Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-18-19 / 142. szám

10. oldal Hétvégi Magazin • Család - Szabadidő 1994. június 18-19., szombat - vasárnap Környezetbe simuló lakóház faerkéllyel A díszgyümölcsök, mint a kertek ékkövei Gödöllői magbízóim - írja a tervező Noll Tamás - azon ke­vesek közé tartoztak, akik el­gondolásaikat nem négyzetes papíron vázolták fel, agrármér­nökök lévén, nem "kész" terv­vel akarták befolyásolni az épí­tészt. Ugyanakkor pontos el­képzeléseik voltak arról, hogy miként szeretnének élni három gyermekükkel egy majdani sa­ját birtokon. A kertvárosi élet­forma lehetőségeinek legtelje­sebb kihasználását kérték, ahol a ház és annak terei szervesen kapcsolódnak a külső kerthez. Elképzelésüket egy valahol látott oromfal-erkély-terasz megoldással illusztrálták. Ugyancsak a megvalósítandó életvitel határozta meg a ház­hoz kapcsolódó gazdasági épü- letszámy méretét is. Innentől kezdve a tervezőre bízták a feladat megoldását. A tervezés során az általuk meg­fogalmazott életmódhoz keres­tem a megfelelő építészeti vá­laszt anyagban, tömegben és térkapcsolatokban. E bizalmi kapcsolatnak az eredménye e szerény épület. Bizonyítéka annak, hogy egy­szerű eszközökkel is készülhet kényelmes és a környezetbe simuló lakóház. (A Szép Házak című folyóirat 3. száma nyomán.) Noll Tamás tervezte ezt az ízléses épületet : Bajban a belügyminiszter bandája Bobo, az orgonista nehéz hely­zetbe hozta a milánói „Distretto 51” dzsesszegyüttest. Bobo, azaz Roberto Maroni - tisztes foglalkozását tekintve politi­kus, az olasz Északi Liga nevű párt második számú embere - belügyminiszter lett Silvio Ber­lusconi kormányában, és ez ta­lán megpecsételni látszik a so- ulzenét játszó banda lassan ti­zenöt éves történetét. Bobo persze, fogadkozik: nem hagyja cserben a fiúkat, de Maroni belügyminiszter egy lépést sem tehet testőrsége nél­kül, és az örömzenészek jó ré­szét feszélyezteti még a gondo­lat is, hogy zord tekintetű, mar­cona alakok vigyázzák majd a fellépésekkor, hogy „senki ne lőhessen a zongoristára”. Maroni esetében nemcsak a testőrség, hanem maga a példa is veszélyes. A „Distretto 51” tagjainak majd fele már túlju­tott ifjúkorán és a munkája mi­att feltehetően távozni kénysze­rülő belügyminiszterre hivat­kozva, fellázadhatnak a felesé­gek és gyermekek: a családfők legyenek csak „egyszerű” or­vosok, ügyvédek vagy újság­írók, és ne rohanjanak minden hétvégén fellépésre, mint teszik azt majd másfél évtizede. __________MINDENNAPI NYELVÜNK__________ A kerékpárosok nemzetközi éve a „kerékpár” szócsaládjának háttértükrében Olvasóinknak talán szokatlan­nak tűnik közleményünk cím­adása, de csak azoknak, akik­nek a figyelmét elkerülte, hogy a mindennapi munka, a sport, a turizmus, a szórakozás eszköze, a kerékpár, illetőleg a kerékpározás abban a meg­tiszteltetésben részesült, hogy az 1994-es esztendő a kerék­pározás világéve lett. Az sem véletlen, hogy a kerékpárral, a kerékpározással kapcsolatos szókészletünk - állandóan bő­vülő fejlődési irányban - mind mennyiségi, mind minőségi szempontból mindennapjaink szó- és nyelvhasználatában gazdag és színes szócsaládjá­val nyelvünk szóteremtő ele­venségéről is bizonykodik. A szócsalád háttértükrében megpróbáljuk azt is bemu­tatni, hogy az egyes szavak a különböző nyelvi rétegekben milyen alaki és formai, jelen­téstani, illetőleg használati ér­tékbeli változást, fejlődést ér­zékeltetnek. A hivatalos és köznapi nyelvhasználatban a kerékpár, kerékpáros, kerék­pározik, kerékpározás, kerék­pársport, kerékpárverseny, kerékpárgumi, kerékpármeg­őrző, kerékpárút, kerékpár­pumpa, kerékpárbelső, kerék­pártolvaj, stb. megnevezések valósághátterének ismereté­ben egyre szélesebb körben használatosak a felsorakozta­tott szócsaládtagokhoz kap­csolható rokon értelmű szóa­lakok: kerekezik, pedálozik, karikázik, kerekező, pedálozó; tapossa a pedált. A napjaink szó- és nyelv- használatában szerepet vállaló „bicikli” szócsaládja is bővü­lőben van. A német nyelv közvetítésével az angol nyelv­ből került nyelvhasznála­tunkba. Hogy mennyiségben milyen változatos szócsalád­dal vesz részt köznapi nyelv- használatunkban, arról ezek a szóformák tanúskodnak: bicik­lis, biciklista, biciklizik, bicik­lizés, bicikliző; bicikliabroncs, biciklilámpa, biciklisaroglya (a bicikli csomagtartója), bi­ciklisapka (ellenzős sapka), biciklikölcsönző. Bizalmas be­szédhelyzetekben a játékos bi­caj, bicajozik, bicajozás szó­változatok is hallhatók és ol­vashatók. Annak azonban nem örülünk, hogy a bicigli, bicig- lista alakváltozat az igénye­sebb stílusrétegekben is feltű­nik. A pongyolább beszélt nyelvben s a bizalmas árnya­latú szóhasználatban jelentke­zett először a német argóból, jassznyelvből, csibésznyelv­ből átvett bringa szavunk. Az ifjúsági nyelvben humoros át­hallásokkal színezett haszná­lati értékkel illeszkedett bele abba a rokon értelmű szó­sorba, amellyel ifjúságunk a kerékpárt emlegeti: bicaj, kecske, drótkecske, csősza­már, benzinkecske (motorke­rékpár). Napjainkban már korhatár nélküli minősítéssel vállal közlő, kifejező szerepet a sajtó hasábjain megjelent közleményekben is. Ezt tanú­sítja az a szövegrészlet, amely „Hatvanéves bringatolvaj” címmel jelent meg lapunkban: „Notórius kerékpártolvaj ke­rült kézre. A hajlott korú brin- gakötő 450 darab kétkerekűt tulajdonított el” (Heves M. Hírlap, 1994. márc. 11.). A gyöngyösi ügyességi kerék­párversenyre ,J3ringások, fi­gyelem!” címmel hívták fel az érdeklődő sportolók figyelmét (Heves M. Hírlap, 1994. márc. 12.). A rádiós és televíziós ripor­tokban gyakran emlegetik a monocikli (egykerekű), tricikli (háromkerekű) összetételeket - az elektrocikli elnevezés újabban tűnt fel: az elektro­mos meghajtású kerékpárról képes beszámoló jelent meg a Magyar Nemzet lapjain (1994. márc. 31.). A megfelelő szak- irodalom emlegeti ezeket a ke­rékpár-megnevezéseket is: a kétüléses karikázót az angol tandem szóval, a magas első kerekével meghajtott, korai tí­pusú kerékpárt a francia ere­detű velocipéd szóalakkal ne­vezték meg. Az irodalmi alkotásokban sajátos stilisztikai használati értékkel vállalnak szerepet a kerékpár-megnevezés szócsa­ládjába sorolható szóváltoza­tok. Erről példálóznak ezek a verses szövegrészietek: „Elő­bukkan a rozoga bringa,/ a csámpás bicigli/, a nyolcassal lődörgő abrincs (Pákolitcz: Sümegen). - „Ez a cirkuszi monocikli,/ amelyen járok” (Csíki László: Jel) - „Fiú, pat­tanj velocipédre!” (Szepesi Attila: Kis nyári kommersz). - ,/Pedállal, lánccal meghajtva/ a pubi-járgány" (Marsall László). - „Örökömet, a görbe biciklit/ elhagyom, vagy az hagy el engem, ütött-kopott kerekeit/ látom még árokba vetetten./ A görbe váz rám kancsalít, /zománca már lepat­togott, a csomagtartó ferdén nyikkan, /és a nyereg is leko- nyultan” (Csanády János: Örökömet). S végül zárjuk a sort az egri hóstyán lejegyzett vasparipa megnevezéssel, s így válik teljessé a bemutatott szócsalád háttértükre. Dr. Bakos József Nehéz lenne a tavaszi virágbő­ségből kiválasztani a legszeb­bet, a legpompásabbat. A gyü­mölcsfák különböző fajtái - februártól májusig - egymást követve bontják ki színeiket és kelnek versenyre a fenti címért. A csonthéjas természetű ha­szonfáink mindegyikének van díszváltozata is, amelyeket nem a termésükért, hanem díszítőér­tékükért tartanak. Ezeket össze­foglaló néven - az egyszerűség kedvéért - Prunusoknak szok­ták nevezni. A díszgyümölcsök díszítőér­tékét nemcsak virágaik (egy­szerű vagy telt) adják, hanem gyönyörűen színeződő őszi lombjuk, termésük, ágrendsze­rük, vagy kérgük. Tavasszal a virágzást a díszmandula kezdi, lombfaka- dás előtt, nagyon gyakran már februárban. Meleg fekvésű he­lyekre ültessük, száraz, napos fekvésbe. Déli, mediterrán jel­leget kölcsönöz a kertnek. A díszmandulák között talán leg­szebb a törpemandula. Mint a neve is mutatja, alacsony nö­vésű, 50-70 centiméter magas cserje. Agai vékonyak, jelen­téktelenek. Díszfaiskolákban a vevő - ha nem látta még virá­gozni - alighanem elmegy mel­lette. Tavasszal az ágakon egymás mellett sorjázó, élénk­piros bimbói, majd — kinyílva - rózsaszínűvé váló virágai már megállítják a szemlélőt. Na­gyobb tömegben ültessük, hogy jobban érvényesüljön. Egyéb­ként erről saját maga is gon­doskodik, mivel terjedő tövű, és ezt elég gyorsan teszi. Nem olyan edzett növény, és ezért később is nyílik a dísz­őszibarack. Kínából származik, melegebb vidékről, innen ered érzékenysége. A betegségekre, kártevőkre hasonlóan reagál, mint „gyümölcsfa-testvére”, az őszibarack. Állandó odafigye­lést kíván. Nálánál elterjedteb­bek a díszszilvafák. Virágjuk is gyönyörű, de szerintem leg­alább ilyen értékes a vörös le­velű fajták lombja. A Prunus cerasifera, az Atropurpurea, a Nipra, a Woodi színe után a vérszilva elnevezést kapta, ami igen találó, mivel a legszíntar­tóbb vörös levelű díszfáink közé tartozik. Termése is díszít - sőt, ehető! Nagyon különle­ges befőttet, savanyúságot lehet belőle készíteni. Kertbe olyan helyre ültessük, ahol ez a vörös szín megfelelően érvényesül, tehát fehér fal, vagy sárgás lombú fák elé. Ne feledkezzünk meg a dísz­cseresznyefákról sem. Na­gyobb termetükkel inkább par­kokba, közterületekre illenek. A Prunus avium (vadcseresze- nye) kifejezetten nagy fa, 15-20 méter magas. Fája értékes bú­torfa. A Prunus plena telt vi­rágú változat. Parkokba szoli­ternek jó. Japánból hozták be, de elég jól tűri a mi klímánkat a japán cseresznye. Nagy tömeg­ben hozza április-májusban vi­rágait. A díszcseresznyéhez ha­sonlóan használható a dísz­meggy. A csonthéjas díszgyümöl­csökhöz, a Pronusokhoz sorol­ható a babérmeggy is, ami egy kicsit „kilóg” a sorból, lévén örökzöld. Nagy, bőrszerű, to- jásdad leveleivel díszít, virága fehér, nem olyan hatásos, mint fenti társaié. Szoliterként sö­vénynek is jó. A díszgyümöl­csök másik nagy csoportját a díszalmák, a „Malus”-ok alkot­ják. Szépségük az ismertetett Prunusokkal felveszi a ver­senyt, de az ide tartozó fajok sokaságát már egy másik alka­lommal mutatjuk majd be... V. Pénzes Judit A Pearl Harbor-térkép százezrekért kelt el A kikiáltási ár kétszereséért, 321.500 dollárért kelt el a Sot­heby’s New York-i árverésén egy színes térkép, amely a Pearl Harbor ellen 1941. december 7-én intézett japán légitámadás okozta pusztításokat tünteti fel. A térképet a támadást vezető japán pilóta készítette, és há­rom héttel később, december 27-én személyesen adta át To­kióban Hirohito császárnak. Az árverésen a Forbes Incorpora­ted vette meg a közelmúltban előkerült térképet, és azt az ál­tala fenntartott New York City múzeumban állítja ki. Fucsida, a térkép készítője, a japán haditengerészetnek az a pilótája volt, aki rádión leadta a híres-hírhedt „Tora, tora, tora” üzenetet, jelezve, hogy a japán bombázóknak sikerült meglep­niük az amerikai flottát a Ha­waii szigeteken. A vízfestékkel és tintával rajzolt térkép 47 éven át Gor­don W. Prange archívumában hevert, aki akkor tett rá szert, amikor a Japánt megszálló