Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
4. oldal X ÁLLAMI VA(,YII\Í(.V\ÖKSÍ:(Í 1994. június 7., kedd A romhányi kerámiagyár átalakulása nem tartozik a legszerencsésebbek közé Magyarországon - a romhányi kivételével - az összes kerámiagyár elkelt. Az átalakulás után létrejött Rékerámia Rt. a hazai termékek negyedrészét állítja elő. Amit termel, el tudja adni, de a feltételek miatt már tavaly is vissza kellett lépniük - létszámban is. Nemrégiben technológiát váltottak, a vörös- cserépről fehérre álltak át. Ez új időszámítást jelenthet, csak az a kérdés, meddig elég a tartalék? Meddig lehet biztosítani a máról holnapra élést? Erről is beszélgettünk Kiss Sándorral, a romhányi Rékerámia Rt. ügyvezető igazgatójával.- A Romhányi Építési Kerámiagyár, az állami vállalat csődbe került. Egyben nem lehetett privatizálni, ezért önálló szervezeti egységekre bontották. 1991-ben kezdődött az átalakulási folyamat, harmadik részvénytársaságként, év végén alakult meg a Rékerámia, amelynek fő profilja a csempe- és a padlóburkolatgyártás. Ez a legnagyobb társaság. A három részvénytársaság mellett számtalan kft. alakult, amely kapcsolódik a a végtermékgyártáshoz.- Változott az átalakulással a dolgozók létszáma?- 1150 dolgozója volt az állami vállalatnak, ez az átalakulás után 650 főre esett - ennyit foglalkoztatnak az rt.-k és kft.-k. Zárt részvénytársaságok jöttek létre. Ez azt jelenti, hogy azok a cégek, bankok, amelyeknek tartozott az állami vállalat, behozták a tartozásaik egy részét, azt fordították részvényekre. A mi társaságunkat négy jogi személy alapította: az építési kerámiagyár az AVÜ-n keresztül, a Magyar Hitelbank, a Tigáz és a romhányi önkormányzat. Véle- ményem szerint az átalakulásnál az volt a legnagyobb probléma, hogy ezek a társaságok nem tehermentesen jöttek létre. Mindegyik rt. olyan terhét cipelt magával, amit nem tudott az alaptevékenységével kompenzálni. Ez azt eredményezte, hogy az egyik rt. már megszüntette a tevékenységét, bezárt, a dolgozóit elküldte. Visszagondolva, biztos vagyok benne, hogy ez az átalakulás nem a legszerencsésebben történt. Az élet azt bizonyította, hogy egyetlen társaság sem tudott úgy megbirkózni ezekkel a terhekkel, hogy hosszú távon működőképes maradjon. Közben a csődeljárás befejeződött az állami vállalatnál, a részvényeit kihelyezte adósság fejében, így a négyből nálunk 18 tulajdonos lett, de ezek kényszertulajdonosok. A két év nem igazolta vissza az indítás célját, azt, hogy kisebb, ütőképesebb, a privatizációs piacon versenyképesebb cégek alakuljanak. Nem volt rossz az elképzelés, de nulláról kellett volna indítani. A mi társaságunknak csak épülete volt, minden mást béreltünk a vállalattól. Most jutottunk el oda, hogy ami kerítésen belül van, az már a cég tulajdona.- Csökkentek a terhek az elmúlt két évben?- A tőketartozás valamelyest csökkent, de jórészt a kamatokat csökkentjük. Az, hogy a bérleti díjat nem kell azonnal kifizetni, ez javított a likvidhelyzetünkön. De az alapvető probléma az, hogy Romhány, magyarországi viszonylatban először kezdett fejleszteni. Itt hozták létre a legnagyobb gyártókapacitást, itt indult el a legmodernebb technika - de ez 10-15 évvel ezelőtt volt. Vannak négy-öt éves berendezéseink, de ez a technika kisebb része.- Változott a megrendelők köre?- Gyökeres változtatást hajtottunk létre. Számunkra nem akkor fejeződik be az értékesítés, amikor eladjuk a terméket, hanem akkor, amikor befolyik érte a pénz. A napi pénzforgalomból élünk.- Mennyi haszna van annak, ha egy bank az egyik tulajdonosa egy részvénytársaságnak?- Ha nagyon őszinte vagyok, nem származik ebből előnye egy cégnek. Alapításnál igen, mert pénzt hoz be. De ha azt nézzük, hogy számlavezető bank, tőle vesszük fel a hitelt, akkor nem. Napi likviditásnál a bank elsőbbséget élvez, sorba állít, amíg meg nem kapja a járandóságát. A részvétel a bank számára is kényszer volt.- Az AVÜ-nek van még része a társaságban?- Az építési kerámiagyár felszámolása még tart, a részvények most a felszámoló kezében vannak. Ha befejeződik a felszámolás, és a felszámoló nem tudja kielégíteni a hitelezőit, akkor valószínűnek tartom, hogy megint lesz tíz újabb kényszertulajdonosunk.- Hogyan lehet kilábalni ebből a helyzetből?-Csak az igazi tulajdonos megkeresésével, a privatizációval. Külföldi, szakmai befektetők megjelentek már, de a részleteknél kiderült, hogy ez a társaság nem csábító. A tárgyalások során visszaléptek.- De a helyzet egyre rosz- szabb lesz. A másfél évtizedes eszközpark két év múlva már 17 éves lesz. Még mindig nem látom a megoldást.- Egy megoldás van rövid távon, a konszolidáció. Belekerültünk ebbe a körbe. Készül az anyag, amelyben megpróbáljuk felvázolni, mi szükséges ahhoz, hogy ez a cég rövid távon - két éven belül - beruházni, fejleszteni tudjon, és öt-tíz évre ismét megoldja az itt dolgozók problémáját. Ha ez sem sikerül, ismét várjuk a befektető partnert. A konszolidációs pályázatot június végéig kell beadnunk. Ez a döntés befolyásolhatja az elkövetkező időszakot. Igazi tulajdonosra van szüksége az rt.-nek „Aranypók-hálóból” csak igen keveset szőhetnek a kárpótlási jeggyel rendelkezők Az már bizonyos: június 20-ától jegyezhetők kárpótlási jegyért cserébe az Aranypók részvényei. 10 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyet kóstál egy 10 ezer forint névértékű értékpapír. Az Állami Vagyonügynökségnek már csak 10-százalékos részesedése van a cégben, tehát csak ezt kínálhatja a jegyekért cserébe. így a felajánlott csomag alig 40 millió forint értékű, tehát túl sok nem juthat egy-egy jegyzőnek. Némi „áru- kapcsolással” megnövelhető az igényelt mennyiség, igaz, azért már készpénzzel kell fizetni. A cég ugyanis a csereakcióval egyidőben 43 millió forintos tőkeemelést is tervez, az újonnan kibocsátandó részvényeket pedig 152,1 százalékos árfolyamon csak kemény magyar forintért adja. Erre az összegre nagy szüksége van az Aranypóknak. 30 üzletének döntő hányadát ugyanis önkormányzatoktól bérli, s a helyiségbérleti díjak drasztikusan emelkednek. Ebből egyetlen kiút van, ha minél több boltjukat megvásárolják. Pénz kell tehát. S nem csak erre, a hálózat fejlesztésére is. Mivel a kárpótlási jegyért felajánlott részvénycsomag kicsi, így az elosztásnál azok a kárpótoltak élveznek előnyt, akik készpénzért vásárolnak Aranypók papírt. Mit érdemes tudni a vállalatról? „Fénykorában” 80 divatüzlete volt, közöttük az exkluzivitásáról ismert Fontana. A nagy értékű ingatlant az ÁVÜ elvonta, az üzletek döntő többségét az előprivatizáció keretében értékesítették. Mire megtörtént 1991-ben az átalakulás, a cég igencsak karcsúvá lett. 389 milliós alaptőkével, 338 millió forintos tőketartalékkal váltak Aranypók Rt.-vé. A 30 üzlettel rendelkező társaság fő tulajdonosai 48 százalékban az MRP, plusz 15 százalékban a dolgozók. A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvény elfogadása után először az Arany pók 240 dolgozója vásárolhatta meg saját társaságának résztulajdonát. Jut még 16 százalékos részesedés a fővárosi önkormányzatnak, a maradékból pedig néhány magánszemélynek, illetve a Portfolió Banknak. Tavalyi forgalmuk 1,2 milliárd forintot tett ki, s ezt bővíteni szeretnék. Mint ahogy az üzlethálózatot is. 38,8 millió forintos adózás előtti nyereségükből most 4-százalékos osztalékra futja, de a jövőben évente minimum 5-százalékos, az eredménytől függően esetleg 8-százalékos osztalékot terveznek. Ennyi kellene ugyanis ahhoz, hogy a vásárlásra felvett E-hitel visszafizetését semmi ne veszélyeztesse. A fő tulajdonos MRP szervezet nem idegenkedik a részvények tőzsdei bevezetésétől sem, az persze néhány hónapot igényel még. Mindenesetre az Aranypók hálójának szövögetésében június 20-a után részt vehetnek a kárpótoltak is. A jegyzési idő elvileg 10 nap, bár ha korábban elkel a csomag - ami szinte bizonyos -, úgy lezárható a jegyzés is. IMPONÁLÓ GAZDASÁGI EREDMÉNYEK. Kedves kollégám, nehogy szóljon a miszternek, hogy fejjel lefelé tartja a grafikont...! A következő évtől újra a MÓL lehet a sztár Június másodikától öt napjuk volt az érdeklődőknek arra, hogy reménybeli MOL-tulaj- donosként újabb részvényeket jegyezhettek kárpótlási jegyeikért cserébe. A nemzeti olaj- mammut alaptőkéjének négy százalékát ajánlották fel számukra. 10 ezer forint címletértékű kárpótlási jegy ellenében egy darab 10 ezer forint névértékű MÓL részvényt kínáltak a minden eddiginél kiterjedtebb jegyzési hálózatban. Á kibocsájtó konzorcium vezetője a ma még kicsiny, ámde igen jó hírű brókercég: a Concorde, az OTP és a BÉB Rt., valamint a Polgári Bank fiókhálózatába terjeszti az értékpapírokat. Az ÁV Rt. most 3,9 milliárd forintnyi csomagra vár vevőt - valószínűleg nem sokáig. A MÓL ugyanis igen ígéretes jövőjű cég, tehát az intézményi befektetők és a másodlagos piacon vásárolt kárpótlási jegyek tulajdonosai is valószínűleg megrohanták a jegyzési helyeket. Túljegyzés esetén - ami várható - az eredeti kárpótoltak élveznek előnyt, őket követik a MÓL dolgozói. Ezekkel a papírokkal - ellentétben a korábban felkínált, osztalék elsőbbségre jogosító részvényekkel - már szavazni is lehet majd. Hiszen amit most kapnak, azok már törzsrészvények, melyek várhatóan 1995-ben már tőzsdére is kerülnek. Befektetésként a hosz- szabb távon gondolkodók várhatnak tetemes hasznot. A privatizáció technikáján javíthat az új kormányzat, de alapkoncepcióján változtatni nem lehet - nyilatkozta Hatvani Szabó János, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója, aki azt is elmondta, hogy az ÁVÜ szakmai apparáHatvani nem mond le tusa a privatizációra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a megszokott ütemben végzi munkáját. Csépi Lajossal, az ÁV Rt. vezérigazgatójával ellentétben Hatvani Szabó János- akit szintén a miniszterelnök nevezett ki néhány hónappal ezelőtt négy évre jelenlegi munkakörébe - nem foglalkozik a gondolattal, hogy felajánlja esetleges lemondását az új koimány megalakulásakor. (Pesti Hírlap, 1994. V. 18.) A JEGYZÉSI IDŐSZAK: 1994. április 21-től 1994. június 24-ig tart. Kibocsátásra kerül 2.000.000 db 1.000 Ft névértékű, névre szóló befektetési jegy. A jegyzés során 2 db 1.000 Ft értékű kárpótlási jegyért 3 db 1.000 Ft névértékű befektetési jegy jegyezhető. Forgalmazó: K&H Brókerház Jegyzési helyek: Kereskedelmi Bank Rt., lbusz Bank Rt., OTP Bank Rt., Budapest Bank Rt., Coopturist Rt. kijelölt fiókjaiban. ÁUAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG A Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. nyilvános forgalombahozatal útján értékesíti A PILLÉR MÁSODIK Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeit, melynek első tulajdonosa az Állami Vagyonügynökség
