Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

1994. április 19., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal Tolmács válni készül? RÉTSÁG/TOLMÁCS. Tol­mács településrész a maga hat­száz valahány lakójával már év­tizedek óta Rétsághoz tartozik, de mivel kicsit odébb esik a vá­rostól, valamennyire mindig is önálló életet élt. A helybeliek közül azonban többen azt tart­ják, hogy jobb lenne, ha a falu önállósodna. Bizonyára a ha­sonló útra lépett Bánk jó pél­dája lebeg a szemük előtt. Korábban már tartottak egy népszavazást, amelyen a hely­beliek a Rétsággal való házas­ság fenntartása mellett foglal­tak állást, de most újra megis­métlik a voksolást. Költségkí­mélés okából május 8-án, a par­lamenti választásokkal egy­szerre dönthet a falucska lakos­sága arról, hogy folytatja-e a közösködést a szomszéddal, avagy elválik tőle. A rétsági képviselő-testület egyébként nem ellenzi a dolgot, hiszen a kilométernyire fekvő, teljesen más jellegű kistelepü­lés gondjai számtalan többletfe­ladatot jelentettek eddigi mun­kájukban. Tolmács esélyei hosszú tá­von egyáltalán nem rosszak. A községnek saját vasútállomása és három nagyobb ipari léte­sítménye is van. DÜLEDEZŐ ROMBÓL - VAJON Ml LESZ? A tol- mácsi kastély néhány évvel ezelőtt magánkézbe került, és leszedték a tetőszerkezetét. Hosszú ideig tető nélkül maradt a műemlék épület, de az utóbbi napokban né­hány új gerenda végre a helyére került. Fotó: -RT­Tanacsadas es tajekoztatas NÓGRADSAP. A községben nemrégiben megalakult a gaz­dakör. amelynek vezetője Hajszler Pál községi önkor­mányzati képviselő lett. A kör­nek tagja Laczkovszky Pú/ falu­gazdász is. 1992. szeptember 3-án Nógrád megye legelső földárverését éppen ebben a fa­luban tartották, akkor meglehe­tősen mérsékelt érdeklődés mellett. Az azóta eltelt másfél év so­rán azonban sokat változott a helyzet: egyre többen maradtak munka nélkül, és közülük so­kan érzik úgy, hogy megélhe­tést nyújthat számukra a föld­művelés. Ezt igazolja, hogy a későbbi földárveréseken mind maga­sabb áron és mind több termő­föld, erdő és legelő talált gaz­dára. Mivel ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termeléssel fog­lalkozók vagy foglalkozni kí­vánók létszáma is emelkedett, ezért hozták létre a gazdakört, amelynek pillanatnyilag har­minchat tagja van. Hivatalos ügyeik intézését képviselőjük látja el, és ez fá­radtsággal és költségmegtakarí­tással is jár. A tanácsadás, tájé­koztatás szintén könnyebben megy közösen. A tagdíj havi száz forint, a gazdák toborzása még folyik, ugyanúgy, mint az egyesület cégbírósági bejegyzése.- f. z. ­Lottosorsolas, ajándékkal RÉTSÁG. Május 7-én a vá­roska művelődési házában ha­tos lottó sorsolást tart a Szeren­csejáték Rt. miskolci területi igazgatósága, amelyet a szoká­soknak megfelelően gálaműsor is színesít. Van egy másik ha­gyománya is ezeknek a hely­színi számhúzásoknak: a ven­déglátó önkormányzat 250 ezer forintot is átvehet a Szerencse- játék Rt.-tői. A döntés azonban a közönség egy szerencsés képviselőjére marad, akinek tiszte lesz eldönteni, hogy a te­temes összeget mire is fordítja majd a város. Az eddigi elkép­zelések szerint az iskola előtti park kialakítása, a művelődési központ előtti fedett buszváró megépítése, illetve a városi mentőállomás létrehozása sze­repel a célok között. Utóbbi célra az önkormány­zat saját költségvetéséből is ké­szül anyagi eszközöket áldozni. Gazdakeringő téeszbúcsú után A diósjenői határ - annak el­lenére, hogy felbomlott a téesz - nem maradt megműveletle- nül. Akadt gazdája az itteni földeknek, hiszen tagi tulaj­donként és az árveréseken is sokan vásároltak termőföldet. A helyi viszonyok jó isme­rője Vasas Mihály, aki a mező- gazdasági tevékenység mellett egy gazdaboltot is üzemeltet a községben.- Nincs más lehetőségük az embereknek, minthogy a ma­guk erejéből próbálkozzanak - mondta. - Teszik mindezt an­nak ellenére, hogy alig akad olyan gazdálkodó, aki milliókat költhet a gépesítésre. Nem megoldás ugyanis, hogy nyu­gatról hozzák be a régi, lerob­bant traktorokat, de mivel ezek még úgy-ahogy megfizethetők, rákényszerülnek az emberek. Igazság szerint azt sem tudják, hogy a gépekbe fektetett pénz mikor fog megtérülni. Föld nélküli zsellér után traktor nélküli gazdálkodó- A hitellehetőségek és a tá­mogatások nem segítik a gép­hez jutást?-Furcsának tartom a támo­gatási rendszert: azok, akik csak kisebb, két-három hektá­ros területen gazdálkodnak nem kapnak semmit. Mivel gépet sem tudnak venni, nincs más lehetőségük, mint mással mű- veltetni a földjüket.-A gépek vásárlására nem szövetkeznek az emberek?- Ez nem jellemző. Előfor­dul persze, hogy két gazdál­kodó közösen vesz valamit, de arra, hogy tíz-tizenkét ember összeadja a pénzt mondjuk egy traktorra, még nem volt példa. Egyébként a diósjenői földterü­letekhez képest a faluban ele­gendő traktor van, de ezek mű­szaki állapota hagy némi kí­vánnivalót maga után.- Mit érdemes termelni?- A környék adottságai miatt napraforgót, cukorrépát.-Szorgoskodnak a környék­beli gazdák, de mit kezdenek Vasas Mihály Fotó: -rt­majd a megtermelt áruval?- Azt nem tudjuk ... Az ér­dekelteknek gazdaköröket kel­lene alakítaniuk és össze kel­lene fogniuk. Közösen sokkal könnyebb kideríteni, hogy mit érdemes termelni, azaz mit vá­sárolnak fel. Tavaly a megter­melt gabonát nagyrészt az álla­tokkal etették fel a helybeliek. 1993 azonban rossz év volt az aszály miatt. Idén azonban sok­kal többen művelik a földet, ami nem is kis munka, hiszen a téesz három éven keresztül el­hanyagolta a termőterületeket. Kellemetlen téeszemlékek?- Diósjenön van gazdakör?- Eddig nem alakult meg. Miért van így? Az emberek ta­lán a túlságosan hasonlónak ér­zik a téeszhez, ezért idegen­kednek tőle, bár ennél sokkal több és összetettebb oka lehet. Kár, mert egyébként sokat segí­tene a gazdálkodókon .. .- Mi a legnagyobb gondjuk a diósjenői gazdáknak?- Néhány dűlőben késik a földek kimérése! A határban még mindig vannak olyan ré­szek, amelyek nincsenek bir­tokba adva. Jó lenne pedig si­etni, hiszen minden növénynek megvan a maga optimális ülte­tési időszaka. Egyébként a fa­lugazdászok rengeteget segít­hetnek. Régebben is a téeszek- ben volt legalább két-három felsőfokú végzettségű szakem­ber, akiknek a véleményére, ja­vaslataira, tanácsaira hallgattak az emberek. A diósjenői falu­gazdász nem helybeli és négy falut lát el egyszerre, de bizo­nyára így is teljesíti feladatát. Szövetkezeti géproncstól a fémzárolt vetőmagig- A volt téesz gépeiből nem vá­sároltak a helybeliek?- A diósjenői szövetkezet felélte teljes vagyonát, az em­bereknek semmi sem maradt - teljesen más a helyzet, ahol a vagyonjegyeket megkapták. Egyébként voltak itt árverések, de a régi, tönkrement gépek kö­zül alig kelt el egy pár darab . ..- A gazdabolt forgalmát mi jellemzi az előző évhez képest?- Megélénkült a kereslet a vetőmagok, a műtrágyák és a vegyszerek iránt: ez is azt bizo­nyítja, hogy nőtt a termelési kedv, vagy legalábbis próbál­koznak, dolgoznak az emberek a földeken. Egyre nagyobb mennyiségben vásárolják a fémzárolt vetőmagot, sikerült meggyőzni őket, hogy az sok­kal jobb minőségű. Faragó Zoltán Rétság és környéke RÖVIDEN Pusztaberki. A község a Népjóléti Minisztérium pá­lyázatán egymillió forintot nyert, személygépkocsi be­szerzésére. A járművet a tervek szerint a község cél­jaira szeretnék felhasználni. A nevezett összeg azonban csak használt kocsi vásárlá­sára elegendő, de az elgon­dolásuk szerint öt évesnél fiatalabb járművet szeretné­nek beszerezni. A polgár- mesteri hivatal megkezdte egy garázs építését is, a pá­lyázati pénzt április 30-ig fel kell használniuk. Diósjenő. A községi pol­gármesteri hivatal nemrégi­ben új helyre költözött. A régi épületben, ami a falu központjában van, megkez­dődött az öregek napközi otthonának kialakítása. Ez­zel a jelenlegi, húsz szemé­lyes napközit harminc idős ember ellátására teszik al­kalmassá. Az étkezést az is­kola konyhájáról oldják meg, az idős embereket jövő hónap elejétől tudják fo­gadni. Szátok. Megkezdte mű­ködését a községben a falu­gazdász, Hadas László me­zőgazdasági szakember személyében. A jövőben minden hétfőn, 12 óra 30 perc és 14 óra 30 perc között a polgármesteri hivatalban várja a gazdálkodókat. Borsosberény. A köz­ség április elejétől nyolc fő munkanélkülit alkalmaz közmunkásként. Az ideig­lenes munkavállalók jelen­leg a község környezetét szépítik, és az önkormány­zati kezelésben lévő utak szélét tisztítják. Nőtincs. A község közte­rületein és az intézmények, azaz az iskola, az óvoda és a művelődési ház udvarán parkosítást tervez az ön- kormányzat. A tervek sze­rint 300 ezer forintért vásá­rolnak különféle díszcserjé­ket és fákat. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Szerdai lapszámunkban Pásztó és környéke Korszerű technika mellett több munka Dianovszkyné Szalók Katalin, a leg­modernebb tekercseló'berendezésen dol­gozik Fotó: Rigó Tibor ROMHANY. A Híradástechnikai Anyagok Gyáregysége pillanatnyilag százharminc rom- hányi és környékbeli dolgozónak ad munkát. A közelmúltban átadott új üzemcsarnokban a legtöbb asszony és lány még a sok kézimunkát igénylő tekercselővel dolgozik, de bizonyos munkafolyamatoknál már a modern technikát képviselő gépeket is alkalmazzák. A gyár legjelentősebb üzleti partnere a német TDK, igazi világcég. A tavaly megkezdett csar­nokbővítést eszközbővítés is követi majd, és a már említett modem tekercselőberendezés mel­lett többet is üzembe helyeznek. Azoknak a ma­gas minőségi követelményeknek, amelyeket a nyugati üzleti partnerek támasztanak, így sokkal könnyebben meg tudnak felelni. Szerencsére a több évtizedes gyártási kultúra, a ’70-es évektől folytatott rendszeres tőkésexport-termelés olyan tapasztalatok birtokába juttatta az ittenieket, ame­lyek segítségével a legszigorúbb feltételeket tá­masztó partnerek mellett is megállják a helyüket. A közeljövőben kisebb fejlesztésekre is sor kerül majd, amelynek során jó néhány fővel bővülhet a dolgozók létszáma. A valamikor virágzó „ipar­falu”, Romhány életében ma már minden egyes munkahely rengeteget számít, hiszen az utóbbi néhány évben a leépítések miatt a kerámiagyár­ban rengeteg állás szűnt meg. A mintegy háromszáz helybeli munkanélküli ellátása hónapokon belül az önkormányzat nya­kába szakad... Kutyaszorító a nők miatt étságon van egy kutyaba­rátom. Feketefoltos, bar- napofájú, drótszőrű foxi az il­lető. Jól táplált állat, látszik, hogy van gazdája, de ennek ellenére gyakran látni az ut­cán. Persze nem koldul élel­met senkitől, sokkal inkább a kutyalányok miatt járja a vá­rost. Legutóbb majdnem vesz­tére . . . Történt ugyanis, hogy egy általa bizonyára csinos­nak tartott fekete szuka üldö­zése közben egy Wartburg ke­rekei alá került. Lépésben ha­ladt a kocsi, meg is állt a so­főr, amikor meglátta a felé tartó ebet, de későn. A foxi a kerék alatt vonyított, mint akit nyúznak .. . Mit lehetett tenni? A sofőr áthajtott a sze­rencsétlen kutyán, - aki ez­után felpattant, és sántikálva, vinnyogva, ész nélkül elro- [ hant valamerre. Egy héttel később láttam viszont. Ahogyan az egy ren­des kutyához illik, kutyabaja sem lett, bár rejtély, hogyan úszta meg a balesetet. Pedig a kocsi mintha a nyakán ment volna át. T Tgyanúgy hajkurászta a kJ kutyahölgyeket a városka parkolójában, mint korábban. Persze nem is a nőktől kellett tartania, hanem a forgalom­tól. Esetleg ő is arra gondolt, hogy kutyaharapást szőrével kell gyógyítani? F. Z. A laktanya humorából Műveletlen kutya A honvédtiszt igen gondterhel­ten érkezik a laktanyába éjsza­kai szolgálatba.-Mi bajod van? - kérdezi a parancsnoka.- Elveszett a kutyám.- Nem nagy ügy. Adj fel egy apróhirdetést. . .- Fölösleges lenne! Nem tud olvasni . . . A mesterlövész A helyőrségbe új lakó érkezik. Körülnéz a városkában, és azt látja, hogy az egyik deszkakerí­tésre valaki rengeteg kis kört rajzolt, a közepén pedig mind­egyiknek egy-egy lyuk van.- Mi ez a sok lyuk? - érdek­lődik kíváncsian az egyik hely­belitől.-Mindig ide szokott célba lőni a laktanya parancsnoka, az alezredes úr!-Nagyon jól célozhat, hogy mindig a kör közepébe talál.-Nem mondanám! Úgy csi­nálja, hogy először lő, utána rajzolja a kört. . . A honvéd nem úriember Két honvéd eltávozás előtt a vonatot várja a rétsági vasútál­lomáson.- Nem tudod véletlenül, hogy hol van itt a vécé? - kérdezi az egyikük.- Ott van, balra hátul. Az van rá kiírva, hogy „ Urak”, de azért csak menj be nyugodtan! A MÁSODIK TÁRLAT. Néhány nappal ezelőtt meg­nyílt Rétságon Sógor Endre, amatőr festő második önálló kiállítása. A tárlaton bemutatott kéttucatnyi képet eddig több százan tekintették meg. Fotó: Rigó t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom