Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-30-05-01 / 101. szám

8. oldal Hétvégi Magazin • Elet - Képek 1994. április 30 - május 1szombat - vasárnap FURCSA PRIVATIZÁCIÓ NÓGRÁDBAN - A BANKHITEL ÉS A HUSZONKETTES CSAPDÁJA - Ml VOLT ELŐBB: A TYÚK VAGY A TOJÁS? Magános vendéglátó viharos gyorsasággal és gyors csalódással A rendszerváltozás egyik alappillére a magánosítás. A tulaj­donviszonyok megváltozása azonban érdekeket sért. Szüksé­gességét senki nem vitatja, ám a végrehajtást már gyakorta éri kritika. A nemrég Nógrád megyében járt kormányfő is elis­merte: a privatizáció vihart kavar. Ez abból fakad, hogy bizo­nyos esetekben „politikai" szempontok alapján döntöttek, dön­tenek, s a korrupciót is gyakorta emlegetik. De ettől tovább még senki sem merészkedett a kritikusok közül. A privatizáció jelentőségét abban látják, hogy a tulajdon olyan kézbe kerüljön, amely működtetni tudja. Ha ez nem így történik, akkor jön a fel­számolás, egy újabb tulajdo­nos... Vannak olyanok is, akik a spekuláns üzleti befektetők közé tartoznak. Az üzleti élet­ben divat a titkolódzás. Sőt, kö­telező. Nem lehet ezek után csodálkozni, ha egy-egy cégről kiderül - a névazonosság elle­nére —, hogy az már nem ugyanaz a vállalat. Privatizálták... Negv .... a dtak el nyolcmillióért A Nógrád Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. is magánkézbe került február­ban. Az Állami Vagyonügy­nökség két alkalommal is kísér­letet tett az elmúlt esztendőben, hogy pályázat útján tulajdonost találjon a csődbe ment cégre. Elsőre még érdeklődő sem akadt, másodjára már volt aján­lattevő, de ez nem felelt meg az ÁVÜ-nek. A pályázatot ered­ménytelennek minősítették. Az ÁVÜ Kereskedelmi Pri­vatizációs Igazgatóságának igazgatója azonban 1993. de­cember 29-én döntött, és eladta a Nógrád Kereskedelmi, Ven­déglátó és Szolgáltató Kft.-ben lévő, a törzstőke 97,4 százalé­kát kitevő 47 140 000 forint névértékű üzletrészét. Tette mindezt a névérték 16,97 száza­lékos árfolyamán, nyolcmillió forintért. Az üzletrész adásvételi szer­ződése szerint a vételár kifize­tése az alábbi eszközökkel tör­ténik: kárpótlási jegy (kétmil­lió), E-hitel és részletfizetés (ötmillió-nyolcszáznyolcvane- zer) és 120 ezer forint kész­pénz. A vevők átvállalták a vál­lalat tartozásait. Ez meghaladta a 92 millió forintot. Mi ebben az üzlet? Az új tu­lajdonosokkal, Birkás Attilával és Kiss Bélával erről beszélget­tünk. Ötvenmilliós „gyarapodás”- a tudtukon kívül- Az a szép ebben, hogy bi­zonytalan - magyarázza Birkás Attila. - Ez a varázsa. Amikor az ÁVÜ meghirdette a céget, akkor 42 millió forint volt a - csőddel érintett - tartozás. Amikor a szerződést aláírtuk, közel duplájára gyarapodott. Ez tulajdonképpen a tudtunk és akaratunk nélkül lett ilyen ha­talmas összeg. Az ÁVÜ tende­rében az 1992. évi adat szere­pelt, mi azt ismertük.- Ötvenmilliós tartozás-gya­rapodás - szép summa.- Még a privatizálás előtt, többször jártunk a vendéglátó kft.-nél, adatokat kértünk. Meg is kaptuk, de ezek bizonytala­nok voltak, az összegek gyak­ran változtak.-Mégis aláírták az adásvé­teli szerződést.- Akkor úgy gondoltuk, nem száraz számításból, hogy nem léphetünk vissza, belevágunk ebbe a vállalkozásba. Megéri-e, azt a mai napig nem tudjuk. Most már nem venné meg...-A kockázatvállalás szakér­tője Kiss Béla, aki a biztosítási szakmában naponta kényszerül válaszadásra. Optimista-e?- Gazdász végzettségünk van mind a kettőnknek. Meg­próbáljuk a céget válságmene­dzseléssel rendbe hozni. A vendéglátás persze más világ... Birkás Attila így vélekedik:- Bélával közös nevezőn va­unk, azonos cipőben járunk. sem ért a vendéglátáshoz, meg én sem. Üzlettel ugyan foglalkozom, de igazán ezt a te­rületet én nem ismerem.-Akkor mire alapozták vál­lalkozásukat?-Alapvetően az ingatlanva­gy ónra - mondja Birkás Attila. - Mert úgy ítéltük meg, hogy ha nagy üzletet nem is tudunk csinálni, de nem bukunk meg.- A cég ingatlan vagyonának értékesítése volt vonzó?- Ha most eladnánk mindent, akkor sem tudnánk kifizetni a hitelezőket. A talpon maradás érdekében olyan intézkedé­sekre törekszünk, hogy megóv­juk az ingatlan vagyont, kedve­zőbb értékesítési időszakig.- Ma már tudják, hogy mit vásároltak meg, látni a kocká­zatát is. Belevágnának-e újra?- Ha most kellene döntenem, én nem venném meg ezt az üz­letrészt - mondja Birkás Attila, miközben Kiss Béla hallgat. - Várakozásainkat a valóság nem igazolta. Az ingatlanpiac nyo­mottabb, mint hittük. Salgótar­jánban meg különösen. Tiltott birtokon belül a hitelt nyújtó pénzintézet? A Nógrád Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. csődhelyzetben kelt el, s az új tulajdonosok erőfeszítései hatá­sára elkerülte a felszámolást. Az még megválaszolásra vár, hogy mire lesz elég az az idő, amelyet a hitelezőkkel kötött egyezség révén nyertek. A magánosítást hitellel tá­mogató bank vezetője is koc­káztatott - igaz, már birtokon belül érezheti magát. Történt ugyanis, hogy a Magyar Taka­rékszövetkezeti Rt. Salgótar­jáni Igazgatóságának jelzálog­szerződése alapján - 1994. ja­nuár 13-án! - a földhivatalban széljegyezték a Nógrád Keres­kedelmi, Vendéglátó és Szol­gáltató Kft. több ingatlanának a tulajdoni lapját. Azaz: a leendő vagyonra adtak 5,8 millió forin­tos hitelt. Annak ellenére, hogy az 1993. december 31-én aláírt üzletrész adásvételi szerződés rögzíti: „...A vételár teljes meg­fizetéséig az üzletrészt elidege­nítési és terhelési tilalom ter­heli.”. Ez február 8-ig volt ér­vényes. Az ÁVÜ a vételár befi­zetését ekkor igazolta vissza... Fürjész Tamás, a Magyar Takarékszövetkezeti Rt. Salgó­tarjáni Igazgatóságának veze­tője nem szívesen nyilatkozott, mert mint elmondta:-A banktitok erre nem ad lehetőséget.- Arra válaszolhat, milyen feltételekkel adhatnak hitelt?-Minimálisan 150 százalék fedezetet kérünk, ez esetenként lehet több is. A fedezetre külön zálogszerződést kötünk; a te­lekkönyvbe bejegyeztetjük a bank jelzálogát. Az ÁVÜ futott a pénze után-Kér-e a bank minden eset­ben tulajdonigazolást?-Mi csak úgy adunk hitelt, hogy előtte tulajdonilap-máso- latot kérünk, amelyet a földhi­vatalok adnak ki. Meggyőző­dünk a tulajdonjogról, s arról is, hogy nincs-e bejegyezve előt­tünk más, mert ez befolyásolja a hitelkérelem elbírálását.-Ennek ellentmond, hogy a Nógrád Kereskedelmi, Vendég­látó és Szolgáltató Kft. privati­zációjához úgy adtak hitelt a vevőnek, hogy a megvásáro­landó üzletrészt, mint saját tu­lajdont fogadták el.-Ez a 22-es csapdája. Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?- Önök lehetőséget adtak a jelzálogjog bejegyzésére.-Nem a Takarékbank adott rá engedélyt, hanem az ÁVÜ, hogy a pénzéhez jusson. Az ÁVÜ-t egyébként védi a bank előzetes hitelígérvénye. Amit ön most feszeget, az gyakorlati­lag az összes E-hitellel történt privatizációnál tettenérhető.- A hitel elbírálásánál je­lenthet-e előnyt, hogy a hitelké­relmező vállalkozók egyikének felesége az ön munkatársa?-Az engedélyezés során az előírásoknak megfelelően jár­tunk el, az engedélyezés nem helyben történt. No comment. (gáspár) Vendéglátó. A csábító (?) ingatlan Ml LESZ A PARLAGGAL ROMHÁNY ÉS SZÁTOK KÖZÖTT? • • Ördögi körben keringő kárpótolandók Gazos a határ Romhány és Szátok között. Az árok szélén úgy kilométerenként ül egy-egy fácánkakas, büszkén kihúzva ma­gát - bizonyára valamennyien tyúkokból álló háremükre vi­gyáznak. Az eső után csigagyüjtők is járják az ugaron hagyott földeket, de lassan már több az eszkimó, mint a fóka: minden csigára jut legalább egy gyűjtő ... Ennyi előnye azért van a té- esz megszűnésének: a vadászok és a csigázők gazdagabb zsák­mányra tesznek szert a parlag szántóföldeken. Zöldi László mai „macskakörömpörkölt”-je A rendszerváltásról mondják Miért gazosak a földek? Dió­héjban a következő a történet. A romhányi Rákóczi Mezeje Tsz hét község határában gaz­dálkodott: a székhely mellett Tereske, Szátok, Kétbodony, Kisecset, Szente és Pusztaberki tartozott a „hetesfogatba”. Utóbbi falu azonban kilóg a sorból: a többi község a Ló- kos-patak völgyében található, a 2-es számú főút másik olda­lán. A közös téesz megalakítá­sakor ezért a pusztaberki földe­ket elcserélték közelebb lévő szántóterületekre. A kárpótlási földalapok kijelölése megtör­tént, de a téesznek Pusztaberki határában mindössze három hektárnyi szántóföldje és némi erdőterülete maradt. A téesz - megszűnése előtt - Tereske mellett jelölt ki földalapot a pusztaberkieknek, amely meg­lehetősen messze van, ezért a falu polgármestere és az érde­kegyeztető fórum bírósági eljá­rást kezdeményezett a határozat ellen. Innentől azonban vegye át a szót ifj. Árpás Károly, Pusztaberki polgármestere. ítélet van, föld nincs- A közelmúltban bírósági ítélet is született az ügyünkben - mondta -, de ez csak arra volt jó, hogy bezárja körülöttünk az ördögi kört... A megyei bíró­ság ugyanis úgy döntött, hogy új földalapokat kell kijelölni, csak éppen az nem derül ki, hogy ez hol lehetséges. A pusz­taberki határban pillanatnyilag teljes 330 aranykoronányi föl­dterület áll a rendelkezésünkre, ami azonban semmire sem elég.- Sok földigénylő van?-A kárpótlási földekre és a tagi tulajdonra jogosultak száma 60-70 fő lehet, és ez - figyelembe véve az alig 120 főnyi lélekszámút - ez bizony meglehetősen nagy arány.- Mi lehet a megoldás?- Az állami területből kel­lene új földalapokat kijelölni, hiszen a pusztaberkiek nem akarnak más községek határá­ban tulajdont szerezni. Saját jogon nincs licit!- Egyébként a legtávolabbi község, Szente, ahol emiatt Ifj. Árpás Károly nem tarthatnak árverést, 20 ki­lométerre van innen. Azok a sa­ját jogon kárpótoltak, akik nem voltak téesztagok, a földárveré­seken sem vehetnek részt más faluban! A községből elszár­mazott birtokosok szintén sze­retnének itt árverezni. Van kö­zöttük olyan is, aki 1,2 millió forint értékű kárpótlási jegyet szeretne itt befektetni. Ez ugyan nem baj, de ha egyszer nincs mire licitálniuk ...-Kisegíthetne?- Érdeklődtünk az Állami Vagyonügynökségnél: ők elvi­leg nem ellenzik a földcserét. Mivel azonban a téesz időköz­ben megszűnt, nincs, aki ezt végrehajtsa.- Mit jelent itt a termőföld?- Ha megélhetést nem is, de kiegészítő jövedelmet minden­képpen! Sok a munkanélküli, és a földdel sokan szeretnének foglalkozni közülük.-Milyen károkat okoz ez a több éves késedelem?- A földek egyre gyomosab- bak, nehéz lesz rendbe tenni őket. A legtöbb községben már három-négy licitálást is megtar­tottak. A kárrendezési árveré­sek kezdetén kedvezőbb hitel- lehetőségek voltak, amelyeket mi már nem vehetünk igénybe. Akkoriban a földet is sokkal ol­csóbban lehetett megvenni.- Mit tudnak tenni?- A hét községben aláíráso­kat gyűjtöttünk. Akit csak le­het, megkerestük. írtunk or­szággyűlési képviselőnknek, Kovács Gábornak is. Semmi­féle eredményt nem értünk el. Dr. M edgy esi Péter, a Nóg­rád Megyei Kárrendezési Hiva­tal vezetője a megoldás lehető­ségeiről nyilatkozott.- A kárpótlási igények bea­dása idején a pusztaberki jogo­sultak nem néztek utána, hogy ki gazdálkodik a község hatá­rában. Előre nem tudtuk felül­vizsgálni a kérelmeket, s ami­kor sorra kerültek, már a jog­szabályok kötöttek bennünket. Ha időben sikerül lépnünk, sok felesleges huzavonától kímél­tük volna meg egymást. Rövidesen megoldódik?- Mi lesz a megoldás? _- A Magyamándori Állami Gazdaság területéből Puszta­berki térségében szeretnénk ki­jelölni egy 3000 aranykoronás területet. Ez azonban egyezte­téseket kíván, hiszen az állami gazdaság is a bírósághoz for­dulhat, ha sérelem éri.- Mikor lesz döntés?- A legrövidebb időn belül szeretnénk befejezni az egyez­tetéseket az állami gazdasággal. Május 31-ig a megye 45 téesze közül 43-ban befejeződnek a földárverések. Reméljük, a ma­radék kettő is rövidesen sorra kerülhet. Faragó Zoltán Szilvás István hírlapíró Többes szám A parlamenti pártok a szabad­ság és demokrácia első három évében a pártállam helyén lét­rehozták a pártok államát. Szilvás István egri hírlapíró Munkamegosztás Másként gondolkodók, ellen­zékiek megalakították az ellen­U gy történt minden, ahogyan eltervezte. Aznapra a favá­gók befejezték az irdatlan, víz­mosástól felszabdalt merede­ken az akácos tarvágását. Meg­izzadtak vele, de nem tágítot­tak. Mire a nap a Szagostető fölé ért, jelezve az estbe fordu­lását, lelassult mozgásuk. Sza­vukat sem lehetett venni. Víz után kutattak, de a kannák üre­sen kongtak. Szedelőzködtek hát, és elindultak hazafelé. Az erdőben csend lett. Az erdész erre várt. A csendben nyugodtan átnézheti a szállítási tömböt, megírhatja a megími- valókat. Reggeltől két vagonnyi tűzifát szállíttatott a központi telepre. A teherautók mély nyomot hagytak a felázott uta­kon. A napi siker felvilla­nyozta. Ilyen érzéssel indult a falu felé, gyalogosan. Hazáig hosszú ugyan az út, de a virágil­lat, a madarak tavaszi hangver­senye feledteti a fáradtságot. Áz erdész házikója a falu szélén áll. Fák zöldellnek az udvaron, virág nyílik az ablak zéki pártokat, nyugdíjasok, tör­ténelemtanárok és vidéki állat­orvosok a kormánypártokat. A nyugdíjas és a történész, per­sze, érthető, a harmadik kategó­riát viszont egyszer majd, nyu- godtabb időkben a politológia feladata lesz elemezni. Szántó Péter közíró Minő különbség A nyolcvanas évek végén a ha­talmasok megbuktak a befolyá­sosokkal szemben. Ágh Attila politológus, a budapesti köz- gazdasági egyetem professzora Egyenleg Az a nagy öröm, hogy az oro­szok nincsenek itt, az már ke­vésbé, hogy rosszul kormá­nyozzák az országot. Kabos László komikus. alatt. Erdei vesszőkből maga készítette a kerítést. A lakás belseje? Olyan, amilyen megfe­lel a legény embernek. Az ajtóra tűzve levél várta. Rajta központi bélyegző komo­radon. Az állt benne, hogy másnap reggel jelentkezzen az erdészet vezetőjénél. Az erdész korán kelő ember, hát még ak­kor, amikor a főnöke invitálja találkozóra. Idejében talpra ug­rott hát, és hozzálátott a tisztál­kodáshoz. Belenézett a fürdő­szoba kis tükrébe, megszólí­totta önmagát: na. Füsty Matyi, felfigyeltek rád. Közben ké­szült borotválkozni. Tovább társalgott tükörbeli másával: mutasd magad! Micsoda lebar­nult, keskeny arc. Hosszú, akár a lóé. Igaz? Belevigyorgott a tükörbe. Micsoda hatalmas orr. Hűha, akár az apámé. Na, öreg, most majd hallasz a fiadról. El­röhögte magát. Akkor meg nagyra sikeredett fogai sárgál­lottak ki szájából. Megszólta azokat is, mert már hiányosak. Legyintett egyet: annyi baj le­Ledőlt a berlini fal Most négy éve közbeszólt a tör­ténelem. Feltörő Horn Gyula felírta a nevét az aacheni koro­názási templom falára. Ezzel kezdetét vette a gengsztervál­tás. Cserhalmi György színész Előnyből hátrány A rendszerváltás egyik nagy előnye, hogy most már szaba­don szorongunk. Kvári Sinkó Zoltán veszprémi hírlapíró Érzelmi plusz-mínusz A barátaimról nem tudom, hogy még azok-e, az ellensége­imről, hogy nem lettek-e a bará- ta*m- Lukács Ervin karmester, a Magyar Állami Operaház volt főzeneigazgatója gyen. Megrágják a szalonnát. Lassan elkészült. Hórihor- gas, sovány fickó ez az erdész, nem szobormintázásra szüle­tett, de az egyenruhában, kibo­rotválkozva, derűs tekintettel, mégiscsak legény! Beült a ro­zoga, füstokádó kocsijába, és elindult a sokat sejtető meghí­vásnak eleget tenni. Munkája sikerének tudatá­ban, feszítve lépett be az épü­letbe. A központban reggelről nagy a sürgés-forgás, de őt már várták, és irányították az eme­letre az erdészet vezetőjéhez. F üsty Mátyás kihúzva magát, mintha mellén lenne már va­lamilyen kitüntetés, ment a lép­csőn felfelé. így lépett be a szobába is. Az íróasztal előtt a szék, a főnöke arra ültette le Füsty Mátyást. Még maradt ideje Mátyásnak széttekinteni a szobában, ahol nem járt eddig. Faléccel tapétázott falak, fenyő- illatúak. Képek favágókról és néhány erdei vadról. Kutatta a képeket, nem az ő kerületéből fényképezték-e azokat. Megcsalatva és lehorgasztott fővel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom