Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-28 / 150. szám
4. oldal AIJÀMI VA(.V()\r(.Y\OIíSI(, 1994. június 28., kedd Munkavállalók helyzeti előnyben - Kinek van még több információja? Halmi Gábor nem érti Vörös Pétert Egyik országos terjesztésű napilapunk június 3-ai számában Vörös Péter, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetségének vezető közgazdásza foglalt állást az Állami Vagyon-ügynökség munkájával és általában a privatizációval kapcsolatban. Véleménye szerint elsősorban több információra van szükségük a munkavállalók képviselőinek. Szerinte ma még általános, hogy az állami cégek dolgozói nem tudják, milyen feltételekkel adják el vállalatukat. Éppen ezért - az információhiány miatt - nem tudnak pályázni, s végül kimaradnak a vásárlásból. A probléma részleteiről Halmi Gábort, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettesétől kérdeztük.- Valóban él ez a jelenség?- Az az igazság, hogy valójában nem értem, Vörös Péter miről beszél. A szükséges információk megszerzése ma már egyáltalán nem jelenthet gondot. Az állandó sajtótájékoztatók, a médiában megjelenő hirdetések, valamint az ÁVÜ ügyfélszolgálatánál kapható információs csomagok az adott vállalat dolgozóit éppen úgy segítik, mint bármilyen más potenciális befektetőt. A cég dolgozói egyébként sokkal jobban kell, hogy ismerjék munkahelyüket, mint egy esetleges külső befektető. Sokkal több információjuk van a cég körülményeiről és lehetőségeiről. A vállalatok vezetői egyébként minden esetben hamarabb értesülnek az eladásról, mint ahogy az erre vonatkozó tendert az ÁVÜ kiírja. Mindezt összegezve az a véleményem, hogy az MRP, MBO és más munkavállalói szervezetek eleve helyzeti előnyben vannak az információk tekintetében. Azt hiszem, a vagyonügynökség nem vonható felelősségre csupán azért, mert a többi pályázóhoz hasonlóan a munkavállalói szervezeteknek sem hajlandó a törvényben előírt adatoknál többet nyújtani.- Jó néhányszor elhangzott már az a vélemény, mely szerint a tender kiírásakor megszabott pályázatbeadási határidő túlságosan rövid. Ennyi idő alatt ugyanis képtelenség az E-hitel ígérvényt és más szükséges dokumentumot beszerezni.- A törvényben előírt időtartam a pályázat kiírásától a beadási határidőig 15 nap. Ehhez képest az ÁVÜ Igazgató- tanácsa legalább 45, de indokolt esetben 60 napot szokott adni. Mindamellett azt is tudni kell, hogy a Vagyonügynökségnek, a beadási határidő előtt legkésőbb 15 nappal megjelentetett hirdetésben lehetősége van meghosszabbítani a pályázati határidőt. Az MSZOSZ vezető közgazdászának felvetésével kapcsolatban mindenképpen érdemes megkérdezni a leginkább érintett felet, azaz a munkavállalók képviselőjét. Endrődi Gáborral, a Caola Rt. MRP-szervezetének elnökével is beszélgettünk.- Egyes vélemények szerint, ha egy munkavállalói szervezet szeretné megvásárolni vállalatának bizonyos tulajdonhányadát, akkor az információhiány miatt hátrányban van a többi befektetővel szemben - ön hogyan vélekedik erről?- Az a helyzet, hogy ha az adott befektető csoport - amely természetesen a dolgozókból is állhat - olyankor szerez tudomást a vételi lehetőségről, amikor a pályázatot kiírják, akkor biztosan nem lesz ideje a formai szempontoknak eleget tenni. Ezzel a problémával azonban nemcsak a munkavállalói szervezetek, de más befektetők is szembesülnek.-Önöknél hogyan zajlott az MRP-kivásárlás?- Minden vállalat vezetése természetszerűleg hamarabb értesül cége eladásáról, mint azok, akik a hirdetéseket figyelik. Az MRP szervezőbizottsága nálunk még az 1993. márciusi tender kiírása előtt előkészítette pályázatát. A kétfordulós tender második fordulójára már úgy adhattuk be ajánlatunkat., hogy ismertük a többi pályázót is, így olyan vételi ajánlatot tudtunk tenni, amely összhangban állt a többi vásárlóval. Mire az ÁVÜ meghirdette a céget, nálunk már minden készen állt.- Ezzel a módszerrel a Caola részvényeinek 15 %-át vásároltuk ki. Minden tekintetben elégedettek lehetünk. Békési László nyilatkozott a düsseldorfi Handelsblatt gazdasági-pénzügyi napilapban. Sürgeti az EU-val kötött szerződés felülvizsgálatát, elveti a forint drasztikus leértékelését és elengedhetetlennek tartja az adó- csökkentést. Mindezek mellett az új kormány a privatizálás meggyorsítását szorgalmazza és egyidejűleg nem kívánja akadályozni az állami vagyon további lemorzsolódását. (Népszabadság, VI. 10.) Az új kormányzat számára a két vagyonkezelő szervezetnél négykötetes tájékoztatót kéTALLÓZÓ szítettek a magánosítás eredményeiről annak érdekében, hogy a privatizáció töretlen maradjon, - tájékoztatta Szabó Tamás privatizációs miniszter az MTI munkatársát. Szabó Tamás úgy vélte: a jövőben is szükséges a versenyeztetés elvének fenntartása, és fokozni kell a határozathozatalok nyilvánosságát is. (Új Magyarország, VI. 13.) Négy éve nem talál gazdára a Club Áliga, amely egykor Kádár János kedvenc üdülőhelye volt. A többi volt MSZMP-üdülő is hasonló gondokkal küzd, emellett az amortizáció is nagymértékben sújtja az épületeket. Január elsejével a Kincstári Vagyonkezelő tulajdonába került üdülők sorsa egyelőre bizonytalan. (KÁPÉ, VI. 10.) Július elejéig meghosszabbították a Questor Kárpótlási Jegy Befektető Rt. részvényeinek jegyzését. Az alakuló közgyűlést új időpontban, július 14-én tartják. (Profit, VI. 10.) Megváltozott tulajdonviszonyok Cereden Az utolsó közgyűlés határozatával Ceredvölgye Mezőgazdasági Szövetkezetté alakult 1992 szeptemberében a termelőszövetkezet. Két egyéni kiválás történt. Kis Simon Győzővel, a szövetkezet elnökével beszélgettünk.- Mivel foglalkoznak az alapágazatokon kívül?- A kárpótlási földterület csökkenése után is maradt 2600. hektár erdőnk. Van egy fafeldolgozó üzemünk, salakbányánk és szállítási-rakodási tevékenységünk.- Mennyi hasznot hoz az állattenyésztés és a növénytermesztés, összehasonlítva a többi tevékenységgel?- Nem hoznak hasznot. Az alaptevékenység legfeljebb kozmetikázva lehet nyereséges, de nem hiszem, hogy ez Nógrád megyei sajátosság.-A kiválási folyamat előtt sok téeszelnök tartott attól, hogy a nyereséges melléküzemágat viszik ki káeftékbe, és csak a veszteséges alaptevékenységek maradnak a szövetkezetben. Ez itt fel sem vetődött?- Még a törvény életbelépése előtt alakult három ká- efté. 1991 januárjában építőipari, februárban varrodai, márciusban pedig fafeldolgozó. Akkor sokakban élt ez a félelem. A szövetkezeti dolgozók átmentek a káeftékhez, ötven százalék fölötti részvényük volt az építőipari és a fafeldolgozó káeftében, a varrodában döntő tőkéje a salgótarjáni ruhagyárnak volt. Egy évvel később fel kellett számolni a faüzemet - az épületet csak bérbe adtuk, megszüntettük a bérleti jogviszonyt, visszavettük a dolgozókat. A felszámolás még nem történt meg. Hivatalosan még létezik a káefté, de nem működik. A varrodánál nemrégen tartottunk rendkívüli közgyűlést. Kemény fizetési gondokkal küzd. Itt még meg tudtuk előzni a felszámolást. Az építő-fuvarozó kft. életképes.- Egy újabb változással nem akarják önállósítani a fa- feldolgozást, a szállítást-ra- kodást?- Egyelőre nem. Ha a szállí- tást-rakodást kivennénk valamilyen gazdasági társaság formájában, nyolcvan-száz ember munkalehetősége szűnne meg egyik napról a másikra. Ezek még kompenzálják az alaptevékenységek veszteségét.- Milyen változást jelent a szövetkezeti forma a termelőszövetkezetihez képest?-Az alapvető - törvényből adódó - változás a tulajdonviszony. Nevesíteni kellett a vagyont. A szövetkezet vagyona bizonyos részarányban magán- személyeké. A földet tekintve nincs szövetkezeti tulajdon.- Ez kinek jó?- Most nem mondhatom azt, hogy ez bárkinek jó. A megyében talán nincs is, de az országban is kevés az olyan szövetkezet, amelyik osztalékot tud adni.-Simán zajlott a kárpótlás?- Nem. Elkészítettük a lehető legjobb földalap-kijelölést. Mindenhol lényeges változás történt - a kárpótoltak javára. A jobb aranykorona értékű, jobb fekvésű, faluközeli földeket kapták a kárpótoltak.- Nálunk egy négyzetméter állami tartalék sem került kárpótlásra - ez maradt meg a tagoknak és az alkalmazottaknak. Durván 2100 hektár került kárpótlásra a 8300-ból, ebből 1100 hektár erdő, tehát 1000 a szántó és a legelő együttesen.- Művelik a földeket?- Igen, illetve bérbe adták gazdálkodóknak. A szövetkezet nem vett bérbe kárpótlási területet.- Az új kormányzattól egyébként valamivel kedvezőbb megítélést várok. Nem csak támogatást. Jó lenne legalább egy-két éves előrelátással ismerni az árakat. Már csak papíron létezik a fafeldolgozó káefté Sztárrészvények a patikapályázaton Kevés olyan vonzó lehetőség kínálkozik a felgyülemlett kárpótlási jegyeik befektetésére, mint az a portfolió-pályázat, amelyben négy gyógyszergyár egyenként 15 millió forint névértékű részvénypakettjét ajánlja egy csomagban az Állami Vagyonkezelő Rt. A 60 millió forintnyi pakettre 80 millió forint a kikiáltási, vagyis az induló ár. A kibocsátást szervező tanácsadó, a Góg Értékpapír Kft. kereskedelmi igazgatója, Bárdi Károly szerint azonban ennél jó néhány tízmillióval magasabb árat kell kínálni annak, aki nyerni akar. A csomag ugyanis igen értékes. Egyik 15 milliós szereplője a Chinoin, amely most 450 százalék körüli árfolyamon cserél gazdát a tőzsdén kívül. A vállalat, amely a francia Samofi többségi tulajdonában van, tavalyi 15,7 milliárd forintos árbevétele után rekordösszegű, 3,17 milliárd forintos nyereséget könyvelt el. Egymilliárd hazaiaknak A pakett másik szereplője az EGIS, Magyarország egyik legújabb gyógyszergyára, amely elsőként készül a tőzsdére. Részvényeinek 30 százalékát az EBRD és a Közép-európai Befektetési Társaság birtokolja. Az ÁV Rt. által újonnan felajánlott részvényekből egymilliárd forintnyit hazai befektetőknek szántak, 1,6 milliárdos értéket pedig külföldi intézményi befektetőknek. A kibocsátási ár 200 százalékos volt, de már most 250 százalékot is megadnak érte a brókerek. A cég eredményei ugyancsak kiválóak. Előnyben a szövetkezetek és az önkormányzatok A másik két gyógyszergyár, a Kelet-magyarországi Alkaloida és a Biogal ugyan ma még nem mondhatók az értékpapírpiaci szereplők kedvenceinek, de a gazdasági eredmények jobbak annál, mint amire a piac értékítélete tartja. Jelenleg legalábbis. A privatizációk lezárása után pedig ezek is tőzsdei szereplők lehetnek. Figyelemre méltó tehát a gyógyszergyári portfolió, amelyre árfolyamemelkedés reményében érdemes pályázni. A szövetkezetek és önkormányzatok előnyt élveznek - de csakis azonos ajánlatok esetén. Június 27-én reggel 9 és 11 óra között a budapesti Váci utca 9. II. emeletén a Góg Értékpapír Kft. irodájában várták a pályázatokat. Pontban 11 órakor lehúzták a rolót, majd az ÁV Rt. képviselőjével és egy közjegyzőnek a jelenlétében bontották ki az ajánlati csomagokat. Az nyer, aki a legtöbbet kínálja. Azonos ajánlat esetén önkormányzatok és szövetkezetek élveznek előnyt más befektetőkkel - például a várhatóan élénken érdeklődő brókercégekkel, kárpótlásijegy-befektető társaságokkal, vagy egyéb pénzügyi befektetőkkel - szemben. Ha több lesz az ő körükből is az azonos ajánlat, akkor a tanácsadó Góg Értékpapír Kft. szóbeli licitre hívja a pályázókat. Azonnal megköti a szerződést a nyertessel, akinek 3 munkanapon belül le kell tennie az asztalra a megajánlott kárpótlásijegy-esomagot, vagyis fizetnie kell. Befektetésre várva... Ellenkező esetben automatikusan a második legjobb lesz a győztes. Amíg a fizetés meg nem történik, addig nem hozzák nyilvánosságra, hogy ki lesz a részvénycsomag új tulajdonosa. Ez a portfolió-pályázat egyébként csak az első lépés a befektetésre váró kárpótlási jegytömeg felszívásához. Égyébként az ÁV Rt. további portfoliók kialakítását kezdte meg. Amint a tanácsadó Góg Értékpapír Kft. kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, hamarosan várható az úgynevezett márkavédelmi portfolió meghirdetése, amelyben a Pick, a Szegedi Paprika Rt. papírjai szerepelnének. Bárdi Károly szerint az akció folytatásával rövid időn belül 1,5 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet tudnának felszippantani. Szándékuk szerint döntően az önkormányzatoktól és a szövetkezetektől, amelyeknél a lakáseladások és a földárverések nyomán tömegesen halmozódnak a jegyek. S ezek befektetésre várnak.