Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-14 / 61. szám
HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1994. március 14., hétfő A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nehéz a parasztsors Igen sok dolga akad ez idő tájt a parasztembernek, hiszen alig fejezte be az’elmúlt esztendőt, már újra a jövőn kell törnie a fejét, hogyan tovább, hiszen itt a kikelet. Kezdeni kell újra, nyakán a sok munka, terhét növeli a bürokrácia úttalan útvesztője, aztán a hivatalokban való várakozások rendre rabolják az idejét a munkájától. így igen kevés ideje marad minden egyébre, ha 'azt akarja, hogy rendben, terv ^szerint haladjon minden a gazdaságában. Tudta ezt a magyar parasztember mindig, de mégis e nehéz sorsot választotta. Miért? Mert örökölte őseitől a föld sze- retetét, a mezőgazdaság megannyi csodálatos szépségét. Nap mint nap tapasztalója az újjászületésnek és az elmúlásnak. Öröm a kis jószág megszületése, a zsendülő búzatábla rin- gásának látványa a szélben, bánat számára kedves jószágainak elvesztése. Megannyi feszültség a mindennapjaiban, de bírja, mert erre született. Hogy miért vettem tollat a kezembe ahelyett, hogy dolgaim végezném, talán az a látvány, hogyan állnak hosszú sorokban dolgos, idős emberek, talán az, hogy ki figyel arra, mi lesz a megtermelt javaink sorsa, ki mit vet érte. A pontot az i-re az tette fel, hogy sokszor olvasom a sajtóban: gond van a cukorral, báránnyal, nincs kedve a magyar parasztnak termelni, nincs érdekképviselete stb. Nem így igaz! Termel az, csak meg kell fizetni a munkáját! Addig, míg 210 forint/mázsával fizették ki a répa árát, a répa nem eladó, legyen inkább a jószágé! így van ez a hússal, tejjel is! Talán a tisztelt olvasó meglepődik, de ez a valóság. Neveltünk mi bárányt, termeltünk répát, szedtük hóban, sárban, de a pénz nem jött a bukszába, csak fáradtság a munka ára. Talán itt kellene keresni a bajok okát, nem azon vitatkozni, hogy ki a hibás! Meg kell fizetni az élelem árát, de a termelőnek, amit a magyar mezőgazdaság olyan régen vár. Lesz itt minden, mert a magyar termőföld csodás. Végre már ezt kellene megbecsülni mindannyiunknak. Baksa Sándor Karancslapujtő volt répatermelő A közelmúltban Salgótarjánban a szabad demokraták bemutatták a megyei képviselőjelöltjüket. Jelen volt Kuncze Gábor és Kóródi Mária országgyűlési képviselő is. En a következőket mondtam Kuncze Gábornak: Az Antall kormány 91-ben felemelte a lakáskölcsönök kamatát. Aki a kölcsöntartozásának a felét ki tudta fizetni, annak a másik felét elengedték. Akinek nem volt annyi pénze, annak a szerződését egyoldalúan felrúgták. A havi törlesztőKeserű tapasztalataim részletet felemelték, és kötelezték arra, hogy csak fizessen és fizessen. Én rokkant nyugdíjas vagyok 1991 októberétől. Negyven évet és négy hónapot dolgoztam. 1983-ban 340 ezer forint OTP kölcsönt vettem fel. A tartozásom 1991 elején 288 ezer forint, ekkor a havi törlesztőrészletet 3 060 Ft-ra emelték fel, ez 2018-ban telne le, ha valaki egyáltalán ki tudja majd fizetni. Amikor beszéltem, a megyei képviselőjelölt, aki néhány perccel ezelőtt megadta a lehetőséget a hozzászólásra, megkért, hogy fejezzem be, mert mások is szeretnének még szólni. Ezután volt még egy apróság, amit nem értek azóta sem. Egy hölgy a hátam mögé ült, és halkan közölte velem, hogy én már ne mondjak és ne szóljak semmit, aztán elment. A mondanivalóm lényege az, hogy akinek nincs öt perc ideje arra, hogy meghallgasson valakit, az gyűlést ne hívjon össze. Néhány mondatot akartam még mondani, de sajnos azt tapasztaltam, hogy nem nagyon szeretik, ha a választópolgárok beszélnek, és kérdeznek. Beszélni csak ők szeretnek, és mondanivalójuk veleje is mindig az: szavazzanak rájuk, de csakis órájuk! Vincze István, Nemti / / Köszönet az EMASZ Rt.-nek a gólyák nevében is Tizenhat hiba egy cikkben Az egyik Nógrádi Krónika címoldalon kezdődő írását, a Szolid farkasokat láttunk címűt ajánlom szíves figyelmükbe. Első olvasásra tizenhat, nem egyszer értelmet zavaró hibát számoltam össze egyetlen cikkben. Lehet, hogy önök többet is találnak szakmai szemmel. Szerintem ezt a konkurenciát önök sohasem fogják alúlszámyalni. Kiss Sándor, Somoskő Helyesen megismételjük Kedves olvasóink! Be hell látni, hogy nincs olyasmi, amit ne lehetne alulmúlni. Mi nem akarjuk, de néha sikerül. Ilyen volt legutóbbi, szombati 16 oldalas lapszámunkban a 8. és 9. oldal fölcse- Irélése. Szerkesztőségünkből hegyes számozással ment tovább ■az oldalpár az egri társszerkesztőségbe. A közös gyártás egyik balfogásaként bekövetkezett a montírozasi hiba. De a 10. oldal sem úszta meg sértetlenül. Itt a nyomásnál lemaradt a hirdetések bal szélső sora, csonkán jelentek meg telefonszámok, fontos információk. A hibát kijavítjuk. Amit csak lehet, mindent helyesen megismétlőnk. Olvasóink elnézését kérjük. Ha valaki figyelemmel kíséri a megyénkben költő gólyák életét, illetve azok fészkeléseit, láthatja, hogy a legtöbb fészek a települések közelében, vagy bent a lakott területen húzódó villamos vezetékekre vannak építve. Ezek a közvetlenül a vezetékkel érintkező fészkek, főleg esős idők alkalmával gyakorta okoztak zárlatot. Több ízben előfordultak olyan esetek, amikor a fészekrakó gólyákat érte áramütés, amikor azok egyszerre két vezetékre léptek rá! Napjainkban már ritkán fordulnak elő ilyen esetek (zárlat, áramütéses ^ólyahalál) azért, mert az ÉMASZ Rt. szakemberei megyeszerte úgynevezett fészekmagasítókat szereltek az olyan fészkek helyébe, ahol azok a csupasz vezetékre voltak építve. Az oszlopokra szerelt fészektartók nagyon beváltak, ugyanis ezek által megszűntek a fészkek okozta zárlatok, és természetesen az áramütéssel elpusztult gólyák száma is lecsökkent. A másik, amiért külön dicséretet érdemel az ÉMÁSZ Rt. az, hogy több településen külön oszlopokat állítottak fel a gólyafészkek számára. Ezen beton- gyámos új oszlopok tetejére rakott fészektartó kosarakat csaknem mindenhol elfoglalták a gólyák. Az egyik ilyen fészek-áttelepítésről külön kell szólnom. Már nem emlékszem, mikor, de van 30, de lehet, több éve is annak, hogy Mátraszelén is megtelepedett a gólya. Először a község alsó végén, az MA: délig nyitva a posta SALGÓTARJÁN. Március 14-én néhány üzlethez hasonlóan, déli 12 óráig nyitva tart az egyes számú postahivatal. A NÉPSZAVA ES LAPUNK BARATSAGKLUBJA Májusban a tengerparton-s A Földközi-tenger partján - tőlünk ezer kilométerrel délebbre - májusban már kellemes nSeleg van, lehet fürdeni, na- pözni, és ilyenkor még olcsó a szállás.-2 Vonzó külföldi úti célok-t'A Népszava Barátság Klub görögországi üdülőházaiban összkomfortos lakásokban, 2 ágyas szobákban - útiköltséggel együtt - 7 ezer forintba kerül az egyhetes üdülés. A konyhában mindenkinek lehet sütni, főzni, de aki akar, az befizethet az üdülőhely magyar vendéglőjébe reggelizni és vacsorázni, napi 600: forintért. Egyhetes olaszországi üdülés - Velence szomszédságában Je- selóban egyszobás, összkomfortos lakásokban, - útiköltséggel együtt - 13 ezer forint. A spanyol tengerparton Barcelona közelében szállodai elhelyezéssel kétágyas szobákban, félpanziós ellátással - útiköltséggel együtt - 32 ezer forintért pihenhetnek olvasóink 7 nap 7 éjszaka. Hazai tájaink közül április 3-án ibolyatúrát ajánlunk a Vértes hegységbe. Virágszedés után egy jó ebéd várja a részvevőket. Délután pedig megtekintjük Vértesszőlősön a félmillió évvel ezelőtt élt előember életmódját bemutató szabadtéri múzeumot. Mindez csak 800 forintba kerül. Április 16-án autóbusszal körbeutazzuk a Velencei tavat, megnézzük a pákozdi emlékművet, múzeumot és megebédelünk a pákozdi halászcsárdában. A részvételi díj 900 forint. Átrándulnak Szlovákiába is Akik a magasabb hegyeket kedvelik, azokat a Bükk hegységbe hívjuk április 9-én és 10-én. A szállásuk Szilvásváradon lesz, ahol teljes ellátást kapnak. Az utazás, szállás és vendégjog 3200 forint. A zempléni hegyvidékre 15-én és 16-án szervezünk 2 napos kirándulást teljes ellátással. Sárospatak és Hollóháza megtekintése után átmegyünk Szlovákiába, Kassára is. A részvételi díj 3200 forint. Április 16-án a göcseji táj dimbes-dombos vidékét utazzuk be autóbusszal, ez a program - étkezéssel együtt - 1200 forint. Végül hadd ajánljunk olvasóinknak április 17-én egy kellemes gyöngyvirágtúrát a Gere- cse-hegységbe 900 forintért. Ausztriába, Burgenlandba április 1-jén, Szlovákiába Pozsonyba pedig 22-én indítunk autóbuszokat. A részvételi díj - bármelyik várost választják olvasóink - 1200 forint. Szokásos havi klubnapunkat március 25-én rendezzük Budapesten az ERA VIS szálló éttermében. A belépő és a vacsora 600 forint. Helyi szervezetek alakultak Örömmel jelentjük olvasóinknak, hogy Várpalotán és a budapesti XVII. kerületben megalakult a Népszava Barátság Klub helyi szervezete. A várpalotaiak a 360-007-es telefonszámon, a XVII. kerületi lakosok pedig a Dózsa Művelődési Házban kaphatnak részletesebb tájékoztatást az útiprogramokról. A Nógrád megyei érdeklődők jelentkezését az alábbi helyen várjuk: Szakszervezetek Háza, Salgótarján, Fő tér 1. - pénteken 14.30-17.30-ig. (Telefon: 317-244/115 mellék) Ilyen fészkek várják a visszatérő gólyákat egyik ház udvarba állított, magas akác oszlopon volt a fészek. Az idők folyamán az oszlop korhadásnak indult, ezért félő volt, hogy valamely viharos szél a házra dönti azt. így amikor a lejjebb lévő szeszfőzde mellé állított oszlop kész lett, az udvarban álló oszlopot kivágtuk. Érdekes módon a gólya nem foglalta el az új fészkelőhelyet csak akkor, amikor arra ágakból egy „fészekkezdeményt” (műfészket) raktunk. Azóta rendszeresen költ itt, és minden évben felújította, ágakkal magasította fészkét, amelyet a fészektartó már nem bírt el. 1993 őszén a sok esőzéstől átázott, alul korhadásnak indult fészek alatt a tartókosár félrebillent, és meglepetve láttam, hogy a megroggyant fészektartó kijavítva újra a helyén van, sőt még fészekkezdemény is van rárakva. Most már jöhet a gólya újra, lesz neki hol fészket építeni, és költeni. Ide tartozik az is, hogy pár éve, a fészket tartó oszlop valószínű a fészek súlyától megdőlt, de ezt is helyre igazították, illetve drótkötelekkel kötözték ki. Ez most már megóvja a kidőléstől. Mindezekért a gólyavédő munkálatokért külön köszöne- temet fejezem ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei helyi csoportja és természetesen a gólyák nevében is a segítőkész EMÁSZ Rt.-nek. Varga Ferenc ornitológus Olvasóink kérdezték - Jogászunk válaszol A termőföld értékét növelő beruházások megtérítéséről Olvasónk kárpótlási jegyeivel olyan szántóföldre licitált, melyet korábban a földet kiadó mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodásának ideje alatt állami támogatással meli- oráltak. A szövetkezet most a kárpótoltaktól jelentős összegeket követel meliorációs költségtérítés címén, sőt az erre a célra felvett állami hitel törlesztésének kamatait is követeli, illetve piaci kamatot akar számítani. Olvasónk szeretné tudni, hogy jogos-e a termelőszövetkezet ilyen követelése, mert ö maga is hallotta, amikor Sepsey Tamás államtitkár úr olyan választ adott, hogy a tsz által a kárpótoltaktól kért szőlőtelepítési költségigény törvénysértő. * * * A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlására szóló 1991. évi XXV. törvény 25.pa- ragrafus (1) bekezdése szerint „a kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK (aranykorona) értékében ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegű megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére.” E törvény végrehajtására kiadott 104/1991.(VIII.3.) Kormányrendelet 46.paragrafus (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló, s a termőföld értékét növelő meliorációs, öntözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségeknek az állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét a kárrendezési hivatal ellenőrzi.” A fentiekből megállapítható, hogy a földet kárpótlásra kiadó termelőszövetkezet jogszerűen kéri a meliorációs költségtérítést, de hogy összegszerűen mennyit, azt az illetékes kár- rendezési hivatal jogosult és egyben köteles ellenőrizni. Az ezzel kapcsolatos kérdésre tehát ott kaphat pontos választ. A kérdésben hivatkozott szőlőtelepítéssel kapcsolatos igény más elbírálás alá esik. Tájékoztatásul közlöm olvasónkkal, és mindenkivel, akinek ilyen és hasonló ügye van, hogy a fentiekben ismertetett törvény és végrehajtási rendelet - hely megsemmisítése iránti indítványokat az Alkotmánybíróság is felülvizsgálta, és az 1993. november 9-én meghozott és megjelentetett határozata szerint nem találta alkotmánysértőnek, ennélfogva megerősítette a termelőszövetkezet követelésének jogosságát. Való igaz, hogy korábban a termőföld értékét növelő beruházásokkal kapcsolatosan különböző jogszabály-értelmezések voltak és a földet kárpótlás céljára kiadó gazdálkodó szervezetek egy része kiterjesztően értelmezte, és voltak olyan példák is, hogy a szőlőtelepítési költségeket is szerették volna ilyen címen a kárpótoltakra áthárítani. Erre viszont a törvény és végrehajtási rendelete nem adnak lehetőséget, még abban az esetben sem, ha az AK érték nem minden esetben egyezik meg azzal az értékkel, mely a szövetkezeti vagyon valós értékét fejezi ki. A kárpótlási törvény érték- számítási módja ugyanis nem egyezik meg a szövetkezeti és átmeneti törvény vagyonfelosztási (vagyonnevesítési) előírásaival, így más lehet az értéke a szövetkezeti vagyontárgynak, ha részaránytulajdon, és más, ha kárpótlásul szolgál. Megítélésem szerint a szőlőtelepítés költségeinek felszámítását tehát dr. Sepsey Tamás joggal nevezhette törvénysértőnek. Dr. Verebélyi Gyula Kiigazítás: 1994. március 7-i lapszám- nunkban megjelent „Milyen formái vannak az írásbeli magánvégrendeletnek” című válaszomból technikai hiba folytán kimaradt 2 sor, a harmadik alcím: „A közjegyzőnél letett magánvégrendelet”, mert csak így van értelme a folytatásnak, mely így kezdődik. Ennek a formának nemcsak az az értéke, hogy a végrendeletet a közjegyző őrzi, de előnye az is, hogy nincs szükség végrendeleti tanúkra.
