Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

6. oldal Gazda 1994. április 19., kedd Osztalékból fejlesztenek Mátraterenyén Az új szövetkezeti átalakulási törvény végrehajtása során a mátraterenyei mezőgazdasági szövetkezetben új szervezeti gazdálkodási formák jöttek létre, s ennek megfelelő tulaj­donosi struktúra alakult ki. Az alapvető változás lényege: a különböző termelési egységek önállóan gazdál- ' '»dnak. alaptevékenységet - a .emelést - a Mátra Ag­ed név alatt végzik. Külön- íön gazdálkodik a műanyag- üzem és a hűtőház. A Mátra Agrosped nyolcvan százaléka szövetkezeti üzletrész tulajdo­nosokból áll, személyenként 10-100 ezer forint értékű érték­papírral. A műanyagüzemben ötven százalékos tulajdonhányada van a Kender és Juta Rt.-nek. A hűtőházban a Mirelit Rt. hat­vanhét százalékos tulajdont szerzett. Továbbra is együtt- A szövetkezeti üzletrész tu­lajdonosok létrehozták saját holdingjukat, és ezen keresztül működtetik a bevezetőben em­lített gazdálkodási formákat - foglalja tömören össze az előbb felsorolt változások lényegét Hegyes Istvánné főkönyvelő, majd így folytatja:- Szövetkezetünk egybema­radt. Területe az átalakulás után csupán a kárpótlásra kijelölt és megvásárolt földekkel, azaz egyharmaddal csökkent.- Szántóföldjeink kilenc aranykorona értékűek. Százöt­ven hektáron búzát, ötven hek­táron pedig rozst temelünk. Őszi vetéseink állapota eddig elfogadható. A temést részben saját szükségletünkre, részben pedig a térség ellátására hasz­náljuk fel takarmányként. Hek­táronként haminc mázsás át­laghozammal számolunk. A százhatvan hektáron elve­tésre kerülő napraforgó termé­sét az Agrotranzittal szerződtük le. Amennyiben nem teljesíti a vállalt kötelezettségét, akkor a jobb feltételeket kínáló új part­nert keressük meg. A hűtőház az idén is jól gazdálkodik- Tonnánként 24 ezer forint­nál alább nem adjuk oda a nap­raforgónkat - kapcsolódik a be­szélgetésbe a közben ideérkező Varga László, a szövetkezet igazgatóságának elnöke.- Az alaptevékenység kö­rébe tartozik az 1190 anyajuhot számláló állomány. A mű­anyagágazat és a hűtőház az idén is folytatja eredményes gazdálkodását. Bevételhez jut még a szövetkezet a bérleti dí­jakból, a bérkönyvelésért fize­tett összeg pedig fedezi a hol­ding működtetéséhez szükséges havi kiadásokat. Adósság nélkül-Tavaly rendeztük összes adósságunkat, - egészíti ki az előbbieket a főkönyvelő, majd hozzáfűzi: - bevételünk van még a különböző szolgáltatá­sokból is.-A nyugdíjasokat nem szá­mítva, az újjáalakulás során csupán a korábbi létszám 10 százalékát bocsájtottuk el. Úgy néz ki, hogy megtaláltuk a tal­pon maradáshoz szükséges te­vékenységeket.-Az elmúlt évi eredményes gazdálkodásból számazó osz­talékot, a szövetkezet tulajdo­nosainak döntése alapján fej­lesztésre fordítjuk - bizonyítja tényekkel jelen helyzetüket, utalva a biztató jövőre is - Varga László.- Lehet, hogy korai, de szük­ségszerű a kérdés: önök mit várnak a választások utáni új kormánytól? Hogyan segítse Megtaláltuk a talpon ma­radáshoz szükséges tevé­kenységeket - vélekedik Varga László jobban a mezőgazdaságot?-Támogassa a rossz termő­helyi adottságokkal rendelkező mezőgazdasági termelők alap- tevékenységét - válaszolta a főkönyvelő.- Egyrészt esélyegyenlőség alapján működő kiszámítható agrárpolitikát, másrészt tízszá­zalékos kamatozású, hosszú le­járatú, bő türelmi idővel bíró beruházási feltételeket - hang­súlyozta Varga László. Venesz Károly A mezőgazdasági termelés reorganizációs ösztönző rendszere „Csúfolkodó” támogatás Az agrárválságot jelzi, hogy megyénk mezőgazdasági szö­vetkezeteinek árbevétele 1992-hez viszonyítva 1993-ban 2,7 milliárdról 2 milliárdra csökkent. A növénytermelésnél jórészt az aszály miatt a csökkenés meghaladja a 40 százalékot. A termelők 41 millió forint „csú­folkodó” támogatást kaptak, a kalászosoknál és a kukoricánál bekövetkezett károk enyhíté­sére. Egy fillér sem jutott a bo­gyósgyümölcsök, a takarmány, az őszi betakarításé növények és az állattenyésztésben kiesett veszteségek pótlására. Vállalkozói hitel ÉRSEKVADKERT. Az Érsekvadkert és Vidéke Ta­karékszövetkezet nyolcmil­lió forint rövid lejáratú me­zőgazdasági vállalkozói hi­telt tart nyilván. Privatizációs kínálat A privatizációra váró cégek többsége a feldolgozóiparban, egyötöde a kereskedelemben, csaknem egytizede a mezőgaz­daságban tevékenykedik. A lis­tán szereplő társaságok több­sége 100 millió és 1 milliárd kö­zötti értékű. A program célja, hogy a kü­lönböző okok miatt - csőd, fel­számolás, szövetkezeti átalaku­lás, mezőgazdasági és élelmi- szeripari állami vállalatok pri­vatizációja stb. - kihasználatlan nagyüzemi vagyontárgyak új­rahasznosítását kamattámoga­tással segítse. A gazdálkodók csak akkor tudják igénybe venni, ha a vagyontárgyak megvásárlásához és működte­téséhez a bankoktól hosszú le­járatú fejlesztési hitelt kapnak. Az elnyerés feltételei A kamattámogatással meg­valósuló fejlesztéssel mező- gazdasági alaptevékenységet, illetve ehhez kapcsolódó fel­dolgozó, szolgáltató tevékeny­séget kell folytatni. A megvalósítandó összes be­ruházási értékből legalább 25 százalékot kell elérni a mező- gazdasági szövetkezettől az ál­lami mezőgazdasági vállalatok­tól, illetve az azokból alakult gazdasági társaságokból, a tej, hús, és a gabonaipari szakága­zatba tartozó állami vállalatok­ból, (gazdasági társaságokból) származó eszközök értéke. A fejlesztéshez szükséges további 25 százalékon felüli ál­lóeszközök bármely helyről - akár használt, akár új eszköz­ként - egyaránt beszerezhetők. A program az átalakult szö­vetkezetek vagyontárgyainak, továbbá az átalakulás során a szövetkezetből kivitt, vagy az állami gazdaságokból 1992. ja­nuár 1. után megvásárolt va­gyontárgyak működtetéséhez szükséges pótlólagos fejleszté­seket is támogatja. Segítséget ad ahhoz, hogy a csőd, illetve felszámolás alatt álló gazdaságok vagyona újra hasznosuljon, a fizetőképesség helyreálljon, az egy-egy szö­vetkezeten belül működő gaz­dasági társaságok, egyének az általuk bérelt vagyontárgyakat támogatással megvásárolják, és saját vagyonként működtessék. A jogosultak köre Belföldinek minősülő termé­szetes személyek - magánvál­lalkozók - többségi tulajdon­ban lévő gazdasági társaságok, működő szövetkezetek, több szövetkezet által létrehozott gazdasági társaságok, részben vagy teljesen állami tulajdon­ban lévő mező- és erdőgazda­sági ágazatba sorolt gazdasági szervezetek. Az első két évben 100 száza­lék, az ezt követő legfeljebb 5 évben, a még fennálló hitelekre 80-60-40 és 0 százalék. Az első két évben 100 százalék, az ezt követő 5 évben legfeljebb 50 százalék. Évente egységesen 70 százalék, de legfeljebb 7 évi időtartamra. A tej, hús és a gabonaipari szakágazatba sorolt állami vál­lalatoktól megvásárolt vagyon­tárgyaknál a kamattámogatás csak a harmadik lehetőség sze­rint vehető igénybe. Az igénylés módja Vissza nem térítendő támo­gatásban azok a kezdő egyéni vállalkozók, valamint a gazda­sági társadalmi szempontból elmaradott településeken mű­ködő vállalkozók részesülhet­nek pályázat útján. Ennek mér­téke a reorganizációs célú hitel maximum 10 százaléka, de leg­alább 200 ezer forint. Pályázat útján nyerhető el: a bankok a hitelnyújtáshoz az üz­leti tervet, a saját erő és fedezet meglétét feltételül szabják, de emellett még más szemponto­kat is előírhatnak. A hitelkére­lem és a támogatási pályázat elkészítésében a banki szakem­berek mellett a helyi szakmai érdekvédelmi képviseletek, a falugazda segítségét is igényel­hetik a pályázók. A támogatás felhasználását a hitelt folyósító bank, az illeté­kes APEH hivatal, valamint a reorganizációs tárcaközi bizott­ság ellenőrzi. Következő témánk: A meli­orációs és öntözésfejlesztési támogatás, valamint az erdőte­lepítés, erdőszerkezet átalakí­tása és a fásítás támogatása. Újabb földek Az állami tulajdonban lévő föl­dekből március 31-ig 204 ezer hektárt - több mint 2 millió aranykorona értékben - jelöltek ki pótlólagosan a kárpótlásra. E területekre június elejétől lehet majd licitálni. kárpótlásra A földek ötven százalékára csak a helybeliek árverezhet­nek, a másik felét azonban az ország bármely megyéjéből ér­kező, kárpótlási jeggyel rendel­kező licitáló is megvásárol­hatja. Kötelező vizsgálatok az állatok kihajtása előtt A hosszú tél után az állattar­tók nehezen várják az állatok számára is kedvező életfeltéte­leket biztosító tavasz eljövete­lét. A közös legelőre hajtás előtt többféle vizsgálatot kell elvégezni. A szarvasmarha-állomá­nyoknál a gümőkór és a leukó- zis felderítésére irányuló vizs­gálatoknál párhuzamosan tör­ténik a nyers tej forgalmazást elősegítő vizsgálatok végzése. Fontosak a parazitológiai fer- tőzöttséget célzó vizsgálatok, és ugyancsak nélkülözhetetlen a gyógykezelések elvégzése a szarvasmarha és a juh állomá­nyoknál. Ekkor kell végrehaj­tani a májmételykór, a tüdő­gyomor-, és bélféreg, bagócs- lárva és juhrühösség felderíté­sét lehetővé tevő vizsgálatokat és gyógykezeléseket. Az állatok őrzésénél fontos az ebek galandféreg mentesí­tése is, a veszettség elleni köte­lező védőoltással azonos idő­ben. Megelőző jelleggel el lehet végeztetni a legelőre hajtott ál­latok veszettség elleni védőol­tását. A kihajtásra kerülő álla­tokat célszerű az intenzívebb mozgatáshoz és a zöld fűhöz hozzászoktatni. Ilyenkor kell elvégezni a szarvasmarhák csülökápolását és a juhok körmözését, esetle­ges szarvtalanítást. Az állatokat őrző embernek, különösen a szarvasmarháknál érvényes egészségügyi könyv­vel kell rendelkeznie. A legeltetés higiéniájához tartozik a legelők, itatok kar­bantartása, a bokrok, cserjék ir­tása, kutak fertőtlenítése. A szabaddá vált istállókból ki kell hordani a trágyát. Ezután alaposan fertőtleníteni szüksé­ges az épületet. Az állattartás velejárója a környezet rovar- és rágcsáló- mentesítése. Az állatok tartós megjelölé­sét rendelet írja elő a marhale­vél kötelezettséggel együtt. Ez egyúttal nélkülözhetetlen felté­tele a forgalmazásnak is. Gyakori, hogy úgynevezett „házalók” különféle állatokat értékesítenek. Ezeknek az is­meretlen helyről származó egyedeknek az egészségügyi háttere bizonytalan, ezért nagy gazdasági és egészségügyi ve­szélyt hordoznak magukban. A köztenyésztésben haszná­latos apaállatok állategészség­ügyi felülvizsgálata is ilyen időszakban esedékes. Országos vasarnaptar Április 20. szerda Tápiógyöre-oák., Veszprém­Jánoshalma-oák., Rudabá- nya-oák., Sárrétudvari-oák. Április 21. csütörtök Drávafok-oák, Sarkad-oák. Április 22. péntek Komádi-oák., Szombat­hely-ok. Április 23. szombat Aszód-oák., Bajna-av., Kondoros-oák, Madaras-oák, Mágocs-oák, Pécs-ok., Sárbo- gárd-oák., Vecsés-oák. Április 24. vasárnap Albertirsa-oák., Albertirsa- av, Bajna-av., Békéscsaba-av., Bodrogkeresztúr-oák., Csong- rád-av., Csoma-av„ Debre- cen-av., Dozmat-bv., Ede- lény-oák.. Hatvan-av., Heves- oák, Hódmezővásárhely-av., Ikervár-bv., Ják-bv., Kisújszál- lás-av., Kunhegyes-oák., Mis- kolc-av., , Nagybajom-bv., Nagykáta-oák., Nagykőrös- oák., Oszkó-bv., Örkény-oák., Pásztó-av.,écs-oák„ Pécs-av., Pécsvárad-oák., Szirák-oák., varsány-bv., Zalaszentgrót-av. Április 25. hétfő Kölcse-oák., Körmend-oák., Verpelét-oák. Április 26. kedd Komárom V. 2-ig népműv. és kirakó v., Sajókaza-oák., Szombathely-oák. A rövidítések jelentése: oák.=országos állat és kirakó vásár, ok.=országos kirakó vá­sár, oá.=országos állatvásár, av+mgv.= autó- és munkagép vásár, av.= autóvásár. Csak azokat a vásárokat közöl­jük a naptárban, amelyekről adatokat kaptunk. Ennek oka, hogy olvasóink részéről észrevételek érkeztek, hogy egyes, meghirdetett vásá­rok nem kerültek megtartásra. Igyekszünk a hiányzó adatokat beszerezni. Javasoljuk, hogy olvasóink a vásárra utazás előtt érdeklődje­nek a helyi polgármesteri hivatalnál. CEREDRÓL OLASZORSZÁGBA. A Ceredvölgye Mezőgazdasági Szövetkezet fafeldolgozó telepén egy műszakban tizenkét dolgozó állítja elő a rakodólap ele­meket. Ezeket az Erdérten keresztül a Bautak külkeres­kedelmi cég Olaszországba szállítja, havonta két kami­onnal. Az alapanyagot saját erdejükből biztosítják. A ké­pen Bódi József a gatter - tönkfűrészelő - segítségével darabolja a feldolgozásra váró rönköket. Fotó: Kun Király Védett termőföld A parlament által elfogadott földtörvény szerint belföldi magánszemélyek legföljebb 300 hektár nagyságú, vagy 6 ezer aranykorona értékű termő­föld tulajdonjogát szerezhetik meg. Ez alól kivétel a tanya és a tanyákhoz tartozó 600 négy­zetméteres földterület. Külföldi magán- és jogi személyek a törvény értelmé­ben termőföld és védett termé­szeti terület tulajdonjogát nem szerezhetik meg. A haszonbérleti szerződése­ket illetően a törvény úgy ren­delkezik, hogy azok - az erdő és ültetvények kivételével - legfeljebb 10 évre köthetők meg és a magán- illetve jogi személyek 300 hektár nagy­ságú, vagy 6 ezer aranykorona értékű termőföldet vehetnek bérbe. A gazdasági társaságok­nál és szövetkezeteknél a felső határ 2500 hektár vagy 50 ezer aranykorona. Új vámjogszabályok Ez év január elsején a Szlovák Köztársaság módosította a költ­ségvetésére vonatkozó tör­vénykivonatot, valamint egyéb ehhez kapcsolódó jogszabályo­kat. Az új rendelkezés értelmé­ben az élelmiszereket importáló cégek, szervezetek a szlovák egészségügyi minisztérium vagy a mezőgazdasági és élel­mezésügyi felügyelet engedé­lyének bemutatása mellett kér­hetik az ilyen termékek vámke­zelését. Amennyiben az ottani impor­tőrök nem rendelkeznek ilyen engedéllyel, a Szlovák Köztár­saság vámhatóságai nem engedik az országba a szállít­mányt. Ez a rendelkezés nem érinti a Szlovák Köztársaság területén áthaladó közvetlen tranzitfor­galmat. Az engedélyköteles áruk lis­tája bármelyik vámhivatalban beszerezhető. IDŐBEN FELKÉSZÜLNEK. A Labet Kft. kazári gépte­lepén hozzákezdtek a betakarítási munkálatokhoz szük­séges gépek kijavításához. Képünkön Ács József, a FORTSHRITT 514-es'kombájnba építi be a kezében lát­ható alkatrészt. A masina működőképessé tétele után, nyáron 100 hektárról takarítja be a búzát és az árpát. Fotó: Rigó Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom