Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-28-29 / 124. szám
10. oldal Hétvégi Magazin • Család - Szabadidő 1994. május 28-29., szombat - vasárnap Igen kedvelt az égetett agyagcserép A baj csak az, hogy kissé drága A terrakotta virágedények „country”-hangulatot teremtenek A virágláda a ház legszebb dísze, legyen az lakótelepi lakás, családi ház vagy sorház. A mezőgazdasági szakboltokban szerencsére méretben és színben megfelelő a választék. A jó balkonláda méretei: legalább 20-25 cm mély, 15- 20 cm széles, és 15-20 cm-en- ként vízelvezető lyuk található az alján (fenék- vagy oldallapon). Ha ilyen nincs rajta, ki kell fúrni. Bármennyire tiltakozunk a műanyagnak a természettől, így a növénytől is idegen volta miatt, számos előnye elterjedését segíti. így: könnyű, olcsó, nem szívja magába a vizet, fertőtleníthető. A faláda természetes, növénybarát, de sajnos nehéz, korhad, és kereskedelmi forgalomban alig kapható. Az utóbbi években lett kedvelt az égetett agyagcserép, más néven a terrakotta láda. Nagyon szép, de sajnos a három közül a legdrágább. Régi rusztikus épületekhez, patinás lakásokhoz ajánlható. A virágláda legtöbbször az ablakpárkányra kerül (befelé nyíló ablak). Ez a legegyszerűbb megoldás. Szebb, ha a falra erősítjük fel, 30-40 centiméterrel lejjebb az ablak vonalától. Ebben az esetben belülről nézve nem takarja el az ablak felét, és a készítmény legszebb részét látjuk, a virágdíszt. Ültessük sűrűn. így már kezdettől fogva teljes értékű képet mutat. Nagyon rövid a nyár, ritka ültetésnél mire annyira bebokrosodik, hogy dekoratív legyen, itt az ősz. A növény nagyságától, növekedési esélyétől függően egy méterre 5-7 növénnyel kell számolnunk. Egy ládába többféle, de azonos igényű (nap és víz) virág kerüljön. Nagyobb virágfelületet kapunk, ha a hátsó sorba felfelé törő, az első sorba pedig csüngő tulajdonságűakat ültetünk. Ez lehet ugyanazon növénynek két különböző fajtája, vagy két, esetleg több eltérő faj. Még gyakorlottabb növénybarátok is megteszik, kezdőknek pedig tanácsos a kiválasztott növényeket még az üres, föld nélküli ládában elhelyezni. Ha a növények sűrűségét, társítását megfelelőnek találjuk, véglegesíteni lehet a beültetést. A láda földjét kiszáradás ellen mohával, zúzott, illetve apró kaviccsal takarhatjuk. Szélkártétel ellen kis pálcákhoz való rögzítéssel védekezzünk. Ez a megnyúlt, kissé elöregedett palánták esetében tanácsos. A virágládán kívül más virágedényt is használhatunk, de ezek inkább erkélyek, teraszok díszítésére alkalmasak. Elhelyezhetjük földre, felfüggesztve, virágpadokra. Az elhelyezés legyen biztonságos, az öntözés pedig könnyen, praktikusan elvégezhető, úgy, hogy ne folyjon a járókelők vagy az alattunk lakók nyakába. A virágtartó edények elég drágák. De gondoljunk arra, hogy minden lehet virágtartó: megunt papírkosár, szemetesvödör, megkopott vagy megrepedt le- vesestál, rómaicserép-edény, sőt a ma igen divatos lyukas főzőlábas. Tehetős helyeken is. V. Pénzes Judit A lélek sebei csak együttérzéssel szeretettel gyógyíthatók Több mint hat esztendeje zaklatott világban élünk. Tűrőképességünk változó, s a sors nem kegyes mindnyájunkhoz. így aztán akadnak olyanok - nem is kevesen -, j akik megroppannak, gyengének bizonyulnak, s lelki kínoktól gyötörten keresnek valamiféle Ariadné-fonalat. Nyugaton, a konszolidált, régi demokráciákban, az anyagi jólét országaiban ilyenkor az állampolgár felkeresi kedvenc szakemberét, aki számos analízis, termékeny, hozzáértő beszélgetés nyomán egyértelmű kiutat ajánl számára. Nálunk a pszichológusok esküdtek erre. Közéjük tartozik a hosszú ideje Egerben élő és munkálkodó Patkós Attila, aki nemcsak az ez irányú felsőfokú végzettséget szerezte meg, hanem emellett vegyipari gépész, munkavédelmi szakmérnök, alkoholó- gus és narkológus, aki igazságügyi pszichológiai szakértőként országszerte hasznosíthatja széles körű tájékozottságát. Ennyi mindenütt elég bemutatkozásként. Számomra azonban ennél is többet mond az - s erről jó néhányszor meggyőződtem -, hogy segítségre termett ember, akit következetes istenhite vezérel, aki nemcsak vallja, hanem folyvást is bizonyítja, hogy a lélek sebei csak együttérzéssel, hamisítatlan empátiával orvosolhatók. Nem kedveli - s ez az előbbiekből következik - a fontoskodást, a beavatottságot jelző ködös kifejezéseket, a kábító, de semmitmondó szakzsargont. Szerinte az a lényeges, hogy minél közelebb kerüljön a sanyargatottakhoz, akiket lakására invitál — irodája ugyanis nincs, nem is tartja szükségesnek -, akiket ritka türelemmel végighallgat, szerény lehetőségeihez mérten megvendégel, akikkel egy „ülésben” olykor hat órát bíbelődik, egészen addig, amíg megnyílnak azok az elfojtott csatornák, s felszakadhat, áramolhat az összegyűlt szomorúság, megkínzottság. Esetek, történetek, amelyek elmondásával megkönnyebbül, megtisztul a páciens, és önkéntelenül is sóvárogja az önzetlen tanácsokat. Attól, aki ezt a pályát választotta, attól, aki így érzi teljesnek, kiegyensúlyozottnak az életét. Nemegyszer disputáztunk, különböző álláspontot képviselve, például a lélekvándorlásról, a magukat nem egy esetben felkentnek tekintő felkapott „apostolokról”, akik kinyilatkoztatnak, holott csak a szolgálat lenne kötelességük. Elismeri a különleges képességeket, mint a Teremtő adományait. Nem helyesli viszont azt, hogy efféle értékekkel büszkélkedő polgártársaink vaskos összegeket kémek, holott csak arra jogosultak, hogy ingyen munkálkodjanak, hiszen azt adják tovább, amit ugyanígy kaptak. Ami dukál nekik, az csak az ellátás költségeihez társított köszönet, a másnak továbbítandó hála. Mindig siet, hiszen sűrűn cseng a telefon, s bejelentkeznek az újabb megviseltek, fél- resiklottak. Nem kizárólag periférián élők. Akadnak soraikban módosak, igen pénzesek, akik gyors eredményt, azonnali hatást várnak, mert hát ezt szokták meg. Azzal viszont egyetértenek, hogy nem kell a pénztárcájukhoz nyúlniuk, mert szellemi vezetőjük nem kér semmit. Sosem hivatkozik arra, hogy komoly tarifát szabhatna. Megteszik ezt mások. Neki csak az a fontos, hogy a nála kopogtató ne csalódjon. Kizárólag azzal büszkélkedik, ha elégedetten mennek el tőle. Ilyen sztorik sorát említi, igazodva a titoktartás kötelmeihez. Indokoltan utal arra, hogy önző lények, konok ateisták fogadták be általa azt a legfőbb lényt, akihez tagadva is kötődünk, akihez eljutni a lét igazi, méltán felemelő értelme. Megerősíthetem mindezt. Pécsi István ßßß A fenti írás alanyával találkozhatnak az érdeklődők - az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében -június 1-jén, szerdán délután fél 4-kor az Egri Dohánygyár kultúrtermében. Az előbbi riport szerzője készít vele nyilvános riportot. Ennek keretében gyakorlati tanácsokat is kaphatnak a megjelentek. A gyári dolgozók ingyenesen, az egyesületi tagok arcképes igazolványuk felmutatásával vehetnek részt a programon. A helyszínen jelentkezéseket még elfogadnak. _____________Mindennapi nyelvünk________ Eg yéni és közéleti nyelvhasználatunk az elcsépelt közhelyek csapdáiban A közleményünk címében megidézett közhely szó ebbe a rokon értelmű szósorba illeszkedik bele: közszólam, frázis, klisé, sablon; elkoptatott, agyoncsépelt, divatszerűen ismételgetett, lejáratott, túlságosan eláltalánosított kifejezés. A közlés hatásfokát gyengítő közhelyek nyelvi ízlésünket is sérthetik. Annál is inkább, mert a közösségnek szánt mondanivaló megfogalmazásának hatástényezőit szinte kiiktatják a beszédhelyzetből, s a helyettünk beszélő nyelvhasználati közhelyek a személyes mondanivaló hitelességét is megkérdőjelezhetik. Az sem véletlen, hogy költőink a „közhelyek bokrai közt" (Zelk Zoltán) megbúvó nemkívánatos nyelvhasználati jelenségekről verses szöveg- részleteikben az elítélő kritika hangján szólnak: „Anyanyelvem bölcsőjében /ringok jó fél évszázada, /a közhelyek fürdőjébe mártogatták /legszentebb érzelmeimet” (Kónya Lajos: Hűség). - (Közhelyek; /kopott okoskodás, porgondolatok’' (Csorba Győző: Visszaszámlálás). - „Közhelyek, uramisten, milyen banális" (Somlyó György: A közhelyek trilógiája). — „Szolgálta a köz helyett, a közhelyet” (Keresztes Ágnes: Sírvers). - „Balga közhelyek lettek az éveink” (Keszthelyi Rezső - Egy napló emléke). Boda István az elmúlt évtizedek „közhelyes brosúráira” hívja fel a figyelmünket In memóriám című költeményében, amelyben a mozgalmi nyelv sablonos stíluselemeinek sajátosságai; a bonyolultság, a mesterkéltség, a terjengősség, a fontoskodás, a személytelenség, a közhelyszólamként megfogalmazott mondatok elkoptatott jelzőinek elburjánzása, az általános és határozatlan alanyú mondatformák gyakorisága kulcsszerepet játszott a közéleti nyelvhasználatban. Ezek a százszorosán unt szókapcsolatok; a módosítást eszközöl, kritika tárgyává tesz, folyamatba tétetik, rendelkezést eszközöl a dolgozók felé, súlyponti kérdést a vezetők vonatkozásában is tudatosít, a kereslet visszafogásának viszonylatai behatároltak stb. A közérthetőséget is veszélyeztetik. Ez a nemkívánatos nyelv- használati jelenség és gyakorlat néhány típusa a mozgalmi nyelvhasználatból örökségként napjaink újságjainak hasábjain, a rádiós riportokban, a televízió képernyőjén gyakorta feltűnik. A józan és okos riporteri kérdések megfogalmazásába is belecsúsznak például olyan szövegrészietek, amelyekben a helyzet és a helyzetbe hoz közhelyszerű nyelvi formák vállalják a közlő, kifejező szerepet: „A hátrányos helyzetű rétegek helyzetbe hozása fontos politikai feladat.” - „Nálunk a rendszerváltozás folyamatában a hatalmi helyzet pártpolitikai program.” - „A kreatív vezető (?) mindig ráhangolódik a helyzetre”. - „A válság- ágazatokban a korrupciós helyzetek még velünk élnek (?). „Bizonyos csapdahelyzeteket, s a velük járó folyamatokat nehéz nevesíteni”(?). A sajtó hasábjain megjelent közleményekben nem véletlenül olvashatjuk az „immár közhely” minősítést, például az ilyen szövegösszefüggésekben: „Immár közhely a modern világot információs társadalomként emlegetni” (Magyar Nemzet, 1994. márc. 12.) Sajnos, a legtöbbször elmarad ez a figyelmeztetés e közhelyszólamként megfogalmazott szövegrészietekben: „Ezt az ügyet is befedte a joghézagok homályául). -„Hosz- szú futamidejű kifutással sem tudunk jobb pozíciót megjeleníteni (?). - „Ennek az utasításnak pontosan ülnie kell(?). —„Ezek az elgondolások nem illenek bele a képbe.” — „ígéreteik sem jöttek be eddig." - „Különálló voltam minden szekértábortól.Az egészséges, az érthető tájékoztatást egyre többen kérik számon a sajtótól, a rádiótól, a televíziótól. Az olvasók, a hallgatók és a nézők tábora gyakrabban ad annak is hangot, hogy nem értik a közérdekű közléseket, a túlságosan elszakosított, túlpolitizált nyelvi formálást, a közhelyekben dúskáló retoricizmust. Le kell számolnunk azzal a közhiedelemmel is, hogy csak a közhelyes szövegformálás alkalmas az átlagolvasók és -hallgatók meggyőzésére. Nem fogadhatjuk el hitelesnek és meggyőzőnek azt az állítást sem, hogy a közhelyeket nem lehet félreérteni. De nem is késztetnek a mondanivaló átgondolására, a jó értelemben vett propaganda elfogadására. S végül arról sem feledkezhetünk meg; nehogy a magya- rázgatásokkal, oktató felhangokkal terhelt közhelyek elkerülése céljából a túlságos szé- pelgések és cikomyás szóvirágok csapdáiba essünk. Dr. Bakos József „Számítógépes” szuperbirkanyáj Egy háromezer állatból álló walesi birkanyáj minden egyedét egy „bip”-hangzásról ismeri fel a juhász. Az állatok nyakában ugyanis mikrochipeket helyeztek el. A nyáj őrzője leolvasó ceruzát tart a birka nyakához, elhangzik a „bip”-jelzés, és a nyomtató az állat minden adatát papírra veti. A nyájat John Landon biokémikus „üzemelteti”. A négylábúak mindegyike mintegy 60.000 dollárt ér, ezek a szuperbirkák ugyanis életmentő antitesteket termelnek. - Beoltjuk őket mikrobákkal, immunrendszerük reagál, majd kivonjuk testükből az ellenanyagot - mondta a DPA német hírügynökség munkatársának John Landon. * A beteg így válaszolt a fogorvosnak- Asszonyom, ugye semmit sem érzett? - kérdezi a kezelés után a fogorvos. A választ lásd a vízsz. L, 4L, valamint függ. 36. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt betűk: D, B, A) 14. Tárgyat kölcsönbe vevő 15. Egyetemi kórházzal kapcsolatos 16. Visz- szaér! 17. Kitalált történet 19. Már nem érdekelte tovább 20. Némán okoz! 21. Szófaj 23. A húsételt készíti 25. Állóvíz 26. Élet 27. Színültig 29. Női név 31. Jugoszlávia államelnöke volt (Joszip Broz) 32. Az ő személyétől 34. Tolsztoj személyneve 35. Kommunista költő volt (Antal) 36. Pénzzel kiegyenlíti 38. Esőtől nedvessé váló 40. Motiváció 4L A hölgy szavainak harmadik, befejező része 43. Svédország és Norvégia gk-jele 44. A füzetbe jegyzetel 45. Tengerben élő csalá- nozó állat 48. Német női név 50. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, röv. 52. Hajlít- hatatlan 53. Statisztika kelléke 54. Részeg, mámoros 56. Női név 57. A germánium és a kén vegyjele 58. Sértetlen 59. Együtt született testvérpár tagja 61. Részben menetes! 62. Ford. kettős mássalhangzó 63. Hajó része (névelővel) 65. Helyeslő szó 67. Kettőzve: sportfogadás 68. Keresett tárgyat előkent 71. Adott szó FÜGGŐLEGES: 1. Folyadékot ülepítő 2. Tűzzel megsemmisítik 3. Igevégződés 4. Gázlómadár 5. Levélmintázatú 6. Megházasodik 7. Indíték 8. Valaminek a fénypontja, csattanója 9. írásra szolgáló festék 10. Valamit bőven árasztó 11. Ritka női név 12. Tyúk fele! 13. Légi fegyver 18. Éter és alkohol gyöke 22. Járművel másik jármű elé kerül 24. Folyadékban erre a helyre mártja 26. Homokos tengerpart. 28. Esni kezdett az eső 30. Meredeken emelkedik 31. Fegyveres testületek egyik rendfokozata 33. Attila névváltozata 35. Asszonyok elkülönített lakrésze egyes országokban 36. A válasz második része (zárt betűk: K, Á, S) 37. Mozgást, cselekvést, történést kifejező szófaj 39. Nagy testű szarvasfajta 42. Ablak tömítésére szolgáló gyurmaszerű anyag 43. Mély emberi érzés 44. Kubai politikus (Roca) 46. Radioaktív elem 47. Ünnepélyes beiktatást végzett 49. Ingerült 51. Belső-Mongóliában élő vadló 54. Termelő ágazattal kapcsolatos 55. Támogat 58. Kórházakban alkalmazott altatószer 60. Mitikus történet 63. Vonatkozó névmás 64. Műveltető képző 66. Elnevezés 69. Grand Prix, röv. 70. Ételízesítő 72. A rénium vegyjele. Báthory Attila