A gáttól a „Juhász házig” terjedő part­szakasz általában akadásmen- tes, míg a többi részen lehet el­akadással számolni. A víztározón horgászni nyári hónapokban hajnal 4 órától este 21 óráig, míg a tavaszi-őszi hónapokban reggel 5-6 órától délután 18-20 óráig szabad, amely az egyesület horgász­rendjében minden hónapban órára szabályozva van. A víztározó mellett a család­tagok sem unatkoznak, hiszen kiadós, csapadékos, esős idő­ben a tópartot körülvevő er­dőkben sokféle ízletes gomba található. Nyár végén, ősszel finom fekete szeder és sok csip­kebogyó is gyűjthető. Holecz Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom