Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-19 / 91. szám
1994. április 19., kedd Olvasóktól Olvasóknak 7. oldal Pf. 96 A Hírlap postájából A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf. 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Barátság klubunk Pusztavacstól Rómáig Május 1-én majálist rendezünk Pusztavacson az ország közepén, amelyre szeretettel várjuk lapunk olvasóit. Budapestről külön jelzésű autóbuszokat indítunk. Az útiköltség és az ebéd 1200 forint. Akik tehetséget éreznek a tömegszórakoztatásra, azok felléphetnek Ki mit tud műsorunkban. Nyugdíjas olvasóinkat soproni vonatos kirándulásra hívjuk április 22-én. Felhasználhatják kedvezményes utazási jegyeiket. Az ebéd és az idegenvezetés 500 forint. Érdekes kirándulást szervezünk április 29-én egy kettészakadt városba, a magyar Komáromba és a szlovák Komár- nóba. A délelőttöt Szlovákiába, a délutánt Magyarországon töltjük, és hazai ebédet eszünk. A részvételi díj 1200 forint. Külföldi kirándulásaink közül ajánljuk olvasóinknak a Hollandiába, Amszterdamba tervezett utunkat, június 28-tól július 3-ig 22 ezer forintért, vagy ajánlunk egy kétnapos ausztriai utat a Wörthi tóhoz, május 19-20-án 5900 forintért. Olaszországba, Velencébe június 17-én utazunk 2 napra. Az utazás, szállás 6 ezer forint. Rómába április 30-tól május 5-ig városnéző utat szervezünk 22 ezer forintért. Athénig utazunk autóbuszszal, onnan hajóval Izraelbe. Kikötünk Rhodos és Ciprus szigeteken. Visszaérkezés után egy napot töltünk Athénban. A hajón kétágyas kabinokban lakunk, és teljes ellátást kapunk. A részvételi díj 55 ezer forint. Jegyek minden rendezvényünkre elővételben kaphatók szervező irodánkban: Budapest, 1055, Fáik Miksa út 7., telefon: 1-327-332. Vidéken lakó olvasóink postán is elküldhetik megrendeléseiket. A Barátság klub helyi szervezője Boskó Hilda, Salgótarján, Centrum Áruház, földszinti virágbolt. Tel.: 331-055. Lakás- telefon: 315-673. A kiállított müvekről is közöljenek fotókat! Kérni szeretném a tisztelt szerkesztőséget, hogy a megye területén megrendezésre kerülő képzőművészeti rendezvényekről, kiállításokról a tudósításon kívül a kiállított művekről is közöljenek képeket. Persze csak akkor, ha megfelelő fotóval és nyomdai technikával ez lehetséges. Igazán örülnénk ennek, mivel a Nógrádban megrendezett tárlatokat - idő hiányában és főleg az utazás megdrágulása miatt - az utóbbi időben gondot jelent látogatni. Amennyiben láthatjuk a képeket, legalább így jutunk megyénk ezen kulturális értékeinek részeseivé. Előre is köszönöm, ha esetleg figyelembe veszik kérésemet! Fazekas Melinda Salgótarján El a bányásznyugdíjasok alapítványa Hosszú évek kitartó munkájának eredménye, hogy 1994 februárjában a megyei bíróság engedélyezte a Bányásznyugdíjas Alapítvány működését. A Nógrádi Szénbányák, amely több évtizeden keresztül, több ezer embernek adott munkát és még többnek megélhetést, 1993-ban jogutód nélkül megszűnt. Ennek következtében igen sokan kényszerültek nyugállományba, vagy váltak munkanélkülivé. Elszomorító az a tény, hogy a közel 10 ezer nógrádi nyugdíjas, vagy annak özvegye támogatás nélkül maradt. Szociális és más problémáik megoldásához nincs hová fordulniuk. A szénbányák felszámolása során elvesztették mindazt a lehetőséget, amely a megelőző időszakban részükre biztosított volt. Többek között a szanatóriumi gyógykezelés, a kedvezményes üdültetés, a gyermekek nyári üdültetése stb. A bányai településeken és Salgótarjánban is megszűnt minden összejövetel, közösségi élet lehetősége. Jelenleg a bányásznyugdíjasok és azok özvegyeinek kisebb része nem érzi az összetartozás, az összefogás fontosságát, pedig nehézségeiken csak a közösség erején keresztül lehet változtatni. Ebből a felismerésből hozta létre, illetve kezdeményezte a tíz nyugdíjas szakszervezeti alapszervezet vezetősége és több nyugdíjas bányász a Bányásznyugdíjas Alapítvány létrehozását. A megvalósításához több évnek kellett eltelnie, mert a volt bányai vezetés a kezdeményezést nem támogatta. Holott az ország más bányai vállalatainál, - mint Tatabánya, Mecsek, Borsod - már több éve eredményesen működik. Az alapítvány célja: a nyugdíjasok és azok özvegyeinek kórházi-szanatóriumi ápolásának pénzbeli támogatása. Továbbá üdültetések biztosítása, a rászorulók megélhetési feltételeinek segítése. Az alapítvány célját szolgáló pénzösszeg a felajánlást tevők juttatásaiból, továbbá a bányák és vagyonuk felszámolásából, eladásából származó bevételből áll össze. A Bányásznyugdíjas Alapítvány politikamentes, humanitárius jellegű, közösségi kezdeményezés. Feladatai teljesítése érdekében kész együttműködni minden olyan szervezettel, közösséggel és személlyel, aki a közölt cél érdekében anyagi támogatást nyújt. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat, ez azonban nem eredményezheti az alapítvány rendeltetésének és székhelyének módosulását. Az alapítvány működése nyilvános, munkája és tevékenységének megítélése során épít a szakmai nyilvánosságra, a támogatók kezdeményezésére, javaslataira. Az alapítvány létrehozása már jelenleg is nagy visszhangra talált a nyugdíjasok körében. Kezdeményezték, hogy az 1991-es szénjárandósági pótlékból - melyet bírósági úton szereztünk meg - mindenki önként ajánljon fel bizonyos ösz- szeget erre a célra. Különösen jól fogadták a kezdeményezést Nagykeresz- túr, Nagybárkány, Kishartyán, Nagybátony, Kazár, Mátrano- vák, Kisterenye, a Karancs- völgy és Salgótarján területén élő bányai nyugdíjasok. A felajánlók között szerepelnek a volt bányászok, irodai alkalmazottak és műszaki-gazdasági vezetők. A közeljövőben minden érintettet megkeresnek a szakszervezet aktivistái, és mindenki a saját lelkiismerete szerint, önként dönt arról, hogy támo- gatja-e a kezdeményezést. Áz adományokat a gyűjtést végző szakszervezeti tisztség- viselőknél, vagy a MHB 370 - 97514-7148 csekkszámlára Bányásznyugdíjas Alapítvány megjelöléssel lehet befizetni. Fiikor Balázs Bányásznyugdíjas Alapítvány kuratóriumának elnöke Rossz irányba változott az etika Az ember kénytelen azt hallani, amint Torgyán József a jelenlegi kormányt rablónak, tolvajnak nevezi. A televízióban megszólaltatják Duray Miklóst, aki állít dolgokat és másnap az SZDSZ, felelőse azt bizonygatja, hogy Duray, enyhén szólva, valótlant állított Kuncze Gábor szlovákiai meghívásával kapcsolatosan. Jogilag elfogadott és törvényes módon lehet 15-20 milliós végkielégítéseket kifizetni leváltott vezetőknek. Egyes képviselők különböző vállalkozásokban játszanak szerepet, ami azt jelenti, hogy egyes esetekben nem a dolgozó nép, hanem az illetékes vállalkozás érdekei szerint dönt. A parlamentben vita folyik fontos kérdésekről és a szavazáshoz a folyosóról kell behívni a képviselőket. Etikai kérdés szerintem az is, hogy a lakosságot hogyan manipulálják, mert tudomásul kell venni, hogy nem mindenki végzett egyetemet, vagy középiskolát és így ki van szolgáltatva a „tájékoztató” véleményeknek. Az etikai értékrendszer ilyetén való változása káros a jövő nemzedékre is. És ha ez így van. nem lehet csodálkozni a fiatalság körében tapasztalt nem kívánatos jelenségeken. Kmetyi Ferenc Salgótarján OLVASÓINK KÉRDEZTEK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL Olvasónk nyugdíjas közalkalmazott, akinek munkaviszonyát a közeljövőben felmentéssel fogják megszüntetni. Kérdezi, hogy milyen szabályok szerint kell az ő esetében eljárni? Mivel nyugdíjasként alkalmazták, a munkahelyén sem egységes az ezzel kapcsolatos álláspont, és nem szeretne később emiatt munkaügyi jogvitába keveredni! Egyébként határozatlan idejű munkaviszonya van. A határozatlan időre létesített közalkalmazotti jogviszony megszüntetése szigorú szabályok szerint történhet. E tekintetben közömbös, hogy a közalkalmazottat teljes munkaidőben, vagy annak egy részére második, vagy további foglalkoztatás keretében, ill. nyugdíjasként alkalmazták. A közalkalmazotti - 1992. évi XXXIII. törvény 30-32.pa- ragrafusában foglaltakat kell alkalmazni minden határozatlan időre kinevezett dolgozónál. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha „a közalkalmazott nyugellátásra szerzett jogosultságot.” A munkáltató a felmentést köteles megokolni. A közalkalmazotti törvény 33. paragrafusának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottat felmentés esetén felmentési idő illeti meg. A felmentési idő legalább két hónap, az égy évet viszont nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időt a kollektív szerződés sem ír elő, és hosszabb felmentési időben a felek sem állapodtak meg, a felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a. / öt év után egy hónappal; b. / tíz év után két hónappal; c. / tizenöt év után három hónappal; d/. húsz év után négy hónappal; e/. huszonöt év után öt hónappal; f/ harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A mentesítés idejére a közalkalmazottat megilleti az átlagkeresete, mely juttatás a végkielégítésen kívül jár, mert a törvény 37. paragrafus (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy: „ Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya: a/, felmentés; b/. rendkívüli lemondás, vagy c./ a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, de nem jár végkielégítés a közalkalmazottnak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy kor- engedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, valamint a további munkaviszony megszűnésekor. dr. Verebélyi Ha én Bródy volnék Vámos Miklós sorozata Bródy Jánosról B. J.-töl a magyar lakosság nagyobb százaléka többet tud idézni kapásból, mint a Bibliából, a Tórából és a Koránból együttvéve.” 2. Velünk van az öcsi O tt tartottunk, hogy a távközlési technikumban kiderült: B. J. veleszületett képessége, hogy valamiképp maga mögé állítsa a többieket, anélkül, hogy ezért erőfeszítéseket kéne tennie. Egy jellemző eset. Társadalmi munkára vezényelték ki az osztályt. A Budai Várban egy romos épület tatarozásához bontott téglákról kellett leveregetni a malterdarabkákat. E munkát B. J. hamar megunta, és egy barátjával otthagyta a társaságot. Elmentek bejárni a vár rejtett zugait. Az osztályfőnök némi dorgálás után esetleg szemet hunyt volna az eset fölött, ám B. J. egy soron következő dolgozatában lobogó mondatokban fejtette ki, hogy az ifjúság tettvágyát nem érdemes olyan pótcselekvésekre pazarolni, mint a bontott téglák tisztogatása. Kevéssel ezután KISZ-titkár választás volt az osztályban. B. J. abszolút többséget kapott. A tanár kijelentette: - Gyerekek, értsétek meg, hogy B. J. nem lehet KISZ-titkár! - és újabb szavazást rendelt el. Másodszor is B. J.-re adta voksát az osztály. Majd harmadszor is. Nem csoda, ha a tanári kar sosem zárta a szívébe . . . Többször felmerült, hogy kicsapják, a végén megúszta annyival, hogy az utolsó évben áttették egy másik osztályba. Mindenesetre rossz jellemzést adtak róla. Kevés reménye maradt arra, hogy bekerülhessen az egyetemre. Különösen mert az érettségije sem sikerült túl fényesen. A felvételi vizsgán azonban csodálatosképp jó eredményt ért el, s mégis bejutott az egyetemre. Most már csak az a kérdés, hogy B. J. hogyan jutott a zene közelébe? Még egészen kicsi volt, amikor kidobták a Szemere utcai általánosból, mert kezelhetetlennek találták. Rengeteget járt az iskola mellé. Szülei átvitték a Nádor utcai általánosba, és meg- ígértették vele: legalább annyira normálisan viselkedik, hogy a tanárok megtűrjék. B. J. betartotta az ígéretet, a technikumban is, sikerült kihúznia az érettségiig. Ahol egyébként begipszelt lábbal jelent meg. 1964 legelején az Illés-együttes tagja lett, s néhány nappal az érettségi előtt egy zenekari próbán felborult a pianínó, épp B. J. lábfejére. Egy 1980-as interjúban megemlíti, hogy azért a III/A. zenekara jobb volt az övéknél. Abban játszott Schöck Ottó. Az Illés-zenekart B. J. legelőször a tánciskolában látta. Vagy a Mici néniben (a Parlamenthez közeli Alkotmány utcában), vagy a Horizontban (a Lenin körúton), interjúiban mindkettőt emlegeti. Arra mindig ugyanúgy emlékszik vissza, hogy az együttes épp Billy Vaughan Tanyán című számát játszotta. Tény, hogy a rockzenekarok akkoriban még rendszeresen fölléptek olyan illedelmes rendezvényeken, mint az ötórai tea vagy a vasárnap délutáni össztánc. Ott léptek föl, ahol lehetett. A korabeli tánciskolák közül ma már lényegében csak egy létezik, a Kapás utcai, hivatalos nevén a Budai Táncklub. (V. M. itt mutatta be az újságíróknak 1994. március 31-én Az utca másik oldalán című kötetet.) Az ember döbbenten látja, milyen kicsi a „nagyterem”, egy jobb gimnázium tornaterme is tágasabb. Parányi a színpad, inkább csak dobogó. Nehéz elképzelni, hogyan játszottak itt a zenekarok. Akkoriban, persze, a felszerelés még igen kezdetleges volt. Egy erősítő, néhány Regent márkájú hangfal, később a menőbbeknek Selmer. Az Illés-együttes csak félig volt elektromos, mert a szaxofon és a zongora akusztikusán szólt. B. J.-t természetesen a gitár érdekelte, melyen Farkas Adám játszott. A rock hangzásvilága szíven ütötte B. J.-t, rendszeresen járni kezdett az Illés bulijaira. A Műszaki Egyetem Bercsényi Kollégiumába néhány órával az össztánc előtt surrant be, úgy téve, mintha valamelyik kollégista barátjához menne tanulni. A megtermett „kiszista” kapuőrök nem akarták beengedni, pedig először lépett volna föl az Illés-együttesben, egy bizonyos szalagavató bálon. Hiába hivatkozott arra, hogy ő játszik a zenekarban. Később befutott Karesz - Illés Károly - s odaszólt a cerberusoknak: -Tényleg velünk van az öcsi. Bródy János nem lehetett KISZ-titkár Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése felmentéssel Amszterdam, a holland város egyike az úticéloknak
