Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-05 / 79. szám
8 HÍRLAP AULAMI VAGYOATGYAOKSEf. 1994. április 5., kedd Részletfizetés a privatizációban Beszélgetés dr. Hangodi Évával, azAVÜ szóvivőjével Március elején döntött az ÁVÜ Igazgatótanácsa a kedvezményes részletfizetés alkalmazásáról. Az Egzisztencia-hitelhez hasonló konstrukcióról van szó, 8-10 éves lejáratban lehet visszafizetni a vételárat, három év türelmi idővel, mely idő alatt csak a viszonylag kedvező hét százalék körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukcióról dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője ad tájékoztatást. Kockázatos vállalkozás- Miért most vált szükségessé a részletfizetés bevezetése?-Az utóbbi időben a kereskedelmi bankok nehézkesen és rugalmatlanul intézték az E-hi- tel folyósítását. Az elhúzódó hitelvizsgálat gyakran azt eredményezte, hogy a hitelígérvény kiadását a bank a pályázatok lejárta előtti utolsó napokban tagadta meg, más esetben pedig a már megadott E-hitelre vonatkozó ígérvényt vonta utólag vissza. Számos esetben a hitel értékét többszörösen meghaladó, általában 150-200 százalékos jelzáloggal terhelték az eladásra kerülő cég ingatlanjait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vételárat jelentős részben kárpótlási jeggyel teljesítette. Ekkor ugyanis a gyakorlatban a kárpótlási jegyek vásárlására a bankok rövid, illetve középlejáratú forgóeszközhiteit nyújtottak 25-28 százalékos kamattal. Az is igaz persze, hogy a Vagyonügynökséghez tartozó vállalatok minősége egyre romlik. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő, illetve veszteséges vállalatok aránya egyre nagyobb. Ilyen vállalatok megvételéhez a bankok nyilván egyre nehezebben nyújtanak hitelt, hiszen kockázatos vállalkozásról van szó.- Mi a különbség a részletfizetés és a lízing között?- A lízing olyan vállalatok megvásárlásánál tűnik kedvezőnek, ahol gyorsan kiaknázható jövedelemtartalékok vannak. A dr. Hangodi Éva lízingnek ugyanis óriási előnye az adókedvezmény, míg a részletfizetésnél nem jár adókedvezmény. Tehát azoknál a vállalatoknál ajánlható a részletfizetés igénybevétele, amelyek nem kiemelkedően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehetők azzá, de hosszabb távon mégiscsak ki tudják termelni azt a jövedelmet, amelyből a vételár kifizethető. Mennyit ér a részletfizetés? A lízing esetében a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésekor száll át a vevőre, a részlet- fizetéskor a teljesítéssel arányosan kerül át a tulajdonjog a vevőhöz. A lízingrészietek költségként számolhatók el adózás előtti eredményből, míg a részletfizetés elszámolása az adózott eredmény terhére történik.-Mennyivel magasabb részletfizetési ajánlatot kell tenni egy pályázónak ahhoz, hogy az egyenértékű legyen egy készpénzes, egy E-hiteles vagy egy kárpótlási jegyes ajánlattal?- A részletfizetéses ajánlat más fizetési módokkal történő összehasonlításakor - a futamidőtől függően - 10-24 százalékkal ér kevesebbet. (Egy 8 éves, vagy annál rövidebb futamidejű ajánlatnál a leértékelődés mértéke 10 százalék, míg ennél hosszabb futamidejű ajánlatnál az értékcsökkenés évi 2 százalékkal növekszik, egészen a 15 éves ajánlatnál számított 24 százalékig.) A 15 éves lejáratú részletfizetéses ajánlat tehát akkor egyenértékű a készpénzes, E-hiteles vagy névértéken számított kárpótlási jegyes ajánlattal, ha az utóbbiakban megajánlott vételár 124 százalékát teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a részletfizetés ne szorítson ki már készpénzesnek minősülő fizetési módokat. Garanciák- Minden cégre lehet pályázni részletfizetésessel?-Nem, a részletfizetés alkalmazására az ÁVÜ IT egyedi döntése alapján kerülhet sor, főleg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pályázati hirdetményekben erre a lehetőségre természetesen felhívjuk a figyelmet.-Milyen garanciát kérnek a vevőtől a részletfizetés során?-A biztosítékok egyrészt a vételár megfizetésére vonatkoznak, másrészt a cég értékének megőrzését szolgálják. Fizetési képességet és készséget, valamint értékállandóságot biztosítanak. A vevőnek a tulajdonába kerülő részvények, üzletrészek osztalékát a vételár törlesztésére kell fordítania. Van egy másik típusú biztosíték is - amely a társasági jogon alapszik -, mégpedig az, hogy a kisebbségnek milyen beleszólási joga van a döntéshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés vagy a közgyűlés hatáskörébe. Miért? Azért, hogy megakadályozzuk azt, hogy a vevő - irányítási jogával visszaélve - a cég érdekeit sértve kössön szerződést, vagy olyan céggel szerződjön előnytelenül, amelyben ő maga vagy közeli hozzátartozója tulajdonos vagy vezető állást tölt be.- Ki végzi a hitelvizsgálatot?-Részt vesz a bírálatban az ügyintéző, aki az adott vállalattal hosszabb ideje foglalkozik, és aki a vállalat eladását előkészítette, be kell vonni pénzügyi szakértőket is, akik a banki hitelbírálathoz hasonló módon mérik fel a vállalat jövedelem- termelő képességét. Az is elképzelhető, hogy olyan ipari vagy mezőgazdasági szakértőket is bevonunk, akik ismerik azt a piacot és azt a tevékenységi kört, amelyben az adott cég dolgozik. Kedvezmény: csak magyaroknak-Mikorra kerülhet magánkézbe az első cég az új fizetési módszer segítségével?- Március végén jelennek meg olyan pályázati felhívások, melyekre részletfizetéssel is lehet jelentkezni. Egy pályázat elbírálása másfél-két hónap, ezért május végén már lehetnek olyan tulajdonosok, akik részletfizetéssel vásároltak állami tulajdont. A részletfizetés kedvezményével csak magyar állampolgárok élhetnek. Ameny- nyiben külföldiekkel állapodik meg a Vagyonügynökség, abban az esetben nem a kedvezményes 7 százalékos, hanem a piaci kamatot alkalmazza. Kárpótolja ön is magát! Hetente 100 ezer forinthoz juthat! Ehhez nem kell mást tennie, mint minden héten megvenni és elolvasni a KAPÉ-t. Március 31-én indul a KÁPÉ üzleti hetilap és a K+P című tévéműsor közös játéka. Bárki részt vehet a játékban, aki rendelkezik kárpótlási jeggyel, és helyesen válaszol egy privatizációval kapcsolatos kérdésre. A hét héten át tartó akcióban játszhatnak azok is, akik nem alanyi jogon kárpótoltak, hanem vették vagy ajándékba kapták kárpótlási jegyüket., A KÁPÉ üzleti hetilapban hetente közlünk egy nyerőszámot. Ha a megadott szám a megfelelő helyen található az Ön kárpótlási jegyei valamelyikének sorszámában, akkor vágja ki az adott heti nyereménykupont, és nyílt levelezőlapra ragasztva küldje el postacímünkre: 1425 Budapest, Pf.:613. Ne felejtsen el válaszolni a lap hasábjain feltett kérdésre sem! A játék hétfordulós, a sorsolásokat hetente a K+P televíziós műsorban tartjuk. Minden héten 100 ezer forint értékű részvényt sorsolunk ki. A részvénycsomagokat az OTP Bróker Részvénytársaság állítja össze Önöknek úgy, hogy a csomag piaci értéke elérje a 100 ezer forintot. Emellett minden héten értékes tárgynyereményeket is kisorsolunk a második és harmadik helyezettnek. Annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert a játékban, mert megnyerheti a fődíjat a következő privatiKÁPÉ AZ ÜZLETI HETILAP őfc BROKER RT. kp kárpótlás és privatizáció zációról szóló vetélkedőben. A szerencsés nyertes ekkor negyedmillió forinttal lesz gazdagabb. ÁiiAMi va<;y< l\i (;v,\öilsí-a• 1 3 4 5 4 a privatizációhoz Dolgozói érdekképviselet. Ha a vállalat valamilyen vagyontárgyát kívánja értékesíteni, gazdasági társaságba bevinni (apport), vagyonértékű jogát akarja átmházni, akkor meghatározott értékhatárok felett ezt be kell jelenteni az ÁVÜ-nek. Ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely jóléti vagy szociális célokat szolgál (például óvoda, üdülő, stb.), ezeket a szerződéseket az értéktől függetlenül csak akkor köthetik meg, ha a dolgozói érdek- képviseleti szervek egyetértenek ezzel. Vagyis az érdek- képviseleteknek vétójoga van. Ha olyan szerződésről van szó, amelynek tárgya nem éri el az értékhatárt, de a munkavállalók érdekeit, munkakörülményeit jelentősen érinti, akkor a vállalatnak a munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményét kell beszereznie, vagyis meg kell ismernie a véleményt, de eltérhet tőle. A vagyontárgyak értékesítésére kiírt pályázat feltételeiről és a dolgozók részvételi lehetőségeiről a dolgozókat a vállalatnak a pályázat kiírásával egyidejűleg tájékoztatni kell. A pályázat során a dolgozókat előnyben kell részesíteni. Ingatlanértékesítés. Az ingatlanok értékesítésére kétféle vagyonvédelmi szabály vonatkozik. A vállalati könyvviteli nyilvántartás szerint 20 millió forint feletti értékű ingatlanra vonatkozó szerződést a vállalat megkötheti, de a szerződés érvényességi feltétele az, hogy az ÁVÜ jóváhagyja az ügyletet. Ha pedig 20 millió forintnál kisebb, de egymillió forintot meghaladó értékű ingatlanról van szó, akkor a vállalatnak a szerződéskötés előtt 30 nappal be kell jelentenie az ÁVÜ-nél a szerződési szándékot. Mellékelni kell a szerződés tervezetét, a 180 napnál nem régebbi vagyonértékelést és a 90 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát. A vállalat a bejelentést követő 30. naptól a szerződést megkötheti a bejelentésben foglalt tartalommal, ha az ÁVÜ másként nem intézkedik e határidőn belül (a törvény úgy tekinti, hogy az ÁVÜ hallgatása beleegyezés). A bejelentés megtörténte nélkül az ingatlan-átruházást nem jegyzik be az illetékes hatóságok: ha adásvételről van szó, akkor a Földhivatal, ha pedig nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) bocsátották gazdasági társaság rendelkezésére, akkor a cégbíróság kéri a bejelentés igazolását. Üzletlánc nélkül ■ Összeszámoltam, annyi pénzt itthagytam már az évek során, hogy az egész üzletláncot megvehettem volna! Tallózó Az Állami Értékpapír-felügyelethez még nem nyújtottak be kibocsátási tájékoztatót azok a cégek, amelyek részvényeit a tervek szerint áprilistól lehet jegyezni a KRP keretében. Az ÁVÜ-nél ennek ellenére bíznak abban, hogy a program első - kísérleti — szakasza megindulhat áprilisban. (Népszabadság, III. 18.) Á húsexport folyamatosan csökken, nem a minőségi, hanem az alapanyag gondok miatt. A már privatizált vállalatoknál kedvezőbbek a termelési viszonyok, a kapacitás kihasználtsága. A nem privatizált húsipari cégek többsége csak az adóskonszolidációt, illetve felszámolást követően számíthat megvételre, 2-3 éven belül több üzem bezárására is sor kerül. (Nógrád Megyei Hírlap, III. 17.) Az ÁVÜ Igazgatótanácsa elé terjesztett tervezet szerint a jövőben az aukciókat 10 nappal az árverés előtt hirdetnék meg. Ekkor közölnék a részvény- csomagok adatait is. A tervezet a kárpótlási jegyek árfolyamának védelmét szolgálja. (Heves Megyei Hírlap, III. 17. Szervezési intézetből SZESZÁM Kft. Nógrád megye közgyűlése lehetőséget biztosított a március 31-i hatállyal megszüntetett Szervezési és Számítás- technikai Intézet dolgozóinak, hogy gazdasági társaság megalakítását kezdeményezzék. Az intézet hét dolgozója 300 ezer forintos készpénzes törzstőke befizetésével ezt meg is tette. A megyei önkormányzat 800 ezer forintos törzstőkével társul be a káeftébe, és a megszűnő költségvetési szerv feladatainak további ellátása fejében egymillió 250 ezer forintot biztosít a kft. működéséhez. Elkészült a kft. alapító okirata, mely szerint a kft. neve SZESZÁM Számítástechnikai, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., székhelye a megyeháza épületében van, ügyvezetője Fábiánné dr. Balogh Mária.
