Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-14 / 61. szám

1994. március 14., hétfő BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Jó elképzelések is megakadnak a szűrön - Az érdeklődés hiányát jelzi a tapasztalat Mit fejleszt a városfejlesztési bizottság? Balassagyarmat városának képviselő-testületi tagjait sok kritika érte az utóbbi időben. Sokan bírálták a városkép ala­kulását, s magát a városfejlesz­tést. Most az egyik legilletéke­sebb, Ember Csaba, a városfej­lesztési és helyiség-gazdálko­dási bizottság elnöke nyilatko­zik. Fiatal házasokat támogattak- Az Ön által vezetett bi­zottság mit tett az elmúlt években a város fejlesztésé­ért?- Eredetileg valóban úgy tűnt, hogy az egyik legfonto­sabb feladatunk a városfejlesz­tés és a helyiség-gazdálkodás. Arra is számítani lehetett, hogy lakásépítés terén is lesznek fel­adataink. Ezért volt fontos sze­repünk a költségvetés elkészíté­sében. Igaz, ez három évvel ez­előtti állapotot tükröz. Még annyi érdekességet említek a múltból, hogy a bizottságot ere­detileg Vaszari András alpol­gármester vezette, aki korán le­szállt a hajóról.- Éppen meg akartam kér­dezni, hogy lett egy zeneisko­lai igazgatóból a városfejlesz­tési bizottság elnöke? Mert azt gondolná az ember, önnek a kultúra közelében, a műve­lődési bizottság élén lenne a helye.- Nem vettem részt azon az ülésen, amikor a testület úgy döntött, engem javasol elnök­nek. Őszintén szólva, próbáltam bekerülni a kulturális bizott­ságba, de nem sikerült.- Meglehet, nem tűnt föl, de dolgoztunk és dolgozunk. Az volt az eszmém, hogy ott lép­jünk, ahol lehet, ez pedig éppen a fiatal házasok, az első lakás­hoz jutók segítése volt. Az el­múlt három évben több mint száz házast segítettünk 100-150 ezer forint kamatmentes köl­csönnel, melyet visszafizetni csak akkor kell, ha nem születik legalább három gyermek.- Ez dicséretes, de a város- fejlesztési koncepciót sehogy sem találom.- Eljutottunk egy olyan vi­taanyagig, melyet a testület el­fogadott, és már városi vitára bocsátható. Nem hívták össze a fórumot- Nincs tudomásom arról, hogy az említett vita lezajlott volna.- Hát igen, azóta teljes a csend. Az a probléma, hogy a lakossági fórumokra az embe­rek nem mennek el.- Már megbocsásson, de honnan tudja, hogy nem mennek el, amikor ki sem tűz­ték a témához kapcsolódóan a lakossági fórum időpontját.- A tapasztalat mondatja ezt velem. Valami hasonlót ér­zek a nyilvános testületi ülések­nél is. Csak akkor van tele a te­Ember Csaba képviselő rém, hí közérdeklődésre számot tartó a téma. Mivel sajnos meg­szűnt a városi lap, az emberek nem tudják meg, hogyan is dol­gozik a testület. (A Nógrád Me­gyei Hírlap igyekszik pótolni a hiányt. - A szerk.) Egy ember tájékoztatója nem helyettesít­heti a sajtó nyilvánosságot. Néha presztízsből döntenek- Időnként az tapasztal­ható, hogy a testületi tagok bizonyos kérdésekből presz­tízst csinálnak.- Előfordul, hogy egészen jó elképzelések megakadnak a tes­tületi szűrőn. Jómagam is vit­tem már be olyan tervet, hogy készüljön el egy kis uszoda, de mert magánvállalkozó csinálta volna, és nem mindenki nézte jó szemmel a vállalkozását, nem valósult meg.- Beszéljünk a városkép­ről!- Ebben a bizottságnak tu­lajdonképpen nagy szerepe nin­csen. Előbb egyeztettek az áfésszel-No ezt meglepődve hal­lom.- Nem kell ezen csodál­kozni. A városnak van egy hiva­tásos főépítésze - a városfej­lesztési bizottság a terveket megvitatja, majd a testület dönt. Ebben az az érdekes, hogy a vá­rosképi elképzelések szépek, aztán mindig kiderül, a megva­lósításhoz nincs elég pénz.- Mit szól az áfész és az ön- kormányzat vagyonvitájá- hoz?-Őszintén megmondom, ki­egyensúlyozottabb kapcsolat jobb lett volna. Nagyon jó szándékú politikai háttere volt ennek. A városfejlesztési bi­zottság azt a javaslatot'terjesz­tette a testület elé, hogy el kell majd bontani a piaci kocsmát, vagy megkeresni azt, hogy mi­lyen funkcióval üzemeltethető. Az viszont nem felel meg a va­lóságnak, hogy az áfésszel nem egyeztettünk a piacrendezés előtt. Egyébként a többszöri tervmódosítás éppen a kereske­dők érdekeit szolgálta.- A városatyától, s nem az elnöktől kérdezem: igaz-e, hogy nyolcmillió forintért el­adták a kitűnő helyen lévő volt Palóc éttermet? Egy jobb családi ház kerül ennyibe ma­napság.- Halaszthatatlan problémája a városnak a Bobula-házi ren­delő korszerűsítése, vagy elköl- töztetése. Felmerült, jó lenne az egészségházba költöztetni a körzeti rendelőt. Végül kiderült, nem lehet korszerűen megol­dani az elhelyezést. Akkor dön­tött úgy a testület, meg kell hir­detni a helyiségeket, és el kell adni. Sajnos az első két hirde­tésre nem akadt jelentkező, míg végül most sikerült eladni a volt éttermet. Rossz viszonyban az apparátussal- Milyen viszonyban van a testület és a polgármesteri hi­vatal apparátusa?- Az elmúlt négy év alatt fo­kozatosan javult a viszony, de még mindig nagyon rossz. En­nek lehettek olyan politikai okai is, hogy a hivatalban a régi em­berek maradtak, s egyes testü­leti tagok azt mondták, ők eleve nem értenek a dolgokhoz. Eh­hez jön az, hogy az alkalmazot­taknak igen alacsony a bérük. Elnézést kérek azoktól, akik jól dolgoznak, de biztosan vannak ott olyanok, akik rosszul végzik a munkájukat. Nekünk meg nincsen annyi pénzünk, hogy megfizessük a jó munkát. Ádám Tamás Már található éjszakai szállás Panzió és tanuszoda Sok szakkör működik a dejtári iskolában Nincs igény az orosz nyelvre A klasszicista épület főhomlokzata az udvar felé néz Több éve már, hogy bezárta ajtaját az Ipoly Hotel Balassa­gyarmaton. A városba tévedő turistáknak nem volt egyszerű szállást találniuk. Azért a felté­teles mód, mert már nem okoz gondot az éjszakai szállás az Ipoly-parti városban. Igaz, az Ipoly Hotel még mindig zárva van, ám új pan­ziók nyíltak Gyarmaton. A Sztár Motel mellett a Club Pan­zióba is betérhetnek a pihenni vágyók. A Rolexa Kft. által üzemeltetett panzióban 15 két­ágyas szoba található, melyet a Teleki utcában alakítottak ki. Az épület a múlt század első fe­lében épült, és magán hordozza a klasszicista stílus jegyeit. Olexa Miklós tulajdonos most új tervekkel rukkolt elő. Fejébe vette, hogy az épület mögött megépíttet egy tanuszodát. Mint elmondta az a legfőbb célja, hogy a város iskolásai úszások­tatásban részesülhessenek. Hogy mennyire komolyan gon­dolja a vállalkozó ezt az ideá­nak is felfogható elhatározást, arra bizonyíték: már létre is ho­zott egy alapítványt. Persze az alapítványra befolyó pénz aligha lesz elég a teljes kivitele­zéshez. Maradnak hát a külön­féle pályázatok. A lakosság tíz százaléka igenyelte Vízhálózat épül negyven CSERHÁTSURÁNY. A fa­lusi vízhálózat kiépítésére a TERRA Kft. kapott megbízást az önkormányzattól. A képvi­selő-testület nagyon fontosnak tartja, hogy a településen mie­lőbb megnyíljanak az egészsé­ges ivóvizet szolgáltató csapok. A szerződés szerint az első fél évben átadják a hálózatot. A beruházás bruttó összege 40 millió forint. Ebből 60 százalé­kot képvisel az állami támoga­millióért tás, 10 százaléknak megfelelő összeget kaptak a vízügyi alap­ból. A lakosság telkenként 30 ezer forinttal járul a létesítmény megvalósításához. A hálózatra való rákötést - minden bizonnyal ebben anyagi problémák játszanak szerepet - a lakosság 10 százaléka igé­nyelte. A többieknek ugyan van kútjuk és vizük, de nitrátosak, mivel tulajdonuk a község mély fekvésű területein találhatók. Egészen pontosan 136 nebuló tanul a dejtári általános iskolá­ban, ahol 16 főállású és két óra­adó tanár csöpögteti a gyerekek fejébe a tudást. Sinkó Tibomé igazgató és Pajor János igazga­tóhelyettes segít közelebbről megismerni az intézményben folyó munkát.- Hogyan alakult a tanulók létszáma az iskolában az el­múlt évek alatt? Sinkó Tiborné: - Sajnos fo­lyamatosan csökken a létszám. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy korábban a pataki gyerekek is ebbe az iskolába jártak. Más kérdés, hogy az óvodából is kevesebben jöttek. Az utóbbi két évben megállt ez a kedvezőtlen folyamat. Párhu­zamos osztályok persze nincse­nek.- Nem csábítják el a gyere­keket más iskolák? Pajor János: - Érdekes, hogy az idén egyetlen egy gye­rek sem ment el tőlünk, pedig volt csábítás: a gyarmati keresz­tény iskolába és a Balassi Gim­názium hatosztályos évfolya­mára is mehettek volna néhá- nyan.- Milyen nyelvet tanulnak a diákok? Pajor János: - Német és an­gol nyelvre van igény. Az egyik osztályon belül két csoportot alakítottunk ki, a többinél erre nem volt szükség. Kuriózum­ként említhető az eszperantó nyelv tanítása, szakköri formá­ban.- Az orosz nyelvoktatás tel­jesen kihalt? Pajor János: - Ha visszahoz­nánk, akkor sem lenne rá igény. Úgy gondolom azonban, hogy egy idő után az orosz is megta­lálja a helyét.- Azt tapasztalom, hogy az utóbbi időben sok iskolában háttérbe szorult a szakköri foglalkozás. Pajor János: - Nálunk nem. Fakultációk és szakköri foglal­kozások vannak. Kémiai és föld-víz-levegő fakultáció is működik az iskolában. De van német- és számítógépes szak­kör is.- Ennek a föld-víz-levegő szakkörnek érdekes neve van...- Pajor János: - Azért ezt a nevet adtuk neki, mert nem csak földrajzzal foglalkozunk, ha­nem a természetvédelemből és a biológiából is csippentünk egy kis darabot.- A számítástechnikai is­meretek hovatovább nélkü­lözhetetlenek a gyerekek szá­mára is. Pajor János: - Valóban így van. A szakkör két részből áll, a hagyományos értelemben vett szakkört az egyik kollégám tartja. A felsőtagozatosok szá­mára számítástechnikai gyakor­lat van. Megpróbáltuk a hete­dik-nyolcadikosok számára a számítástechnikát belecsem­pészni a technika tantárgyba.- Amikor erre járok, min­dig azt tapasztalom, valami felújítás történik az épületen. Törődnek a környezettel. Sinkó Tibomé: - A felújítás szakaszokban történik. A kor­szerűtlen, rossz állapotban lévő kazánt már kicseréltük, most pedig szakemberek dolgoznak a tetőszerkezeten. Igaz, néhol még cserépkályhával tüzelünk a hideg napokon. A nyáron sze­retnénk az épületet kívülről is széppé varázsolni.Remél­jük,hogy tervünk valóra válik. Gyarmati görbe tükör Baj van Gyarmat tájékoztatá­sával. Az Ipoly megszűnésével különböző mendemondák kap­tak szárnyra. Ezért most szük­ségét érzem a hiteles, pontos tá­jékoztatásnak. Az Árpád utca sarkán lévő építmény funkciója még nincs eldöntve. Valószínű juhhodály lesz, de csak akkor, ha nem ér­keznek meg idejében a lipicai pacik. Ha megérkeznek, akkor lóistálló. A magasságát maga az ön- kormányzat döntötte el. Megállt a tizenkilenc képviselő a sar­kon, amikor az egyik városatya felsikított: barátaim, talpunk alatt fütyül a szél. Ekkor úgy döntöttek, ennél magasabb egy centivel sem lehet. Közismert, hogy a város abból az irányból lélegzik. Ha magasabbra építik, Gyarmat polgáraira rájön az asztmás köhögési roham. Ki ga­rantálja, hogy egy ilyen köhö­gést kibírnak ezek az épületek? A menekülttábor ügye kicsit bonyolultabb. Mindenki tudja, volt a városnak az Ipoly partján egy kedves, szerény műintéz­ménye. Szegény Samu, az Isten nyugosztalja, de szépen zongo­rázott benne. Ide a város férfi lakosságának krémje el-eljáro- gatott egy kicsit nosztalgiázni. A kegyetlen kommunista dikta­túra bezáratta az efféle házakat. Helyette maradt az asszony. A kettő között balalajkázni lehet a különbséget (amatőr, profi - az örökös dilemma.) Az önkor­mányzat egy titkos határozatá­ban úgy döntött, ha már nem építettek új lakótelepet vagy színházat, sőt még egy nyilvá­nos WC-t sem, legalább ezt az intézményt indítsa újra. Mene­külttábornak álcázzuk a masz- százsszalont. Hazaballag az ember kissé mélásan, úgy éjfél tájban, csupa jószándékkal, és mit kap cserébe? Üvöltést; Ilyenkor hová menekülhet az ember? Talán az anyósához? Marad a menekülttábor, ahol szépfiúnak nevezik, meg herce­gemnek, esetleg aranyapámnak a kuncsaftokat. Otthon ritkán nevezik aranyhercegnek. An­nak sincs akadálya, hogy a vá­ros a szociális segély egy részét mindjárt odautalja. Legalább nem kerül az asszony kezébe. Végezetül van egy pontos és fontos hírem. Tudom, ki lesz a polgármester ősszel: Irén. Irén Gyarmaton csak egy van! Sze­reti a csokit. Soós Géza Balassagyarmat és környéke Közösen a gázért • MAGYARNÁNDOR. A napokban ismét összegyűltek Magyamándorban a környező községek vezetői, és megvitat­ták a gázépítés lehetséges váltp- zatait. A falvak önkormányzati képviselői megegyeztek, hogy közös pályázatot nyújtanak be a gázépítés finanszírozásának támogatására. Abban is egyetér­tettek, hogy közös kivitelezés­ben kerüljön sor a megvalósí­tásra. A községen belüli csator­názásra viszont minden község saját maga keres megoldást. Új telkek • NÓGRÁDKÖVESD. Az önkormányzat sok telket alakí­tott ki a községben, s igen ked­vező feltételekkel adja oda az igénylőknek. Viszont 3 évi beé­pítési kötelezettséget ír elő a te­rületre. Ötven igény • IPOLYVECE. A települé­sen 96 telefont kapcsoltak be a crossbar rendszerbe. Egy bekö­tés 35 ezer forintba került. Azonban az új bekötések nem elégítik ki az igényeket, újabb családok is kedvet kaptak a szolgáltatáshoz. A legfrisseb adatok szerint ötven új igénylőt tartanak nyilván. j Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Lesz víz \ • DRÉGELYPALÁNK. HJ marosan megoldódik az ivóvl zellátás a faluban. Már régtől tervezték a község vezetői, hogy bevezetik a vezetékes ivó­vizet, ám erre csak most értek meg a feltételek. A csatornázás megkezdődött, minden utca sorra kerül az idén. Összessé­gében 650 család konyhájában fürdőszobájában folyik majd víz a csapból. A beruházás nagyságrendjére jellemző, hog&j csak a terveket mintegy tízmil? lió forintért akarták elkészíteni. Az más kérdés, hogy az önk- mormányzat kedvezőbb megol­dást keresett. Persze bárhogy is spórolnak a palánkiak, a csator­názás felemészt közel negy2 venmillió forintot ,gö-------------------------------------Í3* V égre iskola-------------------------------------T?3 • BERCEL. Már annak idejűn merész vállalkozásnak tűnt az, új iskola megépítése, hiszen, ,azi anyagi források rendkívül szű­kösek voltak. Viszont minden­képpen lépni kellett az önkor­mányzatnak, hogy elhelyezzék a gyerekeket. A munkálatokat a szécsényi Épszöv végzi. Az építkezés pénz hiányában aka­dozott, de most úgy tűnik, végre befejeződhet, augusztus 15-én átadják rendeltetésének a kor­szerű, minden igényt kielégítő intézményt. Az oldalt szerkesztette: ✓ Adám Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom