Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-25 / 121. szám
6. oldal Választás '94 1994. május 25., szerda A VÁLASZTÁSI MAGATARTÁSBAN SAJÁTOS REGIONÁLIS FOLYAMATOSSÁG FIGYELHETŐ MEG A legtöbb egyedi vonás Nógrád megyében tapasztalható Szakmai körökben heves viták folynak arról, hogy tulajdonképpen milyen okok miatt szavaznak bizonyos régiók lakói a jobboldali pártokra, mások pedig a liberális vagy baloldali erőkre? Milyen folyamatok alakítják a politikai erőteret, a pártok gyúrják-e át saját elképzelésük szerint a társadalmat, vagy a politikai kultúra rejtett dimenziói, történeti meghatározottságai érvényesítik hatásukat? Elemzésünkben az 1994-es parlamenti választások első fordulóját követően kialakult regionális politikai törésvonalakat igyekszünk felrajzolni. A pártlisták eredményei alapján választók politikai preferenciája meglepően homogén képet mutat. A területi listákon az összes első helyet a Szocialista Párt szerezte meg, a második helyen pedig mindenhol az SZDSZ található. Az MDF 13 megyében ért el harmadik helyezést, az FKgP 6, a KDNP pedig 1 bronzérmet szerzett. A homogenitás mögött azonban regionális sajátosságok figyelhetők meg. Sorsuk jobbra fordulását a baloldaltól várják északon A szocialista nehézipar és nagyvállalati struktúra összeomlása miatt súlyos társadalmi problémákkal küzdő két megyében: Borsodban és Nógródban a választók nagyon hasonlóan reagáltak a koalíciós kormány elmúlt négyévi teljesítményére. Az állampolgárok nem egyszerűen leszavazták a kormányt, hanem az ellenzéki pártok közül az SZDSZ-t is büntették: mind a két megyében 3 százalékkal kevesebben szavaztak rá. Az FKgP programja sem keltette fel az északi megyék lakosainak érdeklődését, hiszen a kisgazdák mindkét megyében 2 százalékkal az átlaguk alatt szerepeltek. A Szocialista Párt Borsodban több mint 7 százalékkal kapott nagyobb támogatást az országosan elért szintjénél. Nógrád megyében a Munkáspárt igen látványos módon, több mint háromszorosára növelte a szavazóinak a számát. E két megyéhez kapcsolódik az a sajátosság is, hogy a baloldali pártok mellett a KDNP is az átlagosnál 2-3 százalékkal jobban szerepelt. A választók pártpreferenciáiból arra következtethetünk, hogy ennek a régiónak a bajba került lakói egyértelműen a baloldali szellemiségű pártoktól várják sorsuk jobbra fordulását, a gazdasági és szociális biztonság garantálását. Számos tanulsággal szolgál a legsikeresebb két párt regionális támogatásának összehasonlítása. Borsod mellett Somogy megye az, ahol a Szocialista Pártnak tradicionálisan nagy bázisa van. A választások első fordulójában a szocialisták ebben a megyében is 7 százalékkal szereztek több szavazatot, mint az országos átlag. Mindkét megyében a Szocialista Párt egyéni jelöltjei is igen jelentős, behozhatatlannak tűnő előnynyel vezetnek a vetélytársak előtt (az egyetlen kivételt Hör- csik Richárd, MDF-es képviselő jelenti a sátoraljaújhelyi választókerületben.) Vas megye változatlanul az SZDSZ fellegvára maradt Azokban a megyékben, ahol az MSZP az átlagosnál lényegesen jobban szerepelt, ott az SZDSZ- Komárom megye kivételével- mindenhol 3-4 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett. A két párt támogatottságának ellentétes irányú mozgását erősíti meg az a tény is, hogy a nyugati megyékben (Vas és Győr-Mo- son-Sopron), ahol az SZDSZ 6, illetve 2 százalékkal az átlag felett szerepelt, az MSZP jelentősen kisebb (7, illetve 6 százalék) támogatottságot élvez. Az adatok tükrében Vas megye az SZDSZ fellegvárának számít, hiszen egyéni jelöltjei az 5 választókerületből háromban az első helyen állnak és a másik kettőben is szoros versenyre van kilátás. További érdekes regionális összefüggés, hogy a két dél-alföldi megyében (Bács és Csongrád), a szocialisták az átlagnál 6 százalékkal kevesebb szavazatot tudtak begyűjteni. Az MDF-ről mint a harmadik legnagyobb pártról azt mondhatjuk el, hogy regionális támogatottságában nincsenek olyan erőteljes hullámzások, mint amilyeneket az MSZP és az SZDSZ esetében megfigyelhettünk. A szavazók Budapesten az átlagosnál 3 százalékkal nagyobb támogatásban részesítették az MDF-eseket, akik ugyanilyen arányban szerepeltek rosszabbul Somogy megyében. A vezető kormánypárt második helyen álló egyéni jelöltjei közül is leginkább a Budapesten indulók esélyesek arra, hogy parlamenti mandátumhoz jussanak. Az alföldi megyék konzervatív szavazóiért vívott versenyt az FKgP nyerte az MDF-el szemben, mivel Békésben, Csong- rádban, Jász-Nagy- kun-Szolnok megyékben megelőzték nagy vetély- társukat. Két másik megyében (Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar) pedig csak alig maradtak le a népszerűtlen kormánypárt mögött. Erős kisgazdabázisra utal a párt Zala megyében megszerzett harmadik helye, valamint az, hogy az átlagosnál 5 százalékkal nagyobb szavazataránynyal az FKgP itt érte el az országban a legjobb eredményt. Mindennek ellenére az igazi kisgazda megyének mégiscsak Békés megyét kell tartani, hiszen a két kisgazdapárt itt együttesen 6 százalékkal szerepelt jobban az átlagnál. Az FKgP Budapesten szerepelt a legroszszabbul (4 százalékkal alacsonyabban az átlagosnál), ami egy magát a vidéki Magyarország pártjának tartó szervezetnél nem hat a meglepetés erejével. A Fidesz úgy lett a választások másik nagy vesztese az MDF mellett, hogy egyetlen kivételtől eltekintve a rá leadott szavazatok alig mutatnak regionális különbségeket. A kivétel Fejér megye, ahol a Fiatal Demokraták 3 százalékkal jobb eredményt értek el az országos átlaguknál. Figyelembe véve azt, hogy Orbán Viktor, a párt elnöke Székesfehérváron indult, nem tekinthetjük az általános trendet alapvetően módosító fejleménynek a megnövekedett szavazati arányt. Ahol a Munkáspárt értékes dobogós helyeket szerzett Az ország legtöbb egyedi vonást mutató megyéjében: Nóg- rádban, a KDNP csupán 150 szavazattal előzte meg a harmadik helyért folytatott versengésben a Munkáspártot. Nógrádon kívül még Zala és Vas megyékben kapott a KDNP 3 százalékkal nagyobb támogatást az országosan elért eredménynél. Érdekes, hogy az egyetlen első helyet elért képviselőjük nem az átlagnál jobb megyékből, hanem Csongrád megyéből kerül ki. Békés megyében, ahol a párt 3 százalékkal az átlag alatt szerepelt, a KDNP egyéni jelöltjei is kevés szavazatot tudtak ösz- szegyűjteni. A Munkáspárt Nógrád megyében érte el a legnagyobb sikert, 10,6 százalékos eredményével megelőzte a Fidesz-t, és az FKgP-t is. A Munkáspártnak még egy megyében, Békésben sikerült átlépnie az 5 százalékos országos küszöbértéket, de nem sok választotta el Borsodban sem ettől. Egyéni jelöltjei ezekben a megyékben szerepeltek a legjobban, dobogós helyezéseket is szerezve pártjuknak. A Köztársaság Párt Budapesten volt a legsikeresebb, ahol majdnem elérte az 5 százalékos határt. Átlagon felüli teljesítményt nyújtott még Baranya és Pest megyében is, gyengén szerepelt viszont Somogy és Vas megyében. Az Agrárszövetséget sokan tartották parlamenti befutónak, de csupán Tolna megyében kapott 4 százalék fölötti támogatást. A MIÉP a 85 ezer szavazatnak majdnem a felét a fővárosban gyűjtötte, ami azt mutatja, hogy a vidéki Magyarország Csurka István intellektuális po- pulizmusa helyett inkább Tor- gyán József népi populizmusát támogatta. A liberálisok nyugaton voltak leginkább sikeresek A jelenlegi eredményeket összevetve az 1990-es választás adataival, a választói magatartásban megnyilvánuló regionális kontinuitás jól nyomon követhető. A Szocialista Párt négy évvel ezelőtt is az átlagosnál lényegesen jobban szerepelt Somogy és Borsod megyében. Az SZDSZ legsikeresebb megyéje az első szabad választások alkalmával is Vas megye volt. Általában elmondható, hogy a liberális pártok a nyugati megyékben voltak leginkább sikeresek. A Munkáspárthoz hasonlóan az MSZMP is képes volt négy évvel ezelőtt Nógrád megyében megháromszorozni a szavazatait. A KDNP az elmúlt választásokon biztosan számíthatott az átlagost kétszeresen meghaladó támogatásra Nógrád és Heves megyéből. Stumpf I. Május 29-én ismét szavazhatunk Ezt írja a törvény Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény III. és XI. fejezete az alábbiakat írja a választás második fordulójáról. (3.) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló), a második választási fordulóban a./ azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15 százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet; b./ képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. 46. paragrafus (1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, illetőleg, ha egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást kell tartani. MIT, HOGYAN? Tudnivalók a választás második fordulójáról Az ország jövője szempontjából az országgyűlési képviselő-választások második fordulója épp oly fontos, mint az első volt. Ezért lényeges, hogy május 29-én, vasárnap minél többen menjenek el szavazni. Az önkormányzatok ezúttal nem küldenek mindenkinek névre szóló értesítést, kérik azonban, hogy minden, arra jogosult állampolgár éljen szavazati jogával. Mindenki ott szavazzon, ahol az első fordulóban tette. Elegendő a személyi igazolvány, vagy annak hiányában az érvényes útlevél felmutatása. Szavazni reggel 6 és este 7 óra között lehet. Mindenki csak egy szavazólapot kap, amely az adott választókerület egyéni jelöltjeinek nevét tartalmazza. Ismét lesznek mozgóurnák. Ezeket ismerősök, szomszédok, családtagok előzőleg a település jegyzőjétől, a szavazás napján pedig a szavazatszámláló bizottságtól kérhetik, hogy keressék fel a szavazni akarót. Merre is tart Europa? (Ferenczy Europress) Vajon reális-e a veszély,hogy egy választás másfelé térít el egy európai országot, mint amerre földrészünk országainak zöme halad? A válasz csak akkor adható meg, ha tisztázzuk, merre is tart épp kontinensünk? Érvényesül-e pillanatnyilag egyetlen, átütő erejű politikai hullám, ami erre vagy arra mozgatná a közhangulatot Európában? Zavarba jönnének még a legjobb szakértők is, ha átfogó elemzést kémének tőlük erről. Hiszen az összkép sokkal tarkább, semhogy egyetlen uralkodó mozgásirányról beszélhetnének. Ha mondjuk Nagy-Britanniát nézzük, ott a Munkáspárt pozíciói javulnak. Ha viszont az olasz kormányalakítást vesszük alapul, akkor a jobboldal nyomul előre. Németországban az őszi vokscsatáig eldöntetlen a helyzet. Hollandiában jobbközép kabinet helyébe balközép lép, Athénban konzervatív elnököt szocialista államfő követ - ám Franciaországban a baloldal erői a szétziláltabbak, spanyolhonban pedig a szocialista miniszterelnök alatt inog éppen a (bársonyszék. Hol hát a közös nevező? Mondható-e egyáltalán, hogy Európa erre vagy arra tart? Á polgári demokrácia és piacgazdaság tág keretei közt mozogva földrészünk fejleményei beska- tulyázhatatlanul sokrétűek. Jó lenne persze azt hinni - s nemcsak a Maastricht nevével fémjelzett integrációs fejlődés híveinek -, hogy egy közös útirány azért akad Európában: az összetartás. Ez pedig olyan cél, amelyet túlnyomó többséggel választ az ország. Sz. G. Válaszolnak a képviselőjelöltek A választások első fordulójának eredményei alapján megyénk négy választókerületéből -egy visszalépés után- tizenegy egyéni képviselőjelölt jutott a második fordulóba. Szerkesztőségünk lehetőséget adott a jelölteknek, hogy időszerű kérdésekről kifejtsék nézeteiket. Válaszaikat a holnapi számunkban közöljük. Hogyan szólítják meg a pártok és a politikusok a választókat? A voksolók nem díjazzák a negatív kampányt A választások első fordulójának eredményei láttán többször elhangzott, hogy egy-egy választókerületben bárki is lett volna a jelölt, a többség akkor is a Szocialista Pártra szavazott volna. Az emberek ugyanis - mondogatták többen - az MSZP-re szavaztak, függetlenül attól, ki képviselte a pártot. Igaz volna ez az állítás? Á tapasztalatok szerint a szavazópolgár tudatában bizonyos sorrend alakul ki, s annak alapján dönt a fülkében. Először is az adott párt ismertsége játszik szerepet, beleértve - s ez nem apróság, - hogy ismeri-e a párt nevének rövidítését, valamint a párt jelképét is. Ezt követően a jelölt ismertsége jelent meghatározó tényezőt, s ezzel együtt természetesen az, mennyire rokonszenves az illető. Ezután következik a párt programjának, illetve egyik-másik részének ismerete, annak helyeslése vagy elvetése, vagyis a tulajdonképpeni politikai döntés. Feltehetően tehát egy-egy szavazat mindezen megfontolások eredőjeként kerül az urnába. Milyen szerepet játszottak a kampányok az elmúlt hetekben? Nem nehéz felismerni, hogy a pozitív tartalmú és ízlésesen folytatott akciók sokakat befolyásoltak. A választások eredménye azonban azt is megmutatta, milyen kárt tudott okozni egy-két pártnak az úgynevezett negatív kampány, vagyis a politikai ellenfelek rágalmazására, lejáratására irányuló törekvés. A minapi közvélemény-kutatás, amely azt vizsgálta, hogy ki, miért szavazott az MSZP-re, azzal a feltűnő eredménnyel zárult, hogy a szavazók 50 százalékát a szocialisták elleni negatív kampány indította az MSZP támogatására. Miért érdemes elgondolkodni ezen a tényen? Mert még néhány nap van a választás második fordulójáig, s - mint látható - nem mindegy, ki hogyan szólítja meg a választókat. 8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy biztosítva legyen a sajtó, az oktatás és az egyházak függetlensége.
