Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-02-03 / 154. szám

10. oldal Hétvégi Magazin • Mozaik 1994. július 2-3., szombat - vasárnap A bodza, avagy a „szegények virága” íme, így néz ki a bodza virágos, illetve terméses ága Valamikor a „szegények virá­gának” nevezték a bodzát. A harminc-negyven évvel ezelőtt íródott szakirodalom az „em­bert kísérő növény”-nek nevezi, mivel megtalálható mindenütt, ahol ember él Eurázsiában. Fő­leg a szegény emberek portája mellett volt található, egyrészt olcsó, igénytelen volta, más­részt hosszúsága miatt. S hogy emellett még díszített is, az csak fokozta elterjedését. A népi gyógyászatban mindig megbecsült növény volt. Szinte valamennyi része felhasznál­ható gyógyászati célra. Termé­sében nagyon sok a C-vitamin. Nagyapáink lekvárt, szörpöt készítettek belőle. Bogyói ke­vesebb savat tartalmaznak, mint a hasonló célra alkalmaz­ható gyümölcsök, ezért ezt borkő- vagy citromsavval pó­tolni kell. Virágzatából üdítőital, tea készíthető, amivel köhögéskor, meghűléskor csökkenthetjük bajainkat. A modem gyógyszeripar kérgét, gyökerét is drogkészí­tésre alkalmas alapanyagként tartja számon. A bodza a mérsékelt égövön mindenütt, így hazánkban is őshonos, 4-5 méter magas cserje vagy kis fa. A vesszők bele fehér. Levelei páratlanul szárnyaltak. Június-júliusban nagy, lapos bogemyőben - az akáccal egy időben - nyílnak fehér virágai. Termése fekete bogyó. Kezdet­ben, illetve egészen a hatvanas évek közepéig nem tekintették kultúrnövénynek. Ekkor fedezte fel a nemesí­tés, és megkezdte a különböző célokra történő szelektálását, majd kinemesítését. Ma már vannak virágjaikért (díszítő ér­tékükért) és gyümölcseikért (hasznukért) termeszthető faj­ták. Az előbbihez tartozik a S. canadensis, ami nagy, arany- ságra levelekkel, kúpos, csont­fehér virágokkal és piros ter­mésekkel rendelkezik. Hason­lóan szép levelű, de fekete bo­gy ójú a S. Aurea, a S. Purple pedig sötét bíborszínre változó leveleivel ejt ámulatba bennün­ket. így lett „szalonképes” a bodza. Bátran ültethetjük a leg­elegánsabb kertekbe is. Alkal­mas elszórtan - szoliternek - vagy kerítés mellé, zárt sö­vényként. A nemesítés másik ága - ami a bodza haszonnövény jellegét erősítette meg - bő termésho­zamú, jó színanyagú, jól alakít­ható, metszhető fajtákat állított elő. Ezekre a fajtákra alapozva, kidolgozták a bodza termesz­téstechnológiáját üzemi mére­tekre. Néhány nyugat-európai országban, így Ausztirában, Svájcban, Dániában, Németor­szágban kiterjedt bodzaültetvé­nyek vannak. Állítólag termesztése jöve­delmező. Telepítése hasonló más gyümölcséhez. Termését már az ültetést követő második évben megmutatja. A harma­dik-negyedik évben fél termést, az ötödik évtől 30-35 kilogrammot ad fánként. Növényvédelmi feladatok nincsenek. Termesztését vál­lalkozóknak is bátran lehet ajánlani. V. Pénzes Judit __________MINDENNAPI NYELVÜNK_________ H étköznapi emberi kapcsolataink nemkívánatos szó- és nyelvhasználatáról Gyakran kapunk olvasóinktól szóban és írásban olyan jelzé­seket, amelyekben azt teszik szóvá, hogy köznapi szó- és nyelvhasználatunk egyre fel­színesebb, csiszolatlanabb, pallérozatlanabb, sőt, éppen­séggel közönségesebb és dur­vább. S ez a nemkívánatos je­lenség és gyakorlat nemcsak a bizalmaskodó beszédhelyze­tekben, a szűkebb társalgási beszédalkalmak során jelent­kezik, hanem a szélesebb nyilvánosság szintjén is: az üzletekben, az autóbuszokban, a vonatok fülkéiben, a megál­lóhelyek várakozó csoportjá­nak párbeszédeiben, a házibu­lik, a diszkók táncos alkalmain is, persze, tisztelet a kivéte­leknek! Ez a tisztelet nem illeti meg a trágárkodó, káromkodó, durván szentségelő, ocsmány hangon szitkozódó, az anyákat méltatlan szerepekkel felru­házó, s nyomdafestéket nem tűrő szavakkal élőket, s külö­nösen azokat nem, akikről egyik szólásunk így ítélkezik: „Amit lábunkkal is kerülünk, azt a szájukban forgatják”. A nyomdafestéket nem tűrő trágárkodás egyre gyakrabban hökkent meg bennünket a te­levízió képernyőjén látható és hallható krimisorozatok elké­pesztő nyelv- és szóhasználata révén. A tömény trágárság áraszt el bennünket nap mint nap, s nemcsak nyelvi érzé­kenységünket sértik a szink­ronfordításokban hallható szövegrészietek, hanem ideg­megterhelést jelentenek külö­nösen azoknak a nézőknek, akik még azt is tapasztalhat­ják, hogy a durvaságokkal, trágárságokkal telített szöveg- részletek hangosításában a visszataszító hatástényezőket feleslegesen alkalmazott ki­emelt hangsúlyokkal még job­ban felerősítik. Mivel a televízió képernyő­jén megjelenő bűnügyi filmso­rozatok nagy népszerűségnek örvendenek az ifjúság körében is, megvan a veszélye annak, hogy a szó- és nyelvhasználati ízléstelenségek, durvaságok használatát természetes nyelvhasználati gyakorlatnak tekinti majd ifjúságunk mind szélesebb köre. A nyelvi finomságok iránti érzékenység is egyre inkább veszít hatóerejéből, s a közön­ségesség, a modortalanság kap menlevelet mindennapi nyelvhasználatunkban is. S valóban: az ifjúság nyelv- használatában eluralkodott a lezserség, az ízléstelenség ha­tárát súroló szóhasználati illet­lenség, a szabadszájúság, az anyagcsere végtermékeivel való trágárkodás, az öncélú vagánykodás meghökkentő szóhasználata. Ezekre a nyelvi formákra gondolok: húzom a belem (elmegyek), csípem, szúrom, komálom (szeretem, kedvelem), marhajó fej ez a haver (okos, értelmes), folyton ugat az a dinnyefejű krapek (sokat beszél az a buta ember), satöbbi. Az argóból, a jassznyelv- ből, a tolvajnyelvből, s a nagyvárosi alvilág zsargonjá­ból is sokat merítő ifjúsági nyelv szóhasználata ma már életkori megkülönböztetés nélkül köznapi nyelvünkben is gyakorta szerepet kap. íme, a példatár: cikiz, dumál, hantái; ereszt a feje (buta), állati, ba­romi jó; csehó, lebőg (kudar­cot vall), ráfázik (pórul jár), leszúr (lehord), macerái (zak­lat), kiszúr (kiválaszt, lelep­lez), szúrlak, bébi (szeretlek, cicababa), ráhajt (jár a lány után), te só (testvér), tutira megy (biztosra törekszik), be­jött neki (sikerült), átráz, át­vág, átver (becsap), tökmind- egy (egyre megy), csaj, csajoz; szerelés- (ruha, ruházat), hapsi, pacák, pali, surmó, ürge (ifjú, férfi); csörög, csurglizik, ráz (táncol), pulcsi (pulóver), rendicsek (rendben van), satöbbi. A mindennapi emberi kap­csolatok nyilvános alkalmain az utcákon, a sorban állásokon fel-felhangzik: „Ne marhulj már, mit marháskodsz, ilyen lüké barmot is szeretsz; nekem ne ugasson itt, maga bárgyú állat; ó, én marha, még hittem annak a szemét bugrisnak - jobb, ha befogja a pofáját, sa­többi. Ezekből a szóhasználati ízléstelenségekből ennyi is elég. A nyomdafestéket nem tűrő szavakkal levezetett sérelmek, rázós ügyek napjainkban sza­porodóban vannak. Erről ta­núskodik az a jelenség, hogy a sajtó hasábjain is egyre gyak­rabban olvashatunk olyan szövegerészleteket, amelyek­ben egy-egy, rosszalló áthallá­sokkal terhelt megnevezés játssza a kulcsszerepet: „gyak­ran anyázta vetélytársát” (Blick, 1994. ápr. 8.). - „A szökött katona azért hagyta el őrhelyét, mert az öregkatonák rendszeresen szívatták, s nem szokta meg a szívatást” (M. Nemzet, 1994. ápr. 8.). - „A Közért, amelyet családilag szutyinak hívunk, mert egy emberöltővel ezelőtt szutykos volt” (M. Nemzet, 1994. ápr. 7.). Az újabban divatozó szí­vat, megszívat, szívatás, a be­csap, rászed, feldühít rokon ér­telmű szósorba illeszthető bele. Hozzá kell szoknunk az ilyen címadáshoz is. ,fökött kérdés, lüké válasz” (Népsza­badság, 1994. ápr. 7.). Az ügyefogyott, gyámoltalan, az élhetetlen, a bamba, mafla, mulya, bárgyú, rosszalló fo­galmi és használati értékű megnevezések szerepében az elcsépelt frázisok körébe von­hatók a lüké és lökött szavak is. A köznapi bizalmaskodás szintjén egy-egy idegen szó­lásszerű kifejezés jól teljesít­heti azt a szerepét, hogy a cél­szerű nyelvi érintkezés etiká­jának hatástényezőit is felerő­sítse: „Hallani olyan hangokat is, hogy nem is olyan nagy va- szizdasz a Kordax-Eger” (He­ves M. Hírlap, 1994. ápr. 8.). A lekicsinylésnek szánt szö­vegrészlet hátterében meghú­zódó gúnyos ítéletet az egriek bántó pimaszságnak és álcá­zott sport beli féltékenységnek tartják. Áz országos köznyelv, a bi­zalmas stílusámyalatú köznapi nyelvhasználat fentebb emlí­tett, negatív jelenségei elterje­désének feltétlenül gátat kell vetnünk. Dr. Bakos József Szomorú rekordok a kézifegyverek révén Rossz idők járnak a híres-hír­hedt amerikai Országos Fegy­verszövetségre (NRA), amely 3,3 milliós tagságával, hatal­mas vagyonával és roppant be­folyásával évtizedeken át meg tudta akadályozni, hogy komo­lyabb korlátozásoknak vessék alá az amerikaiak fegyvervásár­lási, illetőleg fegyverviselési jogát. Az egykori szép napok azonban már a múltba tűntek, hiába az NRA összpontosított érdekkijáró kampánya, a kong­resszusban egymás után szület­nek meg a tiltó törvények. A honatyák tavaly szavazták meg a Brady-törvényt, amely - az egész országra kiterjedően - ötnapos várakozási és ellenőr­zési időt ír elő a fegyvervásár­lásoknál. A közelmúltban pedig a sze­nátus után a képviselőház is úgy döntött, hogy törvényileg kell betiltani a támadófegyve­rek tizenkilenc fajtáját. A tila­lom mind az értékesítésre, mind a gyártásra vonatkozik. Álapvetően a közvélemény hozzáállásában következett be mélyreható változás, aminek egyik legfőbb jele, hogy a köz­vélemény-kutatási eredmények sorra a bűnözést, a fegyverek hozzáférhetőségét hozzák ki első számú társadalmi problé­maként. Nem véletlenül. Az igazságügyi minisztérium legfrissebb statisztikai összeál­lítása szerint 1992-ben több mint 930.000 súlyos bűncse­lekményben - emberölésben, nemi erőszakban, rablásban és testi sértésben - használtak kézi lőfegyvert vagy fenyegetőztek vele: az adatok ötven százalé­kos emelkedést jeleznek az előző öt év átlagához képest! A csaknem huszonnégyezer gyil­kosság ötvenöt százalékát kö­vették el kézifegyverrel.- A statisztikai adatok is ki­domborítják, hogy elemi erejű problémát jelentenek a lőfegy­verek. Minden józan gondolko­dású embernek el kell tűnődnie azon, hogy mi a fene történik itt. Sajnos, egyre veszélyesebb társadalomban élünk - vonta le a következtetést a jelentés ké­szítője, Michael Rand. A súlyos bűncselekmények összességét tekintve, minden nyolcadikat követték el azok a bűnözők, akik kézi lőfegyvert vetettek be támadó vagy kény­szerítő eszközként: és nem csu­pán a gyilkosságok végrehajtá­sánál került sor tényleges fegy­verhasználatra, hanem a nem halálos kimenetelű esetek ti­zenhét százalékában is. Több mint huszonegyezer embert se- besítettek meg a lövedékek. (Az összevont adatok alapján egyébként 1992-ben minden ezer amerikai állampolgárból harmincöt volt kitéve gyilkos­ságnak, nemi erőszaknak, rab­lásnak vagy testi sértésnek.) A kézifegyverek által legin­kább veszélyeztetett csoportot a 15-24 éves, fekete bőrű fiatalok alkotják. Az ő esetükben negy­ven lőfegyveres támadás jut minden ezer főre, négyszer annyi, mint az azonos korú fe­hér bőrűeknél. És még egy érdekes adat: a bűncselekmények áldozatai kö­zül hatvankétezren lőfegyverrel védekeztek, de az esetek húsz százalékában maguk is megsé­rültek. A svédeket nem zavarja a személyi szám Nemrégiben a svéd központi statisztikai iroda 1198 személy bevonásával felmérést készített arról, hogy a lakosság hogyan vélekedik a személyi szám használatáról. A svédek nagy része szerint a személyi szám használata fontos, és nem aggódik amiatt, hogy felhasználásuk esetén visszaéléseket követnek el. Lé­nyeges azonban, hogy a szemé­lyi számokat a hatóságok ve­hessék igénybe nyilvántartása­iknál. A megkérdezettek egyben arról is nyilatkoztak, hogy mi­lyen ismereteik vannak a szá­mítógépek különféle felhaszná­lási lehetőségeiről. Azok közül, akik a számítógépekről széle­sebb ismeretekkel rendelkez­tek, 46 százalék nem tartotta kellemetlennek a személyi számok kiadását, míg 41 száza­lék szerint elképzelhetők ké­nyelmetlen helyzetek. Azon személyek közül, akik nem so­kat tudnak a számítógépekről, 54 százalékot nem érintett ké­nyelmetlenül a személyi szá­mok kiszolgáltatása, csupán 17 százalék vélte az ellenkezőjét. A közvélemény-kutatásban résztvevők 86 százaléka szerint egyáltalán nem jelent semmit, ha a személyi számok az élet­korra adatokat szolgáltatnak. Nagy többségük úgy nyilatko­zott, hogy semmilyen okot nem látnak annak veszélyére, hogy a személyi számokat más nyil­vántartásokkal összehangolják. A svédek szerint csupán könyvtárak és csomagküldő vállalatok számára kellene megtiltani a személyi számok használatát, de a rendőrség, a társadalombiztosítás, a biztosí­tótársaságok, a bankok, az adó­hivatal és az állami végrehajtó hivatal továbbra is a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően kell, hogy használja azokat. Svédországban az állami né­pességnyilvántartás megújítá­sával egyidejűleg, 1946-ban vezették be a személyi számok használatát. Ez kezdetben egy kilencje­gyű szám volt, amelyből az első hat a születési évet, hónapot és napot jelzi, a következő három szám pedig egy kód, amely mu­tatja, hogy az illető melyik me­gyében, melyik településen szü­letett, valamint jelzi a szám tu­lajdonosának nemét. A páratlan számok a fiúkat, a párosok a lányokat azonosítják. 1968-ban bevezettek egy tize­dik számjegyet is, amely az egész személyi szám valódisá­gát igazolja. (MTI) Pistike édesapja meséjét hallgatja... Az apa Pistike ágya mellett ül, és mesét olvas neki. A gyerek egy idő múlva megszólal. Szavait lásd a rejtvényábra vízsz. 1. és függ. 27. sz. sorai­ban. VÍZSZINTES: 1. A gyerek szavainak első része (zárt betűk: U, L, O) 14. Bámulást elősegítő készítmény 15. Véletlenül megtörténik, előfordul 16. Sertéslakás 17. Hús teszi a sütőben 19. Létezik 20. A rádium vegyjele 21. Ütő­hangszer 23. Minden részletre kiterjedő 26. Országos Munka­ügyi Bizottság, röv. 27. Film­csillag - több idegen nyelven 29. Magán hord 30. Egyiptom népe 31. Ajtó csukása 33. Szív - régies szóhasználattal 34. Olasz város, tengert neveztek el róla 35. Kiejtett mássalhangzó 36. Északi ország polgára 38. Tó - oroszul (OZERO) 40. Kölni része! 4L Anyagot víz­mentessé tenni. 43. Áz einstei­nium vegyjele 45. Az ősközös­ség utáni időszakból való 46. Aranka becézve 47. Kossuth Lajos nevének kezdőbetűi 48. A második legnagyobb folyónk 50. Némán letépi! 52. A szer­vezet motorja (névelővel) 54. Lenin-békedíjas angolai ál­lamfő volt (Agostinho) 55. Tényleg? 57. Női név 58. Gö­rög betű 59. Húst tartósító fo­lyadékkal kezel 61. Kukucskál 62. Kálium és kén 63. Világító dióda elektronikus készülékek­nél 64. Termelőegységek minő­ségellenőrző részlege 66. Az ismeretlen adakozó névbetűi 67. Megóvás, kímélés 70. Sér­tegetni, fájdalmat okozni 72. Melyik személy? FÜGGŐLEGES: 1. Pozitív elektród 2. Nép­szerű politikus (János) 3. Utolsó posta, röv. 4. Kérdőszó 5. Járművel gázol 6. Hazánk légitársasága 7. Tóth József monogramja 8. Deciméter, röv. 9. Oktat, tanít 10. Gémeskút ré­sze 11. Ipari növény 12. Hidro­gén és kén 13. Felirat légipostái küldeményeken 18. A földhöz nyomja 22. A nyomás egyik egysége 24. Titán és kén 25. A völgybe kergeti 26. A szaglás szerve 27. A gyerek szavainak folytatása (zárt betűk: R, É, L) 28. Az egyik média adását hall­gató 30. Görög mitológiai alak, a férfiszépség megtestesítője 32. Falánk rovar 34. Nagy testű papagájfajta 37. Sanzon része! 39. Női név 42. Termékek árait tartalmazó jegyzék 44. Nagy kapkodás 47. Az udvarra rakni. 49. A kén és a tantál vegyjele 51. Kapocs része! 53. Teher­gépkocsi-márka a volt SZU-ból 55. Mértéktelenül iszik 56. Vándor életmódot folytató 59. A közepébe 60. A mélyben 63. Az amerikai polgárháborúban a Déliek főparancsnoka volt (Robert Edward) 65. Az SZTK elődje volt 68. Rövidítés orvo­sok neve előtt 69. A jelenlegi napon 70. Bánat 71. Aszlányi Károly monogramja. A megfejtéseket július 7-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati szá­munkban közöljük majd. A bo­rítékra írják rá: „Keresztrejt­vény”! Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom