Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-17 / 141. szám

2. oldal Világpolitika 1994. június 17., péntek Az Eszak-Korea elleni szankciós tervekről Izgalmas per készül a spermadonor ellen Nem mindennapi megbízást kapott Per Arvid Viklund svéd ügyvéd egy hároméves kisfiú nevében: pereljen be egy dán férfit, aki állítólag spermát adott a gyermek anyjának mes­terséges megtermékenyítésé­hez. Mint az ügyvéd közölte, a kisfiú érvényesíteni akarja azt a jogát, hogy tudhassa, ki az apja. „Svédországban egy gyermek­nek mindenkor joga van meg­tudni, hogy ki a biológiai apja, még ha az anyját mesterségesen termékenyítették is meg” - mondta Viklund. A per elindítására a megbí­zást a kisfiú szociális gondozói adták az ügyvédnek. Míg ugyanis Svédországban szigorú törvények szabályozzák a spermaadás jogi következmé­nyeit, addig a dániai, liberáli­sabb szabályozás lehetővé tette a gyermek anyjának, hogy kap­csolatba lépjen a donorral anél­kül, hogy abból jogi következ­mények hárulnának a férfire. A kisfiú szülővárosának, a Stockholmtól 280 kilométerre északra fekvő Bollnasnak szo­ciális gondozói felhatalmazták az ügyvédet, hogy szerezzen be olyan bírósági végzést, amely kényszenti a dán férfit - akit az anya megnevezett - arra, hogy szolgáltasson vérmintát vagy másféle génazonosítót. Az apaság bebizonyosodása esetén pénzügyi támogatás igé­nyelhető a gyermek részére a dán férfitől. „Aranyszívű” brit A szó legszorosabb értelmében „arany szíve” van egy 61 éves brit férfinek, miután Newport- ban a minap e nemesfémből ké­szült ritmusszabályozót (pace­makert) ültettek be a mellka­sába. A dolog érdekessége azon­ban, hogy Graham Rhodes ese­tében nem egy milliomos sze­szélyéről van szó, hanem az tette szükségessé az arany rit­musszabályozó beültetését, mert a férfi szervezete már hat ízben kivetette magából a titán­ból készült szerkezetet. Ez késztette orvosait arra, hogy Hollandiában külön Rhodes számára készített „aranyszívet” rendeljenek 300 font sterlin­gért. (MTI) Dél-Korea és Japán is támo­gatja a KNPK-val szembeni szankciós javaslatot, s egyetért azzal, hogy a büntető intézke­déseket fokozatosan kellene bevezetni, miközben egyidejű­leg nyitva hagynák a kapukat az Észak-Koreával folytatandó párbeszéd előtt. Az Egyesült Államok szer­dán vázolta szankciós tervét a Biztonsági Tanács többi tagál­lamának, és ebben az első fá­zisban ötpontos intézkedési tervet javasol. A határozati ja­vaslattervezet szerint tilalmat rendelnének el a KNDK-val Kim ír Szén észak-koreai elnök tegnap Phenjanban rezidenciá­ján fogadta a nem hivatalos lá­togatáson a KNDK-ban tartóz­kodó Jimmy Carter volt ameri­kai elnököt. A két politikus há­rom órán át tanácskozott egy­mással. A találkozó fő témája az észak-koreai atomkutatási program volt, amely washing­toni gyanú szerint atomfegyver való fegyverkereskedelemre, a tudományos együttműködésre, felfüggesztenék az országnak nyújtott ENSZ-támogatást, kor­látoznák a kétoldalú és sokol­dalú diplomáciai kapcsolatokat, és kizárnák az országot a nem­zetközi sport-, kulturális és tu­dományos rendezvényekről. E szankciók - harmincnapos tü­relmi idő után - abban az eset­ben lépnének életbe, ha a KNDK továbbra sem tisztázza magát az atomfegyver-fejlesz­tési terveit övező gyanúk alól. Phenjan magatartása függvé­nyében rendelnének el később a kifejlesztésére irányul. Kim ír Szén a találkozón viszont a „bi­zalmi válságot” minősítette a két ország ellentétei fő okának. Carter látogatása ebből a szem­pontból az első lépés a kölcsö­nös bizalom megteremtése felé - idézte Kimet a CNN hírtele­vízió kiküldött tudósítója. Carter maga is a félreértések tisztázását nevezte tárgyalásai pénzátutalások tilalmára is ki­terjedő, második szankciós fo­kozatot. Dél-Korea szerint a ja­vaslat azonos azzal, amit a washingtoni amerikai-dél-ko- reai-japán háromoldalú tanács­kozáson rögzítettek. Han Szung Dzsu dél-koreai külügyminisz­ter közölte: két-három hét is el­telhet a BT határozatáig, addig is lehetőség van a párbeszédre. Japán egyetért ezzel a megkö­zelítéssel, a fokozatosan kemé- nyedő szankciók kilátásba he­lyezése nem zárja ki a párbe­széd lehetőségét - érveltek To­kióban. fő céljának. Mint elmondta, részletekbe menő megbeszélést tartott Kim ír Szénnél, s azt ta­pasztalta, hogy az elnök igen jól tájékozott még az atomtech­nikai szakkérdésekben is. Az elnök ma még egyszer fogadja Jimmy Cartert, aki ad­dig helyi diplomatákkal és az észak-koreai atomenergia-ügy­nökség vezetőjével találkozik. Jimmy Carter Kim ír Szénnél tárgyált Kínai fegyverek boszniai muzulmánoknál Az egykori jugoszláv tagköz­társaságok elleni fegyverszállí­tási embargó ellenére kínai gyártmányú - „Vörösnyíl 8” tí­pusú - tankelhárító rakétákra tett szert a többségében mu­zulmánokból álló boszniai kormányhadsereg — állítja a Jane’s Defence Weekly című szaklap. A hetilap szombaton megjelenő számában olvasható cikk szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy a fegyverek egye­nesen Kínából származnak, vagy pedig valamelyik muzul­mán országból csempészték be Boszniába. A lap szerint ez az első alkalom, hogy a rakétákat Kínán kívül is rendszerbe állí­tották. A Jane’s Defence We­ekly egy fényképet is közölt, amely bizonyítja, hogy a Gra- dacac környékén állomásozó 107-es számú egység rendelke­zik „Vörösnyíl” rakétákkal, s a lap szerint a Tuzlánál lévő mu­zulmán egységek is kaptak a rakétákból. Az AFP ismertetése szerint a fegyvereket hozzáve­tőlegesen fél esztendeje juttat­ták el Boszniába. Egyébiránt a kínaj tankelhá­rító rakéta maximális hatótá­volsága 3 kilométer, és 800 mil­liméteres páncélzat átütésére alkalmas. Pár méternyi határ(vita) Feltehetően minden idők legki­sebb határvitáját folytatja Lit­vánia és Fehéroroszország a vita tárgyát tekintve: egy pará­nyi vasútállomás és mindössze harminc méternyi pályaszakasz hovatartozásában nem tudnak dűlőre jutni. A civakodás egyre feszültebbé teszi a két volt szovjet tagköztársaság viszo­nyát, jóllehet a pályaszakaszt nem is használják a vonatok, már csak azért sem, mert idő­közben Litvánia felszedte a sí­neket. Meglehet, ennek kö­szönhető, hogy - Arany János nyomán - a mozdony füttyének birtoklásáért nem kapnak hajba. Fehéroroszország ugyan ab­szurdnak minősíti a vitát, még­sem enged, és a sínfelszedés miatt fehérorosz terület önké­nyes kisajátításával vádolta meg Litvániát. Vilnius erre a korábban felhalmozottnál is több dokumentummal próbálta igazolni, hogy a 30 méter min­dig hozzá tartozott. Ez a mindig azonban csak a szovjet éra fél­száz esztendeje. A litván-belorusz határ „ki- centizését” a legutóbbi ese­mény sem lendítette előbbre. A vitatott szakaszon bájos litván gyermeksereg köszöntötte a fe­hérorosz tárgyalóküldöttséget, amely mégsem tudott örülni a fogadtatásnak. A gyerekek pla­kátjain ugyanis ez állt: Üdvö­zöljük Litvániában! ysierííen minden • Hány magyar miniszterelnöke lesz Horn Gyula? • Lakos László az MSZP agrárminisztere? • Érdemes-e gyógyszergyárat venni? Hogyan lett politikus Torgyánné? A szerbek igenje horvát újságírókra A krajinai szerbek engedélye­zik, hogy egy horvát újságíró és egy fényképész is tudósítson a szakadár szerbek és a zágrábi vezetők közötti tárgyalásokról. A knini bejelentés azután hangzott el, hogy Horvátország közölte: csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha a szerbek engedélyezik a horvát újságírók jelenlétét. A tervek szerint a kétnapos plitvicei ta­lálkozón a gazdasági kapcsola­tok fejlesztése, valamint a poli­tikai rendezés lehetőségei ke­rülnek napirendre. A krajinai szerbek azzal in­dokolták a horvát újságírók lét­számának korlátozását, hogy ez év márciusában a horvát ható­ságok is csak egy szerb újság­írónak engedélyezték, hogy je­len legyen a krajinai szerbek és a horvát vezetők zágrábi talál­kozóján. Negyvenöt éves a füleki Csemadok-alapszervezet (Felvidéki tudósítónktól) A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete 1949. március 5-i megalakulását köve­tően vidéken is sorra jöttek létre az alapszervezetek. Füleken az alapítók közül ma már csak Berendi Valéria és Kómár Tibor van az élők sorában, az utóbbival beszélgettünk el az elmúlt negyvenöt év történéseiről.-Füleken a legelsők között alakult meg a Csemadok alap­szervezete - emlékezik vissza. - A központtól kapott igazol­ványomba a 149-es sorszámot jegyezték be. Ez annyit jelent, hogy Szlovákiában én voltam az egy híján százötvenedik tag. Nemcsak alapítója, hanem vé­gig aktív kultúrmunkása voltam a Csemadoknak. Kultúrfelelős- ként kezdtem, később elnökké választottak. Füleken a legnagyobb ha­gyománya az énekkari munká­nak és a színjátszásnak van - magyarázza. - Az ötvenöt tagú férfikórus, amely az egyházi énekkarból fejlődött ki, hama­rosan országos hírnévre tett szert. A várost sikeresen képvi­selték a a galántai Kodály-na- pokon, s az országos rendezvé­nyek egész során. A színjátszókömek száznál is több tagja volt. Olyan emlé­kezetes darabokat mutattak be, mint a Dankó Pista, a Gül Baba, a Csókos asszony, a Luxem­burg grófja, az Amerika hangja, a Szabadság, szerelem. Szinte minden alkalommal telt ház előtt játszottak. Pedig egy-egy darabot általában többször is bemutattak: azoknak a munká­soknak, akik délutánra járta a gyárba, délelőtt szerepeltek.-Füleken az ötvenes évek derekától időnként hat szíhját- szócsoport is működött - foly­tatja. - Külön csoportja volt a vasgyári munkásoknak, a bú­torgyárnak, a vasutasoknak, a Csemadoknak, a katolikus ol­vasókörnek, de még a tűzoltók­nak is. Arról nem beszélve, hogy olyan neves budapesti színészek, mint Honthy Hanna, Rátonyi Róbert, gyakran ruc­cantak át a határ menti kisvá­rosba, bemutatni egy-egy ko­molyabb, vagy szórakoztató, egész estét betöltő darabot. A színjátszási kedv az 1960-as évek végére alábbhagyott, és közel 15 éves hallgatás után jött létre a Zsákszínház. Füleken a közelmúltban megrendezett ünnepségen fel­léptek a Csemadok jelenlegi csoportjai, és a losonci Kármán József-színkör vendégművé­szeként műsort adott Dinnyés József, a közismert dalénekes. Az ünnepségen a füleki Csemadok-alapszervezet tiszte­letbeli tagjává választották Fe­hér Miklós karnagyot, a salgó­tarjáni Balassi Bálint Könyvtár igazgatóját, Pál Józsefet, a Pa­lócföld főszerkesztőjét és Pál- mány^Béla budapesti történészt.-Ők hárman nagyon sokat tettek azért, hogy az alapszer­vezetünk ne essen vissza - mondta kérdésünkre Farkas László, a füleki Csema­dok-alapszervezet elnöke. Fe­hér Miklósnak köszönhetően most színvonalas férfikórusunk működik. A jó szereplést és a gyakori fellépést sikerként lehet el­könyvelni. Ennek már az első jelei is megmutatkoztak, hiszen a kórus egyre bővül, és a legna­gyobb örömöt az okozza, hogy a kórushoz a fiatalok közül is egyre többen csatlakoznak. Ugyancsak a karnagy jóvoltá­ból valószínűleg még az idén Erdélyben és Finnországban is bemutatkozhat a füleki kórus. A városban - úgy tűnik - évekre előre megvan az után­pótlás. A helyi gimnáziumban aktív kulturális csoport alakult, amely a színpadra termett fiata­lokat igyekszik tömöríteni. Az alapiskolában Zsibongó néven működik a szakkör, amely im­már országos hímévre tett szert. A gimnazistákkal és az alap­iskolásokkal Szvorák Zsuzsa és Kerekes Éva foglalkozik. A fü­leki kulturális életből a legki­sebbek, az óvodások sem ma­radhatnak ki. A város egyetlen magyar nyelvű óvodájában, a Virág utcaiban Kerekesné Csaba Blanka neveli színpadra a csöppségeket. Farkas Ottó •1« Albert és a titokzatos nő. Már több alkalommal látták Albert herceg társaságában azt a titokzatos szőke hölgyet, aki a közelmúltbeli Roland Garroson is a herceg mögött ült a lelátón. Tény, hogy a mérkőzés folyamán egyetlen szót sem váltottak, ám az is igaz, hogy a meccs befejeztével együtt hagyták el a stadiont...

Next

/
Oldalképek
Tartalom