Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-28-29 / 124. szám
ô.oldal Női dolgok 7.oldal Nyílt tér 8.oldal Gyermeknap- r 1994. május 28-29., szombat - vasárnap Arcok-harcok 9.oldal Család-szabadidő IO.0I- dal A MŰVÉSZ MINDENNAP MEGHAL VALAMIÉRT Drozsnyik István harca az optimizmusért Az élet elemi kellékei között jár a látogató Drozsnyik István salgótarjáni kiállításán is. Mik ezek? Például közéjük tartozik a szék. Előtted és utánad is ülnek rajta. Rettentően színes ez a kiállítás. A szín- és a formagazdagságban maga a gondolat „látszik”. Mindaz, amit a művész csinál, gonddal, feszültséggel teli. De mi is a bánat? Ezt mifelénk hagyományosan sötét színekkel szokták kifejezni. Drozsnyik István viszont színkavalkáddal teremti meg a bánatban hordozott belső feszültséget is. Ezek csak példák arra, hogy Drozsnyik István képei, szobrai, grafikái, rajzai különösek. Még annyit, hogy a művész maga teremtette meg salgótarjáni kiállításának anyagi feltételeit is.- Miért tartotta fontosnak, hogy éppen Salgótarjánban lépjen közönség elé?- Nógrád megyével másfél évtizedes szoros kapcsolatom van. A hetvenes évek közepétől folyamatosan szerepelnek műveim a salgótarjáni tavaszi tárlatokon, később a rajzbiennálékon, és másutt. Baráti szálak is fűznek Salgótarjánhoz, amely az utóbbi évtizedekben országos jelentőségre is szert tett a képzőművészeti életben. Úgy véltem, ha módom van rá, ideje nagyobb anyaggal is közönség elé lépni éppen ebben az észak-magyarországi városban, amely most igencsak nehéz helyzetben van.- Akárcsak az emberek többsége?-Igen. Csaknem mindenkinek nehéz, nemcsak a köznépnek, hanem a művészeknek is. Megszűntek a támogatások, az állami és egyéb vásárlások. A kultúrától elvonták a pénzt, az állami támogatást megszüntették, a mecenatúra új formái Eltorzult világban dolkodtató variáció Egy elgon A nyughatatlan útkereső Drozsnyik István képzőművész festményei, szobrai, grafikái várják a látogatókat július 30-áig a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban. Az 1951-ben született, Miskolcon élő, nyughatatlan művész foglalkozik grafikával, szobrászattal, festészettel, kerámiával, fotózással és videofilmek készítésével. 1978-tól állít ki, számos díj, kitüntetés tulajdonosa. Munkáit közgyűjteményekben is őrzik, Miskolcon, Sárospatakon, Lublin- ban, Budapesten, Sátoraljaújhelyen, Pécsett, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán, Győrben, Esztergomban, Brazíliában, a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban. Tagja a Magyar Alkotó- művészek Országos Egyesületének, a Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Grafikus- művészek Szövetségének. pedig még nem alakultak ki. Mégis fontos, hogy - Kondor Bélával szólva-jelet hagyjunk.-A kiállításon meglehetősen nyugtalanító jeleket látunk.- Számomra a művészet nem megnyugtatás, hanem gondolat, ami azáltal lesz, hogy az ember meglát valamit. így születik a gondolat, és indul meg a lélek mozgása. Nem vagyok optimista sem a saját jövőmet, sem pedig a kultúra, a művészet sorsát tekintve. Mert sem az ember, sem bármely emberi közösség kultúrája nélkül nem létezik. Márpedig a kultúra a huszadik század végén nagy veszélyben van.-Mit tehet ez ellen a művész?-Nem többet és nem kevesebbet, mint azt, hogy - miként Kondor Béla példája is mutatja - vállalja az önpusztítást. Ennek jegyében én is sok dolgot csinálok. A lényeg azonban az, hogy a művész, ha pesszimista is, folytassa a harcot az optimizmusért. Én is ezt teszem. Műveimmel próbálok tiltakozni az ellen, ami a világban rossz. A művész mindennap meghal valamiért, hogy másnap újra életre kelhessen. Ez a létezésének értelme. Drozsnyik István rendkívüli színgazdagságú, felkavaró műveit érdemes megtekinteni mindenkinek, akit érdekel mai világunk, és felelősséget érez a sorsáért.-th Marcel Zanini, a jazz koronázatlan királya Ahol az Isztambulban született, igen széles körben ismert francia zenész, tenorszaxofonos, klarinétos, énekes, a chaplini melegséget és rokonszenvet sugárzó Marcel Zanini kis kalapjában megjelenik, nyomban felforrósodik a levegő. Lemezei Francia- országban milliós számban kelnek el, sokszor lépett fel egyebek között Nizzában a fesztiválon, Jean les Pins-ben, Nancyban, Belgiumban, Svájcban és másutt. Korábban, 1954 és 1958 között New Yorkban élt, ahol olyan sztárokkal lépett fel, mint Charlie Parker, Billie Holiday, John Coltrane, Lester Young. Zenéjét maga szerzi, számai meleg, szvinges hangulatúak, Franciaországban mindenki ismeri őket, köztük a leghíresebbet, amelynek címe: Egy schotch, egy bourbon, egy sör... Öröm volt itt lenni Salgótarjánban, 1990-ben lépett fel először. Azonnal szívébe fogadta a közönség. Az idei, tizedik nemzetközi dixieland fesztiválnak is egyik sztárvendége volt. Vele beszélgettünk.- Milyennek látja a salgótarjáni fesztivált?- Nagyon jónak találom. Ez olyan fesztivál, ami a dixieland zenére épül, és minden évben csak dixieland szól. Franciaországban nekünk is van egy ilyen jellegű fesztiválunk a Riviérán , Saint Raphaelban. Nagyon örültem, hogy az ott élő menedzser, Lengyel György 1989-ben meghívta az ottani fesztiválra a kitűnő Molnár Dixieland Band-ti, s 1990-ben engem is meghívtak Salgótarjánba. A mostani másodszori meghívást nagy megtiszteltetésnek tartom. Őrülök, hogy az itteni együttesek közül néhá- nyukkal hamarosan ismét találkozunk Saint Raphaelban a jazzfesztiválon- Mikor?- Ez a nagy nemzetközi fesztivál július első hetében lesz, 51 együttes lép a közönség elé Európa sok országából, Franciaországon kívül például Itáliából, Spanyolországból, Svédországból, Németországból, Szlovákiából, Hollandiából, Belgiumból, Svájcból és máshonnan. Magyarországról a mostani salgótarjáni fesztiválon is szereplő hódmezővásárhelyi Blaskó Dixieland Jazz Band, a budapesti Hot Jazz Band és a Lucky Boys lesz ott. Szélesebb műfajhatárt-Találkozott-e különös zenei örömmel most Salgótarjánban?- Az egész fesztivál öröm volt számomra. Láttam a Hot Jazz Bandben egy kitűnő trom- bonost, Szalóki Bélát, aki megnyerte a legjobb szólista díjat. Nagyszerű a stílusa, és nagyon nagy technikával rendelkezik. Biztos, hogy szép jövő áll előtte.- Visszatérve Franciaországba, milyen program várja?- Az idén is több fesztiválon veszek részt Franciaországban. Párizsban kedd és péntek este rendszeresen játszunk különSaját zenekara is van böző jazzklubokban. Remélem, megérem, egyszer lesz arra pénze Salgótarjánnak, hogy a zenekarommal együtt el tudunk ide jönni. Nálunk nincs kotta. Garantálom, hogy akkor szétmegy a ház. Nem dixieland zenét játszunk, hanem jazzt. Szerintem kicsit szélesíteni lehetne itt is a műfajhatárt, hogy ne csak dixieland jöjjön Salgótarjánba, hanem legyen más, modernebb műfaj is. A fiú is muzsikus- Bemutatná a zenekarát?- A zongoristát most megismerhették a salgótarjániak, ő Patrice Authier. Van egy trom- bonosunk, Claude Gousset, aki a legjobbak közé tartozik Európában. A zenekarban játszik a fiam is, klasszikus gitáron. Összesen hatan vagyunk az együttesben. (bte) Könyvheti olvasmányok Balassiról A Balassi Kiadó, a költő halálának 400. évfordulója alkalmából több rangos kiadványnyal jelentkezik. Kiadják Ri- may János Balassi-epicédiu- mát, az 1596-ban kiadott ha- lottsiratót Klaniczay Tibor által rekonstruált formában, tanulmányok kíséretében. Hasonmás kiadványban lát napvilágot a Gyarmati Balassa Bálintnak Istenes éneki- ről című munka, amely a gyűjtőknek is öröméül szolgálhat. A Balassi-füzetek első darabjaként olvasható Stoll Béla Ba- lassi-bibliográfiája. Kétnyelvű kötetben jelennek meg a franciára fordított Ba- lassi-versek. Az átültetést a magyar irodalom jó ismerője és szimpatizánsa, Jean-Luc Moreau végezte. A Zrínyi Kiadó gondozásában gazdagítja az ünnepi könyvhét kínálatát Takács Tibor kalandos, történelmi életregénye a költőről és szerelmeiről. Címe: Aranypávák az asszonyok. 400 esztendeje alussza örök álmát Balassi Bálint, a „magyar Amphion” Balassi Bálint a magyar nyelvű líra első kiemelkedő képviselője. A magyar reneszánsz nagy alakja, Bornemisza Péter nevelte. Részt vett a török elleni harcokban. Enyhén szólva is zűrzavaros magánélete miatt sok megpróbáltatást kellett kiállnia. Perei elől kénytelen volt Lengyelországba menekülni. Később ismét katonának állt, s Esztergom ostrománál halálos sebet kapott. Költészetében a szerelmi líra összefonódott a török elleni harc élményeivel. Versei közül talán a Losonczy Annához írt költeményei, a Júlia-dalok a legismertebbek. Ő alkotta meg a híres Ba- lassi-strófát, melyet a magyar költészet egyik legszebb formájának tartanak. Háromsoros versszakokból áll, s ezek nemcsak a sorvégeken, hanem két- szer-kétszer belül is rímelnek. Rímképlete: aabccbddb. Ez már a barokk virtuozitás felé mutat. Tanítványa, kortársa, Rimay János, a kiváló lantosként ismert görög héroszról, a magyar Amphionnak nevezte el. Az alábbi részletekkel emlékezünk az 1594. május 30-án Esztergomban elhunyt költőre. A részletek Eckhardt Sándor akadémikus Balassi-monográfiájából valók. Bornemisza kezére adták Balassi Bálint családfája a XIII. századra nyúlik vissza gyökereivel és mióta a török felbukkant az ország határain, ősei állandóan a védőbástyán harcoltak... Mindnyájan a kor szükséglete szerint nagy va- gyongyűjtők, pörösködő, hatalmaskodó urak, hiszen a török ellen hadat viselni lassan már csak a nagy, a minél nagyobb birtokos családok tudtak... így született Balassi Bálint Zólyom várában, a bányavárosokat védő határvonalon. Pontosan 1554. október 9-én délelőtt, szombati napon... Balassi János és Sulyok Anna harmadik fia volt. Két bátyja, Farkas és Lázár korán elhalt. Utána kilenc év múlva, 1563-ban jött világra még Ferenc öccse, majd két húga, Mária (1565) és Anna (1568). Bálint egész életére kiható esemény volt, mikor a magyar reformációs mozgalom egyik apostolának, Bornemisza Péternek kezére adták... Tíz éves volt Bálint, mikor Bornemisza Zólyomba került. Hét évig, 1564-től 1571-ig, Balassi János elfogatásáig, mint... házi prédikátora elmélkedik Balassinéval a hit igazságai felett... Balassi élete tehát ugyanabban a körben zajlik le, mint a többi magyar uraké, csak rendkívüli egyénisége, s a kor kedvező légkörében szabadon megnyilvánuló vérmes, tettekben kitörő természete visz bele annyi meglepő fordulatot. De van valami, ami egészen rendkívüli benne: az az elhatározás, hogy nemzetét olyan költészettel ajándékozza meg, amilyen a többi nyelveken is virult már és az a kitartása, mellyel ezt az életprogramot végre is hajtja... Törvénytelen házasság Balassi megkísérelte a családalapítást is, de kísérlete balul ütött ki. Főbenjáró perbe is került... Az esztergomi szentszék, ahová sógora, Dobó Ferenc jóvoltából került az ügy, megsemmisítette a házasságot és közben megszületett fiát, Jánost A toll- és kardforgató törvénytelenné nyilvánította. Esztergom alá fehér... kockás, finom selyemszövetből csináltatott zászló alatt vonult fel Balassi Bálint... Pasteur tudása hiányzott így történt azon a május 19-i napon is, mikor a Víziváros ostromára indult Kurtz német kapitány vezetése alatt egy 800 főnyi sereg (Istvánffy adata.). A másik oldalon a gyorsan megjelenő törökök közül 2000-en csatasorba álltak a romokon, a mieink...miután több mint kétszázat elvesztettek társaik közül, visszavonulásra kényszerültek... Egy kőépület mögé vonultak vissza, mely törekvés közben egy lelkes ifjú- nak(!), Balassi Bálintnak, aki Mársot és Pallast egyaránt művelte, mindkét combját ólomgolyó járta át, mely sebtől néhány nap múlva meghalt... De a halál még megkínozta... Ha a felcserek Pasteur tudásával kezelték volna a sebet, tovább tengethette volna életét. Színházi estéh William Shakespeare az 1590-es évek elején, éppen négyszáz éve írta a Makrancos hölgy című darabját, s azóta szinte megszakítások nélkül zajlik a vita az értelmezése körül. (Persze a többi harminchat egész estét betöltő színmű sem volt soha híján az egymásnak ellentmondó megítéléseknek.) A vadóc Kata története körüli nézeteltérés alighanem azért nem enyhült évszázadokon át, mert nehéz eldönteni, hogy Shakespeare mit is akart hangsúlyozni igazán: a makacs, hisztériás, féltékény, csípős nyelvű nőszemély megszelídítését, „betörését” - amely nem nagyon illett a reneszánsz emancipációs törekvéseibe - vagy csak egy csufondáros játékot írt az örök témára - a nő és férfi „se vele, se nélküle” viszonyára - hangszerelve. A Budapesti Kamaraszínház előadása - amelyet Salgótarjánban is bemutatott- inkább az utóbbi értelmezés felé hajlik. Csizmadia Tibor hagyományos színpadi játékként rendezte meg a Makrancos hölgyet. Jól építette fel a „színház a színházban” szituációt (még a nézőDurcás Kata mint jó feleség Jelenet az előadásból: (balról - jobbra) Derzsi János, Hável László, Egri Kati és Jakab Csaba Fotó: p. Tóth László térből is játékteret komponált), nem erőltette az olaszos szabású cselvígjáték harsány elemeit -elkerült mindenféle ri- pacskodást, s tudott figyelmet fordítani a darab meditativ, sőt pórian erotikus vonulatára is- de távol maradt a száraz, elvont filozofálgatástól is. Szerencséjére a társulaton belül talált ideális szereplőket a két főhős megformálására. Egri Kati egyre érettebb mesterségbeli tudás birtokában formálta meg az átlényegülő Kata alakját, Derzsi János pedig egészen kiváló alakítást nyújtott a pénz- sóvár kérő, a későbbi kiszolgált férj, Petruccio alakjában. Minden mozdulatán, hangsúlyán látszott, hallatszott, hogy otthon van a színpadon. Színházat játszik, anélkül, hogy teátrális lenne, kifejezőek gesztusai, anélkül, hogy modorosak lennének. Derzsi egyenesen a mai magyar színjátszás élvonalába tart. - csongrády -
