Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-18-19 / 142. szám

4. oldal Salgótarján es Környéke 1994. június 18-19., szombat - vasárnap AZ EGYIKNEK SIKERÜL, A MÁSIKNAK NEM Két tarjáni gimnázium jövője A megyeszékhely önkormány­zatának képviselő-testülete legutóbbi ülésén határozatot hozott a Madách Imre Gimná­zium és a Kós Károly Építői­pari Műszaki Szakközépiskola javaslata tárgyában. Mindkét intézmény 1995-ben módosí­tani szeretné oktatási struktúrá­ját. Az előbbi a 8 osztályos gimnázium bevezetésére kez­dené meg az átállást, a másik gimnáziumi osztályt is indítana. Mi teszi indokolttá ezeket az újításokat? A Madách esetében az, hogy a gimnáziumi osztályok kiter­jesztése a diákok számára gaz­dagítaná az iskolatípusok kö­zötti kínálatot, s a közoktatási törvényben meghatározott irányban fejlesztené a képzést. A ma iskolája a 21. századra készít elő - hangsúlyozta Básti Istvánné igazgató -, s ők ennek a feladatnak személyi és tárgyi tekintetben megfelelnek. A szakközépiskola szintén a kínálatot kívánja bővíteni, de kifejezetten az úgynevezett re­álgimnáziumi oktatás irányá­ban. Orosz Sándor igazgató mondotta: intézményünk csak hét esztendeje vált ki a Madách gimnáziumból, a tanárok értik a dolgukat. Bizonyíték: a tovább­tanulási arányok itt a legjobbak a megyében. A képviselők a szakközépis­kola javaslatát elfogadták, a gimnáziumét nem. Ez ugyanis pluszköltségeket igényelne, pénze pedig kevés az önkor­mányzatnak. Casinó póker avagy a szerencse fia A szerencsejáték mindig nép­szerű volt - és lesz. A sze­rencselovagok újra és újra ne- kidurálják magukat: hátha... Mindenki nyerni szeretne. Am ez csak keveseknek adatik meg! A szerencse fiát mindenki irigyli. Miért pont ö, ez a sze­rencsétlen nyert? - kérdezgetik a pórul jártak, elfelejtve, a ta­nulópénzt mindenki megfizeti. Ki többet, ki kevesebbet. Hosz- szú távon mindenki bukik, azaz ráfizet a kaszinózásra. Nógrád megyében is sokan megtapasztalhatták már e költ­séges „élvezetet”, súlyos tízez­reket fizetve a játék okozta má­morért. Salgótarjánban akadnak olyan jól menő üzletemberek, akiknek csemetéi lazán megen­gedhetik, hogy kedvtelésüknek hódoljanak. Húsz-harmincezer forint nem tétel... Igaz, sokan két hónap alatt keresnek ennyit. Az egyik menő vállalkozó a cégét játszotta el röpke egy esz­tendő leforgása alatt. Csak ak­kor riadt fel (vagy meg?), ami­kor csődöt kellett jelenteni. Az egyik fuvaros az áru terítése során a megbízója számára be­szedett pénzt tette kockára. Vesztett, s a rendőrséget riasz­totta: „kiraboltak!” De rövid idő alatt kiderült a turpisság; másodszor is vesztett. A szerencsejáték vonzó szó­rakozás a kispénzű emberek számára is. Van, aki a munka- nélküli segélyt forgatja meg, más az önkormányzattól kikö- nyörgött szociális segélyt. A játéktermek világa az alvi­lág kedvelt találkozóhelye is. Könnyen tisztára mosható a könnyen szerzett pénz. De a könnyen szerzett pénz, könnyen is megy. Megesett a megyeszékhelyen, hogy az egyik vállalkozó annyira belefeledke­zett a játékba, hogy csak akkor ocsúdott fel, amikor a casinó póker már elnyelte a lakoda­lomra félre tett pénzt. Az eskü­vőt el kellett halasztani. A játékszenvedély könnyen juttatja lejtőre a szerencseva­dászt. Vannak, akik szívesen adnak kölcsön a megszorult já­tékosnak, biztatva, hogy majd visszajön... Az uzsorakölcsönnek nagy ára van. A hitelezők a határidő lejária után keményen lehúzzák a sápot. Ha kell, elviszik a bú­tort, vagy az értékesíthető A kaszinózás költsé­ges szórakozás Fotó: Gy. T. apróságokat: televíziót, hűtőt, egyebeket. AJem ismeretlen a pénzbehaj- 1 V tás, a zsarolás, az erősza­kos fenyegetés a szerencsejá­ték-iparban. Szigorú játéksza­bályok szerint zajlik az élet. Ezért is felügyeli a rendőrség Európában - Salgótarjánban még nem. Ugyan miért? (c) Összefogó erő lehetne a hagyományőrzés Kazáron mindig sokat adtak magukra az emberek. Onnan tud­ható ez leginkább, hogy folyamatosan megőrizték népviseletü­ket, hagyományaikat és szokásaikat, s ma is szívesen megmutat­ják az idegeneknek. Ebben a tevékenységben évtizedek óta jól lehet alapozni a hagyományőrző együttesre, s a pár éve alakult hagyományőrző és faluszépítő egyesületre. Támogatja ebben őket a helyi önkormányzat is. a következőket mondja: - Azt szeretnénk, ha végre büszke lenne Kazár az értéke­ire. Nagyon ránk fémé; ha eze­ket úgy használnánk ki, hogy mindenkinek, az egész falunak haszna legyen belőle. Ezért Testvérnépünk fiai és lányai vidáman ropták a helybeliekkel A Bokréta hagyományőrző együttes 1968-ban alakult, a népművészet gyökereihez való visszatérés első országos nagy fellendülésekor. Hegedűs Má­ria tanítónő gyűjtötte össze a helyi dalokat, az azóta elhunyt Székely István tanította be a táncokat. Mindkettőjükről sok szépet mesélnek az idősebb Bokréta-tagok. A tájházat 1986-ban hozta létre az akkori tanács, két üzem anyagi segítségével. Ma teljes felelősséggel az önkormány­zaté. Kezdettől fogva a tsz-nyugdíjas Szabó Péter a gondnoka. Nevéhez fűződik a berendezések begyűjtése, meg­felelő tárolása és bemutatása. Hogyan ért ő mindezekhez? Egyszerű a magyarázat. Parasztember - mert annak vallja magát —, akinek egész élete jórészt a kiállított relik­viák között telt el. De ifjú korá­ban a bányászatot is megis­merte, ahogyan szinte vala­mennyi kazári férfi, hiszen a falu legtöbb családjának évti­zedekig a bánya adott kenyeret. Ma már nem találni olyan épületet a községben, mint ami­lyen a tájház. Kő, mert errefelé kőből építkeztek, tomácos, fa­gerendás, klasszikus hármas ta­golású. Fehér fala, piros cserép­teteje fogva tartja a tekintetet. Megcsodálták a finn vendégek is, akik tanítói diplomájuk megszerzésének 35. évforduló- játünnepeltékamagyarországi - kazári - úttal. Mások is jár­nak ide. Megfordultak itt oro­szok, olaszok, hollandok. Évente 4-5, főleg külföldi cso­portot fogadnak. Tavasz vége óta ez már a harmadik volt. Akárki akármit gondol, minden azt mutatja, beindult a gépezet. Az idelátogató szó szerint páratlan élményben részesül. Ősi palóc rigmusokat hallgat­hat, palóc táncokban gyönyör­ködhet, melyeket a helyi Ha- miskás népzenei együttes (Si­pos Antal, Jankura Miklós, Nagy Iván) muzsikájára rophat. Aki akar, népviseletbe bújhat igyekszünk a fiatalokkal meg­ismertetni és megtaníttatni. A népművészet és a hagyomány- őrzés összefogó erő lehetne. Nem véletlenül gondolkod­nak azon, hogyan kapcsolód­hatnának kínálataikkal a falusi turizmus hálózatához, illetve a tervezett világkiállításhoz. Mert ha kenyeret nem is tudná­A Bokréta együttes mutatta be a fonójátékot Fotók: RigóT. néhány percre, és lefényképez- tetheti magát. Aztán jöhet a va­csora -palóc ízekkel, jóféle nedűkkel. Az egész programot a hagyományőrző és faluszé­pítő egyesület szervezi. Vezetője, Molnár Katalin nak úgy adni ezzel a lakosság­nak, mint hajdan a bánya, jöve- delmekiegészítésnek igazán jól megfelelne. Mert ahogyan a mondás szól: Segíts magadon, s az Isten is megsegít! S.L. Salgótarján és környéke RÖVIDEN Karancsalja. Tizenhe­ten végezték el sikeresen az általános iskola nyolcadik osztályát. Valamennyiüket felvették gimnáziumba, szakközépiskolába, vagy szakmunkásképző inté­zetbe. Salgótarján. Egykor a mai Acélgyári és a Salgó út közötti acélgyári telep volt a város legrendezettebb része. Az acélgyár anyagi nehézségei miatt a nyolcva­nas években már egyre rom­lott a házak és lakások álla­pota, rendezetlenebbé, pisz­kosabbá vált a környék. A gyár már nem tudta, az új gazda, a városi önkormány­zat pedig még nem tudja megfelelően rendben tartani ezt a városrészt. Salgótarján. A Nóg­rád Tourist első ízben vál­lalkozott arra, hogy az ide­genforgalmi szezon egé­szére üdüléseket szervez családok, baráti társaságok, csoportok részére. Megálla­podtak a Velence közelében lévő Lido di Jeselo Waikiki kempingjével, hogy ked­vező áron fogadják az iroda utasait. Négy lakókocsit és két sátras utánfutót vittek Salgótarjánból az olaszor­szági üdülőhelyre. Ezekben egy időben 28 személy elhe­lyezésére van lehetőség. Az üdülést egyhetes turnusok­ban szeptember 15-ig szer­vezik. Karancsalja. Egyre többen keresik saját vállal­kozással kenyerüket. Ponyi Ferenc polgármester el­mondta, hogy jelenleg közel száz egyéni vállalkozó mű­ködik. Kisipari, szállítási, kereskedelmi, vendéglátói tevékenységet folytatnak. Számuk állandóan változik, mert a sikertelenek felhagy­nak vállalkozásukkal. Az oldalt szerkesztette: Sulyok László Hétfői lapszámunkban: Balassagyarmat és környéke Otthonról az otthonba megy az, aki rászorul a segítségre Férfiak, nők idősen és még idősebben. Gyengék, legyen­gültek, betegek. Egyszál ma­gukban, esetleg fellelhető hoz­zátartozókkal. Vagy épp csa­láddal, ám annak kitaszított­jaiként, talajt vesztve tengő­dön. Otthonukban magányo­san élők, vagy átmeneti szál­láson várva az emberibb létre. Öregek, betegek; mások gon­doskodására szorulnak már. Legtöbbször - bár kényszer­szülte okokból - éppen életük utolsó szakaszához érve vál­toztatnak otthont.- Sikerül-e vajon a magára maradtak mindegyikének, ha nem is jobb, de tűrhetőbb meg­oldást találnia? Kiknek a fel­adata a rászorultakat ide irányí­tani? - A kérdésekre Serfóző Tamás, a megyei önkormányzat Mizserfán és Szentkúton mű­ködő idősek otthonának igazga­tója válaszolt.- Jelenleg a mizserfai ottho­Serfó'zó'Tamás a mizser­fai és a szentkúti idősek ott­honának igazgatója nunkban 162, a szentkútiban 85 lakónk él. Ez telt házat jelent. Nem könnyű bejutni. Most negyvenen felül van a várako­zók száma. Bekerülni az ön­kormányzatok révén lehet. Ott készítik el a beutalást, a helyek elosztásánál a beutalók érkezé­sét vesszük figyelembe.- Az idős korral többnyire együtt jár a betegség is.- Alapfeladatunk az idősek ellátása, ám egyre nagyobb te­ret kap az ápolás. A bekerülé­sek legtöbbjénél a megrendült egészségi állapot a fő érv, ami­kor az ember már nem tudja magát ellátni.- A felvételnek van-e kizáró oka?- Kettő: az alkoholizmus és az elmebetegség. Őket más in­tézmények hivatottak befo­gadni.- Otthonlakó és hozzátar­tozók konfliktusáról hallani olykor. Hogyan zavarják az idősek nyugalmát?- Az esetek többnyire a pénzzel vannak összefüggés­ben. Nyugdíjfizetés idején több a látogató.- A párkapcsolatok, az időskori házasságkötés elé a hozzátartozók igyekeznek akadályt állítani. Az intéz­ményvezetés hogyan fogadja ezt?- A személyiségi jogokat tiszteletben tartjuk. Nincsenek túl jó tapasztalataink e téren. Egyébként pedig csak egyedi esetekről van szó.- Evekkel ezelőtt egy bot­rányos eset kapcsán emleget­ték a mizserfai intézményt. Akkor anyagi visszaélésekről, otthonlakóktól kicsikart ajándékokról szólt a fáma.- Nem tudok mit mondani, akkor még nem voltam veze­tője az idősek otthonának. De elmondhatom, hogy dolgozó­ink nagyobb értékű ajándékot nem fogadhatnak el lakóinktól, nem köthetnek életjáradéki szerződést a hozzátartozókkal.- Önöknél súlyos betegek is élnek. Elhunytuk esetén mi lesz értéktárgyaik, vagyonuk sorsa, ha nincs hozzátartozó?- Csak kevesek rendelkez­nek értékesebb vagyontárggyal, pénzzel. Ám ha előfordul, s nincs fellelhető hozzátartozó, akkor a kincstári vagyonkeze­lésé, illetve az önkormányzaté. Az idősek otthonába nem­csak határozott időre kérhet felvételt a rászoruló. Határozat­lan időre azok a családok is el­helyezhetik itt hozzátartozói­kat, akik valamilyen okból egy ideig nem tudják ellátni őket. Tuza Katalin Ébédre várva: (balról jojgbra) Szungert Gyula, Váradi Gi­zella, Szabó Mária, Bálint Árpád és Csikós Vilmos Fotó: Rigó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom