Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

1994. április 5., kedd GAZDÁKNAK HÍRLAP 7 Falugazdász és vállalkozó a 15-ös körzetben Mikor kapják vissza kárpótlási jegyeiket a szövetkezetek? Pezsdülést érzékel környezetében Jól megtermett, szikár ember Sírkő János, a 15-ös körzet — Magyargéc, Nógrádmegyer, Sóshartyán, Kishartyán - falu­gazdásza. A szövetkezeti átala­kulás során vált ki a nógrádme- gyeri közös gazdaságból. Ti­zenhat éves szakmai múlttal rendelkezik. Azokban a közsé­gekben látja el új megbízatását, ahol korábban, mint szövetke­zeti vezető, különböző irányító beosztásokban tevékenykedett. Csaknem mindenki ismeri őt, és viszont. Két évvel ezelőtt kistermelő­ként kezdte, ma pedig 20 hektá­ron - amelyből 80 százalék a saját tulajdon, 20 százalék pe­dig bérelt föld - egyéni vállal­kozóként termel. Vállalkozás­ban látja el a falugazdászi teen­dőket is.- Fantáziát láttam az utóbbi­ban, ezért adtam be pályázato­mat, amit elfogadtak. Az eltelt rövid idő bebizonyította, hogy nagyon sok munkával jár ez a beosztás, ugyanakkor minden tekintetben pezsdülést érzek.- Miben jelentkezik ez ?- Fokozódik az érdeklődés a mezőgazdasági fejlesztési tá­mogatás iránt. Mivel területe­men nagy a legelő és sok a gyepterület, többen kérdik tő­lem, miként lehet elnyerni a Sírkő János falugazdász szarvasmarha és a sertés fajta­váltásához szükséges támoga­tást. Jól haladnak a tavaszi munkák, a legyengült földeket műtrágyával javítják. A kárpótlás során a korábbi földtulajdonosi térkép is átren­deződött. A félhektámyi bir­toknagyság mellett jelen van a több mint 40 hektárral rendel­kező nagyobb termőterület tu­lajdonosa is. Nógrádmegyerben 40, Magyargécen 4-5, Kishar- tyánban 20, Sóshartyánban 15 család gazdálkodik önállóan. Nógrádmegyerben és Sós­hartyánban már elfogyott a kárpótlásra kijelölt földterület. Magyargécen az újjáalakult szövetkezet még mindig a leg­nagyobb földtulajdonos. Nem­csak itt, hanem Nógrádmegyer­ben is vannak, akik a szövetke­zet mellett voksoltak.- Csak tanácsot adok gazda­társaimnak. Elfogadása nem kötelező. Nemrég összehoztam őket a felvásárló szervek képvi­selőivel, hogy megismerjék az eladási lehetőségeket. A napra­forgó tonnájáért a tavalyi 12-14 ezer forinttal szemben az idén 23-25 ezer forintot kínálnak. A cukorrépáért is többet adnak, mint az elmúlt évben.- Jó dolog, hogy a mezőgaz­dasági termelő nincs kiszolgál­tatva a felvásárlónak. A mini­mális ár pedig nemcsak bizton­ságot ad, hanem egy pici nyere­séget is tartalmaz. Ma, a Ménes Kft. vezetőit hoztam össze a már meglévő két gazdakör és a folyamatban lévő újabb elnöke­ivel. Megegyeztek az időszerű növényvédelmi munkák elvég­zésére. Sirkó János mezőgazdasági gépészmérnök. Mostani beosz­tásában jól hasznosítja a szö­vetkezetben szerzett vezetői ta­pasztalatait, megszerzett kap­csolatait. De megértette az idők szavát is: Elvégezte a hat hóna­pos felsőfokú vállalkozói tanfo­lyamot. Venesz Károly Májusban az első határozatok Lezárult a pótkárpótlás Március 16-ig csaknem félmillió igénylőlap ju­tott el a postákhoz, illetve a kárpótlási igénylők rendelkezésére az országba. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy ennyien adták be kárpótlási igé­nyüket, de arról sem ad megfelelő képet, hogy a megnyújtott időszakban hány új kárpótlási hatá­rozat születhet majd. Nagy számban érkeztek olyan igények, ame­lyeknek nincs jogszabályi indoka. A meghosz- szabbított határidőre beadott kérelmekre vonat­kozó első határozatok májusban várhatók. A Átalakult szövetkezetek Az 1992. évi 2. számú törvény szerint a megyé­ben lévő 39 mezőgazdasági szövetkezetből 32-ben történt meg az átalakulás. Hét közös gaz­daságban a felszámolás miatt nem kerülhetett erre sor. A 32 nagyüzemből a szervezeti változá­sok során 13 üzemben volt csoportos kiválás, il­letve szétválás, és mintegy 100 fő választotta az egyéni kiválás útját. Az átalakulás során egy szö­vetkezet sem szűnt meg. Az új szövetkezeti tör­vény alapján, az átalakult szervezetekből 40 me­zőgazdasági szövetkezet és 10 kft. jött létre. Saj­nos az új szervezetek egy részének cégbírósági bejegyzése még nem történt meg, s ez akadá­lyozza a gazdálkodást és kötelezettségvállalást. A mezőgazdasági támogatásokról I. A termelés ösztönző rendszere A mezőgazdasági termelés ösz­tönzését szolgáló kormánytá­mogatásról, amelyeket jogi személyek, jogi személyesség nélküli gazdasági társaságok és magántermelők vehetnek majd igénybe, az alábbiakról tájékoz­tatjuk megyénk mezőgazdasági termelőit. Az ezzel kapcsolatos sorozatunk első részében a me­zőgazdasági termelés finanszí­rozását segítő intézkedésekről olvashatnak. a/ A szántóföldi és kertészeti termelés anyagköltségének fe­dezetéül felvett, éven belüli (tehát 365 napnál nem hoszabb) lejáratú hitel után a termelő 1994. évben is 10 százalék- pont kamattámogatást igényel­het. Új eleme a rendszernek, hogy a kamattámogatás lehető­sége kibővül a szarvasmarha-, sertés- és a juhágazat anyag- költségét szolgáló hitelekkel. A kedvezmény igénybevéte­léhez a termelőnek a pénzinté­zettel meg kell állapodni a hi­telfelvételről és a hitelszerző­désen meg kell jelöltetni a tá­mogatásra való jogosultságot. Negyedévente a kamatfizetés­ről szóló banki értesítés alapján - a rendelet mellékletében be­mutatott módon - ki kell számí­tani a támogatás összegét, ame­lyet a területileg illetékes adó­hatóságtól (postán, vagy szemé­lyesen henyújtottan), a termelő személyi adatainak, lakcímé­nek, esetleg bankszámla szá­mának pontos megjelölésével írásban kell kérni. Ha a mezőgazdasági terme­lőt elemi csapás éri és a hozam a rendeletben meghatározott mértékben csökken, a károso- •dott termék termeléséhez igénybe vett hitel után - a kár mértékének igazolásával — to­vábbi 10 százalék-pont (össze­sen tehát 20 százalék-pontnak megfelelő) kamattámogatást igényelhet. b/ A fenti hitelből egy hektár vetésterületre számítva legfel­jebb 14 ezer forint 70 százalé­kára az állam, őszi búza-, rozs-, őszi árpa- és kukoricatermelés esetén garanciát is vállal. A ga­ranciavállalással érintett hitel­ről a szerződést őszi vetésűek- nél november 30., kukoricánál pedig május 31. napjáig kell megkötni a bankkal. A garanciavállalás azt jelenti, hogy ha a termelő a termék el­lenértékéből, vagy egyéb bevé­teléből az ilyen hiteltartozást nem tudja megfizetni, helyette az állam a felvett összeg 70 százalékát kifizeti ugyan, de et­től a naptól kezdve a tartozás ál­lammal szembeni kötelezett­ségnek minősül, és amíg ezt ki nem egyenlíti, újabb állami tá­mogatás folyósítására nem ke­rülhet sor. Ilyen esetben az adóhatóság az állami támogatá­sokkal automatikusan csök­kenti a tartozást. A termelőnek az állami garanciához a hitel- szerződésben hozzá kell járul­nia ahhoz, hogy a garanciavál­lalással érintett termék a tarto­zás erejéig a hitel biztosítékául szolgál, továbbá, hogy az ebből meg nem valósuló visszafize­tést a hitelt nyújtó pénzintézet a termelő bármely bevételéből fedezheti. c/ Kamattámogatásra az a termeltető is jogosult, aki - a jogszabályban meghatározott feltételekkel - termeltetési szerződés keretében termelteti a mezőgazdasági termékeket. A támogatás mértéke ekkor 5 szá­zalék-pont. Hasonló mértékű kamattámogatást vehet igénybe az a vevő, aki a rendeletben fel­sorolt terményeket az előírt fel- vásárlási időszakban vásárolja meg, és ellenértékét határidőn belül maradéktalanul kifizeti.(A sorozat következő címe: Közvet­len termelési támogatások.) Az idén jobb árat ajánlanak a cukorrépáért a felvásárlók Szabálytalanságok az árverezéseknél? Dr. Medgyesi Pétert, a Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjét arra kértem, hogy a földárveré­sekkel kapcsolatban hozzánk érkezett szóbeli és írásbeli ész­revételekre válaszoljon.- Elég gyakori, amikor az ár­veréseken résztvevőknek jelen­tős része nem saját jogú, hanem vásárolt kárpótlási jeggyel lici­tál, vásárol földet. Jogszerű-e ez az eljárás?-A kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. tv. 21. paragrafus (1) bekezdés szerint: „Az árveré­sen az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jo­gosult vehet részt, a. / akinek az elvett termő­földje a szövetkezet tulajdoná­ban vagy használatában van. b. / aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1- jén és az árverés időpontjában is a tagja. c. / akinek 1991. június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező termelőszövetkezet termőföldterülete van.” A törvényben meghatározott „őt megillető kárpótlási je­gyekkel az a kárpótlásra jogo­sult vehet részt” a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki árverésre jelentkezik, rendelkeznie kell az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, a Fővárosi Kárrendezési Hivatal, vagy va­lamelyik megyei kárrendezési hivatal jogerős kártérítási hatá­rozatával, a határozat alapján az OTP-től vagy BB Rt.-től fel­vett kárpótlási jegyekkel, az OTP vagy BB Rt. által a kárpót­lási jegyek átadásakor kiállított igazolással, „banki papírral” és be kell mutatni a személyi iga­zolványát. Árverezni lehet személyesen vagy a kárpótlásra jogosult ne­vében - meghatalmazás alapján - képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű ma­gánokiratba kell foglalni.- Mire adhat megbízást a meghatalmazó?-Gyakran fordul elő, hogy árveréseken egy személy árve­rez a saját kárpótlási jegyeivel és mások képviseletében. Ilyenkor egy-egy árverező ke­zében több árverési tárcsa lehet, a meghatalmazok számától függően. A meghatalmazó csak arra adhat megbízást, amire őt a kárpótlási jegye jogosítja. Egy meghatalmazó egy adott árve­résre csak egy képviselőnek adhat megbízást. A meghatal­mazott képviselő jogokat és kö­telezettségeket, az árverésen földet csak a meghatalmazónak szerezhet. Tehát az árverésen megszerzett föld tulajdonjogát a földhivatal a meghatalmazó javára fogja bejegyezni. Sajnos van olyan informáci­ónk is, hogy a jogosult „eladta” a kárpótlási jegyét névértéken a meghatalmazottnak. Megha­talmazás alapján a meghatal­mazott részt vett egy árverésen, megvásárolta a neki tetsző földterületet, amelyet a föl­dhivatal a meghatalmazó javára jegyzett be, majd ezt követően a meghatalmazott képviselő megvásárolta a meghatalmazó- tól a földterületet a kárpótlási jegy névértéke ellenében. Á kárpótlási törvényt ily módon ki lehet játszani, ennek azonban elsősorban a kárpótlási jegyét illetéktelenül másokra átruházó meghatalmazó részére vannak rendkívül káros, mond­hatni tragikus következményei.-Személyi jövedelemadó kö­teles-e az árverésen szerzett termőföld?-A kárpótlási törvény sze­Dr. Medgyesi Péter rint a liciten, vételi jog alapján szerzett termőföldnek a vásár­lástól számított 3 éven belül történő elidegenítése esetén a termőföld ára a személyi jöve­delemadó alapba beszámít. Ez nagyon rossz esetben azt is je­lentheti, hogy a liciten 29 000 forint értékű kárpótlási jeggyel megvásárolt mintegy 10 hektár erdő eladása esetén az Illeték­hivatal az erdő árát esetleg 1 millió forintban is megállapít­hatja. Nógrád megyében az er­dők átlagos hektáronkénti aranykorona értéke 2,9 liciten 1000 forint/aranykorona értéket feltételezve, 29 000 forint né­vértékű kárpótlási jegyért 10 hektár erdő megvásárolható. Az erdő eladása esetében 30-40 éves tölgyerdőt feltételezve az illetékhivatal megállapíthatja az egymillió forintos értéket, mert nincs kötve sem a liciten elért árhoz, sem az adásvételi szerződésben rögzített árhoz. Az illetékhivatal által megálla­pított érték után kell a vevőnek a tulajdonszerzési illetéket fi­zetnie, az eladónak - 3 évig - a személyi jövedelemadót. Aprólékos vizsgálatok alapján Megfeleltek a követelményeknek Biztatásban nincs hiány - vallják a mezőgazdasági terme­lők. Vajon ezzel arányban áll- nak-e a részükre kínált lehető­ségek. De az sem mindegy, mi­lyen feltételek között jutnak a termeléshez, gazdálkodáshoz, múlhatatlanul szükséges hite­lekhez. A bankárok szerint az alapvető követelmény a jó üz­leti terv, amelynek alaposságá­ról, realitásáról, megbízhatósá­gáról, a visszafizetés garanciái­ról aprólékosan meg lehet győ­ződni. Ezt figyelembe véve infor­mációkat kértünk megyénk mezőgazdasági hitelekkel fog­lalkozó - folyósító - pénzinté­zeteinek képviselőitől. A Mezőbank Rt. területi igazgatóságától kapott tájékoz­tatás alapján az év első két hó­napjában rövid lejáratú - egy éven belüli - hitelt huszonötén kértek. Ebből egy kérelmet uta­sítottak el. Üzleti tervet ugyan nem kértek, a hitelkérők fizető­képességét, s ennek garanciáit viszont jól megvizsgálták. Az előbb említetteken kívül 6-8-an mezőgazdasági fejlesztéshez kapcsolódó hitelt igényeltek - saját erő kiegészítése céljából. Ezekben az esetekben nagyobb összegről van szó, ezért nem tekintettek el az üzleti tervtől. Az átadott dokumentumok megfeleltek a követelmények­nek, a visszafizetéshez a garan­cia is megvan, ezért a kért ösz- szeget megkapták. A Magyar Hitelbank Rt. sal­gótarjáni igazgatóságán a ma­gánvállalkozók - nem jogi személyek, betéti társaság stb., - csupán csak érdeklődtek a le­hetőségekről. Az e témában be­érkezett kérelmek száma igen csekély - öt, de ezek sem bizo­nyultak elfogadhatónak. A Budapest Bank Rt. balas­sagyarmati fiókjánál egy szö­vetkezét jutott többmilliós rö­vidlejáratú hiteihez ez év első két hónapjában.-Az elkészült jegyzőkönyvek nagy részét a földtulajdonnal rendelkező szövetkezetek nem kapják meg, emiatt nem tudják, hogy a kárpótlásra kijelölt terü­letekből mekkora értékesítése történt meg, és milyen értékű kárpótlási jegy illeti meg a gaz­daságot?- Eddig több mint 600 árve­rést tartottunk. Ezek mindegyi­kéről jegyzőkönyv készült, amelyeket ellenőrzés után megküldtünk az illetékes föld­hivatalnak a tulajdonjog be­jegyzése céljából, és megküld­jük az árverező szövetkezetek­nek is. Előfordult olyan eset, hogy egy 1994. január 26-i jegyzőkönyvet azért nem tud­tunk továbbítani, még 1994. március hónapban sem, mert az egyik árverező nem írta alá. ; » A szövetkezet rendelkezé­sére áll a kárpótlási földalapról készített kimutatás, az árverési hirdetmény és az árverési jegy- ',g zőkönyv, amelyből nyomon követhetik, hol tart a kárpótlási földalap elárverezése. Â szö­vetkezeti földek árverését a megyei kárrendezési hivatalok­nak 1994. május 30-ig be kell fejezniük, majd kötelesek tájé­koztatni a szövetkezeteket a megmaradt kárpótlási terüle­tekről. A liciten el nem kelt, megmaradt kárpótlási földeket ? a vagyonnevesítés szabályai szerint kell felosztani.- Tudomásunk szerint a leg­nagyobb gondot az okozza, hogy sok utánajárással sem jut­nak hozzá az eladott földterület ellenértékét szolgáló kárpótlási | jegyekhez. A megyei mezőgaz­dasági szövetkezetek az eddig elárverezett földjükért járó tíz­milliót érő kárpótlási jegyüknek csupán húsz százalékát kapták meg. ’-Az árverést követően a jegyzőkönyvfek ellenőrzésével egyidejűleg a kárpótlási jegye­ket és egyéb nyomtatványokat szövetkezetenként és árveré­senként rendszerezzük, majd a Budapesti Értékpapír RT.-nek továbbítjuk. Az értékpapírokat általában az árverést követő hé- i ten, hivatalunk átadja a szállí­tást végző kft.-nek, a BB Rt.- n hez történő továbbítás céjából. A szövetkezeti megbízottaknak a kárpótlási jegyek átvételére vonatkozó szándékukat az átvé­telt mgelőző három nappal je­lezniük kell a BB Rt.-nél.-A szövetkezeti vezetők sze­rint egyszerűbb, gyorsabb, megbízhatóbb lenne, ha a visz- szajáró kárpótlási jegyeket a megyei kárrendezési hivatal sa­ját hatáskörében látná el?- A visszajuttatás módját az Országos Kárrendezési Kárpót­lási Hivatal határozza meg. Venesz Károly Vásárnaptár Április 6.: Miskolc - oák; Jánosháza, - bv. Április 7.: Ónod, Vésztő, - oák: Mezőkö­vesd, Tiszafüred, Zalako- már, - oá. A rövidítések jelentése: oák = országos állat és kirakodó vásár, oá = országos állatvásár, bv = búcsú­vásár Irtsuk a parlagfüvet A parlagfű (vadkender) irtására hirdet országos akciót a Szé- chenyi-hegyi Regionális Egye­sület. Virágpora ugyanis olyan veszélyes allergiás megbetege­déseket okozhat, amelynek nincs gyógyszere, sőt még a tü­neti kezelésük is nagyon drága. Az egyesület kéri, hogy azok a szervezetek, alapítványok, ön- kormányzatok, akik csatlakozni kívánnak az akcióhoz, jelent­kezzenek Kelényi Gabriellánál, a program menedzserénél a 117-58-77-es telefonszámon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom