Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-17 / 141. szám
Szülőföld: Közösségben érzik jól magukat a faluszépítők. Ságújfaluban a diákokat is bekapcsolják az éükMM fti ■a u n 'al Sporttükör: Amerikában ma kezdődik a labdarúgó-világbajnokság. A nyitó találkozóra mind az 53 ezer jegyet elaáfcak 7; gidai Baleset: Miért kellett meghalnia az ötéves kislánynak? A rendőrség a tragikus salgótarjáni baleset körülményeit vizS sí vidai NOGRAD HÍRLAP MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1994. JUNIUS 17., PENTEK V. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM ARA: 16,30 FORINT 1 Nem tehetjük milliomossá, de elindíthatjuk a siker útján. y / |i vcV/v y Hirdessen a Nógrád Megyei Hírlapban! Göncz Árpád beszél. Mellette ül Mádl Ferenc művelődésügyi és közoktatási miniszter GÖNCZ ÁRPÁD A REKTOROK SZIRÁKI ESZMECSERÉJÉN Hogyan tovább, felsőoktatás? Hogyan lehetne gyorsítani a felsőfokú oktatás modernizációját Magyarországon? Ez volt az egyik alapkérdése a sziráki Kastély Szállóban a Magyar Rektorok Konferenciája tegnap megkezdődött kétnapos ülésének, amely egyben az utolsó ilyen ösz- szejövetel az 1994/95. évi tanévben. Az eszmecserén megjelent és felszólalt Göncz Árpád köztársasági elnök. Településekről tanácskoznak A megbékélés jegyében koszorúztak A megbékélés jegyében Horn Gyula, az MSZP elnöke és Nagy Erzsébet, a mártír miniszterelnök lánya csütörtök délelőtt együtt koszorúzta meg a 36 éve kivégzett Nagy Imre és társai síremlékét.^ Koszorút helyezett el Göncz Árpád államfő, Boross Péter miniszterelnök, Szabad György házelnök, a pártok képviselői és az ’56-os szervezetek. Beszédében Göncz Árpád többek között azt hangsúlyozta, hogy ’56-ot kisajátítani senkinek sincs joga, mert békévé csak a valóság torzítatlan ismerete oldhatja az egykori szembenállást. Mint rámutatott: a magyar társadalomnak a nemzeti függetlenség és a polgári szabadság ’56-os lobogója alatt kell önmagával megbékélnie. (MTI) A jövőben csak 12 minisztérium A kormányzati feladatok áttekintése során az MSZP és az SZDSZ megállapodott abban, hogy 12 minisztérium működjön a jövőben. Ez azt jelenti, hogy több jelenlegi tárca feladatait átcsoportosítják: összevonják például a külgazdasági, valamint az ipari és kereskedelmi minisztériumot. A két párt megállapodott abban is, hogy nem változtat a minisztériumok belső szerkezetén: megmaradnak a politikai államtitkárok, a szakmai munkát pedig tárcánként egy-egy köz- igazgatási államtitkár fogja össze. Javasolni fogják ugyanakkor, hogy az államtitkár-helyettesek számát a feladatok függvényében, ne pedig egy általános szabály alapján határozzák meg. Azonos az álláspontjuk abban, hogy ne legyenek tárca nélküli miniszterek; egy-két kivételt ugyanakkor elképzelhetőnek tartanak.. Kuncze Gábor nem cáfolta, hogy az egyik lehetséges változat szerint nyolc minisztériumot az MSZP, négyet pedig az SZDSZ vezetne. A törvényi keretek előkészítésével párhuzamosan kijelölték a fejlesztés pontos irányait. Ez majd a reménybeli felsőoktatási fejlesztési törvényben fog testet ölteni. A felsőoktatásban elért eredmények megvitatása mellett ezért szó volt a fejlesztés irányainak kijelöléséről is, ezért szervezték - kivételesen - kétnaposra a rendezvényt. A felsőoktatás irányításának külső és belső feltételei - ez volt a nyitó nap napirendje. A tanácskozáson részt vett Mádl Ferenc művelődésügyi és közoktatási miniszter is. Mint Hámori Józseftől, a konferencia soros elnökétől, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektorától megtudtuk, ehhez külföldi tanácsadóktól is segítséget kapnak. A kétnapos konferencián négy munkatársával együtt részt vesz Derek Bök, a Harward Egyetem volt elnöke is, aki külső szemlélőként igen hasznos megjegyzéseket tett a készülő törvénynyel kapcsolatban. Megtudtuk, hogy a törvény előkészítése során - amelyet decemberben kell benyújtani a parlamenthez - sajátos magyar arculatot szeretnének kialakítani. Olyan magas szintű jogszabályra van szükség, amely legalább a következő tíz évre megszabja a felsőoktatás irányát. Göncz Árpád köztársasági elnök meghívott vendége volt a konferenciának. Az államfő elmondta: a három nagy újraelosztási rendszernek az oktatás a legérzékenyebb pontja. Ez az, amely a legjobban meghatározza az ország mozgási lehetőségét, ezért • semmiképpen sem szabad beszűkíteni. Ugyanakkor úgy kell átalakítani, hogy megfeleljen annak a gondolkodásmódnak, amely az oktatást iparnak tekinti, a profitot is szem előtt tartja. Hiszen megváltoztak a körülmények, az állam többé nem fejőstehén - folytatta Göncz Árpád. Az államfő megkockáztatta, hogy a magyar egyetemek ma nagyobb önállósággal bírnak, mint bármikor, legalábbis az oktatás, és saját maguk irányítása szempontjából. Göncz Árpád szerint a valóságos autonómia felé kell haladnunk, de nehéz erre meghatározni a stratégiát. A résztvevők csütörtökön este tárlatvezetést kaptak, és komolyzenei koncertre is meghívták őket a Kastély Szállóba. A pénteki napon délelőtt és délután is folytatják a tanácskozást. Dudellai Ildikó Bátonyterenye. Huszonkettedik alkalommal szervezte meg a Magyar Urbanisztikai Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyei szervezete az északi körzet településtudományi konferenciát. Tegnap, a tanácskozás első napján az érintett minisztériumok, valamint a régió mintegy félszáz szakembere ült tárgyalóasztalhoz az Ady Endre Művelődési Központban. A tanácskozáson az időszerű urbanisztikai kérdéseket vitatták meg. A konferencián kiemelten foglalkoznak a Nógrád megyei A konferencia számára otthont adó intézmény igazgatója, Török Iván köszöntötte a vendégeket, majd a terveikről szólván hangsúlyozta: szeretnék, ha az épület belátható időn belül felsőfokú szakképzésnek szolgálhatna otthonául. E területnek ugyanis jelenleg nincs önálló intézménye. Márpedig ezt az is sürgeti, hogy a szociális pályán nyolcezernél több szakképzet- lent foglalkoztatnak. A hajléktalanok ellátásáról térség és Bátonyterenye területi fejlesztési elképzelésével. Az eszmecsere résztvevőit dr. Horváth Béla, az MUT Bor- sod-Heves megyei titkára köszöntötte. Ezt követően dr. Szaló Péter, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára tartott előadást a területfejlesztés kérdéseiről és a kis térségek gondjairól. Ezután Loydl Tamás, a Belügyminisztérium településfejlesztési és kommunális főosztályvezetője beszélt. (Folytatás a 3. oldalon) államigazgatási szemmçl - erről szóltak az előadások. Elsőként Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára tartott beszámolót az elmúlt négy év tapasztalatairól. — Útkeresés volt ez az időszak — kezdte. — A hajléktalan-ellátásnak a háború előtt Voltak hagyományai, és jóllehet a probléma megmaradt, az ellátás megszűnt. A fordulat ’89-ben következett be. (Folytatás a 3. oldalon) Legyen hová lehajtani a fejüket Tegnap az ország minden részéről összesereglettek Salgótarjánban azok a szakemberek, akik a hajléktalanok ellátásáról gondoskodnak. Utak és határok a hajléktalanok ellátásában címmel ugyanis kétnapos konferencia kezdődött a Népjóléti Képzési Központban, ahol arról tanácskoztak, hogyan is lehetne segíteni a társadalom peremére szorult embereken. IDŐJÁRÁS A NAP HÍREI Új nyugdíjtörvényt szorgalmaznak Egy kérdés kivételével megállapodott az MSZP és az SZDSZ tárgyalóküldöttsége az egészségügyi és szociális szakbizottságban. Többek között új nyugdíjtörvényt szorgalmaznak, és fokozatosan szabaddá kívánják tenni az orvosválasztást. Amiben nincs megegyezés: az SZDSZ szerint ketté kellene választani a Népjóléti Minisztériumot, az egyik tárca az egészségügyi, a másik szociális kérdésekkel foglalkozna. Az MSZP szerint elegendő egy minisztérium a népjóléti ügyek irányítására. Aranypók-részvények kárpótlási jegyért Az Állami Vagyonügynökség az Aranypók Rt. 39 millió forint össznévértékű részvény- csomagját kínálja fel kárpótlási jegyekért június 20. és 30. között. Ezzel egy időben 40,6 millió forint névértékben új részvényeket is kibocsát a cég, melyeket készpénzért lehet jegyezni. A kisebbik pakett 10 ezer forintos névértékű törzs- részvényeit tízezer forint összcímletű kárpótlási jegyért lehet jegyezni. A másik csomag ugyancsak 10 ezer forintos névértékű papírjainak ára 15 ezer forint készpénz lesz. Az átlagjövedelem 319 ezer forint volt Tavaly a legtöbb jövedelmet bevalló magánszemély 121 millió forintot tüntetett fel adóbevallásán - hangzott el az APEH sajtótájékoztatóján. Arról is beszámoltak, hogy az adóbevallások szerint az elmúlt évben az egyéni vállalkozók fele veszteséges volt. Például a fagylaltárusok tavalyi jövedelme egy év alatt 78 ezerről 49 ezer forintra, a divatárusoké pedig 144 ezerről 81 ezer forintra csökkent. A személyi jövedelemadó-bevallásokban rögzített éves átlagjövedelem egyébként 319 ezer forint volt. Kilenc százalékkal nőtt az ipar termelése Az első negyedévben kilenc százalékkal nőtt az ipari termelés - közölte a Pénzügyminisztérium. A jelentés azt is mégállapítja, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya április végére már meghaladta az 1 milliárd dollárt. A hiány kedvezőtlen esetben az év végére akár 3 milliárd dollár fölé is nőhet. OTP-kamatemelkedések július 1-jétől Július 1-jétől emelkednek az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank (OTP) egyes lakossági betéteinek kamatai. Az emelkedés mértéke jellemzően 0,5-1 százalék, a lakáscélú betétek esetében azonban ennél magasabb. Az egy évre lekötött kamatozó betétek kamata 17,5 százalékról 18,5 százalékra emelkedik. Az egy éven túli lekötésű takaréklevél-betétek kamata 0,5 százalékkal - 19,5-21 százalékra - nő. A lekötött lakossági folyószámla-betétek és junior folyószámla kamatai lekötési időtől függően 0,5-1 százalékkal nőnek. Változatlanul 20 százalék marad a gyámhatósági betét, 10 százalék a gépko- csi-nyereménybetét, és 7 százalék a lekötetlen folyószámla-betétek, a zsebpénz- tár-betét, illetve a KST-betét kamata, s összegtől függően 1- 2 százalék a lekötött folyószámla-betétek kamatprémiuma. A lakáscélú betétek kamata öt éven túli felhasználás esetén 19-ről 21 százalékra, ennél rövidebb, de egy évnél hosszabb felvételkor 16 százalékról 19-re módosul. Az egy éven túli lekötésű nyugdíj-elő- takárékossági betét kamata - akár járul hozzá életbiztosítás, akár nem - fél százalékkal emelkedik, három évnél későbbi felhasználás esetén 21 százalékra. Ezenkívül tíz év után továbbra is 1 százalékos prémiumot ígér az OTP a betétfajtára. Az egy éven túli időre elhelyezett gépkocsi-letét kamata 17,5-ről 18,5-re nő. Neki is csak a szabad ég alatt jutott hely Fotó: Gyurién Tibor
