Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-23-24 / 172. szám
1994. július 23-24., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Arcok Harcok 9. oldal A megyei közgyűlés Perliczi János-díjának kitüntetettjei SPORTORVOS ES SZENVEDELYES TURISTA Aki egészségeseket gyógyít Dr. Nyíri László egy évtizedig belgyógyász volt a salgótarjáni kórházban. 1988 óta megyei sportfőorvos. Talán van, aki úgy véli: visszafelé lépett a ranglétrán, hiszen egy tekintélyes szakterületet hagyott el a sportorvoslás miatt. Engem meggyőzött: közel sem így áll a helyzet... Dr. Nyíri László szakvizsgát is tett sportorvostanból Fotó: Rigó Tibor- Amikor jelenlegi helyemre kerültem valóban nem volt nagy presztízse ennek a munkakörnek, szinte mindent a nulláról kellett kezdeni. A körülményeket jellemzi, hogy -némi túlzással szólva- egy szakadt mandzsettás vérnyomásmérőn kívül nem volt semmi más a sportorvosi rendelőben. A legfontosabb teendőm azonban önmagam felkészítése volt az új feladatra. Ennek érdekében szakvizsgáztam sportorvostanból. Amit a továbbképzéseken tanultam, itt-ott - főként az Országos Sportegészségügyi Intézetben- tapasztaltam, azt igyekeztem nálunk is megvalósítani.- Fokozatosan gyarapítot- tam, korszerűsítettem a műszerparkot, amelynek színvonalában tavaly nagy ugrás következett be: ekkor sikerült beszerezni egy olyan kompjúteres EKG-készüléket, ami nemcsak végzi, hanem elemzi is a terheléses vizsgálatokat. Az egyetemi városokon kívül alig néhány megyeszékhelyen van ilyen korszerű műszer. Sportolók is lehetnek betegek-Ön gyógyításra esküdött fel, a sportolók pedig általában egészséges emberek. Ezért kérdezem: nincs nosztalgiája a belgyógyászat iránt?- Eleinte volt, de amióta ráé- reztem az itteni munka szépségére, már nincs. Nagyon megszerettem ezt a helyet. Pszichikailag rendkívül megnyugtató érzés panasz nélküli embereket látni, vizsgálni, annak érdekében, hogy megóvjuk őket a megbetegedéstől. Kollégáimmal a kezdő sportolóknál alkalmassági vizsgálatokat végzünk a különböző sportágakra vonatkozó módszertani levél alapján, a minősítetteknek évente, kétévente - az életkort és a szakág előírásait figyelembe véve- egyszer-kétszer versenyzési engedélyeket adunk.-Persze sportolók is lehetnek nemcsak sérültek, betegek is. Ilyenkor beutaló nélkül, bármikor fogadjuk, ellátjuk, és -ha szükséges- a megfelelő intézménybe irányítjuk őket. Jó a kapcsolatom a megyei kórház osztályaival, a volt munkatársaimmal, a budapesti sportkórházzal. Zöld út az egészséghez- Önt az egészséges életmód egyik helyi apostolaként is számon tartják ...- Valóban megszállott természetjáró vagyok már elég régen. Időnként megjelenik egy- egy írásom a Turista Magazin című lapban is. Az elmúlt években én is aktív részese voltam az Zöld Út Természetjáró Egyesület életre hívásának. Büszke vagyok rá, hogy a tavaly nyári országos tudományos sportkongresszuson Zöld úton az egészséghez címmel tartott előadásom részletei iránt dr. Surján László, akkori népjóléti miniszter személyes levélben is érdeklődött.- A Perliczi-díj előtt néhány hónappal önt a Magyar Sportorvos Társaság is kitüntette: Dalmadi Zoltán nevével fémjelzett emléklapot kapott a sportorvoslás terén elért tudományos, kutató és gyakorlati tevékenységéért. Mit jelentenek az ön számára az elismerések?-Természetesen jólesik, ha mások is - az egészségügyben és a sportmozgalomban egyaránt- észreveszik a munkámat, törekvéseimet. A kitüntetések óriási lökést adnak, arra ösztönöznek, hogy még jobban csináljam, amit az eltelt hat évben elkezdtem, végeztem. Csongrády Béla Sok évi gyógyszerészmunka elismerése Szegő János, a salgótarjáni Acélgyári úti gyógyszertár vezetője a napokban vehette át a már hagyományosan évente odaítélt Perliczi János-díjat. A gyógyszerész 1978 óta, tehát tizenhat esztendeje vezeti a gyógyszertárat, ahol igényes, jó színvonalú munka folyik, öt látogattuk meg munkahelyén. A gyógyszertárakban gyakran tapasztalt hideg udvariassággal szemben, itt kedves, otthonias légkör fogadott bennünket. Ez nemcsak a kitüntetett gyógyszerészt, hanem öt kolléganőjét is dicséri.- Hogyan lesz valakiből gyógyszerész?- Budapesten egy élelmiszeripari középiskolába jártam. Itt igen komolyan vették a kémiát és a biológiát. így kerültem kapcsolatba a gyógyszerészet- tel, ami nagyon megtetszett nekem.- Harminchárom esztendeje dolgozik az egészségügyben. Korábban is elismerték már a munkáját?-Nem panaszkodhatom, hiszen a munkámat többször is elismerték a Kiváló Dolgozó cím odaítélésével. És most megkaptam a Nógrád megyei Per- liczi-díjat.- Hogyan fogadta a hírt, hogy az idén egyikként ön kapja a Perliczi Jánosról elnevezett elismerést?- Nagyon meglepett. Megyei díjak között ez a legmagasabb, amit egészségügyi dolgozó kaphat. Általában orvosoknak szokták átadni, így külön öröm a számomra, hogy én mint gyógyszerész vehettem át ezt a díjat.-Mivel érdemelte ki az elismerést?-A megyei közgyűlés több mint 30 éves munkásságomért tüntetett ki. Talán életműdíjnak is lehetne nevezni, illetve tekinthetem.-Megváltozott valami ön körül a díjátadás óta? Szegó' János: Külön öröm a számomra, hogy mint gyógyszerész átvehettem ezt a kitüntetést- Sokan megismernek és gratulálnak. Ez nagyon jó érzés. De minden más maradt a régiben. Továbbra is vezetem a gyógyszertárat, amit nagyon szívesen csinálok. Ugyan mit kívánhatnék ezenkívül még magamnak? Zvara Enikő Két évtized az otthon élén - a betegek „anyja” Bertók Sándorné, a ludányha- lászi szociális otthon vezetője csaknem 20 éve vezeti az intézményt: 1975 október elsején jött ide a salgótarjáni megyei kórházból, ahol korábban 17 évig volt ápolónő.- Az egész munkásságom az egészségügyhöz, a szociális ellátáshoz és ennek javításához köt - mondja. - A ludányhalá- szi intézményben szerencsére alkalmam volt modell kísérletek elvégzésére, és olyan jellegű tudományos munkára, amelyben részt vehettek az intézet felsőfokú végzettségű dolgozóin kívül az ápolónők is.- Hogyan telik egy napja?-Sosem egyformán! Az az igazság, hogy még az időjárás is befolyásolja, mert a betegek kedélyállapota ettől is függ. Egyébként egy kicsit szűkösen vagyunk az intézményben, hiszen a 390 férőhelyen 420-an osztoznak. A szakszemélyzet is csak 82 főből áll, ez is nagyon kevés egy ilyen létszámú otthonban. Főleg ápolónőből szenvedünk hiányt... Egyébként értelmi fogyatékos, súlyos értelmi fogyatékos, elme- és szenvedélybetegeket ápolunk, egymástól elkülönítve.-1975-től milyen fejlődésen ment át az intézmény?- Két nagyobb építkezés zajlott le, és sikerült bővíteni is a létesítményt, az utolsó épület- szárny 1991-ben készült el. Sajnos, a terv szerinti további bővítésre már nem maradt pénz. Mindezeken kívül - az orvostudomány fejlődését követve - sikerült számos újdonságot is bevezetnünk. Bertók Sándorné -rt— Mivel töltik napjaikat a gondozottak?- Többségük munkával. Igyekszünk foglalkoztatni őket, és a ház körüli munkákon kívül rendes, munkakönyves állásra is lehetőségük van: gemkapcsokat és egyéb írószereket csomagolnak. A mezőgazda- sági munkát nem sokan vállalják közülük, legfeljebb az idősek közül néhányan. Ameny- nyire lehet, igyekszünk szórakoztatni is a gondozottakat: idén voltunk a diósgyőri speciális olimpián, ahonnan több betegünk is arany- valamint ezüstérmet nyert. Egerben néptánc- és népdalversenyen is részt vettünk, ahol a néptáncosok első helyezést értek el. Egyik szólóénekesünk is dicséretet kapott - ez különösen szép eredmény, hiszen az illető nyolcéves koráig egyáltalán nem is beszélt. Aki akar, az befizethet nyaralásra is: idén már voltunk Zsó- rifürdőn és mennek Jászárok- szállásra is. A színjátszóink Tamásiba mennek, és ez lesz az első ilyen megmérettetésük, hiszen a nyilvánosság előtt még nem léptek fel.-Az emberek többsége nem szokott ilyen sokáig egy munkahelyen dolgozni.-Áz a titka, hogy nagyon kell szeretni ezeket a betegeket! Sokan közülük „anyá”-nak, vagy „anyám”-nak szólítanak. Volt rá példa, hogy egy tőlem jóval idősebb, cigány származású, barna bőrű asszony nyilvános helyen nevezett így - az emberek bizony nagyon megbámultak bennünket... Gondozottjaink többségének sajnos semmiféle családi háttere nincs, így az itt dolgozóknak kell pótolniuk azt a szeretet, amit nem kaphatnak meg mástól! A megyei önkormányzat Bertók Sándorné munkásságát a Perliczi János-díjjal jutalmazta. Faragó Zoltán ZÖLDI LÁSZLÓ „macskakörömpörköltje” Önmagukról mondják Társaslény Én magammal tudok a legjobban kijönni. Nagy Feró rockénekes, a nemzet csótánya, az Antall-kormány csalogánya (Magyar Fórum, február 10-i száma) Legalább őszinte Ki van nekem nálam fontosabb? Vitray Tamás tévészemélyiség (Vdsárnap, június 19.) Krátereszű Nekem jól bugyborog az agyam, szinte forrásban van, ezért is fogy nálam oly gyorsan a festék. Schéner Mihály festőművész (Reggeli Délvilág, február 5-i száma) Terepjáró író Olyan vagyok, mint a giliszta: menet közben fölfalom a földet magam előtt és kiürítem. Moldova György író (Mai Nap, március 13.) Mellékszerep margójára A születendő csodának én csak a héja vagyok. Psota Irén színésznő, a budapesti Madách Színház tagja (Népszava, március 18.) Nocsak Pufogó alkat vagyok. Tordy Géza színész-rendező, a budapesti Vígszínház tagja, a veszprémi Petőfi Színház főrendezője (Zalai Hírlap, június 15.) Negatív jóslat Valószínűleg csak akasztott ember nem leszek. Morvái Ferenc nagyrédei nagyvállalkozó, kazánkirály és műkedvelő Petőfi-kutató, kisgazdapárti országgyűlési képviselő (Griff, március 10.) A siker titka Igyekszem infantilis maradni. Czakó Gábor katolikus író, a Magyar Szemle szerkesztője (Naplójúnius 11.) Tiszta lap és történelmi megbékélés III. Tiszta lap címmel az SZDSZ kongresszusa a közelmúltban fogadott el nyilatkozatot, amikor megszavazta az MSZP-vel kötött koalíciót. Nyilatkozatuk kimondja: a politikai szövetség a magyar demokrácia érdekében köttetett olyan pártok között, amelyek a múltban egymással szemben álltak. Elitharcok 1987-1990 Ma mind kevesebben vitatják a jövőre vonatkozóan a „tiszta lap” újranyitását. E cél érdekében azonban ajánlatos a nem tiszta múltat végiggondolni. Az előzőekben az ötvenhatos generáció, illetve a hetvenes-nyolcvanas évtizedek ellenzéki csoportjainak ellentmondásos élményeit elemeztük. Ezúttal a rendszerváltozás esztendei következnek. A legnagyobb meglepetés 1987-ben érte a magyar közvéleményt: megbukott a Kádár-rendszer. Kádár János ugyan pártvezető maradt, de Grósz Károly majd Németh Miklós kormánya elkezdte a „puha diktatúra” intézményeinek lebontását. Mindenkit készületlenül talált ez a váratlan nyitás. Társadalmunk többségének ugyanis fogalma sem lehetett az ország gazdasági helyzetének súlyosságáról és főképp annak szociális következményeiről. A párton belüli reformcsoportok hirtelen a hatalomgyakorlás közelébe jutottak. Ez azt jelentette, hogy nekik kellett átvállalniuk a teljes erőd gondnokának szerepét, felelősségét. A politikai hatalomhoz azonban foggal-körömmel ragaszkodott Kádár szőkébb környezete. Az ellenzéki elitek mindegyike elismerte azt az elemi tényt, hogy a létező szocializmust csak fokozatosan lehet lebontani. Ennek módjában viszont nem tudtak megegyezni egymással az akkori radikális liberálisok és a népi mozgalom szerveződő csoportjai. „Kádárnak mennie kell!” - mondja ki a radikálisok nyilatkozata, a ’87-es társadalmi szerződés. A '87 szeptemberi lakiteleki nyilatkozat még nemzeti, össztársadalmi összefogásról beszél. Ettől a pillanattól ellentét és gyanakvás feszül az ellenzéki elitek, a liberálisok és a népiek között. Ennek jegyében egymással szemben alakul meg 1987-88-ban az MDF és az SZDSZ. Az akkori állampárt, az MSZMP belső hatalmi ellentétei szintén megjelennek a két ellenzéki mozgalom kölcsönös vitáiban. Nyilvánvaló és nyíltan vállalt a kötődés Pozs- gay Imre reformcsoportjához az MDF akkori népi írói vezető köreiben. Az MDF ezért nem alakul '89 őszéig önálló politikai párttá: társadalmi mozgalom marad, így könnyebben tartja fenn a Pozsgayval kötendő politikai szövetség későbbi lehetőségét. Radikálisabb az SZDSZ ekkori törekvése: gyorsabb rendszerváltozást követel. Működését ezért jobban igyekszik akadályozni a kormányzat, de az MDF akkori vezetése is leendő politikai ellenfélként kezeli a szabad demokratákat és a megalakuló Fideszt. Gorbacsov, Prága, Berlin 1989 elején még nagyon kevesen tudják, hogy Közép-Eu- rópában megpecsételődött a létező szocializmus sorsa. Gorbacsov több lépcsőben megegyezett Reagennel: a Szovjetunió nem akadályozza meg a térség országaiban a demokratikus polgári átalakulást. A világpolitikai változásra az MSZMP reformpolitikusai reagálnak leggyorsabban: leváltják Kádárt, kerékasztal-tárgyalásokba kezdenek az ellenzékkel. A párton belül szakítanak a múlttal: újraértékelik '56-ot, újratemetik Nagy Imrét. Megindul a belső megújulást kezdeményező reformkörös mozgalom. Végül októberben formálisan is kettéhasad a régi állampárt, megalakul a Magyar Szocialista Párt. 1989 októberére minden nemzetközi és belső feltétel adott a demokratikus szocialista reform győzelméhez, az ország fokozatos polgári átalakulásához! Úgy látszik, hogy Pozsgay köztársasági elnök lesz és a szabad parlamenti választások után MSZP-MDF koalíciós kormány alakulhat. Ekkor robban a bomba: kitör a forradalom Csehszlovákiában és Kelet-Németországban. Ezért változik meg minden Magyarországon 1989 végére! Az SZDSZ népszavazást kezdeményez és megakadályozza Pozsgay elnökségét, az azonnali parlamenti választásokat, a reménybeli MSZP-MDF nagykoalíciót. Az MDF azonnal irányt vált: Antall József jobbközép konzervatív szövetséget hirdet meg a kisgazdákkal és a keresztény- demokratákkal. Pillanatok alatt kiéleződnek a politikai ellentétek, a három pártszövetség kölcsönösen egymás elleni nyílt politikai harcba kezd. A magyar társadalom ámul és bámul: Magyarországon nincs forradalom, mégis megtörténik a rendszerváltozás. A három politikai elit: a reformszocialisták, a radikális liberálisok és a nemzetközi konzervatívok politikai pártjai ádáz csatában döntik el a rendszerváltozás egész tartalmát. Paktum és szembenállás 1990 tavaszán-nyarán minden politikai párt harcol egymás ellen. A liberálisok és a konzervatívok óriási szólamokkal csépelik a „kommunistákat” - a demdokratikus baloldal sarokba szorul, látszólagosan elszigetelődik. Tüzet okád egymásra az MDF és az SZDSZ - így fel sem merülhet az egyébként egyedül logikus konzervatív-liberális nagykoalíció gondolata. A győzelmi mámorban tomboló MDF-fel Antall József csak a paktumot tudja elfogadtatni. A politikai elitek belső harcaikat az élet minden területére kiterjesztik. Bilecz Endre
