Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-18-19 / 142. szám
8. oldal 1994. június 18-19., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Élet-Képek A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK GYORSJELENTÉSE Az országgyűlési választások képviselőjelöltjeiről és eredményeiről A választások befejezését követően, a sajtóban, reklám- és propagandaanyagokban fellelhető nyilvános adatok alapján összeállítottuk az egyéni választókörzetben induló képviselőjelöltek legfontosabb adatait. Nógrád megyében 4 egyéni választókörzet volt, listát két körzetben történt sikeres jelölt- állítás alapján állíthattak a pártok, szám szerint 11 párt. Valamennyi körzetben 8 párt tudott jelöltet indítani. Az országos tendenciához hasonlóan a független jelöltek száma az 1990-es választásokhoz viszonyítva a megyében is csökkent: a 750 ajánlócédulát mindössze három jelöltnek sikerült összegyűjtenie. Szereplésüket azonban a teljesnek nevezhető kudarc jellemezte. A jelöltek néhány adata Érdekességképpen összehasonlítottuk az egyéni választó- körzetekben indulók személyét az 1990-es választások jelöltjeivel. Mind a négy körzetben jelölték az előző ciklusban megválasztott képviselőket. A négy választási körzetből két körzetben 10, a másik kettőben 12 képviselőjelölt küzdött a megszerezhető mandátumokért. A függetlenek és a kis pártok jelöltjei gyakorlatilag esély nélkül. Az országoshoz hasonlóan mindkét választási fordulót az 1990. évit meghaladó részvételi arány mellett bonyolították le. Az első fordulóban 62,7, illetve 69,80 százalékos, a másodikban 39,75, illetve 53,83 százalékos volt a részvételi arány. A jelöltek átlagéletkora 50 év felett három pártban van: a Munkáspártban (54,75 év), a KDNP-ben (53,25 év) és a Független Kisgazdapártban (51,25 év). Ez nem tekinthető véletlennek, mert a korábbi tapasztalatok, adatok alapján ennek a három pártnak a tagösszetétele, szavazóbázisa is az átlagosnál magasabb életkorú. A legfiatalabb átlagéletkorú jelölteket az SZDSZ állította (39,25 év), három jelöltjük is 35 éven aluli. Hasonló az MSZP-s jelöltek átlaga is (40,25), s nem sokkal idősebb jelölteket állított az Agrárszövetség (43,75 év) és a Fidesz (44,5 év). A parlamentbe bekerült 7 megyei képviselő átlagos életkora 44,29 év, közülük a legfiatalabb 31, a legidősebb 55 éves. A választásokon indulók meghatározó része, 31 fő (81,6 százalék) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Középfokú végzettségű 6 fő, csak általános iskolai végzettségű 1 fő. A főiskolai-egyetemi végzettségűek közül tanári diplomája 12, jogi végzettsége 5, közgazdasági jellegű 4 , mérnöki (agrár és műszaki) 8 főnek, egyéb felsőfokú végzettsége két főnek van. Többségben vannak tehát a humán végzettségűek. A megyéből a parlamentbe bejutott képviselők közül három pedagógus, egy-egy közgazdász, agrármérnök, építészmérnök, egy pedig jogász. A tipikusnak tekinthető megyei képviselőjelölt 45 éves, felsőfokú végzettségű, pártja színeiben először indult a választásokon. Az első forduló szavazása A pártlistákon leadott szavazatok arányai az országossal összehasonlítva jelentős eltérést a Munkáspárt esetében mutatnak. Ennek a pártnak közismerten Nógrád a meghatározó bázisa, ezzel magyarázható 10,6 százalékos eredményük, amellyel a megyében a pártok sorában a negyedik helyre kerültek. A parlamentbe bejutott pártok közül hármat is megelőztek. Az országos eredménynél némileg jobb eredményt ért el a megyében az MSZP (+1,8 százalék), a KDNP (+3,7 százalék). Az országos átlagnál valamivel kedvezőtlenebb szavazati arányt az SZDSZ (-3,13 százalék), az MDF (-1,27 százalék), a FKGP (-2,59 százalék), a Fidesz (-0,52 százalék) ért el. A parlamentbe be nem jutott kis pártok szavazati aránya minimális, 0,7-1,69 százalék között mozog. A pártlistán jelentős a KDNP visszaesése is. Ez a párt 1990-ben a megyében 15,51 százalékot kapott, 1994-ben pedig csak 10,73 százalékot. A Független Kisgazdapárt szinte pontosan megismételte 1990-es eredményét, sajátos ve- télytársuk 1990-ben a Nemzeti Kisgazdapárt volt (1,52 százalék), 1994-ben pedig az Egyesült Kisgazdapárt (0,71 százalék). Hasonló a Munkáspárt teljesítménye is, szavazóbázisuk stabilitását mutatja a közel azonos két eredmény (10,6-10,21 százalék). Szinte ugyanez állapítható meg az SZDSZ-ről is, hiszen az 1990-es 17,41 százalékos eredménytől alig elmaradva szereztek 16,61 százalékot. A Fidesz 7,29 százalékos eredményétől szintén kismértékben maradt el az 1994-ben kapott 6,50 százalékos szavazati arány. A listás választások eredményeként a megyei listánál az MSZP kettő, az SZDSZ egy mandátumhoz jutott, egy képviselői hely pedig 1990-hez hasonlóan felkerült az országos listára. Döntő második menet A második fordulót megelőző tárgyalások kimondott célja a megyében is az MSZP abszolút többségének megakadályozása volt. A második fordulóban nem történt változás az első fordulóhoz képest: mind a négy körzetben az MSZP jelöltje szerzett mandátumot. Két-két körzetben végzett a második helyen a KDNP és az SZDSZ jelöltje, a Munkáspárt jelöltjei mindkét körzetben a harmadik helyre kerültek. Míg 1990-ben három KDNP, egy MDF képviselő jutott mandátumhoz, addig 1994-ben valamennyi körzetben az MSZP jelöltje győzött. AZ ELSŐ FORDULÓBAN A LEGTÖBB SZAVAZATOT KAPOTT PÁRTOKRA LEADOTT VOKSOK ARÁNYA NÓGRÁD MEGYÉBEN, VÁLASZTÓKÖRZETENKÉNT %-BAN 50 40 30 20 10 0 MSZP Munkáspárt SZDSZ MDF Fidesz KDNP FKgP ETI 1. választókörzet: Salgótarján EH 2. választókörzet: Pásztó EE4 3. választókörzet: Szécsény ■ 4. választókörzet: Balassagyarmat ZÖLDI LÁSZLÓ „macskakörömpörköltje” A közönségről mondják Kudarc A közönséget nem sikerült elriasztanom. Spiró György író, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója Replika? Szeretni kell a közönséget, nem pedig „szolgálni” Balázs Péter színész Utálatos kritikusok A közönség mindig tehetségesebb, mint a hivatásos ítélkezők. Koltai Róbert színész Kielégülés A nézők úgy viselkednek, mint egy felajzott menyasz- szony, aki alig várja már, hogy az aktus megessék, brutálisan megerőszakolják. Zokogjon, ne kapjon levegőt. Ha ez jól sikerül, akkor a közönség kielégülten távozik. Darvas Iván színész, volt szabaddemokrata országgyűlési képviselő Lassan és magányosan múlnak itt az esték Ennyi az egész "vagyona” a legtöbb hajléktalannak Akiknek hajlék sem jutott... O tthontalanok, saját hajlék nélkül. Önhibájukból kényszerültek az utcára. Pályaudvarokra húzódnak éjszakára, mert nem fogadja be őket a család. Félreeső zugokban húzzák meg magukat az önmagából kivetkőzött férj elől bujdokolva. Akiket a munkanélküliség sújt, és nem telik már lakásfenntartásra. Sokszor fáznak, rongyosak és éhesek. Valami miatt fedél nélkül maradtak. Róluk jó ideig nem volt szabad tudomást venni. Mintha nem lettek volna vagy nem lennének. Ha pedig nincsenek, akkor ellátást sem igényelnek. Márpedig hajléktalanok vannak, s ellátásukra intézmények szerveződtek. 190 településen 150 intézmény, 4500 férőhely- lyel. Éjszakai menedékek, hálóhellyel, kicsivel hosszabb tartózkodásra. Még nem látszik az idekerülök útjának a vége. A tévé szórakoztat, mint hajdan a munkásszállón Vajon hová vezet ez a tágas mellékút? Jó volna végre tudni! Szerencsére ezúttal került fedél a feje fölé, átmenetileg Gyurián Tibor képriportja
