Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-28 / 150. szám

> * \ 7 > * 1994. június 28., kedd Rétság És Környéke 5. oldal Faluszépítők álma: mini Hollókő Tavalyi aszály pusztít az idei málnán Nagy János és Elenbach Józsefné szüretel Nógrád megye nyugati része - az adottságok miatt - a bo­gyós gyümölcsök termelésére aikalmas. A korábbi években a fekete ribizli ára döngetett csúcsokat, de ez ma már a múlté, mivel a sokkal ol­csóbb lengyel ribizli kiszorí­totta a nyugat-európai piac­ról ezt a magyar mezőgazda- sági terméket. A málna ára viszont - a volt Jugoszláviá­ban zajló háborúskodás és a kiviteli tilalom miatt - már évek óta meglehetősen ma­gas, és jelentős bevételt nyújt Nyugat-Nógrád termelőinek. Berkenyén Schmidt Jó- zsefnével, a faluszövetkezet elnökével beszélgettünk a málnatermelők idei kilátásai­ról. (A közelmúltban számol­tunk be arról, hogy a szövet­kezet hűtőházat épített, hat­vanmillió forintos költséggel és egyetlen hónap alatt. A próbaüzem most kezdődött meg.)-Milyen termésre számí­tanak az idén?- A tavalyi aszály még mindig érezteti a hatását - mondta Schmidt Józsefné. - A málna termő hajtásai nem úgy fejlődtek, mint ahogyan kellett volna, ezért idén nem valami jó termésre számíthatunk. A közepestől egy egészen kicsit gyengébb málnatermésre számíthatunk. Az idei esős időjárás majd jövőre érezteti kedvező hatását, hiszen a ter­mővesszők ezen a tavaszon szépen fejlődtek. Berkenye és Nógrád között, a főút mellett áll a Freex Kft. felvásárlótelepe. Az itt dol­gozó Békés István és Békés Istvánná adott tájékoztatást a felvásárlás menetéről és a málnaárakról.-Majdnem két héttel ez­előtt nyitottuk meg a felvásár­lóhelyet, de a málna csak 23-a körül kezdett el érni - mondta Békés István. - Éppen most van a főszezon.- Vajon idén meddig tart?-Legfeljebb két hét van hátra. Idén nagyon gyorsan le­érik a termés az időjárás miatt. Kezdetben a szemek is nagyon vizesek voltak, de az utóbbi időszak napsütése javított a minőségen.- Általában hányán hoz­zák ide a málnát?- A mai napon például negyvenegyen kerestek fel bennünket. A legtöbben csak háromnaponként hozzák a málnát, mert ennyi idő alatt érik be az előző szedés után. A legtöbben egyébként dél körül jönnek, mert a délelőtt hozott málnára három forint prémi­umot fizetünk.- Mi ennek az oka?- így a hűtőház a maga dol­gozóinak folyamatosan ad munkát délután is - vette át a szót Békés Istvánná. - Ha nem így lenne, mindenki este hozná a málnáját, amikor már végzett a szedéssel.- Most éppen mennyiért veszik át a málnát?- Az első osztályú jelenleg 180, a lémálna pedig 120 fo­rint. Akik mindig hozzánk hozzák, további 20 forintot kapnak kilójáért. Ehhez jön a már említett 3 forintos pré­mium, ha délelőtt ér ide a gyümölcs. Nógrád község szomszéd­ságában rengetegen szedik a málnát az ültetvényeken, kö­zöttük Nagy János nyugdíjas.-Ebben a hőségben éppen elég szedni a málnát reggel öt­től... - mondta. - Aki csak azt látja, hogy száznyolcvan forintot kapunk kilójáért, az nem is tudja, hogy mennyi munka van a málnaültetvé­nyeken egész évben. A met­szés, a kapálás is rengeteg időt elvisz, nemcsak a szüret! Ez már csak a munka vége, ez a látványos az egészből. Egyéb­ként hetvenéves vagyok, még jó, hogy bírom ...- Mekkora az ültetvény?-Összesen négyszáz négy­szögöl. Mi a kezdetektől fog­lalkozunk a málnatermeléssel, és mindig is a helybeli hűtő­háznak adtuk el. Idén százhúsz forintról indult az ár, most száznyolcvannál tart.-Nagyon szép ez a mál­nás.- Ezen a helyen nem rossz, de nézzék csak meg a Várhegy körül! Ott alig hajtottak ki a termő málnavesszők, annyira megsínylették a tavalyi nagy aszályt...- faragó - Fotó: Rigó Tibor Békés István, Haffner András és Haffner Attila átadás-átvétel közben Az üdülőtelkek lényegesen drágábbak Bánkon NÉZSA. A község önkor­mányzata egy új egyesület lét­rehozását tervezi, amelynek azonban még a neve sem tisz­tázott, azaz egyelőre viták dúlnak akörül, hogy faluépítő, vagy pedig faluszépítő legyen. Ahhoz, hogy a községet szebbé tegyék nem kellene ugyan egyesületet alapítani, de szeretnék kihasználni a pályá­zati lehetőségeket is, és az így elnyerhető anyagi támogatások miatt ilyen formában ez sokkal könnyebb lenne. Az egyesület tulajdonkép­peni célja: összegyűjteni, ösz- szefogni azokat a jó szándékú, falujukért tenni kész nézsai la­kókat, akik szívesen vállalkoz­tak régen is, ma is társadalmi munkára. Számítanak nemcsak a helybeli, hanem a faluból el­származott, de magukat még mindig nézsainak érző polgá­rokra is. Tóth Károly polgármester el­képzelései szerint egy kis te­lephelyet és műhelyt is létre­hoznának, ahol minden szüksé­ges javítást elvégezhetnének. Alsópetény. A tervek szerint a község önkormányzata szep­temberben pályázatot ad be ex- porendezvény megtartására. (A közelmúltban Diósjenőn tár­gyaltak erről az érintett Nógrád és Pest megyei önkormányza­tok képviselői.) Az alsópetényiek ugyanis az Eurotip Kft. vezetőivel közösen szeretnének jogászkonferenciát rendezni a gyönyörű fekvésű kisközségben. Ennek oka, hogy az 1500-as évek elején itt írta Werbőczy István híres törvény- könyvét, a Tripartiumot. A hármaskönyv szerzője egykor a falu földesura volt, emlékművét az őt követő hűbérurak, a Túr-. csányiak állították a középkori jogtudósnak. A nevezetes jo­Többek között azt is tervezik, hogy előregyártott betoneleme­ket is készíthetnének a község szebbé tételére. Beton- és mű- kődíszítő-elemeket, padokat, szemeteseket, járdalapokat, hi­dakat, vízelvezető elemeket, vi­rágtartókat is gyártanának. A falu szépítéséhez egyéb­ként már hozzá is kezdtek: a meglévő járdák mellett sövényt ültettek a tavasszal. A faluban van egy régi ház­sor, öt vagy hat eredeti lakó­házzal és melléképülettel. Töb­bek között ezt is szeretnék megőrizni az utókornak, és le­hetőség szerint visszaállítani az eredeti állapotokat, azaz leverni a piros és bordó kőporos vako­latot, és helyette fehérre me­szelni az „ősi” vályogfalakat - mint mondják, mini Hollókő jöhetne itt létre. A tervek szerint az egyesüle­tet egy-két hónapon belül meg fogják alapítani. A szervező- és az alapítógyűlés helyéről, idő­pontjáról a későbbiekben a képviselő-testület értesíti a la­kosságot. gászkonferencia alkalmából szeretnék rendbe hozni a Wer- bőczy-emlékművet is, amelyet - ha másképpen nem megy - magángyűjtésből állítanak helyre. Az előzetes egyezteté­sek szerint az Országos Műem­léki Felügyelőség vállalja az emlékmű-helyreállítás tervei­nek elkészítését. A község zsidótemetőjét is szépen rendbe tették tavaly. Mivel nemcsak a helybeli, ha­nem a környező falvakban élő izraeliták is ide temetkeztek egykor, a sírkert meglehetősen nagy területen fekszik. Az ön- kormányzat azt szeretné, ha az innen elszármazottak közül mi­nél többen megtekintenék az ősök nyughelyét. A község önkormányzata a kö­zelmúltban értékesítette az üdü­lőterületen lévő foghíjtelkeket. Az érdeklődők négyzetméte­renként 650 forintért juthattak az ingatlanokhoz, tehát az el­múlt évekhez képest nem emelkedtek az árak. A családi házak építésére ki­alakított, egyenként ezer négy­zetméteres telkekért ezzel szemben mindössze 150 forin­tot kértek négyzetméterenként. Az árban a villamoshálózat és az építkezés megkezdéséhez szükséges út kialakításának költségei vannak benne. Mivel a falu - a szennyvíz kivételével - közművesített, és távhívásos telefonközpont is van, a jelen­legi árnál drágábban is lehetne árulni az ingatlanokat, de a né­pesség megtartása miatt nem emelnek árat a közeljövőben. Rétság és környéke RÖVIDEN Nógrádsáp. A község ál­talános iskolájában szak­munkásképző is működik. Az idejáró kőművestanulók megkezdték nyári gyakorla­tukat: a falu művelődési há­zát újítják fel kívül-belül. Berkenye. A községben megkezdődött a belső gáz­hálózat kiépítése. A munká­latok pillanatnyilag a Jókai és a Ságvári utcában foly­nak. A kivitelezési munkála­tok a fűtési idény kezdetére fejeződnek be. Alsópetény. A helyi pá- linkafőzde szomszédságá­ban az önkormányzat pihe­nőpark kialakítását tervezi. A munkálatok ősszel kez­dődnek. Legénd. A településen az utóbbi időben sok építési telket adtak el budapestiek­nek, de van a faluban hol­land és német háztulajdonos is. A helybeli illetőségű személyek tizenöt, a betele­pülni szándékozók és a nya­ralótulajdonosok pedig hat­van forintért kapják a telek négyzetméterét. Az üres tel­kekhez is kialakították az út- és a villamoshálózatot. Felsópetény. A tanév végén az alsó tagozatos kis­diákok úszótanfolyamon vettek részt. Az oktatás költségeit részben az iskola, részben pedig központi ala­pítványi támogatásból fe­dezték. Szendehely. A német nemzetiségű községben nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok ápolására is. A közelmúltban az iskola a német szövetséggel közösen pályázott a külföldi diákcse­rék támogatására. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Szerdai lapszámunkban Pásztó és környéke Berkenyén aratásra készül a szövetkezet. A községi faluszövetkezetnek pillanatnyilag két kombájnja van, amelyekkel a tervek szerint a jövő' héten megkezdik a repce betakarítását. Felvételünkön Kliber János lát­ható, a géphez tartozó vágóasztal javítása közben, -rt­Petényi expo-tervek ’96-ra Bőrkötésben a tanulmány - Nézsa története az 1750-1850 közötti években „Felső részi magas tót férfi, mintegy 40 éves halva találta­tott” - írja 1847. április 17-én a nézsai plébánia halotti anyakönyve. Miért lehet ez érdekes? Mert a község törté­netének, a falu szlovák újjáte- lepítésének egyik érdekes mozzanata. Bizonyíték arra, hogy a felvidéki szlovákok még a múlt század közepén is jártak a környékre munkát keresni, és az általuk jól is­mert településeken bizonyára szívesen telepedtek le csalá­dostól is. A török korban el­pusztult falu újjátelepítése egyébként az 1700-as évek ele­jén lezajlott. A közelmúltban Nézsán megjelent egy vékonyka, de bőrkötéses könyv, Nézsa népe­sedéstörténete 1750-1850 kö­zött címmel. A tanulmánykötet szerzője Zentai József pedagó­gus, aki egyben a község álta­lános iskolájának igazgatója is volt. Azért választotta az 1750 és 1850 közötti időszakot, mert a népesedéstörténetben ez a község fejlődésének egyik leg­érdekesebb időszaka. A török- dúlás után újjátelepült falu első évszázada ez. Tanulmány a népességről A szerény terjedelmű, de ér­dekes és óriási mennyiségű adatot tartalmazó kötet több szempont szerint vizsgálja a népesség alakulását. A születé­sek száma mellett kitér az ikrek és a törvénytelen gyerekek számára, a keresztnévadási szokásokra és a névnapok ün­neplésére is. Külön foglalkozik a házasságokkal is. A házasu­landók kora, a házasságkötések hónapja és napja, a házasságok száma, és a népességfejlődés mellett a házasodási körzet is szerepel a könyvben. Utóbbi körből érdemes kiemelni, hogy a többségükben nógrádi és fel­vidéki vármegyék mellett 1839-ben a mai Horvátország­ból, 1842-ben pedig a francia- országi de Lafére-ből került ide egy-egy személy - utóbbi bizo­nyos Duchange Ferenc. 1830 és 1850 között egyébként Né- zsának 43 községgel volt há­zassági kapcsolata. A vizsgált évszázadban a hét minden nap­ján előfordult házasságkötés, de érdekes módon a pénteket min­dig kerülték, hiszen száz év alatt mindössze 11 házasságot kötöttek ezen a szerencsétlen­nek tartott napon - vasárnap vi­szont 360-at. Alacsony volt az átlagéletkor A tanulmány szerzője számí­tásokat végzett arról is, hogy a várható átlagéletkor mikor és hogyan alakult. 1750-1775 kö­zött 25,3 évre számíthatott az átlagember, de ha betöltötte a 10. életévét, jó esélyei voltak arra, hogy 43,3 évig éljen. 1776 és 1800 között a várható átlagé­letkor 20,5 évre csökkent, a 10 életévüket betöltők pedig 42,3 évre számíthattak. 1801 és 1825 között 20,8, illetve 46,5 év volt az átlag, 1826 és 1850 között 21,7, illetve 43,6 év kö­zött alakult az átlag. Összesítve a száz esztendő adatait kiderül, hogy a születéskor várható át­lagéletkor 21,6, a 10. életévüket betöltettek esetében pedig 44,4 életév volt. A nagy gyermekha­landóság a kor jellemzője volt. Éhínség és járványok Az éhínségek okozói a soro­zatos rossz termésű évek, il­letve az állatállományt megti­zedelő járványok voltak. Az éhínségek idején legyengülő emberek között könnyebben terjedtek a járványok is. Az emberek között elsősorban a himlő, a tífusz és a vörheny szedte áldozatait. 1831-ben, ’49-ben, ’55-ben és ’73-ban ko­lerajárvány pusztított a faluban. A fertőző betegségek közötti időszakban is szedte áldozatait a tüdővész, a nemi és egyéb be­tegségek. A könyvet azoknak a nézsai polgároknak szánják, akik ér­deklődnek községük múltja iránt is. F. Z. Szlovák telepesek a könyvből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom