Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-27 / 175. szám
1994. július 27., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal Táborban szép az élet. A Teli-kultúra nyomában Héhalomban Kató Sára régész, az ásatási leletek egy részével Héhalomban, Nógrád megye déli fekvésű községében sokat áldoznak a múlt megismerésére. A falu bronzkor óta lakott településnek számít, fénykora a Teli-kultúra virágzására esik. Hajdanán, a feljegyzések szerint az átutazóktól valaha még vámot is szedtek a község elöljárói. A történet ott kezdődik - mondja Kató Sára, a szécsényi múzeum régésze, - hogy Héhalomban a község felett van a templomdomb nevezetű lelőhely, amely nem más, mint egy nagy bronzkori lakóhalom. A későbbiekben erre a halomra a középkorban egy templomot emeltek.- Ezt eddig senki sem kutatta, s a feledés homályába merült. Majd az ötvenes években Patai Pál néprajzos kutató öt darab cserepet mentett meg erről a helyről, ami a balassagyarmati Palóc Múzeum művészeti gyűjteményét gazdagítja. Aztán ezt a lelőhelyet is utolérte az őrült divat. Hozzá nem értők, azzal a szándékkal, hogy kincset találnak mindent feldúltak, tönkretettek. Ezzel a cselekvésükkel megsemmisítették az utókor, a tudomány számára kiinduló támpontokat.- Honnan a halom szó eredete?-Akkoriban a környéket - mondja a régésznő - csupa erdőség borította. Ez a domb nem más, mint egy lakóhalom, ami úgy alakult ki, hogy több száz éven keresztül egy helyen laktak itt az emberek. Az elpusztult építmények helyébe újakat építettek. Ezek idővel rétegződtek, s az évek folyamán egy lakóhalommá alakultak át.- Ezek a Teli-kultúrák nyomai, melyek lenn Délen, az Alföldön virágoztak, és a bronzkori vándorlás folyamán Északra is felhúzódtak. Ennél fogva különlegesek. A múzeum nulla forintjából- Mikor és hogyan indították az ásatásokat?- Ez év májusában fogtunk hozzá a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum jóvoltából, valamint a helyi községi önkormányzat támogatásával. Jelenleg a Nógrád Megyei Múzeuvaló kötődést igyekszünk erősíteni az itteni lakókban, főleg a fiatalok körében, hogy megerősítést kapjanak múltjukból - feleli a község polgármesmok Szervezetének erre a feltárásra, leletmentésre nulla forintja van. Szó szerint attól rettegünk, hogy a földmunkák leszedése után nehogy, valami leletre bukkanjunk .... Most a pénz nem nekünk kell, hanem a földmunkásokra, a felszerelésekre, a feltáráshoz való célszerszámokra. Egy másik ásatási szelvényt is ki kellene alakítani, ám ez még a jövő titka, mivel ez is a pénz függvénye. Nem voltak vegetáriánusok-Jelenleg miként halad a munka?- Az ötször öt méteres zárt szelvényben leértünk négy méteres szintre, elértük a bronzkori őshumuszt. Közben különböző rétegekben találtunk épületmaradványokat, égetett kerámiákat, használati és kőeszközöket. Megállapítottuk, hogy az itt lakott ősök nem voltak vegetáriánusok - ezt a talált állatcsontmaradvá- nyok hűen tükrözik. Amit eddig találtunk, azok az anyagok mosás, tisztítás, azonosítás után bekerülnek a szécsényi múzeumba.- Hogyan jutott eszükbe, hogy Héhalomban ásatások kezdődjenek?- Úgy, hogy a községhez tere Szilágyi Albert. -Több helyi lokálpatriótánkat is foglalkoztatja a község múltja. Van, aki a nemesi származását évszázadokon át visszakeresve igazolni tudja. Meg aztán az öreg templomdomb történetét is tisztázni kell az utókor részére, és ezt csak a régészeti szakemberek segítségével lehet. A község lakói is segítettek- A kutató munkára fordított költség nem hiányzik-e valahonnan?-Az ásatásokra nem nagy összeget invesztáltunk be. A földmunkálatokat a falu közmunkásai végezték el, szakember felügyelete, irányítása alatt. A község lakói is úgy segítettek, ahogy tudtak - mosták, tisztították a feltárt leleteket. Kétségtelen - a látottak, s a hallottak alapján- Héhalom nemcsak a bronzkorból, hanem a jelenből is átmentett valamit az utókor kíváncsi nemzedéke számára. Bizonyított tény, hogy a héhalmiaknak nemcsak az a fontos, hová tartanak, hanem az is, hogy kultúrájuk fejlődése honnan ered. Ami példamutatónak tekintendő ... Kép és szöveg: Kun Király József Helyzetjelentés a vanyarci hétköznapokról A pásztói Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ a hagyományossá vált nyári alkotótábor mellett nemrégiben honismereti tábort is szervezett. A táboro- zókkal a különböző foglalkozások és programok keretében megismertették a palóc - ság néprajzát, a tájegység természeti és földrajzi adottságait, a helyismereti kutatómunka eredményeit és módszereik Pintér Nándor középiskolai tanár előadásából ízelítőt kaptak Pásztó történetéből és megtudták azt is, hogy hogyan kapcsolódik „pokoljáró” Tari Lőrinc mondája és Zsigmond király tevékenysége Pásztóhoz. A megszerzett ismereteket gazdagította a Pásztó város históriája című videofdm is. Külön élményt jelentett a Rajeczky-em- lékszoba megtekintése és a nagy tudós által gyűjtött gregorián zene hallgatása. A Pásztó központjában található műemlékek és Stancsik Gabriella lelkes és sok ismeretet adó tárlat- vezetése felkeltette a gyermekek érdeklődését szűkebb pátriájuk és történelme iránt. A múlt és a jelen egyaránt érdekelte a gyerekeket. Tanulás és szórakozás Megismerkedtek az Avon-More Pásztó Kft. által gyártott és az ifjak körében is közkedvelt tej és tejtermékek készítésének munkafolyamataival. Nagy örömmel fogyasztották a kóstolóként kapott dobozos friss tejet, kakaót. Szép élményt jelentett számukra a pásztói nyomdában tett látogatás is. Összehasonlították a régi és az új nyomdagépeket. Minden gyermek kis csomagot kapott ajándékba, amiben mesekönyv és jegyzetpapír is volt. Persze játékra, szórakozásra is jutott ideje a huszonöt résztvevőnek az együtt töltött két hét alatt. Többször ellátogattak a strandra is. Kerékpárral mentek el a KRESZ-parkba, ahol nagy örömmel rótták a köröket. Kirándulás is szerepelt a tábor programjában: az ecsegi Hármas forrásnál és a „tari cse- vicénél jó lehetőség volt a játékra, sportra. A városi művelődési központ népművelői még tavaly, „Gyere szombatonként az Alkotóba!” címmel kézműves jellegű progPásztó. A város önkormányzata a Credilux Rt.-vel kötött megállapodást a város közvilágítás korszerűsítésére. A megállapodás értelmében az rt. az összes hagyományos izzólámpás lámpatestet, valamint a nagyfogyasztású lámpatestet (összesen 903 darabot) lecseréli korszerűre, melyek mind fényerőben, mind pedig fogyasztásban megfelelnek a kor követelmé• • ramsort hirdettek általános iskolás gyermek számára. A tematika összeállításakor alkalmazkodni kívántak a naptári ünnepekhez és a Palócföld szokásaihoz, így az ide látogatók felelevenítették a szüreti népszokásokat, a karácsonyi, farsangi, húsvéti ünnepkör eseményeit. Az év során az évszakok váltakozását követve megismerkedtek a csuhé- és csutkababák készítésével, a vesszőfonás, a szalmafigura készítés rejtelmeivel, de szerepelt foglalkozásaik sorában az agyagozás, batikolás, nemezelés, gyöngyfűzés és a szövés technikájának elsajátítása is. Csuhéfonás, gyöngyfűzés... A foglalkozásokat szakavatott pedagógusok és népművelők vezették, kiknek elsődleges célja az volt, hogy egyre több kisgyerek figyeljen oda környezete életére és értékeire, a természetes anyagból készített tárgyak megbecsülésére. Az egész éves program egyik fontos eleme a nyári kéthetes alkotótábor, ahol az idén is 28-30 gyermek tölti a vakáció napjait. Aki az egyik nap csuhét fon, az másnap gyöngyöt fűz, a következő napon szőhet vagy éppen agyagozhat. A foglalkozásokat a tábor ideje alatt is azok a lelkes pedagógusok vezetik, akik az év folyamán tudásukkal, ötleteikkel segítették, vezették az Alkotó munkáját. Név szerint is fontos megemlíteni őket: dr. Káposztás József né, Vass Márta és Antal Gergő. Pályázatok, szponzorok Hogy mindez megvalósulhasson és viszonylag olcsó áron - segítve ebben a nagycsaládos testvérpárok nyaralását is - a pályázatokon nyert támogatások mellett a helyi üzemek segítőkészségére is szükség volt. Az Avon-More Pásztó Kft. ingyen szállította naponta a tejet és a kakaót, a Palóc táj Sütőipari Kft. pedig kenyérrel és pékáruval látta el a tábort. A Zsigmond Étteremtől is kaptak napi kedvezményt az étkezéshez. A pásztói strandra ingyenes belépőjük is volt. Emellett a Komár cég textilhulladékkal, a Kézműipari Vállalat maradék bőranyaggal, az Állami Nyomda papírral látta el évről-évre a tá- borozókat. nyernek. A lámpacseréket a város utólagosan, a közvilágítási áramdíjak megtakarításából finanszírozza. A Credilux Rt. megbízásából az Émász Rt. a lámpatestek cseréjének első ütemét már július elején elkezdte (Fő utca és környéke). A művelet, amely gyakorlatilag érinti a város egész területét, 1994. december 31-éig fejeződik be. A többségében szlovák nemzetiségű községben még a tanácsi rendszerben komoly útépítési program indult meg, amely napjainkban több mint 95 százalékos készültségi szintet mutat. Az útportalanítással együtt a csapadékvíz elvezető árkokat is rendezték. A település ivóvízellátó rendszere több éve megépült. A ’90-es évek elején minden lakos igénye szerint bevezethette lakásába az egészséges ivóvizet. Előrehaladott állapotban van a gázprogram megvalósítása is. Környezetvédelmi szempontból igen fontos beruházás lenne a szennyvíztisztító mű, valamint a szennyvízelvezető rendszer megépítése. A tervek már elkészültek, de nincs elegendő fedezet a kivitelezésre. A kulturált kegyeleti szertartások és temetkezések érdekében kiépítették a temetőbejáratot, a ravatalozóba hűtőegységet szereztek be. Az iskola közel tíz éve épült meg és eddig csak a szükséges karbantartásokat kellett elvégezni. Az egészségügyi ellátás megoldott a faluban. À háziorvos csak Vanyarcon rendel. A szolgáltatás a magánszféra megjelenésével jelentős mértékben javult. Az élelmiszer, a ruházati ellátás jó színvonalú. Híradástechnikai és háztartási eszközök beszerzésére viszont helyben nincs lehetőség. 18-20 százalék körül mozog a regisztrált munkanélküliség. Kerekes Lajos Pásztó és környéke RÖVIDEN Jobbágyi. Alig jelent meg lapunkban a cikk, mely szerint Jobbágyiban nem tapasztalható gépkocsifeltörés, máris ellenkező példa akadt. Az éj leple alatt vette a tettes a bátorságot, hogy feltörje a közterületen parkoló autót. A rendőrség nyomozó kutya segítségével rövid idő alatt elfogta a tettest. Szurdokpüspöki. A község önkormányzata pályázatot írt ki az általános iskolai, valamint óvodavezetői beosztások betöltésére. Az előbbire hárman, az utóbbira ketten nyújtottak be pályázatot. Az iskola igazgatói székbe az eddigi igazgatóhelyettes, Bacsó István kapott bizalmat az iskolaszék, valamint a tantestület javaslata alapján az önkormányzati képviselő-testülettől. Az óvodavezetői státuszra az eddigi vezető, valamint az egyik óvónő pályázott. A képviselők nem szavaztak bizalmat Juhász Alfonznénak, aki több mint húsz éven át állt az intézmény élén. Augusztus elsejétől Buda Istvánné tölti be ezt a tisztséget. Erdótarcsa. A salgótarjáni vérellátó állomás, valamint a község vöröskeresztes aktivistái, szervezői véradó napot tartottak. Az előzetes szervezőmunka eredményeként csaknem hatvan személy adott vért embertársai megsegítésére. Bér. A község határában táboroznak a monori cserkészek. A táborozás kiemelkedő eseménye az ünnepélyes fogadalomtétel, melyet a béri evangélikus templomban tartottak meg. Az oldalt szerkesztette Tanka László Csütörtöki lapszámunkban Bátonyterenye és környéke Korszerűsítik az utcai lámpatesteket A történelem országútján Hasznoson A település neve feltehetőleg Tar község külső területe, olyan majorság féle volt. IV. Béla király rendeletére vár épült a hegyre 1242 után. A csenteri vár, amely az Ágasvárral és az Óvárral alkotott védelmi láncot, fontos feladatot látott el az idők folyamán, biztosította a mátrai hadiutat. A terület mint királyi birtok 1265-ben került a Rátold nemzetségi Tari-család tulajdonába. Ebből a famíliából származott aztán a Hasznosy-család is. Birtoka volt e helyen a III. Béla királyunk alapította pásztói ciszterci apátságnak, valamint egyéb földbirtokosoknak. A falu temploma a XV. században épült, gótikus stílusban, amely aztán a török ideje alatt elpusztult. 1723-tól kezdték meg az átépítést és teljes felújítást. Végleges formáját 1740-ben nyerte el. A megszépült, barokk stílusú, erődítményszerű toronnyal megújult épület ma is szép műemlék. A XVIII. században a település közbirtokosai az Almássy-, a Dévay-, Draskóczi-, valamint a Fáy-családok voltak. Ebből a századból való a mai posta előtt Nepomuki Szent János álló Nepomuki Szent Já- nos-szobor, amely jellegzetes észak-magyarországi jelenség. Lényeges változást a település életében 1848 hozott: a jobbágyrendelet értelmében Hasznos lakóinak nagy része ekkor lett szabad polgárrá. A XIX. századvégi Hasznos magán viselte egy dinamikusan fejlődő magyar falu képét. Kialakult az önálló népviselet és sajátos, csak itt élő népszokások, szokásrendszerek jöttek létre. 1853-ban készült el a Szt. Mária Magdolnát, a falu védőszentjét ábrázoló oltárkép. A huszadik században innét is sok férfinak kellett hosszú útra indulnia, ismeretlen tájak felé. De véget értek a háborúk, az újabb és embertpróbáló évek úgyszintén. A mai Hasznos kiegyensúlyozott település képét festi a rengeteg új és szép házzal, rendezett portákkal, a modem kor számos vívmányával. K. G. SUZUKI »UTÓSZUOM, SZERVIZ <=M í ©£© fökftíÉB A magyar SUZUKIT centrálzárral, riasztóval felszerelve vásárolhatja meg alapáron júliusban is. Csak nálunk, kedvező részletfizetés azonnali helyszíni ügyintézéssel. smsimtö lÜíMtee EURO-AUTÓ KFT. Pásztó, Fő út 9. Tel.: 32/360-270, 60-344-067 A várrom ma is látható maradványai
