Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-07-08 / 107. szám
6.oldal Nyílt tér 7.oldal Női oldal 8.oldal Élet-képek Arcok-portrék 9.oldal Család,szabadidő lO.oldal Hobbi 11.oldal 1994. május 7-8., szombat - vasárnap Kultúra - Művészet 5. óidat Egymásból egymásba a másodperc ütemére Bakos Ferenc kiállítása a Szécsényi Városi Művelődési és Ifjúsági Centrum galériájában látható. A kiállítás voltaképpen egyetlen téma, vizuális ötlet körbejárása. Ennek lehetséges módozataiból és fokozataiból alakultak, illetve folyamatosan alakulnak ki a képek. A formavariációk a falakon, a térben és a számítógépen egységes egészet alkotnak. Már ennyiből is sejthető, hogy Bakos Ferenc nem megszokott kiállítást rendezett. Erről, valamint művészi felfogásáról kérdeztük Szécsényben.- A kiállítás fontos eleme a számítógép segítségével készített videografika, ami a projek- toron folyamatosan megy. Mi ennek a lényege?-A szüntelen átváltozás érzékeltetése. Ugyanazok a grafikák szerepelnek a számítógépes felbontásban, mint amelyek változatait a falakon, sőt, „szoborként” a térben is látni. Ezek alakulnak folyamatosan egymásból egymásba. Állandóan változnak, soha nincsenek nyugalmi állapotban, s ez által további lehetőségek végtelen sorát nyitják meg. A video megtöri a képek pillanatnyiságát, időt ad nekik. A térplasztika pedig a síkból próbál kitömi, így a kiállítás egységes egész, nem lehet szétszedni, részenként értelmezni, összefüggő anyagot tartalmaz, egyben próbál valamit mondani a világról.- Értik-e ezt a nézők?-Egy részük mindenképpen élvezi a „játékot”. Sokan megértik azt a folyamatot is, amelynek során az átváltozások megtörténnek, amint az eredeti formától, a valóságtól haladunk a mind elvontabb világba. Azt szeretném, ha a közönség megértené, hogy mi az az absztrakció, a képzőművészeti valóság lényege. Ha ezt megérti, akkor rájön arra is, hogy absztrakció voltaképpen nincs, hiszen az is valóság.-Jelen esetben mi a kiindulási pont, az eredeti forma?- A valóság egyetlen eleme, Bakos Ferenc, aki az idővel is játszik a kiindulási pont ezen a kiállításon egy téglalap. Ennek tengely mentén történő elforgatásából jönnek létre a térformák. A téglalap egyre kevésbé hasonlít önmagára, a folyamat során inkább sziklára, kőre hasonlít. Később teljesen fölismerhe- tetlenné válik, vagyis létrejön az absztrakció.- Mi a szerepe ebben a számítógépnek?- Mindenki nézheti a projektort, vagyis időben is átélheti az átváltozásokat, amint a másodpercek ütemére alakul át egyik forma a másikba. Igen, a másodperc ütemére, ahogyan az időnk telik. Néha a képek fölgyorsulva változnak át, mintha a felhők rohannának. Ez tehát akár az életünk jelképe is lehet, egy robbanással, valamely folyamat felgyorsításával az időnek is fittyet hányhatunk. Ezt élhetik át a nézők ezen a kiállításon, ha van hozzá elég türelmük és érzékenységük.-th A bosszú értelmetlen cselekedet flyV Akárhogy is kutat- C tam az emlékeze- ) temben, nem találtam rá példát, hogy valaha is járt volna a Kassai Thália Színház Salgótarjánban 1969-es megalakulása óta. Hallomásból ismervén a határainkon túli magyar kultúra ápolásában vállalt szerepüket, -és tapasztalatból az Egerbe szerződött Csendes László kirobbanó talentumát, mesterségbeli tudását- nagy érdeklődéssel vártam a kassaiak vendégszereplését, mely a Tarjáni Tavasz kapcsán rendezett szlovák napokba ágyazódott. Az a tény, hogy e program rendezésében érintett szlovák szervek is jónak látták egy magyar nyelvű társulat szerepeltetését, önmagában is figyelemre méltó jelenség és a két ország kapcsolatainak normalizálódására utal. Annál is inkább, mert a gesztus kölcsönös volt: a kassai magyarok szlovák szerző Leopold Lahola A bosszú - Foltok a napon című, 1955-ben, a párizsi emigrációban írott darabját állították színpadra. Olyan szerző, olyan alkotását, melynek bemutatásához Szlovákiában is csak a rendszervál- tozássl jött el az idő. Nem krimi, nem paródia... Pedig a dráma nem úgy indul -és hosszú ideig nem is úgy folytatódik -, hogy komoly erkölcsi kérdésekkel kell majd szembenézni. Nem tudni, hogy krimi, bűnügyi paródia, vagy csak afféle könnyű játék zajlik a színpadon mesterségesen keltett -zenével, fényeffektusokkal fokozott - izgalmakkal. Mit sem sejt akkor még a női főszereplő (a házasság reményében hosszabb légyottra érkező tanítónő Teréza) s vele együtt a néző arról, hogy a férfihősök (az éppen albérletet cserélt ifjú banktisztviselő Robert úr, és a hozzá nagyon ragaszkodó, Teréza kofferjeit is ellopó ügyes utcai zsebes Gogo) valójában milyen viszonyban vannak egymással. Csak a második felvonásban derül ki, hogy Robert urat tulajdonképpen Tominak hívják, aki szüleinek elvesztését Gogo, -eredeti nevén Gregor- családjának „köszönheti”: ők jelentették fel. Tomi a besúgók fiából Gogo néven hivatásos tolvajt és potenciális gyilkost nevel. Bosszúvágya kielégül- vén - különösen, hogy megérkezett szerelme - szeretne megszabadulni Gogotól, de ez nem sikerül, sőt ő maga válik neveltje szó szerinti áldozatává. Az erőszak újabbakat szül Nagyot fordul tehát az előadás kereke a második részre. Valódi izgalmak kerülnek a bőröndhajsza helyébe s csupán a nehéz felfogású rendőr naiv megnyilatkozásai emlékeztetnek az első felvonás felemás hangulatára. Súlyos etikai tanulságok fogalmazódnak meg, melyek eképpen summázhatok: a bosszú értelmetlen dolog, az embertelen erőszak újabbakat szül. Forgács Miklós rendezése is erre helyezte a hangsúlyt. Az előadás fokozatosan javult: ez egyrészt a darab ívéinek, dramaturgiájának szerves következménye, másrészt pedig annak is betudható, hogy a szereplők levetkőzték a bemutatkozás pillanataiban érzékelhető szorongásukat, lámpalázukat. Vendégszereplő Erdélyből A legjobb tejesítményt a Gregort -alias Gogot- megformáló Tóth Tibor (főiskolai hallgató) nyújtotta. Hihetően adta vissza a példaképében fokozatosan csalódó fiatalember gyötrődéseit, tragédiáját. Petrik Szilárd -Tomi, alias Róbert úr - (ugyancsak főiskolás) kissé modorosnak tűnt mind beszédében, mind mozgásában, gesztusaiban. Nem így a Marosvásárhelyről érkezett László Zsuzsa, aki eleinte kedvesen kacér, aztán pedig azt a lehetetlen helyzetet érzékelteti jól, amelybe a tanítónő bekerült. - csongrády László Zsuzsa és Tóth László, mint Terézia és Gogo sajátos ismerkedési jelenete Fotó: p. Tóth Ismét rendez tudományos-fantasztikus találkozót Salgótarjánban az Asztaltársaság Harmadik évfolyamába lépett a salgótarjáni Balassi Bálint Asztaltársaság alkotóinak negyedéves lapja, az Asztaltársasági Füzetek, amelynek ez évi első száma most látott napvilágot. Az Orbán György által szerkesztett lap a -Nógrádi Mecénás Alapítvány és a Karácsony Sándor Émlékére Szakalapítvány támogatásával jelenik meg, alkalmat nyújtva arra, hogy e művészeti egyesülethez tartozók rendszeresen közönség elé lépjenek verseikkel, prózai írásaikkal, képzőművészeti alkotásaik reprodukcióival. A társaság rendszeresen szervez műhelybeszélgetéseket, egy-egy Ásztaltársasági Füzetek lapszám megjelenése kapcsán pedig teadélutánt a Balassi Bálint Könyvtárban. Itt szívesen látják azokat az érdeklődőket is, akik nem tartoznak a tagok sorába. A most megjelent számban öt szerző írásait adják közre. A debreceni Bajzafi Ferenc Lelki bombáink, a salgótarjáni Bódi Ildikó A köpködő kobra, az ugyancsak salgótarjáni Maruzs Éva Nagyanyó meséi című prózáján kívül a jelenleg szintén a nógrádi megyeszékhelyen élő Marschalkó Zsolt Kaméleoni- dász című kétrészes komédiáA borító Orbán György rajzával az Asztaltársaság i Füzetek évfolyamnyitó számán jának második felvonását közli a lap. (A komédia első részét az előző számban olvashatták az érdeklődők. Az Etesen élő Etesi Deák László három verse képviseli most a lapban a költészetet. A salgótarjáni cigány naiv festő, Oláh Jolán képeinek reprodukciói teszik színesebbé a jelenlegi számot. Bár a társaság anyagi nehézségekkel küzd, az előző két évhez hasonlóan idén is megrendezi a József Attila Művelődési Központtal közösen a tudományos-fantasztikus műfaj művelőinek és kedvelőinek országos találkozóját Salgótarjánban, a művelődési központban, július 29-e és 31 -e között. A jelentkezési lapokat Bódi Ildikó címére (Salgótarján, Fáy András krt. 86. 1/2. 3100) lehet visszaküldeni. Pályázatot is hirdettek sci-fi novellák és képzőművészeti alkotások létrehozására, díjazás nélkül, az eredményhirdetés, nyertes alkotás felolvasása, művek kiállítása és emléklapátadás ígéretével. Ennek beküldési határideje (ugyancsak Bódi Ildikó címére) június 15. Terveik szerint a Hungarocon ’ 94 országos sci-fi találkozón részt vesz többek között Nemere István is, aki találkozik olvasóival. Könyvkiadók bemutatkozására, filmvetítésekre, rajzversenyre, előadásokra ugyancsak sor kerül a találkozó idején. - th Három tárlat tükrében: A világ Szlovákiából A világ Szlovákiából szemlélve is leginkább Tájkép törött vázával, miként azt Karol Ondreicka egyik grafikájának címe is jelzi. Sajnos megszokhattuk, hogy egy-egy képzőművészeti kiállítás rég nem hétköznapokat fölváltó ünnep, érzelmeket kavaró, gondolkodásra késztető alkalom. Mégis úgy véljük, a Tarjáni Tavasz keretében lezajlott szlovák napok kapcsán Salgótarjánban megrendezett három képzőművészeti kiállítás jó lehetőség volt az ember sorsáról való gondolkodásra, egyúttal a szomszédos Szlovákia képzőművészeti törekvéseibe való bepillantásra, természetesen, korántsem a teljesség igényével. Mindhárom kiállítás május 8-án zárul. Az 1944-ben, Csejtén született festő- és grafikusművész, Karol Ondreicka grafikai kiállítása a József Attila Művelődési Központ üvegcsamokában látható. A művész a Pozsonyi Képző- művészeti Főiskolán tanult az illusztráció és könyvkészítés szakon, A. Brunov sky profesz- szomál. Pozsonyban 1979-től ugyancsak ezen a szakon danít. Grafikai festészet Európai hírű művész, több bel- és külföldi díj tulajdonosa. Grafikai munkásságában is meghatározó elemként van jelen a festőiség, ami sejtelmes és jelképes költőiséggel ruházza föl lapjait. Igen sok motívumot használ, amelyek a maguk konkrétságában is értelmezhetők, ugyanakkor mély jelképi- séget is hordoznak. Lapjain az emberi alakok, különösen a megkapóan és fájdalmasan szép, ruhátlan, finom női testek többnyire kemény, sziklás, indás tájrészletekből, kőzetszerkezetekből tekintenek ránk. Valóság és képzelet izgalmas egymásba játszása szól általuk a létezés csodájáról és kínjáról, a harmóniára való sóvárgás jegyében. A Vetkőzés, a Szerelem, a Tájkép kővel, a Tavaszi misztérium és a többi mű a „minden egész eltörött” tudatában is az egyetemesség vágyát fejezik ki, a töprengő ember óhaját egy boldogabb világ iránt, ami talán sohasem jön el, de amire mindegyre vágyunk. Cserebogár - Varázslat Vágyakoznak azok is, akik a művészi kifejezés más eszközeivel élnek. Köztük két nagykürtösi művész, az elsősorban grafikusként ismert Dusán Gálik, és a főként olajképeket festő, nem hivatásos, ám ragyogó tehetségű Tóth Róbert. Az ő tárlatuk a József Attila Művelődési Központ klubjában várja az érdeklődőket. Dusán Gálik itt bemutatott, alapvetően realista gyökerű lapjai mély bölcsességről tanúskodnak. Hiszen a múló időben élő ember talán egyetlen vigasza valóban maga az emlékezés, és az adott korokat egyedül hitelesen megőrző kultúra, ami az ember sorsát rögzíti a térben és időben. így például Az ember élete, az Emlékezés a gyerekkorra, a Cserebogár, a Pillangó emlékező tartalma fontosságát tekintve legalábbis egyenértékű a Van Gogh tisztelete, a J. Len- nőn tisztelete, a Villon tisztelete korfestő utalásaival. Tóth Róbert szürrealista képei mindenekelőtt a világértelVlado Dúrbák Menáda mezés pontosságával tűnnek ki. Tartalmi sokrétűségük, kompo- zíciós gazdagságuk, erőteljes színviláguk egyaránt figyelmet keltők. Az Európa színpada, az Amerika, A sejtek mozgása, az Arc, a Varázslat, s a többi bemutatott mű szellemi izgalmat kelt, és a látvány örömét is nyújtja a nézőnek. A belső látás síkján Vlado Dúrbák szobrász- és grafikusművész ugyancsak kitűnő válogatást muta be a Nógrádi Történeti Múzeumban rendezett kiállításon. Műveiben meghatározó szerepet szán az elvont formanyelvnek, a belső látás síkján történő alkotói folyamat során zajló szellemi jelenségek rögzítésének. Pozsonyban él és tanít. Művészete sokrétű. Itt bemutatott rajzai és szobrai nem teljes, de szemléletes áttekintést adnak munkásságáról, amelyre egyebeken kívül a stílusok különbözősége, a terekkel való kísérletezés változatos gazdagsága jellemző.-mér Tóth Róbert: Amerika Számítógéppel készített videografika: Átváltozások, XII