amerikai haderők főparancsno­kának, MacArthur tábornoknak történeti kérdésekkel foglal­kozó beosztottja volt. Fucsida néhány nappal a Pe­arl Harbor ellen intézett pusz­tító légitámadás után kezdte el rajzolni a térképet az Akagi re­pülőgép-hordozón, és az anya­hajó hazaérkezése után fejezte be azt. A 89 x 58 centiméter nagyságú térképet ugyan he­lyenként megviselte az idő vas­foga, de azért jól kivehetők rajta a világoszöld, kék és sárga színekkel jelölt hadihajók, a na­rancssárgával feltüntetett rob­banások az ÜSS Arizonán, va­lamint a vörös színű japán tor­pedók tucatjai. A számos ütközetet átélt Fu­csida egy nappal azelőtt hagyta el Hirosimát, hogy az amerika­iak ledobták volna az első atombombát Japánra. A háború után keresztény hitre tért, és lelkészként hunyt el néhány évvel ezelőtt. A történész Prange a háború után a marylandi egyetemen ta­nított, és ő írta Pearl Harborról a bestsellerré lett „Hajnalban aludtunk” (At -dawn we slept) című könyvet. Röviddel a könyv megjelenése előtt, 1980- ban halt meg. A lányos apa és az udvarló beszélgetése- Fiatalember! Maga meg­ígérte, hogy legkésőbb éjfélig hazahozza a lányomat! - fakad ki az apa. Szavainak folytatását lásd a vízszintes 1. és függőleges 27. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az apa újabb szavainak első része (zárt betűk: A, É, A) 14. Hangosan lélegzik 15. Nej 16. Zoltán Erika monogramja 17. Exvilágbajnok szovjet sak­kozó (Mihail) 19. Részesül 20. Kettős mássalhangzó 21. Há­rom - oroszul 23. Szöveget hi­básan mond 26. Űrmérték 27. Lusta 29. Zacskó 30. Termény tárolására szolgáló gazdasági épület 31. Valakit becsap 33. Szakszervezeti bizottság, röv. 34. Kiváló komika (Zsuzsa) 35. Ausztria és Olaszország gk- jele 36. A tetejére zuhanó 38. Szó a Halotti beszédből 39. Elektronvolt, röv. 40. Valami ellen vétót emelt 42. Részben tákol! 44. Szájat nagyra nyit 45. Szellemi dolgozók munkahelye 46. Helyrag 47. A hóhér neve A néma levente című regényben (Lajos) 49. Győri sportegylet 50. A talpa alatti helyről 53. Férfiak udvarias megszólítása 54. Egy Nógrád megyei telepü­lés lakója 56. Régies hangulatú 57. A felsőfok jele 58. Alsó ta­gozatosokat oktató pedagógus (névelővel) 60. Fasor része! 61. Az einsteinium vegyjele 62. Óvoda - a kicsinyek nyelvén 63. Tiszai Vegyi Kombinát, röv. 65. Oxigén és nitrogén 66. Becézett női név 69. Mozgás- képtelenné válni FÜGGŐLEGES: 1. Tallinn népe 2. Vonzódik hozzá 3. Boci mondja 4. Kelet ­németül 5. Anyagot méretre vág 6. A mozdony hátrafelé megy 7. A higany vegyjele 8. Jánosi Ferenc monogramja 9. A részükre 10. Forma 11. Borít, takar 12. Szintén 13. Nem a személyével 18. Hajat vegy­szerrel világossá tenni 22. Kis­vasút része! 24. Szlovák város 25. Lócsemege 26. Negatívok fényérzékenységének egysége az USA-ban 27. A vízszintes l. sz. sor folytatása (zárt betűk: D, N, É) 28. Tányérok, evőeszkö­zök összessége az asztalon 30. Harcra idomított paripa 32. A tetejére tud nézni 34. Hihetetlen esemény 37. Evett - népiesen 38. Szóösszetételek előtagja­ként jelentése: azonos, egyenlő 4L Egy Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei település lakója 43. Találja meg! 46. Óvatosan, lo­pakodva távozó 48. Egyesület­hez tartozik 49. Női név 51. Magasztos hangú lírai költe­mény 52. Ismeretlen nevű - idegen eredetű szóhasználattal 54. Az erkölcsi rendszerek ösz- szessége 55. Ezen a helyen la­kik (2 szó) 58. Rara ... (ritka madár) 59. Védelmezné 62. Profit része! 64. Balettművész (Zsuzsa) 67. Róma belseje! 68. Névelő 69. A bór és a nitrogén vegyjele 70. Kettős mással­hangzó A megfejtéseket június 23-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom