Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-28 / 99. szám

4. oldal Gazda 1994. április 28., csütörtök , öntözés, erdőtelepítés, fásítás Melioráció Az előző Gazda című oldalösz- szeállításunkban - ismerve a nagy érdeklődést - jeleztük, hogy a következő alkalommal a meliorációs és öntözésfejlesz­tési támogatás, valamint az er­dőtelepítés, erdőszerkezet át­alakításával és fásításával kap­csolatos lehetőségeket és felté­teleket közöljük. A megyei hivatalhoz Az egyéni és társas vállalko­zások, a termelők a bekerülési költség negyven százalékának megfelelő mértékű, pályázati úton elnyerhető beruházási tá­mogatást vehetnek igénybe a talajvédelmi, vízháztartást sza­bályozó, talajjavítási, terület- rendezési munkákhoz, illetve öntöző- és rizstelepek létesíté­séhez, korszerűsítéséhez, öntö­zőgépek vásárlásához. A földhasználók - tulajdono­sok, vagy tartós földhaszonbér­lettel rendelkezők - pályázatu­kat a termőföld fekvése szerint illetékes megyei földművelésü­gyi hivatalhoz nyújthatják be a beruházás megkezdése előtt. Előzőleg a vízjogi engedélyt is be kell szerezni, ugyancsak a földterület fekvése szerint ille­tékes vízügyi igazgatóságoktól. A kormány elengedte A támogatást a földművelés- ügyi hivatal határozatban enge­délyezi. Ennek birtokában a földhasználó kérheti a területi­leg illetékes adóhatóságtól a támogatási okirat kiadását. A pénz folyósításáról az adóható­ság gondoskodik, a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézeten keresztül. Fontos tudni, hogy a melio­rációs beruházásokhoz a ko­rábbi években visszafizetési kö­telezettséggel nyújtott forráski­egészítések még meg nem fize­tett hányadát a kormány 1994. január 1-jétől elengedte. Fejlesztési juttatás Az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása, az erdők gazdasági, környezetvédelmi, szociális és üdülési funkciójának fejlesz­tése érdekében pályázat alapján fejlesztési juttatás vehető igénybe. Az erdőtelepítéshez igényel­hető támogatás szakmai és egyéb feltételeit, az erdőgaz­dálkodók ezzel kapcsolatos fel­adatait, továbbá a felhasználás részletes szabályait a földműve­lésügyi miniszter rendeletben állapítja meg. Ennek hatálya ki­terjed minden erdővel, erdőte­lepítésre alkalmas földterülettel rendelkező gazdálkodóra. Legkésőbb október elsejéig A pályázatokat folyamato­san, de legkésőbb a tárgyévet megelőző évben, október 1 -jéig a területileg illetékes erdőfelü­gyelőséghez kell benyújtani. Kedvező szakmai elbírálás alapján az erdőfelügyelőség a rendelkezésre álló pénzügyi ke­reten belül a pályázóval szer­ződést köt. A közeljövőben megjelenő miniszteri rendelet pedig rész­letesen szabályozza a feltétele­ket, követelményeket. Tudatjuk, hogy a pályázattal kapcsolatos valamennyi infor­mációt a területileg illetékes erdőfelügyelőségeken szerez­hetik be az érdeklődők. Meghaltak a fák, de kinél az igazság? (4.) Sorozatunk végén ismételten lehetőséget adunk a balassa­gyarmati műszaki ellenőrnek, hogy megvédje igazát. Előtte azonban egy Bagó László által megfogalmazott nyilatkozat következik. Állító­lag roppant lényeges, mivel utal Vidomusz János jellemére. Bagó László súlyos mondatai „Vidomusz János... a nagy igazságosztás közepette ... el­titkolja az igazságot, amit pedig nem árt, ha az olvasó is megis­mer. Elfeledkezik először is fi­gyelmeztetni az újságolvasó­kat, hogyan jár az, aki bizo­nyítható módon vesztegetni hagyja magát, ezért pénzeket vesz fel, visszaél beosztásával, s a független magyar bíróság ezért több hónapos börtönbün­tetéssel sújtja, melyet le is ül... Van, aki ebből tanul, van, akire olyan hatást tesz a dolog, hogy megpróbálja bebizonyí­tani: igaz, hogy én rossz va­gyok, de azért vannak nálam rosszabbak is. Ennek bizonyí­tása érdekében pedig nem szá­mít sem Isten, sem ember. így hát legjobb, ha elferdítjük őket, vagy éppen rágalmazunk egy jó nagyot...- Vidomusz úr, hogy volt ez a börtönügy?- Ha már Bagó úr szóba hozta, elmondom, perújrafelvé­telt kértem, mivel koncepciót kreáltak ellenem annak idején. A nyilatkozattevőnek illene azt is tudnia, hogyan működött ab­ban az időben a „független ma­gyar bíróság”. Az ítéletet hozó kommunista bíró már rég elköl­tözött a városból.- Nem lakóépület, hanem te­lephely az épülő ház a Hunyadi utcában. Erre mi a válasza?-Olvasom az építési enge­dély szövegét: A 26/32/1993. szám alatt 1993. július 7-én kel­tezett határozat értelmében Ba­lassagyarmat, Hunyadi út 17. szám alatt a 1438/1 helyrajzi számú műszaki tervek szerint alápincézett kétszintes lakóépü­letet építsenek, épületen belül ruházati üzlettel és garázzsal.- Bebizonyosodott, hogy Bagó László rendelkezett terü­letfoglalási engedéllyel, s be is fizette az érte járó összeget! — Idézem a határozatot: „Polgármesteri hivatal, 219-99/1993. szám. Záróren­Vidomusz János delkezés. A rendőrségi szakvé­lemény alapján csak abban az esetben érvényes a közterület- foglalási engedély, ha a járdán a gyalogosforgalom részére megfelelő szélességű helyet biztosít. Nos, nem volt meg a megfelelő szélesség, így az en­gedély érvénytelen. Igaz, no­vember 30-ig Bagó úr befizetett 1500 forintot.- Van, amit még nem tudunk, a temetői fakivágásokról? — Van. Megint csak egy ok­irat bizonyítja az igazam. „Pol­gármesteri Hivatal Műszaki Osztály, Hiv.szám: 41/41/1993. Tárgy: feljelentés. Igazgatási osztálynak, helyben. Tisztelt cím! Városunk területén egyre több munkát, gondot okoz az élő fakivágási engedély meg­adása, a fák engedély nélküli kivágása. Helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a katonatemetőből több élőfa ki lett vágva engedély nélkül, 1993. november hónapban. A munkálatok elvégzését a vál­lalkozó Végtisztesség Betéti Társaság vezetője, Káplár And­rás finanszírozta. Balassagyarmat önkormány­zatának 35/1992/V.26. számú önkormányzati rendelete elő­írja: Az élővilág védelme 14. paragrafus, ( Íjpontja kimondja: „Tilos a fákat engedély nélkül kivágni, vagy kipusztuláshoz vezető mértékben károsítani. Tekintettel arra, hogy a fák kivágása írásos engedély nélkül történt meg, a fentebb jelzett önkormányzati rendeletre hi­vatkozva teszem meg a felje­lentést. 1993. december 10-én. Tisz­telettel: Moór Mátyás osztály- vezető.”- Mi történt a feljelentéssel?- Iktatták, majd elfektették az okiratot. Egyelőre nem rúgták ki- Mennyi az egy-egy főállású és részfoglalkozású utcaseprő havi bére az okmányok szerint?- Ezen a címen a polgármes­teri hivatal minden hónapban 113.300 forintot utalt át a VGV számlájára.-Tényleg szét akarták osz­latni az árusokat a lengyelpiac előtt?- A jegyzőnő, Tatár-Kis Sándorné telefonon közölte ve­lem, hogy utasítsam a közterü­let-felügyelőket, oszlassák széj­jel a tömeget, ha kell, kérjenek rendőri segítséget.- Azt hallani, kirúgták az ál­lásából a nyilatkozata miatt.- Nem erről van szó. Jelen­leg a tavalyi és az idei szabad­ságomat töltöm. Azt mondtam, kicsit elfáradtam, és utána sze­retnék nézni a dolgoknak, hogy amit mondtam, azt meg tudjam védeni. Soha nem köntörfalaz- tam, veszítenivalóm nincs. Egy évet szerettem volna még dol­gozni, hogy jobb legyen a nyugdíjátlagom. De mivel ilyen visszásságok jöttek felszínre, nem biztos, hogy dolgozom to­vább. Talán majd máshol, hi­szen ezek után aligha látnak szívesen a hivatalban.- Ön mindig az egyszerű em­berek védelmét hangsúlyozza.- Ők nem tudnak védekezni. Én ezek után még keményeb­ben, erélyesebben a kétkezi munkások mellé állok. Mellé­jük, akiket semmibe vesznek. Régi, furcsa reflexek Ha pesszimista lennék, azt mondanám, a rendszerváltozás ellenére jottányit sem változott gondolkodásunk. Riportsoroza­tom egészen fura, mondhatni elképesztő indulatokat váltott ki a szereplőkből és másokból is. Pedig egyikőjükre sem ha­ragszom. Mitöbb idáig tisztel­tem is őket. Verést ígértek, fel­jelentettek a főszerkesztőnél, faxok, levelek, telefonok jöttek a szerkesztőségünkbe. Egyesek megpróbáltak elhallgattatni, le­állítani a sorozatot. Tisztelettel jelzem: már nem úgy működik a sajtó, mint ré­gen. Nem lehet csak úgy félre­állítani embereket, letiltani cik­keket. Szokni kell a hatalomnak is a sajtószabadságot, a véle­mények szabad áramlását. Ádám Tamás AZ IDŐ KEDVEZ A FÓLIÁZÓKNAK. A műanyag sátortetők alatt megyeszerte gyorsan növekednek a ked­velt primőrök: a hagyma, a retek, a paprika, a paradi­csom, az eper. (Rigó Tibor archív felvétele) Segített az Agrobank A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat gyöngyösi üze­mének dolgozóiból Mátratej Kft. néven alakult meg a társa­ság. 1992. január 1-től működ­nek önálló vállalkozási formá­ban, 60 százalék vállalati és 40 százalék dolgozói tulajdonban. Többszöri pályázat után a múlt év szeptember 1-jén sikerült megvásárolniuk az üzemet a je­lenlegi tulajdonosi formában. Ez 70 százalék dolgozói és 30 százalék beszállítói termelői tu­lajdont jelent. A vásárlás az Agrobank Rt. segítségével re­organizációs hitelből történik. Nem fogadják a pályázatokat A mezőgazdasági fejlesztési alaptámogatásra pályázni szándékozó gazdálkodók tá­jékoztatására közöljük, hogy a megjelent 19/1994 (IV.22.) FM-PM rendelet 6. pontjának utolsó bekezdé­sében szerepel: „...új pályá­zatok befogadása... a rende­let kihirdetésének napjától kezdődően, további intéz­kedésig szünetel.” Nógrád megyei élelmiszer-kiállítók A Magyar Élelmezésipari Tu­dományos Egyesület Nógrád Megyei Szervezete, a Kö­zép-magyarországi Agrárka­mara, a Nógrád Megyei Keres­kedelmi és Ipari Kamara szer­vezésében és rendezésében Salgótarjánban, a MTESZ Technika Házában nemrég megtartott élelmiszer-ipari kiál­lításon a következő megyei élelmiszer-ipari terméket gyár­tók és forgalmazók vettek részt: Agroprodukt Kft., Pásztó; Ag­rovital Bt., „Bogica”, Bernece- baráti és Dejtár; AVIKÓ Rt., Vác és Tolmács; Avon­more-Pásztó Kft., Pásztó; Dej- tári Konzerv Kft., Dejtár; Dro­gunk® Gyógynövényforgal­mazó Rt., Mohora; Erdőkémia Vegyipari Rt., Rétság; FB-BT., Ipolyvece; KGS Söripari Ter­mékgyártó és Forgalmazó Bt., Salgótarján; Kiss István pék­mester, Tar; Lívia Csokoládé Kft., Bátonyterenye; Nógrád Gabona Rt., Balassagyarmat; Palóctáj Kft., Salgótarján; Sal­gótarján és Vidéke Áfész, Sal­gótarján: Szondi György Mg. Szövetkezet, Drégelypalánk; Tartós Élelmiszertartósító Kft., Salgótarján. Dr. Dörnbach ÂSagos válaszol ' * jy* Tisztességes. Ha az SZDSZ alakít kormányt, akkor nyilvános lesz: C • a privatizáció, H* a képviselők vagyonnyilatkozata. Törvényben szabályozzuk a vezető állami alkalmazottak gazdasági tevékenységét. Az SZDSZ alapelve: Tíz és fél miliő ember vagyona nem lehet a kormány magánügye. jfrCj Szabad Demokraták Szövetsége w A határt járó ember kissé másként látja A Földművelésügyi Miniszté­rium közigazgatási államtitkára a várható idei termés szóba ho­zásakor azon aggályoskodik, hogy a kedvező időjárás követ­keztében értékesítési gondokra lehet számítani. Vajon az érde­keltek közül akár ketten is azo­nosulnak-e az előbbiekkel? Nincs túltermelés-Aki a határt járja, az túl­termelésről nem beszélhet. Mi ettől nem félünk. A sok csapa­dék valóban jót tett a földek­nek. A tápanyaghiány viszont továbbra is fennáll. Az előző években termőterületeink alig valamit, vagy jóformán semmit sem kaptak a szükséges műtrá­gyákból. Leromlott az állapo­tuk. Bár elég gyakran hangzik el a kormány képviselői részé­ről, hogy jelentősen megnőtt a műtrágyavásárlás és -felhaszná­lás. Ez azonban csupán annyit jelent, hogy a felhasználás meghaladja a mongóliai szintet, s eléri a törökországit. Ilyen ta­lajerő-utánpótlásból senki sem várhat csúcstermést. Ezt el is mondtam a közgyűlésünkön - így Holman József, az érsek­vadkerti szövetkezet elnöke. A kereskedők befolyásolták- Nem gondolt arra, hogy az előbbiek mögött valami érdek vagy szándék húzódik meg?- El tudom képzelni, hogy az államtitkárt a felvásárlással foglalkozó kereskedők befolyá­solták. Az ő érdekük, hogy mi­nél alacsonyabb felvásárlási áron jussanak termékeinkhez.- Nem éppen úgy látom a ha­tárt, ahogy az államtitkár. Sem tavaly, sem pedig az idén nem tudtuk kitölteni áruval a közös piaci kvótákat. Nem kellett volna minden keleti piacot fel­adni. Nem indokolt az aggá­lyoskodás, mert a hazai fo­gyasztás az általunk előállított élelmezési cikkekből, az ala­csony fizetőképes kereslet, il­letve a szegénység miatt jelen­tősen visszaesett. Tejből a ko­rábbi időben az egy főre eső évi fogyasztás 220 liter volt. Ma pedig 120 liter. Nem túlterme­lési szöveggel kell ellátni a közvéleményt, hanem megte­remteni számukra a nagyobb vásárlás lehetőségét - hangsú­lyozta Pongrácz József, a rét­sági Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Minősít a hivatal Az FM megyei földművelé­sügyi hivataltól kapott tájékoz­tatás alapján az őszi gabonafé­lék tavaszi minősítése a követ­kező: őszi búza: 47 százalék jó, 36 százalék közepes, 17 száza­lék gyenge; őszi árpa: 75 száza­lék jó, 14 százalék közepes, 11 százalék gyenge; rozs: 51 szá­zalék jó, 35 százalék közepes, 14 százalék gyenge. V. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom