Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-28-29 / 124. szám

4. oldal Salgótarján Es Környéke 1994. május 28-29., szombat - vasárnap NA VÉGRE, JÖN A NYÁR, ÉS... Ha esik, ha fúj, nyit a strand Virág Gyula a medencét tisztítja Salgótarján. Festői környezet­ben, a város északi részén he­lyezkedik el a strandfürdő. Az önkormányzat a tulajdonos, a sportcsarnok az üzemeltető. A mellette levő tavon alkalomad­tán horgászhatnak és csónakáz­hatnak is a vállalkozókedvűek. A nyitás előtti héten nagy a sürgés-forgás. — Az épületek karbantartá­sárt, felújításán már túl vagyunk - mondja Somoskői Lajos, a strandfürdő és létesítményei vezetője. - A medencéket fer­tőtlenítettük, kimeszeltük. Je­lenleg a füvet nyírjuk. Éjszaka elkezdjük a medencék vízzel való feltöltését, hogy a május 29-i, vasárnapi szezonnyitásra megteljenek...Szerettük volna vendégeinket egy nagy, ko­moly, hosszúpályás, kacskarin- gós csúzdával meglepni.^ Ami már számos helyen van. Ám az elhúzódó talajvizsgálatok, elő­készítői munkák ezt nem tették lehetővé. De ami késik, az nem múlik. Még a héten megkötötték a kiskereskedőkkel a szerződése­ket, így zavartalan lehet a ven­dégek ellátása. A belépőjegyek árának eme­lését nem tudták elkerülni. Tíz-tizenöt százalékos az eme­lés. Egy egész napos gyermek­jegy húsz forintot kóstál. Ugyanerre az időre a diákok, a katonák és a nyugdíjasok há­romszor, a felnőttek négy és félszer ennyit fizetnek. Délután két órától mindegyik kategóri­ában mérsékeltebbek az árak. A látogatók 9-től 19 óráig vehetik igénybe a szolgáltatá­sokat. Akik huzamosabb időt szeretnének itt eltölteni, azok a közeli kempingben elszállásol­hatják magukat. Árai alacso­nyabbak a szállodaiakénál, a madárhang viszont ingyen van. Kép és szöveg: Kun Király Krenács Gyula a szemetet talicskázza A TARJÁNI ÖNKORMÁNYZAT NYILATKOZATA A holocaust emlékére 1944. június 13-16. között Sal­gótarjánból 2300 fő zsidó val- lású magyar állampolgárt vas­úti szerelvényekben deportál­tak Auschwitzbe, majd egy ré­szüket németországi munkatá­borokba. A deportálás során több száz salgótarjáni polgár emberhez méltatlan körülmé­nyek közepette vesztette életét. A holocaust — a fasiszta esz- meiségű népirtás - Salgótarján történetének egyik leggyászo­sabb emlékezetű eseménye, mely tragikus voltával máig ható tanulságokkal szolgál. Salgótarján város önkor­mányzatának képviselő-testü- lete mélységesen elítéli a faj­gyűlölet bármilyen megnyilat­kozási formáját, bármely nép­csoport vagy vallási közösség ellen irányul is az, a múltra, a jelenre, s a jövőre vonatkozóan egyaránt. Az áldozatok emlékére 1994-ben a holocaust 50 éves évfordulóján örök mementó- ként emléktáblát kíván állítani az egyik volt salgótarjáni zsi­dógettó helyén és további ren­dezvényekkel emlékezik meg a tragikus eseményekről. Képviselő-testület, Salgótarján A LEVÉLTÁROSOK VÁNDORGYŰLÉSE NEM HOZOTT MEGOLDÁST Salgótarjánban nincs ok nyugtalanságra A levéltárosokról évtizedekig alig volt konkrét ismerete a tár­sadalom széles rétegeinek. Régi, elnyűtt, poros iratok ide-oda rakosgatóinak tartották őket. Mígnem a rendszerváltozás bi­zonyos intézkedései szét nem oszlatták ezt a tévhitet. A csőd- és a kárpótlási törvények nyomán megnőtt a levéltárak ázsi­ója, és a poros lapok őrzése azok előtt is értelmet nyert, akik eddig erről nem voltak meggyőződve. A levéltárosok igazol­ták sok ezer ember tulajdonjogát, a tényeket: kit mitől, mikor és miért fosztottak meg. kaptuk a volt ideggondozó­házat, még korábban a tiribesi bányaüzem nagy központi épületét. Ide tízezer folyómé­ter iratanyag befér. Felújítot­tuk a balassagyarmati levéltá­rat, és építettünk mellé egy másfél ezer folyóméter befo- gatására alkalmas raktárt. Gondunk, hogy az ideggon­Á. Varga László levéltárigazgató iratok között Salgótarjánba alig negyed- százada települt vissza a me­gyei levéltár. Szisztematikus építkezéssel megteremtették képzett szakemberbázisát, lét­rehozták a régiót átfogó háló­zatát. Nemrég országos szak­mai rendezvényt fogadtak: Ba­lassagyarmaton ülésezett a Magyar Levéltárosok Egyesü­letének vándorgyűlése. Végesek a lehetőségek- A tanácskozás lehetőséget adott a legégetőbb időszerű problémák megvitatására, a tennivalók kijelölésére. Mi foglalkoztatja leginkább a szakmát? - kérdeztük A.Varga Lászlótól, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatójától.- A fő kérdés: képesek va­gyunk-e az évi több ezer fo­lyóméter iratanyag megőrzé­sére, vagy más szisztémát kell kialakítanunk? Elsősorban ekörül folyt a beszélgetés. Az iratanyag 1945 óta megduplá­zódott. A cél az, hogy minél többet megőrizzünk belőle, de húzni kell egy határt, mert a lehetőségek végesek, meg az­tán nincs is mindenre szükség. El kell dönteni, mely iratok bírnak történeti hatással, for­rásértékkel, melyek nem.-Ez a döntési jog fontossá teszi a levéltáros személyét...- Pontosan. Az iratok kivá­lasztását nagyon befolyásolja a levéltáros műveltsége, felké­szültsége, hogy felismeri-e, mi tekinthető történeti forrásnak. Ezt pedig csak az tudja eldön­teni, aki maga is kutat, tehát tudományos feltáró munkát végez.- A Nógrád megyei levéltá­rosok mivel foglalkoznak?- Van, aki községtörténetet ír, megyei történeti helység­mutatót állít össze, mások az 1956-os forradalom helyi eseményeivel, szerveivel és a szereplő személyekkel foglal­koznak. Szeretnénk az őszi év­fordulóra megjelentetni a for­radalom kronológiáját...Ösz- szesen nyolc felsőfokú vég­zettséggel rendelkező levéltá­rosunk van, a mai és a korábbi megyeszékhelyen. Kellőkép­pen felkészültek. Bővülő raktárak- Az iratmegőrzési, illetve -tárolási gondjaik mennyire súlyosak?- Ha Salgótarjánban a mel­lettünk lévő kisker-épületrészt megszereztük, akkor hosszabb távra biztosítottuk magunkat. Egyébként az utóbbi években jelentősen javult a helyzet. A kárpótlás nemcsak rengeteg munkát adott, hanem raktá­rakban is gazdagított. Meg­dozó épületének felújítását pénz híján nem tudjuk elkez­deni. Egyre több iratanyag- Ha jól értem, önök sze­rencsések, nincs helyhiányuk. A vándorgyűlésen végül valaki ajánlott-e valamilyen meg­nyugtató megoldást az iratok begyűjtésére és tárolására?- Csak elviekben egyeztünk meg. A gyakorlatban a nyuga­tiak sem tudnak egyelőre megoldást. De tömi kell a fe­jünket, mert az iratanyag egyre csak keletkezik.-A mikrofilm? Mint a könyvtárakban...- Segíthet, de lényegében nem old meg semmit. Nálunk nemcsak a tartalom a fontos, hanem a hitelesség is. S ha egy irat filmen van, annak a hite­lességét már nem lehet soha egyértelműen bizonyítani. Erre csak az eredeti kézírás alkalmas. Sulyok László Fogadó a városközpontban Salgótarján. A héten értesítette az expoiroda a Galcsik Fogadó tulajdonosát arról, hogy pályáza­tát elfogadták. Tehát használhat­ják az expo emblémáját, beke­rülnek a nemzetközi számítógé­pes nyilvántartásba és szolgálta­tásaikat nemzetközileg kínálják. Az expo-embléma viselése szigorú követelményeket is tá­maszt. Előírják, a minőségi szín­vonalat, az árak maximumát. Ezt Galcsik Lajos vállalja. A negyvenéves egyéni vállal­kozó a Nógrádkemél végigjárt minden munkaterületet. 1990-ben vágott bele a vállalko­zásba. A városközpont egyik le­pusztult telkén saját kivitelezés­ben, a malteros kanalat is sokat forgatva, hozta létre az igen tet­szetős fogadót. Nyolc szobájá­ban 25 vendéget tud egyidőben fogadni. Az elegáns étterem, eszpresszó és különterem 60, il­letve 30-30 férőhelyes. Működik a hangulatos terasz is . A konyhafőnök, Varga Gábor közel 60-féle étellel áll a vendé­gek rendelkezésére. Az igények növekedése miatt új szárny építéséhez fogtak. Itt rendezvényterem és 15 fürdő­szobás szoba létesül. (veres) Galcsik Lajos Salgótarján és környéke RÖVIDEN Bárna. A Bámai Általános Iskolában a héten nagy ér­deklődéssel kísért bemutató tanítási órákat tartottak ma­gyar nyelvből. A 2. osztály­ban Szabó Tíbomé, a 7. osz­tályban Tóth László peda­gógusok vezették a de­monstrációt. Az órákon részt vettek az iskola tantes­tületének tagjai, hogy meg­ismerjék kollégáik módsze­reit. A bemutató tanítások utáni megbeszélésen a tan­testület és az iskola igazga­tója elismerését fejezte ki a két pedagógusnak tudatos, sok ötletet tartalmazó mód­szereik ismertetéséért. Salgótarján. A Salgó­tarjáni Hegymászó Klub kapta az évenkénti tavaszi hegymászó-találkozó ren­dezési jogát. A klub tagjai Buda László és Manga Mi­hály vezetésével igen sok munkát végeztek a június 3-5. közötti rendezvény elő­készítésében. Ágasváron, a turistaháznál kialakították a sportmászás mesterséges mászófalát a turistaháznál, elkészítették a találkozó programját. A nyitó napon a Csörgőlyuk-barlangba ve­zetnek barlangtúrát. Este mutatják be Buda László diáit és filmjeit. Salgótarján. A mai, sportcsamoki egészséges életmódfesztivál rendezői nem csak érdekes előadá­sokkal, játékos vetélkedők­kel, hanem sztárvendégeket felsorakoztató műsorral is várják az érdeklődőket, Fel­lép Csepregi Éva, Szűcs Ju­dit, Viki, Délhúsa Gjon, Varga Miklós, a Saigon- és a KGB-együttes. Lesz di­vatbemutató és diszkó is. Az oldalt szerkesztette: Sulyok László Hétfői lapszámunkban: Balassagyarmat és környéke Pályázatot írt a tarjáni kislány - jutalmul elvitték Strasbourgba Egy kedves salgótarjáni kislány, Molnár Márta előszeretettel indul különféle pályázatokon. Legutóbbi próbálkozását siker koronázta. Persze, a kislány szó nem éppen helyénvaló - kész hölgy válaszol a kérdésekre. Márta a szécsényi szakközépis­kola harmadik osztályos tanulója.-Mi késztet az országos pályázatokon való indulásra?- Végh Gábomé, a magyar­tanárom ösztönzött, hogy pró­bálkozzam. Úgy gondolta, ké­pes vagyok komolyabb ered­mények elérésére is. Egyéb­ként mindig izgatott egy-egy komolyabb feladat.- Most egy családvédelmi pályázaton indultál.-így van. A család joga címmel írták ki a pályázatot.- Elég száraznak tűnik így elsőre a téma. Hogy jön ah­hoz egy ifjú hölgy, hogy ezt a fajsúlyos témát feldolgozza?- Érdekelt, és szerintem egyáltalán nem száraz a téma.- Milyen szempontokat kellett figyelembe venned?- A sarokpontok a követke­zők voltak: párválasztás, há­zasság, válás.- Ne haragudj, de kevés személyes tapasztalatod lehet a fentiekben.- A családról megvan az el­képzelésem, és itt van példá­nak a szüleim élete. Igaz, sokat segített anyu is, no meg a ma­gyartan ámőm.- Milyen terjedelmű volt a pályamunkád?- Kilenc gépelt oldalt írtam. Megpróbáltam egyénien fo­galmazni.-Mi volt a további útja a pályázatnak?-Elküldték Pestre, ahol el­Molnár Márta bírálták. A harminc legjobb dolgozat szerzője részt vett egy strasbourgi úton. Nógrád­ból egyedül ne­kem sikerült.- Jártál már Franciaország­ban?- Korábban még soha. Fá­rasztó volt az út, de az élmény mindenért kár­pótolt. Az Eu­rópa Parlament épülete felejthe­tetlen. Csodála­tosan éreztem magam, renge­teg barátot sze­reztem. Különö­sen az olaszok­kal jöttem ki jól.- Milyen nyelven beszél­tél velük?- Kicsit tudok angolul - megértettük egymást.- Repülővel mentetek?- Őszintén szólva repülőre számítottam, de Ikarus-busz lett belőle, amely igen ké­nyelmetlen. Mindegy, kárpó­tolt a sok élmény.- Gondolom, énekeltetek is?- Persze. Az olaszoknak az Utcán című Szörényi-dal tet­szett a legjobban. Igaz, a nóta hangulatát nem nagyon érezték szegények.-Barátságok, netalán sze­relmek is szövődtek?- Sok barátom lett. Alig győzöm írni a leveleket.- Mit szóltak a szüleid a si­keredhez?- Nagyon boldogok voltak.- A további terveidből árulj el valamicskét...-A gyógypedagógiai főis­kolát szeretném elvégezni. Addig azonban remélem még lesz lehetőségem újabb pályá­zatokon elindulni. (ádám) Erdei iskolában tanultak a petőfisek A salgótarjáni Petőfi Sándor Álalános Iskola tanára, Hulitka Róbert a napokban tért haza di­ákjaival a Mátrából, az erdei is­kolából. Az intézmény igazgatója, Czene Gyula és a tantestület a Petőfi DSE galyatetői síházá­ban szervezte meg az egyhetes kurzusokat. Ezek költsége - tel­jes ellátással - kétezer forint­jukba került a szülőknek. Az egy hét alatt a pedagógu­sok három tantárgyat: anya­nyelvi ismereteket, természet- ismeretet és matematikát oktat­tak intenzíven. Emellett folytat­ták a turisztikai képzést, a te­reptan, térképismeret tanulását. Az egy hét alatt sok kirándulást szerveztek, így a tanulók meg­ismerkedhettek a Nyu- gati-Mátra legszebb részeivel. Az iskola a tervezett hét tur­nusból eddig négyet sikeresen lebonyolított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom