Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
2. oldal Külpolitika 1994. június 7., kedd Horn Gyula miniszterelnökségét befejezett tényként kezelik Befejezett tényként kezeli a La Libre Belgique hétfői száma, hogy „Horn Gyula lesz Magyarország miniszterelnöke”. A lap közép-európai tudósítója, Christine Dupre szerint az ezzel kapcsolatos parlamenti döntés a szocialisták abszolút többsége miatt csupán merő formalitás. A belga lap munkatársa Horn jelölését azzal magyarázza, hogy „teljes nyilvánvaló módon ... a párton belül (Horn) rendelkezik egyedül elegendő tekintéllyel és karizmával” ahhoz, hogy e tisztséget kézbe vegye. A lehetséges koalíciós partner SZDSZ megnyeréséhez a lap munkatársa szerint az MSZP kész számos engedményt, illetve garanciát nyújtani. Ez utóbbiak közül elsőként említi Békési László személyét, akit egy leendő gazdasági szuperminisztérium lehetséges vezetőjeként mutat be, s aki szavai szerint a gazdaságpolitikában - egyfajta „szigorú atyaként” - kellő biztosítékot nyújt a liberálisok szemében. A szocialisták vezetőségének egyik - nevét mellőző - tagját idézve, emellett utal rá, hogy az MSZP valószínűleg kész lesz a minisztériumok felét, köztük a belügyet, az igazságügyet és a védelmi tárcát az SZDSZ-nek átengedni. Ez viszont az idézett forrás szerint egyúttal a lehetséges „maximum” is a szocialisták részéről. „A kísértés nagy” az SZDSZ vezetői számára - véli a cikk írója, aki szerint elkeseredett vitára van kilátás a párt vezérkara és bázisa között, lévén, hogy az utóbbiak között találhatók azok az egykori ellenzéki értelmiségiek, akik felettébb meghason- lottak a Horn Gyulával való együttműködés kilátásait illetően. Dupre ugyanakkor megjegyzi: Magyarországon a „demokratikus ellenzék és a reformkommunisták kapcsolatait a ’80-as években a pragmatizmus jellemezte”, a két tábor értelmisége jól ismeri egymást. Az SZDSZ - tárgyalások megkezdése mellett határozó - ugyancsak hétvégi tanácskozásáról a La Libre Belgique már nem tudósít, röviden beszámol viszont róla a Le Soir, azzal jellemezve a liberálisok döntését, hogy az „nem meglepetés”. (MTI) Az AIDS-es család Oscar-díjra terjesztették fel az amerikai rendező, Jonathan Demme filmjét, amelynek Philadelphia a címe. A történet egy ma is élő családról szól, amelyben a fiútestvérek AIDS-ben szenvednek. Ok a megihletői a sztorinak. A Bowers család egyébként 10 millió dollárt kért a film készítőitől. (FEB-fotó) Repülőszerencsétlenség Kínában Nyolc perccel a felszállást követően hétfőn reggel lezuhant a kínai Hszian városa mellett egy TU-154-es típusú utasszállító repülőgép, a China Northwest Airlines kínai légitársaság gépe. Fedélzetén 146 utas és 13 főnyi személyzet tartózkodott. A balesetnek legkevesebb egy - rendkívül kritikus állapotban lévő - túlélője van - jelentette a Reuter a kínai mentőalakulatok közlésére hivatkozva. A gép az agyagkatonáiról ismert Hszianból a dél-kínai Kantonba tartott. A hsziani mentési központ munkatársai telefonon arról tájékoztatták a Reuter tudósítóját, hogy feltételezésük szerint néhány külföldi is tartózkodott a gépen. A gép valószínűleg a levegőben robbant fel, így csak mintegy 60 holttestet találtak. Ez volt az első kínai légiszerencsétlenség a múlt év novembere óta, amikor egy MD-82-es zuhant le a nyugat-kínai Urumcsi közelében. Akkor 12-en veszítették életüket. A Légiutasok Nemzetközi Szövetsége februárban Kínát a légiforgalom biztonsága szempontjából a világ egyik legveszélyesebb országának ítélte. A múlt évben öt repülőszerencsétlenségben az eddig összesített adatok szerint 76-an vesztették életüket, és 10 gépet térítettek el Tajvanra. (MTI) A WHO figyeli a „húsfaló bacilust” Megalapozatlannak tűnik a félelem a múlt hónapban Nagy-Britanniában pánikot keltő „húsfaló bacilustól” - jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tisztiorvosa. A jelenség mindenképpen arra figyelmeztet, hogy a fertőző betegségek továbbra is nagy veszélyt rejtenek magukban, még a fejlett országokban is - nyilatkozta az AP-nek dr. James LeDuc.-Az emberekkel elhitették, hogy legyőztünk minden fertőző betegséget. A lakosság azt hiszi, hogy semmi mást nem kell tennie, csupán arra figyelni: mennyi és milyen tornagyakorlatokat végez, és mennyi a koleszterinszintje.- Az igazság az, hogy körülöttünk gyorsan és drámaian ölő fertőző betegségek léteznek. Amikor erről tudomást szerzünk, akkor azt egyszerűen „továbbképzésnek” nevezzük - tette hozzá a WHO orvosa. LeDuc elmondta, hogy a „húsfaló baci” által okozott elhalálozások számának növekedése semmi másnak nem tudható be, csupán annak, hogy tökéletesedik a betegségeket megfigyelő és regisztráló rendszer - tehát nincs szó járványkitörésről. A WHO jelentése szerint a „húsfaló bacilus” okozta betegség az év kezdete óta 15 esetben fordult elő Nagy-Britanni- ában, 11 esetben halálos kimenetellel. Emléktábla-avatás Lembergben, Bolyai Jánosnak Bolyai János híres magyar matematikus tiszteletére emléktáblát avattak hétfőn délelőtt a nyugat-ukrajnai Lemberg városában. A bensőséges hangulatú ünnepségen jeles személyiségek mellett részt vett Kálmán Attila államtitkár is. Bolyai János (1802-1860) - bizonyára a tanulmányokból ismeretes - a múlt század harmincas éveinek legelején Lembergben teljesített szolgálatot, mint hadmérnök kapitány. A matematikust ábrázoló domborművet a város egyetemének épületében, a főfolyosón helyezték el. A márványból készült emléktábla alkotója Gáti Gábor szobrászművész. (MTI) Clinton elnök / Eszak-Koreáról Bili Clinton véleménye szerint még mindig nem késő, hogy Észak-Korea diplomáciai úton oldja meg az atomprogramjával kapcsolatos válságot. Az amerikai elnök vasárnap este nyilatkozott amerikai televíziós műsoroknak a George Washington hadihajó fedélzetén. A CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy egyetlen környező ország sem akarja, hogy Eszak-Korea atomhatalommá váljon.- Azt hiszem, hogy sem Kína, sem Japán nem akarja ezt, mint ahogy Oroszország és Dél-Korea is ellene van - mondta, hozzátéve: - Ami csak tőlünk telik, megtesszük, hogy elhárítsuk a veszélyt. Aláhúzta, hogy Washington szilárd álláspontra helyezkedett az ügyben, és annak ellenére, hogy még mindig a tárgyalásos megoldást szorgalmazza az észak-koreai atomprogram ellenőrzésére, lépéseket tesz a Phenjan elleni gazdasági rendszabályok bevezetésére. Az ABC televízió képernyőjén azt emelte ki az Egyesült Államok jelenlegi első embere, hogy:-Az Egyesült Államok nem fog meghátrálni, ha kenyértörésre kerül a sor Eszak-Koreá- val. Phenjan Tiarcias megnyilatkozásai ellenére úgy vélekedett, hogy az észak-koreai vezetés nem fogja megkockáztatni „azt a szörnyű pusztítást, amelyre bizton számíthat, ha megtámadja Dél-Koreát”. Az amerikai elnök arra célzott, hogy Phenjan több nyilatkozatában is jelezte: háborús oknak fogja tekinteni, ha gazdasági szankciókat vezetnek be ellene. (MTI) Jóváhagyták az orosz adósság átütemezését A Párizsi Klubba tömörült kormányhitelezők jóváhagyták az idén esedékes, hétmilliárd dolláros orosz külföldi adósságtörlesztés átütemezését. A francia gazdasági miniszter bejelentése szerint az összeg visszafizetését 15 éves időszakra ütemezték át, hároméves türelmi idővel. Szergej Dubinyin orosz pénzügyminiszter a lépés bejelentése után tartott sajtóértekezletén közölte, hogy az országa adóssághelyzetéről ősszel kezdődő tárgyalásokon az orosz, illetve a volt Szovjetuniótól örökölt teljes hosszú lejáratú adósságállomány átütemezését szeretnék kezdeményezni. Clinton véleménye a nagyhatalmi vétóról Az orosz vezetés nem kaphat vétójogot annak eldöntésénél, hogy ki vehet részt a NATO „Partnerség a békéért" programjában, illetve ki csatlakozhat a védelmi szervezethez - jelentette ki Bili Clinton amerikai elnök abban az interjúban, amelyet - Clinton franciaországi látogatását megelőzően - sugárzott a TF1 elnevezésű francia tv-adó. Az amerikai elnök leszögezte: Oroszország a gyakorlatban nagyhatalom, s így is kell kezelni. Mint mondta, Moszkva a hét legfejlettebb tőkésország júliusi csúcstalálkozóján minden korábbinál magasabb szinten vesz majd részt. Német postások figyelmeztető sztrájkja A Német Postásszakszervezet (DPG) jelentősen növelte figyelmeztető sztrájkjának méreteit. Az akció célja a posta, a posta-takarékpénztárak és a telefonközpontok dolgozói szociális biztonságának megóvása. A munkabeszüntetés elsősorban a levélforgalmat érintette, és első ízben léptek sztrájkba a kézbesítők. Harmincegy német városban sztrájkoltak a postai dolgozók, egyebek között Berlinben, Hamburgban, Münchenben, Würzburgban, Kölnben, Mainzben, Koblenzben, Düsseldorfban, Dortmundban, Münsterben, Oldenburgban és Brémában. Berlinben az Alexanderplatzon a postások tiltakozó nagygyűlést rendeztek. A sztrájk következtében több mint másfél millió levelet nem dolgoztak fel és nem kézbesítettek. Növelték az üzemanyag árát Lengyelországban Vasárnaptól átlagosan 8-9 százalékkal emelkedett az üzemanyagok ára Lengyelországban. A költségvetési terv szerint idén összesen 24 százalékkal drágul a benzin és a dízelolaj. A mostani emelés nyomán a 94 oktános benzin literének ára 11 ezer zloty (mintegy 55 forint), a dízelolajé 8900 zloty, az ólommentes benziné 10.800 zloty lett. Nem folytatják az atomerőművek építését A spanyol kormány úgy döntött, hogy nem folytatja három épülőfélben lévő atomerőmű kivitelezését. Hivatalos adatok szerint a Viscaya melletti Lemoniz, a Badajoz közelében fekvő Valde- caballeros és a Guadalajara környékén épülő Trillo 2 atomerőmüvekről van szó. Nevezett erőművek építését a szocialista kormány rendeletére 1992-ben függesztették fel. Megvan az egyetértés a bősi vízerőműnél Az együttműködésre vonatkozó elvi egyetértés kimondásával zárult a bősi vízerőmű szlovák kivitelezője (Vodohospodarska Vystavba Bratislava) magas rangú képviselőinek és a Természetvédelmi Világalap (WWF) illetékeseinek első találkozója a szlovák fővárosban. Ez alkalommal átnyújtották a WWF képviselőinek a szervezet bősi jelentésére írott terjedelmes választanulmányt - jelentette az APA hírügynökség. A felek megállapodtak egy egyelőre tartalmilag nem kidolgozott együttműködésben az ártéri erdők helyreállítása céljából az építkezés befejezése utáni időszakban. Alexander Zinke, a WWF ausztriai képviselője a Pozsonyban rendezett nemzetközi sajtóértekezleten - amint a hírügynökségek jelentették - elmondta, hogy a szlovák fél eddigi merev elzárkózása után most végre sikerült legalább egy „vitaalapot” teremteni. Szlovák érdeklődés a fegyverkereskedelemben Szlovákia a jövőben erőteljesebben be akar kapcsolódni a nemzetközi fegyverkereskedelembe. Nem létezik semmiféle olyan „gát”, amely az országot visszatarthatná ettől - idézte a Slovakia hivatalos hírügynökségre hivatkozó jelentésében a DPA Józef Moravcík szlovák kormányfőt. Az ország függetlenné válása előtt Szlovákia volt az egységes Csehszlovákia „fegyver- kovácsa”. Közismerten jelentős szállítónak számítottak északi szomszédaink. Megoldódik a Wallenberg-rejtély is A szovjet fogságban elhunyt Bethlen István néhai magyar miniszterelnök sorsának tisztázódása és sírjának megtalálása a bizonyíték rá, hogy Oroszország kész szembenézni a múltjával, és fényt deríteni a szovjet korszak fehér, vagy inkább fekete foltjaira. Ez reményt ad arra: sikerül előbb-utóbb kinyomozni, hogy mi történt a magyarországi zsidókat menekítő Raoul Wallenberggel, akit Bethlenhez hasonlóan elhurcoltak Magyarországról. Kettejük ügyében számos olyan közös vonás van, ami arra enged következtetni, hogy esetleg hasonló sorsra jutott Wallenberg is, mint Bethlen. Ha ez így van, abból az következik, hogy a svéd diplomata esetleg szintén nem kerülhetett ki élve a Gulagból, és ily módon talán éppen egy temetőben nyugszanak, hamvaik. E sorok írójának korábbi, erre vonatkozó feltételezését megerősíteni látszanak a Bethlen és a szintén szovjet fogságban elhunyt magyar tábornok, Deseő László sorsának tisztázása kapcsán kiderült részletek. Az első és legfontosabb párhuzam, ami közelebb vihet a Wallenberg-rejtély megoldásához, hogy Bethlenhez hasonlóan a svéd diplomata is valószínűleg kényelmetlenné vált a szovjet hatóságok számára, s éppen emiatt egyszerűen nem engedhették ki élve a börtönből. Nem tudni mind ez ideig, hogy pontosan hol tartották fogva Wallenberget, de alapos a gyanú, hogy Bethlenhez hasonlóan a moszkvai Butirka börtöne lehetett a svéd rabos- kodásának színhelye. A rendszer pokoli logikájából következik, hogy vád hiányában ítélet sem születhetett, de nem lehetett őket szabadon sem engedni. Ebből adódóan, akárcsak az állítólagos vesesorvadásban három hét alatt elhunyt Deseő tábornok esetében, könnyen lehet, hogy a Butirka fogdmegjei ördögi módszereikkel Wallenberget szintén eltették láb alól. A „halálos vesebaj” kiváltó oka például sokszor az volt, hogy vízzel itatták a szerencsétlent, akinek aztán leverték a veséjét. A szörnyű korra jellemző módon, miközben milliókat végeztek ki mondvacsinált vádak alapján, a sztálini terrorgépezet Bethlenhez, Deseőhöz és talán Wallenberghez hasonlóan a külföldi foglyok esetében kínosan azt a látszatot akarta kelteni, hogy természetes halállal haltak meg, mintha csak érezték volna a sztálini hatóságok, hogy egyszer el kell velük számolni. Folytatva a gondolatsort, mindebből az következik, hogy akárcsak a többi, Butir- kában elhunyt politikai foglyot, Wallenberget is esetleg elhamvasztották, ami egyet jelent azzal, hogy szintén a moszkvai Donszkoj kolostor melletti temetőben lehet eltemetve. A bizonyosság az orosz levéltárak mélyén lehet. A titok feltárására orosz részről a jelek szerint megvan a szándék, s ez már fél siker. Kati Lóránt Nincs Közép-Európa? Lehet, hogy egy történész a saját szemének sem hisz? Norman Davies brit historikus ugyanis meglepő módon egyszerűen nem létezőnek nyilatkozta Közép-Európát. S tette ezt éppen egy cseh-lengyel- magyar-szlovák közös újságban. Mire hivatkozik Davies? Arra, hogy ez a térség „nem más, mint azoknak az országoknak az együttese, amelyek az első világháború után jöttek létre Németország és Oroszország között, a második világháború után pedig a Szovjetunió befolyása alá kerültek”. Más megfogalmazásban pedig ’’egyszerűen ez csak azoknak az országoknak a régiója, amelyek csatlakozni szeretnének az Európai Közösséghez. Ami ezenkívül összeköti őket, az csupán a kommunizmus öröksége.” Ennyi volna? Aligha. Hiszen aki ismeri ezt a sajátos világot, annak tudnia kell, mennyire meghatározóak a régió életének a XX. századot megelőző évszázadai. Ezeket az időket a földrész keleti és nyugati felét meghatározó fő erők közé ékelve éltük meg mi, közép-európaiak. S éppen a közös drámákból örököltük át azokat az egymás iránti gyanakvásokat is, amelyektől Európa nyugati fele (nem ok nélkül) ma tart. Davies szeretné „Európát egységként szemlélni”. Ezt akarja zömmel Európának az a része is, amelyben mi élünk. De mi ezt az európaiságot csak úgy tudjuk elképzelni, hogy abban unokáink is például magyarok, csehek, lengyelek, illetve szlovákok legyenek. Vagyis középeurópaiak egy integrált Európában. Kocsis Tamás Ferenczy Europress
