Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-28 / 150. szám

i t ♦ \ f 6. oldal Gazdaság 1994. június 28., kedd KAPASZKODÓ: SZOCIÁLPOLITIKAI ROVATUNK Szegényen, de szeretetben éltek A létminimum alatt Nógrád megyében Lehangoló, de tény: napjainkban egyre gyakrabban találkozunk a létminimum kifejezéssel. De vajon mit jelent, mit tartalmaz ez a fo­galom? Kik és hányán élnek e bűvös határ közelében és alatta? Mi vonzza hazánkba a befektetőket? Májusban kevesebb volt a munkanélküli egyik oka az országos átlagtól jelentős mértékben elmaradó kereset, másik összetevője pe­dig a foglalkoztatott létszám kedvezőtlen szerkezete. További veszélyeztetettek A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 1992-ben 3 624, a szellemi foglalkozásúaké 4 893 Ft-tál volt alacsonyabb mint az országos átlag. A ma­gasabb keresettel bíró szellemi foglalkozásúak részaránya Nógrádban csak 32 %, országo­san 37 %. 1992-ben a megye valamelyik városi, ipari üze­mében foglalkoztatott 1 fő fizi­kai dolgozó nettó havi átlagke­resete nem érte el az 1 aktív korú felnőtt városi lakos ré­szére számított létminimumot (13 255, illetve 13 777 Ft.) De, ha ez az átlagmunkás (nő) 1 gyermeket is nevelt, ak­kor keresete a számított-létmi­nimumérték (21 200 Ft) 62,5 %-át, ha két gyermeke és fe le- sége (v. férje) is volt, tehát egy tipikus családról van szó (4 fő: 2 felnőtt, 2 gyerek, 1 kereső­vel), akkor a kereset csak a számított létminimumérték (39 066 Ft) 33,9 %-át fedezte. Ma Magyarországon, a né­pesség több mint egynegyede él a létminimum alatt! Öt évvel ezelőtt Nógrád 9,7 % ponttal haladta meg az országos érté­ket, azóta a megye helyzete re­latíve is súlyosbodott. Ezt a fenti elemzés is alátámasztja. Dr. Baráthi Ottó A külföldiek újabban már nem is elégszenek meg a több­ségi tulajdonnal, hanem szabad kezet, 100 százalékos „részese­dést” szeretnének elérni a meg­vásárolt cégekben. Előfordult olyan eset is, hogy egy vállalatot szinte teljes mér­tékben felvásároltak, és a ma­gyar igazgatót akkor menesztet­ték, amikor már gördülékenyen ment a szekér. A külföldi be­fektetők ma már általában tisz­tában vannak azzal, hogy Ma­gyarországon remek szakembe­reket találnak, akiknek szaktu­dásával, helyismeretével, kap­csolatrendszerével nem verse­nyezhet egyetlen idegen or­szágból jött menedzser sem. Molnár Józsefné 8 éve él a salgótarjáni idősek otthoná­ban. A közeljövőben tölti be 84. életévét. Igen nehéz, moz­galmas élet van mögötte.- 1932-ben mentem férjhez. Nagylócon éltünk. A férjem meghalt a háborúban. Öt gyer­mekkel maradtam özvegyen. A legidősebb 11 éves volt, a leg­kisebb 5 hónapos. Úgy álltak az apjuk sírja mellett, mint az or­gonasípok. Az egész falu siratta ezeket a szerencsétlen árvákat. Egyedül neveltem fel 4 fiamat és a lányomat. Nagyon nehezen éltünk. Havi 80 Ft-ot kaptam a tanácstól, ebből kellett hatod- magamat eltartani. Közben építkeztem is, amibe később már a gyermekeim is tudtak se­gíteni.- Egyszer elmentem Pestre a katonai parancsnokságra és el­mondtam, hogy az uram a há­ború miatt halt meg, a havi 80 Ft-ból nem tudom eltartani a gyermekeimet. Ezután még 100 Ft pótlást kaptam a tanácstól.- Olyan hegyre jártam fáért, hogy mikor felfelé mentem, majd az orrom súrolta a földet. A fát a hátamra kötöttem, úgy cipeltem, sokszor kilométere­ken át, hogy a gyermekeim meg ne fagyjanak.-A kertemben megtermel­tem egy kis ezt-azt, ami a csa­ládnak kellett. Hajnali 4 órakor már kinn kapáltam, gyomlál­Az első öt hónap alapján reális­nak tűnik az a várakozás, hogy a fogyasztási árindex éves szin­ten 18-20 százalékos lesz, míg az ipari termelői árak 10 száza­lékkal emelkednek. A márciusi tam. Mondták is az emberek, hogy ilyen szép kert nincs még egy a faluban. Férfimunkát vé­geztem, a gyermekeimet is a munka szeretetére neveltem.- Igaz, öt gyermekkel is lett volna, aki elvesz, de én nem akartam mostohát a gyerme­keim mellé. Nagyon szegények voltunk, de szeretetben éltünk. Egy fiam külföldön él - őt sze­retném még egyszer látni - kettő sajnos már meghalt, egy Magyarországon van ugyan, de távol tőlem. En a lányomékkal éltem együtt, segítettem, amíg tudtam. A sok munka, a terhe­lés, meg a kor megtette a ma­gáét. Csak két bottal tudok igen nehezen járni. Nem tudtam már úgy ellátni magam, ahogy sze­rettem volna. Ezért a tanácshá­zán nagyon kedves emberek ja­vasolták, hogy jöjjek be ide, itt majd kiszolgálnak, ellátnak. Most pihengetek, beszélgetek, rendet rakok magam korül, s várom a gyermekeimet, unoká­imat.- A lányom jön gyakran, szorgalmasan. Ilyenkor meg­fürdet, levágja a körmöm, a ha­jam, mert nagyon aranyosak ugyan a nővérkék, de én jobban szeretem, ha a lányom segít eb­ben. Beszél az otthoniakról, régi ismerősökről. Felvidít, visszahozza, visszaidézi a csa­ládot, a régi időket.- ráczné ­és áprilisi infláció az elmúlt öt évben a legalacsonyabb volt. A kedvező tendenciára a legna­gyobb veszélyt a külkereske­delmi és államháztartási deficit jelenti. A legközérthetőbb megfo­galmazás szerint a létminimum az a havi nettó összeg (kereset, nyugdíj, segély stb.), amelyből egy háztartás, egy család a leg­szerényebb, de a társadalomban még elfogadható fogyasztási színvonalon képes megélni. A KSH 1991-től rendszeres idő­közönként közzé is teszi a lét­minimum-értékeket. A számí­tott érték összetevőjeként figye­lembe veszi az élelmi­szer-szükségletet és a lakással kapcsolatos kiadásokat, to­vábbá kalkulálja az ún. egyéb szükségletek (ruházkodás, fo­gyasztási cikkek, stb.) költsé­geit. A munkanélküli státusz A szegénységi küszöb, il­letve a létminimum alatti álla­potba kerülésre legnagyobb esélyük a munkanélkülieknek van. Az utóbbi egy évben re­gisztrált munkanélküliek száma több mint ezer fővel (21 000 fő alá) csökkent, de még így is magas (közel 19 %). Összné- pességen belüli arányuk közel 10 %. A segélyezés átlagos, havi egy főre jutó összege túl­lépte a 10 000 forintot, időtar­tama viszont fokozatosan csök­kent. A regisztrált munkanélkü­liek több mint fele járadékos, il­letve a pályakezdők munkanél­küli segélyben részesültek. Bár gyakran panaszkodnak a munkaadók, hogy jelentős köz­terheket kell viselniük egy-egy alkalmazott bére után, mégis egyértelmű, hogy jóval alacso­nyabbak a magyarországi bé­rek, mint a fejlettebb nyugati ál­lamokban. Ezt állítja dr. Toldy-Ősz Iván, a Magyarországon mű­ködő külföldi érdekeltségű ve­gyes vállalatok szövetségének elnöke. Kedvező volt a fogadta­tása külföldön annak is, hogy számos pénzügyi, vám- és adó­zással összefüggő törvény, ren­delet igen jó befektetési, üzleti lehetőségeket kínál. Értékelték a külföldiek azt is, hogy a vállalati osztalék kon­A múlt hónapban tovább csök­kent a regisztrált munkanélkü­liek száma. A területi közpon­tok az év ötödik hónapjában 570 ezer 600 munkanélkülit tar­tottak nyilván. Ez mintegy 22 ezerrel keve­sebb, mint áprilisban. Ezzel a munkanélküliségi ráta az előző havi 11,8 száza­lékról 11,4 százalékra mérsék­lődött. Több, mint egyharmaduk jöve­delempótló támogatást kap. 1993 decemberében az aktív háztartások létminimum szélső értékei 9 630 illetve 15 400 Ft/fő voltak. Tehát a 21 000 munkanélküli döntő többsége a létminimum körül vagy az alatti ellátásban részesül. A nyugdíjasok helyzete A nyugdíjasok és a járuléko­sok összlétszáma igen magas (66,4 ezer fő), népességen be­lüli arányuk (29,8 %), az orszá­gos átlagot 2,7 % ponttal meg­haladó. Egy részük egyedü­lálló, márpedig a nyugdíjas ház­tartások 1 személyes létmini­mumértéke 1992 decemberé­ben városokban 10 122, közsé­gekben 9 243 Ft volt. Ezzel szemben az átlag­nyugdíj bruttó összege ugyan­ekkor csak 10 709 Ft/fő/hó volt. Mi több: 1993 márciusá­ban közel 10 000 nyugdíjas bruttó nyugdíja nem érte el a havi 8.000 Ft-ot, s ekkor már a létminimum az előbb említett értéket jó néhány százalékkal meghaladta. A nyugdíjasok többsége is a létminimum körül vagy az alatt élhet. Több tízezres nagyságren­dűre becsülhető a létminimum közelében, illetve alatt élők száma az egy aktív keresővel bíró háztartásokban is. Ennek vertibilis valutában kivihető az országból. Ugyanakkor a külföldi tulaj­donosok nehezen értik, miért nehezíti meg a munkaadó dol­gát az új Munkatörvénykönyv, ha valamelyik beosztottól sze­retnének megválni. Kétségtelen az is, hogy a kül­földi tőkés esetenként nemcsak a dolgozók egy részét, de még a korábban sikeres magyar veze­tőket is eltávolítja posztjukról. A szövetség elnöke szerint ke­vésbé kiszolgáltatottak a beosz­tottak és a vezetők is, ha a kül­földi befektetőnek egy megha­tározó, tőkeerős magyar társtu­lajdonos véleményével is szá­molnia kell. A megyékben - hasonlóan az országos tendenciához - mér­séklődött a munkanélküliség. Öt százalékot is meghaladja a csökkenés Veszprém, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Zala megyében. Munkanélküli-ellátásában május végén összesen 230 ezer 300 ember részesült. A járadék és a pályakezdők támogatásá­nak együttes átlagos összege 10 ezer 658 forint volt. Az ellátot­tak 48,7 százaléka kilencezer forint alatti összeget kapott. Ezek az adatok arra utalnak, hogy egyre többen igyekeznek elhelyezkedni és munkát vál­lalni. A kínálatot a nyári idény is jobban biztosítja, különösen az építőipar, illetve a mezőgazda­ság kínál munkát országszerte sokaknak. Pillér-jegyzés meghosszabbítva! Július 22-ig meghosszabbítot­ták a Pillér-2 befektetési jegyek jegyzését. A kétmilliárd forint összné- vértékű befektetésijegy-csoma- got az eredeti kibocsátási tájé­koztató szerint április 21-től június 24-ig lehetett volna je­gyezni kárpótlási jegyekért. Az alap kezelője, a Prudent-Invest Rt.-től származó információ szerint a papírokból mindeddig - névértéken számolva - 800 millió és 1 milliárd forint kö­zötti értékűt igényeltek a befek­tetők. A csomag nagyságához mérten mérsékelt érdeklődés oka az lehetett, hogy az utóbbi időszakban nagy mennyiségben lehetett kárpótlási jegyekért kedvező árfolyamon részvényt jegyezni. Június 30. után azonban a kárpótlási jegyekért felajánlott részvények kínálata jelentősen visszaesik, mivel az első fél év után - a jogszabályok szerint - csak az új mérleg elkészültével lehet jegyzési tájékoztatót ké­szíteni. A Pillér-2 jegyzésének meghosszabbítására azért is szükség volt, hogy folyamatos maradjon a kárpótlási jegyek ellenében felajánlott kínálat. A Pillér-2 alap gyakorlatilag a nyilvános jegyzés előtt már létrejött, hiszen befektetési je­gyeit az ÁVÜ zárt körben meg­vásárolta. A nyilvános jegyzés során az ÁVÜ birtokában lévő ezerforintos névértékű Pillér-2 jegyek igényelhetők, amelyek­ből három darab ára kétezer fo­rint összcímletű kárpótlási jegy. Az alap ingatlanportfóliójának feltöltése - amint azt a Pru- dent-Invest illetékese közölte - az év végéig folyamatosan zaj­lik. Az alap vagyona eközben is nő, mivel az ÁVÜ által a befek­tetési jegyekért fizetett összeg bankszámlán kamatozik. A Pillér-2 papírok a Keres­kedelmi Bank, az IBUSZ Bank, az OTP Bank, a Budapest Bank fiókjaiban és a Cooptourist há­lózatában, valamint brókercé­geknél jegyezhetők. Kárpótlási jegyekért kínálják A héten bővül a kárpótlási je­gyekért megszerezhető érték­papírok kínálata. A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Ter­mékek Gyára Rt., a Hajdúsági Gabonaipari Rt., a Graboplast és a BBN Élelmiszeripari Rt. részvénycsomagjait ajánlja fel kárpótlási jegyek ellenében. Ä Chinoin 270 millió forint össznévértékű csomagja pél­dául tegnap óta három napon keresztül igényelhető. Kettő, tízezer forintos névértékű rész­vény ára 90 ezer forint címlet- értékű kárpótlási jegy. A papírok a Polgári Bank és a Cooptourist hálózatában, il­letve brókercégeknél igényelhe­tők. A legalacsonyabb infláció CÉL: A JÖVEDELEMBIZTONSAG FOKOZÁSA Mit kívánnak a mezőgazdasági termelők? (Ferenczy Europress) A kis­termelők és a szövetkezetek mindenekelőtt olyan új tör­vényt kívánnak, amely kezelni tudja a jelenlegi válságot, helyreállítja a termelők bi­zalmát, egyértelműen megfo­galmazza a középtávra érvé­nyes agrárpolitikai célokat, s az ehhez szükséges támogatá­sok, hitelek, állami garanciák mértékét. A termelőket összefogó Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) ezenkívül javasolja egy olyan végrehajtási kor­mányrendelet kiadását, amely a jelenlegi szubjektív pályázati rendszereket normatív alapokra helyezi. A termelők szerint a tör­vénynek garantálnia kell a me­zőgazdaságból élők jövede­lembiztonságát. Ezért a támo­gatásokat célszerű volna füg­getleníteni az éves költségve­téstől és a minden év végén menetrendszerűen visszatérő alkuhelyzetektől. A támogatá­sok lehetséges forrása az ér­dekképviseleti szervezet szerint az élelmiszerekre kivetett álta­lános forgalmi adó (áfa), illetve a bevételekre kivetett adó bizo­nyos százaléka, valamint a me­zőgazdasági és élelmiszeripari importvám meghatározott része lehetne. A mezőgazdaság egészét, il­letve az egyes részterületeket érintő döntésekkel kapcsolat­ban a szövetség tagjai szüksé­gesnek tartják, hogy a miniszte­rek, a kamarák és az érdekkép­viseleti szervezetek vezetőivel együtt hozzák meg végső hatá­rozatukat. Akkor talán elkerül­hetők lesznek a jelenlegihez hasonló esetek, hogy például az érvényes Agrárpiaci Rendtar­tásból kimaradtak a külkeres­kedelemmel kapcsolatos mennyiségi szabályok (kvó­ták), a dömpingellenes intézke- désck. A MOSZ kiáll a földadó és a minimumadó megszüntetése mellett, amely legkorábban 1995-ben iktatható be a tör­vénykezésbe. Az agrártámoga­tás hektáronként adható össze­gét kétezerről négyezer forintra növelné a szövetség. El sze­retné érni, hogy csökkenjen a kötelező marhalevél kiváltásá­nak ára, sőt a nőstény állatok esetében ezt a költséget vissza­igényelhetővé tenné. Jövőre 30 százalékkal kevesebb ital, 40 százalékkal kevesebb tejipari- és 20 százalékkal kevesebb sü­tőipari külföldi termék behoza­talát engedélyezné. Bánhegyi Zsuzsa A GAZDASÁG HÍREI Irán privatizálja a kőolajipart? Irán tervbe vette a kőolaj- és petrolkémiai ipar, valamint néhány távközlési vállalat pri­vatizációját - jelentette ki az ország központi bankjának kormányzója. A remények szerint az 1993-98 közötti ötéves terv időszakában a befektetésre szánt tőke 75 százaléka a szó­ban forgó ágazatoknak jut. (Világ gazdaság ) Kelet-európai tőkeberuházások 1989 és 1993 között Kelet-Eu- rópa összességében mintegy 20 milliárd dollárt kapott köz­vetlen beruházások formájá­ban: ez alig egy százaléka a vi­lágszerte befektetett összes tőkének. Mindezt a Le Monde idézi Kádár Bélának, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisz­terének a svájci Crans-Monta- pgban tartott gazdasági fóru­mon elhangzott szavaiból. (Világgazdaság ) Az egymilliomodik Skoda Favorit Legördült a futószalagról a Skoda Favorit modellcsalád egymilliomodik darabja a Mlada Boleslav-i üzemben. A termelés 1987-es beindulása óta a 762 ezer alapmodell mel­lett legyártottak 190 ezer kombit és további 48 ezer kisméretű furgont. Az egymilliós darabszám elérésekor a 31 százalékban a Volkswagen tulajdonában lévő Skoda rossz hírrel is szolgált: az idei esztendő első öt hónap­jában a bel- és külföldi eladá­sok értéke 16 százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest. Ez pedig elgondolkoztató adat az érté­kesítésről. (Napi Gazdaság) Világbanki támogatás Bulgáriának A Világbank kész különleges hitelt nyújtani Bulgáriának, amennyiben az ország meg­egyezik a Londoni Klubba tö­mörült kereskedelmi bankok­kal az adósságok átütemezésé­ről, illetve a tartozások egy ré­szének az elengedéséről. A hitelösszeg attól függ, hogy a bankok milyen enged­ményeket tesznek Bulgáriá­nak, azt azonban már tudni le­het, hogy a kölcsönt 17 évre fogja a Világbank nyújtani, négyéves türelmi idővel. (Világgazdaság) MINOSEGELLENORZES. A Marcelle Griffon francia cég képviseletében a próbagyártást ellenó'rzi Françoise Serai és Elizabeth Emil-Edouarde a Fess Ruhagyár Kft.jánosaknai Fess varrodájában. Fotó: Kun Király József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom