Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-28-29 / 124. szám

1994. május 28-29., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Arcok Harcok 9. oldal A köpönyegforgatásról mondják Zöldi László „macskakörömpörköltje” Átülésezök A képviselők lassan már min­den széket fölmelegítettek, miközben bejárták a parla­menti patkó minden oldalát. Nagy Bandó András humorista Magyar Sziszifusz Halálosan unalmas, hogy a szó igazi értelmében sziszifu­szi módon kell folyton újra­kezdeni a viaskodást a hata­lom megszállottjaival, s nem kis részben ugyanazokkal a csirkefogókkal. Litván György történész, a Nagy Imre Intézet igazgatója Köznapi tapasztalat A köpönyeg egy idő után el- vásik. Nem bírja a túl gyakori forgatást. Takács Géza békéscsabai hírlapíró Tévésekről Baló tehetségéből kifolyólag minden rendszernek útjában volt; csak régebben a Ká­dár-kedvenc Sugár lökdöste el a képernyőről, ma meg a Boross-kedvenc Sugár. Fencsik Flóra tévékritikus Sajtó-zsoldosoknak Kínos a csirkék tévedése, mi­dőn egy hajnalon a kéz, amely odáig az életet adó tápot szórta szét, egyszerűen el­vágja a torkukat. György Péter esztéta Történelmi tapasztalat Saulusból Paulussá csak egy­szer lehet valaki. Bogdán Emil csurkista, a MIÉP képviselő- jelöltje Fordítva Én mindig akkor vagyok nem kommunista, amikor ők kommunisták, és mindig ak­kor vagyok kommunista, amikor ők éppen nem kom­munisták. Verebes István színész és konferanszié, a nyí­regyházi színház igazgatója Ma a hősökre emlékezünk A hősök napját minden év május utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. tör­vényre vezethető vissza. Eb­ben mondták ki először, hogy „nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét meg­felelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni”. Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, amely újból sza­bályozta a hősök emlékünne­pének méltó megrendezését. 1942-ben a hazáért életüket ál­dozó hősök megünneplését ki­terjesztették az 1938. után ele­settekre is. A szocialista Ma­gyarországon e napokat nem ünnepelték. A rendszerváltás után a tör­ténelmi igazságtevés része, hogy a budapesti Ludovika épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét, és ismét fe­jet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katona- és polgári áldozatainak emléke előtt, leg­alább évente egyszer, a május 29-i hősök napján. Az utóbbi években me­gyénkben is sokfelé állítottak szebbnél szebb emlékműveket a háborúk halottainak. Az egyi­ket, a H. világháború áldozatai­nak emlékére Dorogházán avat­ták. Ezt ábrázolja fényképünk. A rajta olvasható nevek a kö­vetkezők: Bakos D. István, Ba­kos K. G. István, Bakos G. Ist­ván, Bakos A. János, Bakos T. Joachim, Bakos G. József, Ba­kos A. Máté, Bodnár Mihály, Dús József, Dús Pál, Farkas Ernő, Mihalik József, Farkas Sándor, Farkas Sándorné, Hu­szár István, Kovács R. Sándor, Ködmön József, Szabó János, Szabó K. Sándor, Szűcs N. György, Tóbi Ferenc, Tóth B. József. Előttük és minden fel nem so­rolt áldozat előtt hajtunk tiszte­lettel fejet. Múltunk vállalásá­val csak erősebbek lehetünk. hol lelhető a csoda... szokta, megkérdezte feleségét.- Anyukám, hol voltál?- Helyettesítenem kellett... Jancsi torka összeszorult, nem tudott megszólalni. Sze­mei összeszűkültek. Remegett a teste az indulattól, de lenyelte indulatát, míg végül kinyögte:- De hiszen én bent voltam a gyárban, és... Az asszony megmerevedett. Nem mert a férje szemébe nézni, kerülte tekintetét. Hol el­sápadt, hol elvörösödött. Végül megrázva magát, támadólag fordult a férje felé:- Kutatsz utánam? Jól van. Tudd meg, megcsaltalak, kurva lettem... Ez már sok lett Lezsány Já­nosnak, a féijnek. Fejébe sza­ladt a vér és ütésre fordult az asszony felé. De mielőtt kilen­dült volna a karja, megmereve­dett a teste. Csak most fogta fel, mit mondott a felesége. Riadt lett az arca. A hangja könyör- gőre fordult, amikor kérdezte: Miért; miért? Nem kapott vá­laszt az asszonytól. Amikor a felesége látta, hogy férje össze­roppan, rideg hangon közölte vele, hogy nem őt, hanem mást szeret. Jánosnak, a két felnőtt, de a maga életét élő gyerme­kére való hivatkozásra félváll­ról vetette oda, hogy azok már a saját lábukon megállnak. Rá­förmedt az összeroppant fér­jére:- Értsd meg, semmi közünk egymáshoz. Mást szeretek... Ezután találkoztam Lezsány Jánossal abból az alkalomból, hogy nyugdíjba ment. De nem erről esett szó közöttünk, ha­nem a feleségéről, akit annyira szeretetett, hogy az öngyilkos­ságra gondolt. Nem volt köny- nyű őt erről lebeszélni. És most megint összehozott sorsunk. Kivirulva, jókedvűen mondta, hogy boldog. Olyan emberrel találkozott, akitől többet kapott, mint valaha va­lakitől is. Feleségéről egy szót sem ejtett. H át azért mondom, ami vele történhetett, azt semmi más nem, mint a csoda mívelhette. De ez egy újabb történet. Bobál Gyula SEMMELWEIS IGNÁC HALÁLÁT NEM ELMEBETEGSÉG, HANEM VÉRMÉRGEZÉS OKOZTA Mutasd meg az írásod, megmondom, ki vagy! Petőfi Sándor látszólag csapodár, apja agresszív természetű volt-Petőfi Sándor, Madách, Széchenyi kézírását felkérésre vizsgáltam és vizsgálom. Petőfi Sándorról megállapítottam kéz­írása alapján azt, hogy az egyik térdkalácsa deformis volt, ami­től fantasztikusan erős kisebbségi komplexussal küzdött. Ez nála úgy jelentkezett, hogy bohém, csapodár külsőt vett föl. Nagy valószínűséggel emelkedőn húzta is a lábát. Megnéztem Szendrey Júlia írását is a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Nagyon szép szerelmi házasság volt az övék, fantasztikusan illettek egymáshoz. Szendrey Júlia azonban nagyon féltékeny volt Pe­tőfi Sándorra: nem ok nélkül. Ellenben nem tanultuk az iskolá­ban, hogy Petrovics papa milyen agresszív volt. Ütlegelte Petőfi Sándor édesanyját, nagyon kegyetlen bánásmódban részesí­tette. Levélben nem, csak a sorok között olvastam ilyet. Dr. Lépőid Józsefné grafológus Pécsen elsőként az egyetem jogi karán grafológiát oktatnak. Az előadót, aki az iménti törté­neteket mesélte, dr. Lépőid Jó- zsefnénak hívják. Céltudatos, csöndes, derűs asszony. Hiva­tásos betűfejtő. Elnöke a Ma­gyar Grafológiai Társaságnak. Azt állítja - a kéziratok vallatá­sából jutott erre a következte­tésre -, hogy Az ember tragédi­ájának Éváját Madách három nőről mintázta. Kifejező mozgás a papíron- Sokan összetévesztik és -keverik az igazságügyi írás­vizsgálattal a grafológiát, pedig nem azonos. A grafológia: a kézírás alapján jellemrajz ké­szítése. Tulajdonképpen egyí- rásnak kellene neveznünk, mert amikor írunk, mindent, amit életünkben megértünk és átél­tünk, valamint a pillanatnyi hangulatot, kivetítjük az agyból a papírra. Az írás semmi egyéb, mint kifejező mozgás, éppúgy, mint a gesztikuláció, a járás, a mozdulat. A grafológus a mozgást figyeli, s abban a rit­must, a hangulatot. Jellemrajz-készítés- nél - amikor egy írást nézek - nem szüksé­ges tudni a nyelvet, amelyen írták: csak a grafikai formát figye­lem. Számtalan apró jelből kell kiolvasni a jellemrajzot. Az írás­nak van alsó, felső és középzónája. A kö­zépzónát az a, e, o be­tűk helye jelenti. A vonalas papíron a kö­zépső sorban megje­lenő betűk ezek. Ez az én-tudatra mutat rá, arra, hogy milyen az önmagához való viszonya, mennyire elégedett. A felső zóna - ez van a kö­zépzóna felett - a szellemi értékekre mutat, ugyanide tar­tozik az ékezet is. Az alsó zóna a nemi ösz­tönre és az anyagias­ságra utal. Nem mindegy az sem, hogy valaki hogyan kezdi betűjét, milyen nyomással írja. A grafo­lógus ha írást kap, a következő­ket teszi: megnézi a múltat, ami mindig a lap bal oldalán van. Itt van a gyermekkor a felnőtté vá­lásig. A jobb oldal a világra fi­gyelésé: arról árulkodik, hogy mennyire aktív az írás tulajdo­nosa, milyen a befogadóképes­sége. Nagyon érdekes: a pilla­natnyi hangulatról az írás kö­zepe tudósít. Híres agykutatók­kal 20-25 éve tartom a kapcso­latot: nem tudtak feleletet adni arra, hogy miért van ez így, pe­dig sok a grafológus közöttük. Aki nagy cirádával kezd, az öt mondatban mondja azt, amit egyben is lehet. Kamyi távol­ságból nézve különböző írás­képek rajzolódnak ki. A füzéres vagy girlandos tu­lajdonosa nagyon kedves, köz­lékeny, szeretetre méltó típus, mindenki kedvence, mert könnyen köt kapcsolatot: szívé­lyes embertípus. A fordítottja, aki árkádokban ír, mindent le­zárt. Ennek a boltíves írásnak a tulajdonosa a titkolódzó, nehe­zen megközelíthető, kissé pesz­szimista alkatú ember. A szöges vagy sarkos íráshoz az intrikus természet társul, de így írnak a fejlett bírálóérzék­kel rendelkezők is, akik azt so­kat gyakorolják. És - vigyázni kell! - a neurotikus beteg is így ír.-Erről mesél az A/4-es lap, ha teleírják. Mit mond a grafo­lógusnak egy aláírás?-Egy aláírásban dióhéjban benne van az ember jelleme: legintimebb, legközvetlenebb viszonyban önmagunkkal, azon belül a nevünkkel állunk.-A grafológia tehát elfoga­dott tudomány?- Most már igen. Van vezér- igazgató, aki középvezetőket vagy vezetőket nem is vesz fel a grafológus véleménye nélkül, mert annyira igaznak tartja. Egy férfiról, akinek az írását vizsgáltam, azt írtam: alkoholos befolyásoltság alatt írta a leve­let, de antialkoholista. Kiderült, hogy valóban nem szokott inni. A pályázatát egy nőnapkor írta meg, amikor három pohárral ivott, s az neki már megártott. Az írásban nemcsak a szemé­lyiségtípus jelenik meg, hanem az egészségi állapot is... Jó lenne, ha felhívnánk a figyel­met arra, hogy a rizikófaktorok közül kinek mit kell kerülni, milyen genetikai hajlama van egy betegségre. Sajnos, nem tehetjük meg ezt, mert nincs elég grafológus. Nyugaton a grafológus a személyzetis mel­lett dolgozik, és munkáját segédeszközként használják: véleménye, megállapítása ada­lék az ember megismerésére. Az egészségi állapot tükre- Ön hogyan lett grafológus?- 1951-ben hazánkban meg­szűnt a Magyar írástanulmányi Társaság. Az akkori alelnök, Románné Goldzicker Klára az angol nyelvtudásával az Egye­sült Államokba emigrált, és ott 1967-ig - haláláig - tanszékve­zető professzora volt az egye­temnek. A grafológiát nálunk a szociológiával és a pszicholó­giával együtt száműzték. 1951-ben azt vették fel első számú vezetőnek, aki a párt iránt hűséges volt. Ennek meg­állapításához miért kellett volna grafológus? Azért, hogy esetleg megmondja: közepes képességű az illető? 1988-ban alakult újjá a Magyar írásta­nulmányi Társaság, és egyesü­let formájában működött. Hu­szonnyolc évvel ezelőtt hallot­tam Rákosné Acs Kláráról, a pszicho-grafológusról. Nem akartam elhinni, hogy ő megál­lapította Semmelweis Ignácról, hogy nem elméjének elborulása okozta a halálát, hanem vér­mérgezés. Exhumálták, és megállapították, hogy valóban így volt: utolsó kézírását adták a grafológusnak, és még azt is megmondta, hogy a középső újjpercén egy sérülés történt. Ezen a közlésen annyira felin­dultam, hogy elhatároztam: ne­kem ezt meg kell tanulnom. El­kezdtem bújni a könyvtárakat: 8-10 évig jellemrajzot sem ad­tam ki, csak tanultam. Utána elkezdtem orvosokkal dol­gozni, például egy szürkehá- lyog-beteg írását kértem. Leg­alább háromszáz írását kellett megnézni, amire rájöttem az azonosságokra. Utána azt mondhattam: bárki ír nekem, aki szürkehályog betegségben szenved, megállapítom, hogy mi a baja. Most, ha belekever az orvos az írások közé más szembetegség­ben szenvedő betegtől szár­mazót is kieme­lem, hogy me­lyik a szürkehá- lyogos beteg. Nagyon boncol­gató, elemző munka ez, sok kitartást igényel. Nekem úgy telt el az életem, hogy nem éltem, csak a könyvtá­rakat bújtam. Nem árulok el titkot, de három évvel ezelőtt külföldön még nem jártam. A szabadságomat eddig mindig könyvek mellett töltöttem. Húsz évvel ezelőtt részletre vásá­roltam könyvet 25 ezer forintért. Az életemet ál­doztam a grafológiára. Ma én is pszicho-grafológus vagyok. Van egy kislányom: őt is beoltottam ezzel a tudo­mánnyal; pedagógusként al­kalmazza, és bizony nagyon jó, hogy a gyerekeket tudja fi­gyelni.-Hányféle betegséget lehet diagnosztizálni az írás alapján?- A rákos beteg­ségtől az érrendszeri betegségig sok min­dent. A vérnyomást, a szembetegségeket.- Van-e gyakorlati haszna a gyógyítás szempontjából?- Három profesz- szorral állok állandó kapcsolatban. Elő­fordul, hogy amikor már nem tudnak lépni, bedobják a le­velesládámba a beteg írását; mondjam meg, hogy mi az illető be­tegsége.- Sarlatánságnak tetszik ez az orvosok között?- Akik kérdezik tőlem, azok nem tart­ják annak, inkább a közvélemény. De egyre többen nem annak tartják. Az, hogy az egyetemre bekerültem, már ran­got ad. 160-an hall­gatnak most is, tavaly is ennyien voltak.-Mit profitál eb­ből egy jogász?-Ha lát egy írást, akkor meg tudja mondani, hogy az il­lető agresszív, durva, kötekedő vagy a légynek sem árt. A rendőrség is nagy hasznát vehetné. Ha valaki késsel agyonszúr valakit, és a kihall­gató tiszt leíratná vele, hogy - mondjuk - balta, kés mind­egyik szót folyamatosan, de a kést apró, szaggatott betűvel írná. Sarlatánok ellen védtelenek A társaságnak az országban 2450-2500 tagja van. A me­gyékben működő tagszerveze­tekben olyan értelmiségiek te­vékenykednek, akik nem grafo­lógusok, de tudománynak te­kintik a grafológiát. Sok közöt­tük az orvos, a jogász, főleg bí­rók, de tanárok, mérnökök, közgazdászok, óvónők is. Saj­nos, akadnak sarlatánok, akik ellen nem tudunk védekezni. Az igazi grafológusnak nem kell önéletrajz, elég semleges, kézzel írott szöveg a kor és a nem megjelölésével. Aki ennél többet kér, annak a szakmai hozzáértése sántít.- Magánrendelője is van?- Van adószámom, de nincs képem pénzt kérni. Beleszeret­tem a betűkbe... Kerczalmre Híres emberek aláírásai f A tragikus sorsú költőóriás Operettjei feledhetetlenek i ßih** iCUfiím* • A neves költö és Villon-fordító A barokk zene nagy hatású géniusza Az utolérhetetlen drámaíró Csodagyerekként királyok tapsoltak neki A felvilágosodás nagy gondolkodója Párizsban nyugszik a lengyel muzsikus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom