Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

1994. június 7., kedd Megyei Körkép 3. oldal Mire készüljünk? V alószínűleg kevesen em­lékeznek már a Horn Gyula által aláírt kívánságlis­tára, amellyel - egész oldalas fizetett hirdetés formájában - még bőven a választási kam­pány megkezdése előtt szólí­totta meg a választókat a szo­cialista párt elnökeként. Nagyon durván sarkítva a hirdetés úgy összegezhető: csak felhatalmazást kell kap­niuk a szocialistáknak, aztán lesz itt minden. Kultúra is, sport is, demokrácia is, de fő­leg jólét. A szocialisták akkor maguk is elismerték - még azon melegében -, hogy jogo­san támadták ellenfeleik ezt a szövegezést, de világosan ér­tésre is hozták: ez nem prog­ram. Ennélfogva most is marad­hatunk a „kívánságlista” kife­jezésnél. Van ám egy kis bökkenő. Közelebbről az, hogy program ide vagy oda, nagyjából ennek a listának a megvalósítását várják igen sokan a szocialistáktól. Nem csúfolódás szintjén azt, hogy Horn Gyuláék 3,60-ért árulják a kényeret. Annál inkább ma­gasabb nyugdíjat, magasabb fizetést, állást, lakást, biztos (nyugodt?) jövőt. Egyelőre csak az elkövetkezendőkre bízhatjuk annak megválaszo­lását: mi, mennyi adható eb­ből, és ha nem adható, meny­nyire kompenzálja a helyzetet (a szintén áhított) emberi hang. Elfogadja-e az átlag­polgár, hogy bérével szemben emelkedik a lakásrezsije, ha azt értelmesen elmagyarázzák neki? Egyelőre persze még azt sem tudatosították velünk, mire készüljünk. Szociális biztonságot kapunk-e, vagy liberálisabb gazdaságpolitikát élünk át. Az előbbi népszerű, az utóbbi szükségszerű. Sal­gótarjánban mondta a szocia­listák elnöke, hogy a szocia­lista alternatíva jobban kife­jezi a térség átalakulásának sajátosságait, jobban kezeli a szociális feszültségeket, mint a liberális alternatívák. Békési László, a párt gazdasági sza­kértője szintén Salgótarján­ban mondta, hogy nincs kibé- kíthetlen különbség az általa, illetve a Fidesz gazdasági szakértői által képviselt gaz­daságpolitikai vonalvezetés között. (Azóta meg már azt is hallhattuk, hogy valószínűleg ugyanazok a szakértők írhat­ták az SZDSZ és az MSZP gazdasági programját.) Vagyis még csak ezután derül majd ki, mire is szava­zott a választók többsége. Bé­kési úgy látja, csökkenteni kell a szociális ellátásokat is. Meg kell óvni a többletterhek- től a társadalom alsó harma­dát, ami viszont azt jelenti, hogy keményebben jelennek meg a terhek bizonyos jöve­delemhatár fölött. Valószínű­leg jóval többen élnek „bizo­nyos jövedelemhatár fölött”. H a tehát megvalósul a Bé- kesi-féle program - ami a '95-ös mélypont után '96-tól növekedést ígér -, akkor alig­hanem fogsorainkat szabályo­san összeszorítva élünk éve­kig azon tudat vigaszában, hogy gyerekeinknek már jobb lesz. A többi mellett az is el­dől tehát, saját jelenükre, vagy az ő jövőjükre adódtak-e a voksok 1994 májusá­ban. Dudellai Ildikó Téglagyár a szövetkezetben Mátra Mezőgazdasági Szö­vetkezet néven működik már a régi kisterenyei termelőszö­vetkezet, aminek az alapága­zatok mellett továbbra is ré­sze a téglagyár.- Rosszabb lett a helyzet, a szövetkezet pénzügyi, a tégla­gyár pedig értékesítési problé­mákkal küzd, annak ellenére, hogy tavaly megkezdtük a nyersgyártást, jelentős mennyi­ségű az égetett készletünk - hallottuk Érdi Lászlótól, a tég­lagyár vezetőjétől. - Csökkent az építési kedv. Tavaly például Bátonyterenyén két családi ház építésébe fogtak bele.- Mennyi téglát készítenek évente?- Három, három és fél millió darabot. Ezen belül B 30-ast és kettős méretű téglát is gyártunk a kis méretű téglákon kívül. Az utóbbi időben magán Tüzép-te- lepeken kötünk bizományosi értékesítési szerződést, tehát nekünk akkor fizetnek, ha el tudják adni. Néhány éve még a gyárban fizették ki előre a meg­rendelt mennyiséget, és körül­belül két hónap múlva tudtunk szállítani.- Nem akartak kiválni a ter­melőszövetkezetből?-Nem tudtuk megvenni 16 millió forintért a gyárat. A tég­lagyár meg tudna állni a saját lábán, viszont a befolyt pénz­összeget üzemanyagra, műtrá­gyára, növényvédő szerekre is fordítják a szövetkezetnél.-Nem fognak-e bele másba is, ami kelendőbb a piacon?-Tavaly vályogtéglát gyár­tottunk kisebb farmergazdasá­gok istállóihoz, de nincs erre folyamatos igény. Válaszfaltég­lát akarunk még készíteni a vá­laszték bővítéséhez, de egészen mást nem tudunk csinálni.-Ha 1995 végéig nem válto­zik a téglák iránti kereslet, ak­kor mi lesz a folytatás?- Ha a mezőgazdaság, a nö­vénytermesztés, állattenyésztés el tudná tartani saját magát, ak­kor nem lenne gond. D. I. A pecások keszegeltek és fenekeztek Házi ünnepséggel kezdődött a hét végén Szécsényben a Só- derbánya-tavon a 400 főt számláló Petőfi Horgász Egyesület idénynyitó hor­gászversenye. A tó partján, az emlékkőn a tábla azt hirdeti, hogy 1971-ben alakult az egyesület. Az alapító 11 tag közül Juhász György avatta fel az emlékkövet. Szólott az egyesület jó közösségi szelle­méről. A reggeli eső ellenére sokan beneveztek, hogy kipróbálják horgászszerencséjüket. Míg a versenyzők kapásra várva fi­gyelték a víz tükrét, addig Burda Sándor, az egyesület tit­kára ténylegesen bizonyította, hogy nemcsak a halászlé, ha­nem a gulyás elkészítésében is meglehetősen jártas. A mérlegelés után kiderült, hogy a keszegelők közül a ba­lassagyarmati Szűcs József 4900 grammos fogással végzett az első helyen. A második 7a­Csábi László, a győztes Fotó: Sz. T. kács Pál, a har­madik Gresina Imre. Az ifjúsági­aknál az első he­lyet Kerék Lajos, a másodikat Sári Péter, a harmadi­kat Szedlák Zol­tán szerezte meg. A fenekezők mezőnyében ezen a napon Csábi Lászlónak sikerült legjobban a beete­tés, 10 074 gramm hal akadt a horgára. A máso­dik Szabó József, a harmadik pedig Kürtösi Tibor lett. A díjakat, ame­lyek közül hármat dr. Serfőző And­rás országgyűlési képviselő ajánlott fel, Vidu Pál, az egyesület elnöke adta át. Sz. F. Emlékülés a holocaustról Salgótarjánban Holocaust Salgótarjánban címmel emlékülést rendezett tegnap délután a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum baráti köre az intézmény ta­nácskozótermében. Az emlékezők - felvételről - meghallgatták az Izraeli Fil­harmonikusok előadásában az Itzhak Perlman által 1945-ben komponált Vi ahin soll ich geyn (Hová visz az utunk) című ze­neművet, majd Hídváry István, a baráti kör titkára köszöntötte a jelenlévőket. Ezután dr. Horváth István történész, a múzeum igazgatója tartott előadást a város zsidó közösségének sorsáról, szere­péről Salgótarján gazdasági, társadalmi, kulturális életének kialakításában, illetve az ötven évvel ezelőtt történt tragédiáról. „Mert tragédia történt ezelőtt ötven évvel, nemzeti történel­münk 20. századi korszakának bűnös tragédiája, amelyet a fel­tétel nélküli nagyhatalmi poli­tika, a politikusi szolgalelkűség idézett elő - hangoztatta beve­zetőjében. - Gondolkoznunk kell az okokról, a miértekről, mert a veszély nem múlt el egy­szer s mindenkorra, hiszen tud­juk, mindig akadnak rossz ügyet önös érdekből kiszolgá­lók, hamis elvek hamis szószó­lói. Emlékezzünk, kérdezzünk és gondolkozzunk együtt. így talán több az esélyünk, hogy megelőzzük a bajt, csökkenje­nek gondjaink.” Dr. Horváth István előadásá­ban részletesen szólott a zsidó közösség szerepvállalásáról Salgótarján életében. E közösség aranykora, az alapozás időszaka 1880-1910 között volt. Ekkor alakították ki intézményeiket, új foglalkozá­sokat, termelőtevékenységet, a polgárosodás szellemiségét ho­nosították meg. Az előadó ezután tért rá a vészkorszak kronológiájának ismertetésére. Végül hangoz­tatta: a zsidók jelenléte, életük és sorsuk kitörölhetetlen Salgó­tarján történetéből. Döntő több­ségük a tisztes középosztály ér­tékelveit vallotta. Kiemelkedő személyiségeik törekvései a polgárosodás, a li­berális szabadgondolkodás eszmerendszere mentén jöttek létre. A kulturális-szellemi életben vállalt szerepük ugyan­csak létfontosságú a város tör­ténetében. -mér Eredményes volt a gyermekorvos-tanácskozás A gyermekgyógyászat három igen fontos területe, a rehabi­litáció, az intenzív ellátás és a csecsemőtáplálás kérdésköre került terítékre azon a kong­resszuson, amelyet Salgótar­jánban rendeztek az elmúlt hét végén. A Magyar Gyermekorvosok Társasága Eszaikkelet-magyar- országi Szakcsoportja rendezte tanácskozás legfőbb szervezője a megyei kórház gyermekosztá­lya volt. Dr. Godó Béla gyer­mekgyógyász főorvost, aki szeptembertől dolgozik az osz­tály élén, arra kértük, vonja meg a két nap mérlegét. (Teg­napi lapunkban sajnálatos mó­don az ő fényképe alá másnak a neve került, amiért az érintet­tektől és olvasóinktól elnézést kérünk. - a szerk.)- Öt megye területén dol­gozó gyermekorvosok, vala­mint a társszakmák képviselői — gyógyszerészek, gyógytorná­szok, pszichológusok —, mint­egy kétszázan voltak jelen az eseményen. Ötvenegy előadás, húsz poszter hangzott el a há­rom témakörhöz kapcsolódóan. A kongresszus jó alkalom volt a szakvizsga előtt álló orvosok posztgraduális képzésére, akik szakterületük legfrissebb ered­ményeiről is képet kaptak a két nap sorám.- Önök, a szervezők, azaz a megyei kórház gyermekosztá­lyának munkatársai is aktívan közreműködtek a kongresszu­son?- Az előadásoknak mintegy tíz százalékát tartották munka­társaim. Ugyanis öt témakörben kapcsolódtunk az előadások so­rába. A magas részvételi arány talán nem meglepő azt tudva, hogy osztályunk orvosainak zöme ráépített szakvizsgával rendelkezik, s bír valamilyen idegen nyelvet, ami nélkülözhe­tetlen ahhoz, hogy a külföldi eredményekkel, szakiroda- lommal lépést tartsunk.- A kongresszus további eredménye - folytatta a főorvos -, hogy az itt felmerült gondok­ról, problémákról - például a halmozottan sérült gyerekek helyzete - összefoglalók ké­szültek, amelyeket országos fó­rum elé vihetünk az elkövet­kező időkben. A találkozón tu­dományos pályázatok elbírálá­sára is sort kerítettek, amelynek alapján hármat díjaztak, közü­lük egyiket a salgótarjáni Ma- dzsar József Megyei Kórház gyermekosztálya nyerte el. Tuza Katalin A NAP HÍREI Traffipax Ma az alábbi helyeken szá­míthatnak traffipaxos sebes­ségmérésekre: 6 és 14 óra között a balassagyarmati rendőrkapitányság műkö­dési területén fordulhat elő traffipaxos sebességmérés. 14 és 22 óra között Szé- csény térségében számíthat­nak az autósok ellenőrzésre. Halálos kerekezés Halálos kerékpáros baleset történt tegnap délelőtt a ba­lassagyarmati rendőrkapi­tányság működési területén. M. Sándor nézsai lakos a község belterületén tartott célja felé. A biciklije kor­mányára egy szatyorban kü­lönféle szerszámokat akasz­tott, amelyek az egyik 5-7 százalékos lejtésű utcában erősen belengtek. A kerék­páros ennek következtében elvesztette uralmát jármúwej, felett, áttért a menetiráW? ■ szerinti bal oldalra, majd a fél méter mélységű, kibeScfe'V nozott árokban kötött ki. Az esés következtében elszen: védett sérülésekbe a hely­színen belehalt. Vámos a vendég Pásztó, Salgótarján. Az ünnepi könyvhét megyei rendezvénysorozatának ke­retében Vámos Miklós író, a lapunkban folytatásokban közölt Ha én Bródy volnék című könyv szerzője ma 14 órakor Pásztón, a Teleki László Könyvtárban, 16.30 órakor Salgótarjánban, a Ba­lassi Bálint Könyvtárban ta­lálkozik az olvasókkal. Könyvheti kiállítás Salgótarján. Az ünnepi könyvhéthez kapcsolódó képzőművészeti kiállítást nyitottak meg tegnap dél­után a Balassi Bálint Könyvtárban. Ezúttal Jacs- menyik József füleki amatőr festőművész alkotásait mu­tatta be a megnyitó ünnep- „ ség közönségének Földi Pé- ) , ter festőművész. A június 24-éig nyitva tartó kiállítá­son az 1957-ben Füleken született művész, ez év má­jusától az ottani Palóc Mú- . zeum igazgatója és restaurá­tora több mint negyven olajképe szerepel. Jacsme- nyik József 1976-tól rend­szeresen kiállít Szlovákiá­ban. Eddig Kassán, Füleken rendezett önálló kiállítást. Első salgótarjáni, illetve magyarországi bemutatko­zására elsősorban a szűkebb haza tájait ábrázoló festmé­nyeit hozta el. Kassa, Fülek és környéke, az Alacsony- Tátra tűnnek föl meleg szí- nekkel a képeken. Nógrádi hölgy az ország legjobb hobbivarrónöje Tizenkettedik alkalommal hirdették meg az Anne Burda-díjat, amelyet azoknak a hölgyeknek és esetleg urak­nak írnak ki, akik kedvtelés­ből, amatőr alapokon tervez­nek és varrnak ruhákat. A több, mint hétszáz induló hat kategóriában, öt elődöntő helyszínéről érkezve, mérte össze tudását vasárnap a Buda­pesti Kongresszusi Központ­ban. Kudlik Júlia műsorvezető nyolcvankét versenyzőt hívott színpadra a különböző csopor­tokban. A „C” kategóriában a gyerekeknek varrott ruhákat mutatták be. Az „F” kategória a fiatal, még tanulmányaikat végző ruhaipari tanulók, divat- tervezők csoportja volt. A „D” és „E” kategória a kézimunká­ban és a kötésben jártas neve­zőknek adott lehetőséget a be­mutatkozásra. Bartus Mónika képviseli hazánkat az Európa-bajnoki döntőn „A” kategóriá­ban indulhattak azok a hobbiszin­ten varrogatók, akik két évnél nem régebben foglalkoznak a tű és a cérna tudo­mányával. Itt ért el ötödik helye­zést Csépéné Ko­vács Sára Pásztó- ról, aki a Burda egyéves előfizeté­sét nyerte. Az igazi nagy várakozás mindig a „B” kategóriás modellek bemuta­tását előzi meg, hisz’ ez a csoport testesíti meg a klasszikus hobbi­varrók táborát. Itt azok indulhattak, akik saját kedvükre foglalkoz­nak ruhatervezéssel és összeál­lítással, de ezt két évnél régeb­ben csinálják. Nógrád megye és ezen belül is Salgótarján óriási sikert könyvelhet el. A „B” ketegória győztese Bartus Mónika lett, aki a Budapest Bank salgótar­jáni fiókjának számítástechni­kusa. Ő hivatott arra, hogy kre­ációjával képviselje Magyaror­szágot az európai döntőn, ez év októberében Bécsben. Mellé­kesen nyert egy kétszemélyes máltai nyaralást is, amit a Skandináv Légitársaság aján­dékaként vehetett át. Bemutatkozó riportját, ami­vel a nógrádi hölgyek öltözkö­déséhez is ad tanácsokat, szombati számunkban olvashat­ják. A döntőt egyébként felvé­telről egy későbbi időpontban közvetíti a televízió. - d. t. ­KÍVÁNCSISKODÓ Valami bűzlik a városban Salgótarjánban, a Csemege Meinl üzlet mellett húzódó szenny csatorna esetenként orrfacsaró bűzt áraszt. Meleg időben ezt sok kör­nyékbeli és vásárló nehez­ményezi. Többen kérdezik, kinek kellene rendbe hozni a csatornát. A Csatornamű Kft. ügyve­zető igazgatója, Tusják György elmondta, hogy a ne­vezett területen szennyvízcsa­torna nincs, ehelyett egy rá­csos folyóka okoz gondot, ezért a probléma megoldása a városi önkormányzat hatáskö­rébe tartozik. Lencsés Attila, a salgótar­jáni városháza városüzemelte­tési fogalmazója elmondta, hogy a szennyezett vizet a környező épületek valamelyi­kéből engedik a csapadékcsa­tornába, és a belekerülő anya­gok bomlása idézi elő a kel­lemetlen szagokat. Salgótar­ján önkormányzata ki fogja vizsgálni a szennyezés erede­tét, és ki is tisztíttatja a csa­tornát, de ha az ott lakók azt észlelik, hogy valaki vagy va­lakik beleengedik a nem oda való, szennyező anyagokat, bejelentést tehetnek az ön- kormányzatnál. Salgótarjánban, a Rá­kóczi úton, a nagyállomás és a tűzhelygyár közötti szaka­szon a túlságosan nagyra nőtt fák gyökérzete többfelé felfeszíti a járda aszfaltját. Tervezik-e a terület rendbe­tételét, illetve az elpusztult fák pótlását? - érdeklődik egyik környékbeli olvasónk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom