Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-07-08 / 107. szám
8. oldal Hétvégi Magazin • Elet - Képek 1994. május 7-8., szombat - vasárnap Szabadidő a sínek mellett Pihen a bakancs: a tulajdonos rövidesen vonatra száll Ki evéssel, ki játékkal múlatja a várakozás perceit Mosoly az arcokon: nem fáj, ha fényképeznek XTaponta százak, jobb na- 1 > pokon ezrek fordulnak meg a tarjáni városközpont vasútállomásán. Munkából haza, otthonról iskolába, munkából hivatalba, s fordítva. Gyurián Tibor a várakozást örökíti meg. Végre itt a vonat, engedjük eló're az időseket! Pályakezdő fiatalok kilátás(talanság)ai A fiatalok többsége lazán kezeli a pályakezdést, a biztos családi háttér tudatában. Ám egyre gyakrabban fordul elő, hogy a család is háttér nélkül marad. A munkanélküliség „beszivárog” az otthonokba. Egy fizetésből kell élni, vagy segélyből, netán az önkormányzat által biztosított szerény támogatásából. Lerch Attila, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ salgótarjáni kirendeltségének főelőadója naponta szembesül a valósággal. A pályakezdő munkanélküli fiatalok szinte egymásnak adják a kilincset. A tanév végével nagyobb rohamra lehet majd számítani. Az előrejelzések szerint 2306 fő fejezi be Nógrád megyében középiskolai tanulmányait, s a tapasztalatok alapján 60 százalékuk munkanélküliként kezdi majd pályafutását. Azaz: a munkaügyi központ valamelyik kirendeltségén jelentkezik.-A pályakezdők munkanélküli segélyére az jogosult, aki közép- vagy felsőfokú tanulmányait befejezte, s nem talált munkát vagy nem sikerült a felvételi vizsgája - sorolja Lerch Attila. - A kirendeltségünkön jelentkezőket nyilvántartásba vesszük, tájékoztatjuk álláslehetőségeinkről, s addig, amíg nem találunk számukra megfelelő munkát, igénybe vehetik a segélyt.- Mekkora összeg ez?- A mindenkori minimálbér 75 százalékát: ez naponta 263 forint. 183 napra jár.- Mikortól és meddig vehetik igénybe ezt a segélyt?- Az első szakképesítés megszerzését követő másfél éven belül igényelhető csak. Azok is kérhetik, akik sima érettségit szereztek. Az, aki nem érettségizett le, annak nem jár. Nem jár az általános iskolát befejezetteknek sem.- Milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik nem tartoznak az előbb felvázolt körbe?- Azok sajnos a pályakezdők munkanélküli segélyéből nem részesedhetnek. Azok sem kapják azonnal, akik jogosultak, mert 90 napos várakozási idő van.- Sokan nem ismerik lehetőségeiket. Mit ajánlanak azoknak, akik most fejezik be középiskolai tanulmányaikat?- Attól függetlenül, hogy valaki felvételizik vagy valakit munkahely-lehetőséggel kecsegtetnek, jöjjön el minél előbb jelentkezni, hogy a 90 napos várakozási idő elkezdődjön. Ha közben sikerült elhelyezkednie, vagy tovább tanulhat, az egy jó állapot, mert megoldódott a problémája. Ha mindez nem sikerül, akkor átmeneti megoldásként, hamarabb hozzájuthat a pályakezdők munkanélküli segélyéhez.- Az igazi megoldást az első munkahely jelentené.- Sok fiatalnak még nincs kialakult elképzelése, esetleg nincs szakmája, vagy azzal, amellyel rendelkezik, nem tud elhelyezkedni. Az eligazodást segítendő álláskeresési tréninget szervez a munkaügyi központ a pályakezdők részére. A pszichológiai szakszolgálatnál lehet erre a háromnapos tréningre jelentkezni.- Ma különbözőképpen ítélik meg a segélyből élőket. Menynyire ragaszkodnak a munka- nélküliséghez a fiatalok?- A javarésze tisztességes, és normálisan áll ehhez a dologhoz. Elenyésző kisebbség az, amelyiken érződik, hogy lébe- colni akar, és csak a pénzt akarja lehúzni... (gig) Lerch Attila és a reménykedők Fotó: Gyurién Endrefalváról indult az országos hírű pap A minap Balassagyarmaton járt a rádióból is jól ismert dr. Lipp László. Talán elég annyit mondanunk, hogy ő az a bizonyos László atya, akinek rendszeresen van öt perce. A gazdagréti lelkész amúgy a híressé vált papválogatott csapatkapitánya. Technikáját, erőnlétét megcsodálhattuk a sportcsarnokban, amikor is három meccset játszottak egyhuzomban a római katolikus papok. A tudós lelkipásztor egy tankönyvet is összeállított. Dolga tengernyi, hiszen most szervezi az új, gazdagréti templom építését. Csupa derű, nyugalom ez az ember. Szerdán kergetik a bőrgolyót-Honnan az ötlet a papválogatott megalakításához?- Az első nevezetesebb esemény 1987-ben történt, amikor Pusztai László, az ismert ferencvárosi focista elhunyt. Az ő gyermekei megsegítésére jótékonysági labdarúgó-mérkőzést rendeztek. Ekkor merült fel a gondolat, hogy alakítsuk meg a papválogatottat. A bevételt teljes egészében felajánlottuk a családnak. De nem is az ösz- szegszerűség a lényeges, hanem a morális szempontok a fontosak. A mostani, gyarmati fellépésnek is az a jelentősége, hogy figyeljünk oda az életre, amit Isten adott. Az egészség érték, és ami Istennek tetsző dolog, azt védeni kell.- Milyen gyakran fociznak?- Mivel több településen teljesítünk szolgálatot, mindenki külön focizik, ha mód nyílik rá. Jómagam - az egyházközségem tagjaival - minden szerdán este nyolctól tízig kergetem a bőrgolyót. Az ellenfél pedig általában a kerület önkormányzati képviselőiből verbuválódik. Elverték a Fradit-Kikkel mérkőznek a jótékonysági mérkőzéseken?- Változó. Igen kiváló a kapcsolatunk az FTC öregfiúk csapatával - emberileg is nagyra értékelem őket. Az első mécsesén leléptek minket. A következő derbi az Erdélyben maradó művészek megsegítésére szerveződött. Végül a harmadik mérkőzést Szűcs Lajos 25 éves házasságának a tiszteletére rendezték. Ekkor sikerült először legyőzni nagy nevű ellenfelünket. Ha nemes ügyről van szó, s hívnak bennünket, elmegyünk focizni.-Nem néztek Önökre kicsit furcsán az emberek, amikor a reverendát mezre cserélték?- Nekem az a furcsa, hogy ez furcsa. Az élet Isten ajándéka, melyre vigyázni kell. A sport, a mozgás segít ebben.-Önre még emlékeznek az endrefalviak, a szécsényfelfalu- siak.- Én is rájuk. 1972 júniusában kerültem ebbe a faluba plébánosnak. Majd minden második embert Kurisnak, illetve Deáknak hívtak. Ha a hittanórán kiejtettem valamelyik nevet, felállt a fél osztály. Nagyon szerettem az ottani embereket, jó volt velük. Megteltek a templomok, amit nem néztek túlzottan jó szemmel az Állami Egyházügyi Hivatal illetékesei. Szent angyalok temploma Mindenhonnan kirúgták- Úgy tudjuk, ennek meg is lett a következménye...- Mennem kellett - áthelyeztek egy másik lelkészségre. Lassan megszoktam, hogy mindenhonnan kirúgtak. Pályám során hétszer jártam úgy, mint Endrefalván.- Úgy tudom, a tábori lelké- szi szolgálat szervezéséből is kivette a részét.-Hamarosan indulhat a tábori lelkészi szolgálat a katonaságnál. Fontos ez, hiszen a katonáknak is van lelkűk, s joguk van ahhoz, hogy gyakorolhassák vallásukat. À dolog lényegéből eredően mégsem mehetnek ki a katonák kedvük szerint a templomba hallgatni az igét. Nem ment vissza a falvaiba- Könyvet is szerkesztett...?-Katonai középiskolák, főiskolák számára vallási alapismeretekből állítottunk össze egy tankönyvet. Fontos ez a könyv, mert ha a parancsnok megtudja, hogy katonái fejében mi lakozik, jobban megérti őket.- Gyarmaton most tért vissza először a távozása óta?-Dehogy! Mindig nosztalgiázom, amikor Nógrádba vetődök. Nagy tisztelője vagyok Gyarmaton Sághy kanonok úrnak. Viszont szeretett falva- imba, Endrefalvára és Szé- csényfelfaluba nem mentem vissza többet. Ennek az az oka, hogy az eltávozott lelkész, ha visszatér egykori működésének színterére, megzavarhatja az új plébános munkáját. (Á. T.) Ott lesznek a béke szigetéről, s válaszolnak E bben a csúnyán harsogó, egymásra rideg közönnyel szennyet szóró életből menekülve, béke szigete ma Ben- czúrfalva. Csend van, madárdal, tavaszi virulás. Az utca hajlatában, a Sági-völgyre tekintve, ahol a kis csermely vizében csillan a napfény, az akác pedig most veti rügyeit, arra néző bejárattal melegedik a napsugártól Zsíros János háza. Tetjedelmes, takaros ház, több embernek való, mégis, évek óta magányos a ház lakója. Elhalt a szeretett párja. Ha erről netán szó esik, halkan, ahogyan élete során hangos szó soha el nem hagyta ajkát, sorsába beletörődve mondja: „Isten akarata előtt hajoljon meg az élő.” Zsíros János alázattal lehajtja fejét, takarva megmaradt fájdalmát. Amikor mély sóhajtással könnyít a lelkén, újra a régi Zsíros János néz szembe az élettel.-Az élet megy tovább. Itt vannak a gyerekek, az unokák. Szerettei hetente meglátogatják a szomszéd városból. Szere- tetet hoznak neki. Körbeölelik, felmelegítik a szívét. Fényességig rendbe teszik a lakást. Ő pedig újra születik. És mindig előre néz, soha visszafelé. A tavaszi délelőttön, csak úgy odavetve, mivel a községben annyit érdemel, a politikusok beszédéről esett szó. Most is ráérzett az igazságra. — Tudja kérem, ez a dolguk. Mindenki hallgassa saját ízlése szerint őket, és szavazzon a belátása szerint. Mi meg tesszük dolgainkat. Mert munka nélkül nincs alapja a politikának. Az biztos, ott Benczúrfalván a mozgolódás hozza lázba az embereket, ki a földekre, az élet megteremtéséért. A Zsíros- porta belső felén, az öreg szülők elhalása után üresen maradt ház alsó udvarán jó állású, nehéz traktor körül vizsgálódik szögtől szögig Barna István, a vő. Mostanában vették a gépet, s majd ősszel vetik be a mezei munkára. Addig készülnek Zsíros János elgondolása szerint, hogy minden készen álljon a mezőgazdálkodáshoz. V an mivel kezdeni az új életet. Kárpótlással szép darab földhöz jutottak a felsőmezőn. A Pór-hegyen leelőlegezték a régi major gazdasági épületét, amelyet roggyanttá mardosott a nemtörődömség. A major egyik felében jószág, a másikban fészer és a szerelőműhely lesz.-Láthatja, mi az életre készülünk... Ahogyan ezt mondja Zsíros János, látszik, hogy semmit nem változott. Élénk a tekintete, friss a mozgása, mint régen. Szavait megfontolja. Azt mondja, sok múló terhes esztendő tanította meg arra, hogy semmit se hamarkodjon el, de ha valamit elkezdett, azt felelősségteljesen csinálja végig. Kevesen tudják róla, hogy a háború után „kicsi robotra” vitték, s éveken keresztül élt a szovjet munkatáborokban. Ott talált hasonló sorsú, hűséges élettársra. Hazatérve kőbányász lett, majd lovat hajtott, eke mögött. Szolgált másoknak. Amikor lovait elvitték a közösbe, ment velük, mert a gyeplőt senki másnak nem adta át. Azt is megértette: ha akkor annak úgy kellett lennie, akkor legyen úgy. Amikor később az öreg Magulya János, a közös gazdaság elnöke kidőlt a sorból, azt mondták neki a falubeliek, hogy ő legyen a vezetőjük. Zsíros János sem szabódott a megbízatástól, mert számolt azzal, hogy vezető nélkül sehová sem jut a mezei munka. És az öreg Magulya is váltig bizonygatta neki: „Gyerek, vállald el! Lesz még ebből fakarika.” Az ő szemében a fakarika a jóra fordulást jelentette. Zsíros János igazolja magát.- Akkor az úgy volt jó. Nincsen szégyelleni valónk... Akik szemtanúk lehettek, tanúsíthatják, hogy mi minden megtörtént abban a kis falucskában. A szépen nevelt szarvasmarha-állományt mesz- sze földről megcsodálni. A legelőn pirosán fénylettek, akár az ékszer. Mert ők szívüket-lel- küket tették rájuk. Járt a jószágokkal egy öreg pásztor, Riczi Laci bátyó. Éjszakákon át a gulya mellett volt. Zsíros János váltogatta őt, erősebben ráparancsolva, hogy pihenje ki magát. De Zsíros János tán még az öreg pásztornál is jobban szerette azokat a szép állású, telt jószágokat. A gulya császáraként uralkodott a legelőn a Vihar nevezetű, idegennek még a látásától is borzongató komor bika. Ha megindult, dübörgött alatta a föld. Dúlt, fújt, öklelte, ami eléje került. De Zsíros már kis- borjúként dédelgette, csemegékkel etetgette, szarva tövét vakargatta, magához szelídít- gette. Szerették egymást. De Zsíros Jánoséknak a szép marhaállományon kívül gyönyörű birkanyája is volt, lent, a Sági-völgyön. Anyajuh százszámra, finoman fehérlő gyapjúban, seregnyi bégető bárány, a kereskedők örömére. A volt gazdaság megszűnt. De ilyen vérbeli parasztembernek, mint amilyen Zsíros János, nem szegték kedvét a mezei munkától. Most a kezdés izgalmait élik a családdal. Készülnek megmutatni: a benczúri ember mire képes, ha rázendít a munkára. Már megvan a gép, a felsőmezei föld, s övék a major. Hát, most közbe jött a választás, mert ha nem is hozta lázba őket, csak megteszik, ami a kötelességük. Mennek szavazni. Bobál Gyula
