Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-27 / 175. szám
4. oldal Látóhatár 1994. július 27., szerda Nógrád megye az országos sajtóban 1994 januárjától új folyóirat gazdagítja a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár folyóiratát, a Madártávlat című lap, Smidt Egon szerkesztésében. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mintegy hatezer tagját és a természetszerető érdeklődőket akarja tájékoztatni a madár- és természetvédelem aktuális helyzetéről. Az 1974-ben alakult egyesület 1981-től kiemelt feladatként végzi az ifjúság természetszemléletének formálását. E célkitűzés megvalósításának egy momentumáról számolt be Máté Józsefné pedagógus Nógrád községből. A Madártávlat 1994. május-júniusi számában, a Postaláda c. rovatban fényképpel illusztráltan jelent meg a tudósítás a nógrádi diákok és felnőttek közös munkájáról. A Nógrád Községi Általános iskolában tanuló berkenyéi felső tagozatos tanulók, a Nógrád községben elhelyezett mesterséges gólyafészekhez hasonlót kívánnak Berkenyére is telepíteni. Máté Józsefné irányításával fűzfavessző-kö- tegeket készítettek, majd gyalogosan átvitték Berkenyére az egykor gólyafészket tartó villanyoszlop tövébe. A rétsági Emász-kirendeltség madárszerető dolgozói daruskocsival emelték a helyére a gólyafészket. Remélhetőleg a hasznos és szép madarak otthonra lelnek a fészkekben. A 38. évfolyamánál tartó Műemlékvédelem című folyóirat 1994. 2. számában Hulyák Anna a sziráki, volt Te- leki-Déenfeld-kastély helyre- állításának munkálatairól számolt be. Ezeket még 1977-ben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt rendelte meg, majd 1984-től a további megbízó és üzemeltető a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet lett. A gazdagon illusztrált írás alapos szakértői elemzésben mutatja be az egykor pusztu- lóban lévő sziráki kastély helyreállítási munkálatait. Kritikusan levonja a tanulságokat is, ugyanis az első megbízó sorozatban eltért az engedélyezett tervektől, s így megváltozott a kastély tömegaránya, a kastély és a hátsó park kapcsolata. Az új üzemeltető igyekezett az elkövetett hibákat orvosolni, s a sziráki kastélyt teljes szépségében a használók rendelkezésére bocsátani. (A Madártávlat és a Műemlékvédelem című folyóiratok korábbi és legfrissebb számai megtalálhatók a Balassi Bálint Könyvtár felnőtt- és gyer- mekolvasó-termében.) Robbantgatunk, robbantgatunk... ELKERÜLHETŐ TRAGÉDIASOROZATOK Vízi veszélyek nyáron (FEB) Az utóbbi időben Magyarországon is elszaporodtak a robbantásos bűnesetek. A tettesek ma még ismeretlenek, de a „másik félről”, a tűzszerészekről is viszonylag keveset tud a közvélemény.- Milyen a jó tűzszerész? - kérdeztük Faa Józsefet, a Magyar Rendőrség Tűzszerészeti Osztályának vezetőjét.- Nyugodt, körültekintő, megfontolt ember. Már a kiválasztásnál pszichológiai vizsgálaton esik át minden jelölt, aki fennakad a rostán, a pálya közelébe sem kerülhet. A rendőrség tűzszerész-alosztálya 1983-ban alakult. 1984-ben három alkalommal kellett akcióba lépniük. Idén már több mint tíz esetet regisztráltak.- Honnan származnak a robbanóanyagok?- Az esetek többségében kimutatható a külföldi hatás. Gyakori, hogy szabvány katonai eszközökkel követik el ezeket a merényleteket.- Nem lehet, hogy a magyar honvédségtől származnak ezek az anyagok?- Volt olyan eset is, amikor a honvédségnél is rendszeresített anyagot használtak, de olyan, ami kizárólag a magyar honvédségnél fordul elő, még soha.- Hogyan akadályozzák meg, hogy az anyagok bejuthassanak az országba?-Felkészítettük a határőrséget, mik azok a jelek, amelyek egy-egy csomagot gyanússá tehetnek. Vannak olyan kiképzett kutyáink is, amelyek felismerik a robbanóanyagokat.- Nem tűnik el robbanóanyag?- A katonai célú szállításokból általában nem. Ezt katonák őrzik. De a civil szállítmányokból tűnt már el ipari robbanóanyag.-Egy ügyes amatőr beszerezheti a szükséges alapanyagokat, hogy otthon bombát barkácsoljon?- Ha elég ügyes, akkor igen. Olyan alapanyagokból is lehet robbanóanyagot kotyvasztani, amelyek minden korlátozás nélkül vásárolhatók. Javában tart a kánikula. Aki teheti, víz mellé menekül a hőség elől. Sok fürdőzőt viszont hiába vár haza a család. A balassagyarmati nyírjesi tó és a ludányhalászi sóderbánya tava évek óta szedi az áldozatait. Már az idén is belefulladt mindkettőbe egy-egy fiatalember. Évente 250-300 ember veszíti életét hazánkban fulladás miatt. Ebből több mint 200 vízbe fúlás. Megdöbbentő, hogy az esetek 10 százalékában csecsemő vagy kisded az áldozat. Az 5-20 év közötti fiatalok haláleseteinek 13-20 százaléka a vízbe fúlás miatt következik be! Felelőtlen emberek E szomorú halálesetek hátterében leggyakrabban az elhunyt, vagy hozzátartozójának felelőtlensége áll. A vízbe fúlás főbb okai a következők: a veszélyes vagy titkolt helyen való fürdőzés, für- dőző gyermek felügyelet nélkül hagyása, sekély vízbe történő fejes ugrás, víz alatti úszás, virtuskodás, úszás közbeni kimerülés, gyógyszer vagy alkohol hatása alatti fürdőzés, felhevült testtel (fejjel!) vízbe ugrás, viharjelzés alatti fürdőzés, ismert betegségek figyelmen kívül hagyása (epilepszia, szív- és anyagcsere-betegségek stb.), fürdés alacsony hőmérsékletű vízben. Minden víznek megvannak a maga jellegzetes veszélyhelyzetei. Az Ipolyban az utóbbi években a sekély vízbe történő ugrás okozott tragédiákat. Egy fiatalember 40 (!) cm-es vízbe ugrott fejest. Nyakcsigolya törését nem élte túl. A Szabolcsból elszármazott 74 éves bácsi unokájának akarta megmutatni, hogy fiatal korában hogyan ugrált a Tiszába. Három méter magaspartról 20 (!) cm-es vízbe ugrott szintén fejest. Agyrázkódással megúszta. A nyírjesi tóba az elmúlt évben 15 éves fiatalember fulladt bele, aki a Berettyó-parti településről látogatott az Ipoly mellé. A július 4-ei áldozat 21 éves törökbálinti fiatalember volt. Nem ismerték a tó gödrökkel tarkított fenekét, a hirtelen mélyülő vizet. Mellette még úszni sem tudtak ... A balatoni vízi balesetek között a viharjelzés figyelmen kívül hagyása vezetett évekig. Az idén a csúszdás vízibicikli a „sláger”. Július első hét végéjén Magyarországon kilencen fulladtak vízbe. Hatan a Balatonba! Többségük a vízibiciklitől felhevülve csúszott a vízbe. A búvár-reflex áldozatai A vízbe fúlással kapcsolatban számos tévhit él a laikusokban (gyakran az egészség- ügyi dolgozókban is). A kimelegedett emberek vízbe ugrása nem a mellkast ért hideghatás miatt jár halállal. Az orvosok ismerik az un. búvár-reflexet. A homlokot és az arcot(!) érő hideg, nagy melegben szívmegállást okozhat! A gégebemenet közelében minimális víz is a gége görcsét és légzésleállást idézhet elő. Az esetek körülbelül 10 százalékában ilyen „száraz” vízbe fúlással találkozunk. Ezek az emberek azok, akik szemmel láthatóan küzdenek a víz felett maradásért, de a gégegörcs miatt nem tudnak segítségért kiáltani, ezért a segítség is elkésik általában. A vízbe fúlások többségében a fuldoklók kétségbeesetten próbálnak a víz felett maradni. Fokozott izommunkájuk miatt a szervezet igen sok oxigént fogyaszt. Mikor a fuldokló feje a víz alá kerül, visszatartja légzését, majd több-kevesebb idő múlva egy mély, akaratlan be- légzés következik. A légutak megtelnek vízzel. A fuldokló köhög, hány. Eszméletét elveszti, bekövetkezik a halál. Laikusok gyakran próbálkoznak a tüdőben lévő víz kiöntésével, ami két okból lehetetlen: az egyik anatómiai, mely lehetetlenné teszi, hogy a víz visszakerüljön, a másik pedig az, hogy a tüdő hatalmas légzőfelületén az egész tüdőt kitöltő víz is két percen belül beszívódik a keringésbe. A kihúzott fuldoklók nagy része azért hal meg, mert a segítség későn érkezett, vagy a „segítségnyújtók” nem tudják lélegeztetni a beteget. Meg kell tanulni úszni! Az évente bekövetkező nagyszámú vízbe fúlás csökkenthető lenne, ha az általános iskolákban kötelezővé tennék, hogy a gyerekek megtanuljanak úszni! Nem oktatgatni kell, hanem megtanítani! Ugyanez vonatkozik az elsősegélynyújtásra is. Különböző tanfolyamokon tízezrek tanulják meg évente az elsősegélynyújtást, amit gyakorlatban nem tudnak - vagy nem mernek - alkalmazni. Áttörést itt is csak a kötelező iskolai oktatás hozhatna. A nyírjesi tó még sok veszélyt rejteget. A városnak - ha igaz - jövőre már lesz strandja. A tömegek viszont, akik a tavat megszerették, továbbra is ki fognak járni. A víz minősége évekig romlott, az idén legalább nem büdös. A kulturált fürdőzés feltételei nem adottak. Ezen kellene segíteni! De ettől sokkal fontosabb a vízből mentés feltételeinek megteremtése. Csónak, úszómester, mély víz kijelölése, szakképzett elsősegélynyújtó stb. Ezek viszont pénzbe kerülnek. Sok pénzbe. - srancsik Viza László otthonosan mozog a kiflisodrásban Éjszakai műszak a pékségben A Palóctáj Sütőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. -a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat utóda - továbbra is jelentős szerepet tölt be Salgótarján és környéke ellátásában. A cég 2. számú üzemében, - ahol felvételeink is készültek - három műszakban, két gázüzemű kemencében készül a sok ezer péksütemény, a kilós kenyér. A piacgazdaságban természetszerű konkurenciát ellensúlyozandó az itt sütött termékekkel eljutottak a fővárosi vásárlókhoz is. Képriportunk egy hétköznap éjszakáján készült. Ott ahol a forró kemencék mellett azért szorgoskodnak fehér ruhás férfiak és nők, hogy kora reggelre az asztalunkon legyen a betevő falat. A megmunkált kifli útja az olasz kemencébe vezet Az álló munka, a meleg nagy kitartást igényel Palotás Eszter, Nagy Zoltán és Orosz Béláné hasonló műveletet végez Kadlót Gyula kenyérrel „eteti” a kemencét Gyurián Tibor képriportja
