Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. március 1., kedd A pápa elítéli a terrorakciókat II. János Pál hét végi szentbe­szédében elítélte a vasárnapi li­banoni merényletet, amelyben tíz hívő életet vesztette egy észak-libanoni maronita temp­lomban. Visszatért a hebroni ter­rorakcióra is, amelyet a Vatikán még pénteken élesen elítélt. II. János Pál a római Szent Péter té­ren zarándokok és érdeklődők előtt kijelentette, hogy együtt szenved a maronita kereszté­nyekkel a bűntett miatt. Felújítják a két Korea párbeszédét? A dél-koreai kormány hétfőn javaslatot tett a Korea-közi pár­beszéd felújítására. A két ország közti érintkezések a múlt év ok­tóbere óta szüneteltek, a fordula­tot most az észak-koreai atomlé­tesítmények ellenőrzéséről szóló megállapodás tette lehetővé. New Yorkban állapodtak meg az amerikai — észak-koreai mun­kaértekezleten arról, hogy Phen- jan hajlandó alávetni hét atomlé­tesítményét a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség el­lenőrzésének. Az abházokat hibáztatja a grúz elnök Eduard Sevardnadze grűz ál­lamfő közleményében az abház felkelőkre hárította a felelősséget az ENSZ felügyelete alatt Genf- ben zajló béketárgyalások félbe­szakadásáért. Sevardnadze azzal vádolta az abházokat, hogy elfo­gadhatatlan feltételeket szabtak, és ezzel tovább rontották a hely­zetet. Ha nem sikerül rövid időn belül megoldást találni a válság­ra, annak a harcok újbóli fellán­f olása és további vérontás lesz a övetkezménye — figyelmezte­tett a grúz elnök. Nem számít a kémügy — az oroszoknak Nem befolyásolja károsan az orosz-amerikai kapcsolatokat az A mes-ügy — vélekedett Georgij Mamedov orosz külügyminisz­ter-helyettes, aki latin-amerikai körútjáról hazatérőben rövid ki­térőt tett Washingtonban. Ma­medov túlzásnak nevezte, hogy a közelmúltban kirobbant kémügy miatt utazott volna az amerikai fővárosba, a korábbi moszkvai közlésekből azonban egyértelmű volt az összefüggés a váratlan ki­térő és a múlt héten nagy hullá­mokat vető botrány között. A politikus a kínos incidens miha­marabbi lezárását szorgalmazó moszkvai nyilatkozatokhoz ha­sonlóan nyugodt és kiegyensú­lyozott hozzáállást szorgalma­zott. Csurka és Torgyán szövetsége A Die Presse a hazai ultranacionalisták kapcsolatáról Csurka István és Tornyán Jó­zsef— a két magyarországi „szél­sőjobboldali populista” — új szö­vetségéről ír a Die Presse hétfői száma. Közös vonásaikat megemlít­ve, a tudósító, Fényi Tibor ki­emeli, hogy mindketten ultrana­cionalisták, s mindkettejüket ko­alíciós párt — az MDF, illetve a Kisgazdapárt — zárta ki soraiból, továbbá mindketten a kommu­nista titkosszolgálatnak dolgoz­tak annak idején. A beszédekből a tudósító idé­zi „az igaz magyarok elleni össze­esküvésről” mondottakat, a ban­kok, a külföldi tőke elítélését, a magyar vezető politikusok le­mondásának követelését, a libe­rálisok minősítését. Külön alcí­met szentel Torgyán kirohanásá­nak Alois Mock osztrák külügy­miniszter ellen, azzal a megjegy­zéssel, hogy Mock személyében új ellenséget talált a kisgazdapár­ti politikus. A tudósító beszámolójában kitér a két jobboldali politikus és a skinheadek kapcsolatára. A beszámoló végén megemlíti a közvélemény-kutatási adatokat, amelyek szerint Csurka nem fog­ja tudni teljesíteni az ötszázalé­kos szavazatarányt, Torgyánék pedig mintegy 7 százalék körüli szavazatmennyiségre számíthat­nak. Felfüggesztik az arabok a béketárgyalásokat Nem tartják elegendőeknek a zsidóállam intézkedéseit Négyórás rendkívüli ülést tartott vasárnapról hétfőre virradóra Tuniszban a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága a múlt heti hebroni vérengzés nyomán kialakult helyzetről. A tanácskozáson Jasszer Arafat, a testület veze­tője elnökölt, és azon részt vettek a kairói, a párizsi és a washingtoni palesztin-izraeli tárgyalások pa­lesztin küldöttségvezetői is. A zárt ajtók mögötti ülésről egyelőre hivatalosan nem közöltek semmit sem, de diplomáciai források tudni vélik, hogy a pa­lesztin vezetők fontolóra vették az Izraellel Wa­shingtonban kezdett béketárgyalások folytatását. A tervek szerint a rendkívüli ülés később folytató­dik. A Washingtonban Izraellel kétoldalú béketár­gyalásokat folytató arab küldöttségek úgy döntöt­tek, hogy felfüggesztik a megbeszéléseket a hebroni vérengzés miatt — közölte egy arab illetékes az amerikai fővárosban vasárnap. A magát megnevezni nem kívánó politikus az AFP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a szíriai, a jordániai és a libanoni küldöttség szom­bat este döntött emellett. A palesztin küldöttség már korábban erre az elhatározásra jutott. Az arab delegációk támogatják azt a palesztin követelést, hogy a megszállt területeken élő arabok kapjanak az eddiginél nagyobb védelmet az izraeli telepesekkel szemben. Izraeli vélemény az arab döntésről Izrael nem lepődött meg az arab döntésen, hogy felfüggesz­tik a washingtoni kétoldalú tár­gyalásokat a hebroni vérengzés után, de a lépést ideiglenesnek te­kinti, és nem a békefolyamat vé­gének — közölték jeruzsálemi politikai források vasárnap este. A megszállt területek kolóniái­nak ügye — mondta Jichak Ra­bin kormányfő — nem lehet a mostani tárgyalások témája. Az ország törvényhozása hét­főn vitát kezdett a pénteken tör­tént mészárlásról, amelynek kö­vetkeztében több mint 50 palesz­tin meghalt a hebroni Ibrahim mecsetben. A kabinet vasárnap a szélsősé­ges telepes mozgalmak körében letartóztatásokra, többek lefegy- verezésére adott felhatalmazást a katonai hatóságoknak. Egyúttal mintegy 1000 palesztin fogoly szabadon bocsátását helyezte ki­látásba, és kormánybizottság fel­állítását határozta el a történték kivizsgálására. A megtorló intézkedések el­sősorban az arabellenes rasszista Kach mozgalmat sújtják, amely­nek betiltását is vizsgálják. En­nek a csoportnak volt tagja Ba­ruch Goldstein telepes, aki az öl­döklést a hebroni mecsetben véghezvitte. A tisztázatlan kö­rülmények között meghalt — ön­gyilkos vagy agyonvert — me­rénylőt hétfon temették el a ko­lónián. Rabin a PFSZ-szel tavaly szeptemberben kötött megálla­podásra hivatkozva elutasította azt a palesztin követelést, hogy már most kezdjenek tárgyaláso­kat a kolóniák sorsáról. Palesztin részről a végleges rendezés kere­tében a telepek felszámolását követelik, és a pénteki telepes akció nyomán a kérdés azonnali napirendre tűzését sürgetik. Az izraeli kormányfő egy nemzet­közi sajtótanácskozáson vasár­nap este felszólalva kitartott amellett, hogy a kolóniák ügye majd csak a most esedékes átme­neti rendezés után kerüljön terí­tékre. NATO-vadászgépek Szerb harci repülőket lőttek le Négy kétüléses szerb harci gyakorló repülőgépet lőtt le hét­főn hajnalban a NATO két F-16- os amerikai vadászgépe az ENSZ boszniai légtérre vonat­kozó repülési tilalmának meg­sértése miatt Banja Lukától 80 kilométerre északnyugatra. A hírt a görög hadsereg vezér­kari főnőké jelentette be Athén­ben, majd a brüsszeli NATO- központ is megerősítette — írta az AFP és a Reuter. * Bosznia felett először nyitot­tak tüzet a NATO repülői, ame­lyeknek a Bosznia feletti repülési tilalom betartatása az elsődleges feladata. NATO-források sze­rint közép-európai idő szerint hétfőn 6.48-kor lőtték le a négy Galeb típusú gépet. A NATO gépei 1993 áprilisa óta naponta járőröznek Bosznia légterében, hogy érvényt szerez­zenek az ENSZ 816-os számú határozatának, amely megtiltja a Bosznia feletti repüléseket. Ezt a tilalmat már eddig számos alka­lommal sértették meg, mint az AFP rámutat, elsősorban heli­kopterek. A NATO szóvivője arra hivat­kozott, hogy a 816-os számú ha­tározat felhatalmazást ad min­den szükséges intézkedés megté­telére a boszniai repülési tilalom tiszteletben tartására. A gépek lelövését Banja Lu- kában szerb források sem meg­erősíteni, sem cáfolni nem tud­ták. Szarajevóban a Menekültügyi Főbiztosság szóvivője közölte, hogy felfüggesztették a humani­tárius segélyek légi úton történő továbbítását a városba. Beszün­tették a szerbek ellenőrizte terü­letek felé történő mozgásokat is Boszniában. A lelőtt szerb gépek egy Vitéz melletti üzem bombázására szálltak fel — közölte Párizsban a francia védelmi minisztérium. Egy olyan nyilvánvaló agresszió­ról volt szó, amely azonnali vá­laszlépést követelt — közölte a francia forrás, idézve egyrészt a 781-e's számú, a boszniai légi ti­lalomról szóló ENSZ határoza­tot, valamint a 816-os számú ha­tározatot, amely felhatalmazást adott a légicsapásra. (MTI) Követeléseik Pozsonynak elfogadhatatlanok? A szlovákiai magyarok olyan kisebbségi követeléseket támasz­tanak, amelyek a pozsonyi kor­mányzat számára — még az el­lenzék szerint is — egyszerűen el­fogadhatatlanok — írta hétfői beszámolójában a Zemedelské Noviny. A magyar nemzetiség követe­lései közül Rajecky kiemeli pél­dául „valamilyen etnikai igazga­tás megteremtését, más szóval a Szlovák Köztársaság oktatás- és tudományügyi minisztériumá­nak nemzetiségi alapon való megosztását, a Szlovákia terüle­tén működő magyar tannyelvű iskolák önálló irányítását. A kor­mány kisebbségi tanácsa kizáró­lag a kisebbségek képviselőiből állna. Ráadásul két olyan, a ki­sebbségeket érintő európai do­kumentumot is alá kellene írni, amelyek közül az egyiket eddig csak Norvégia írta alá” — ecse­telte a Zemedelské Noviny a Szlovákiával szemben támasz­tott, elfogadhatatlannak minősí­tett követeléseket. A lap szerint az ellenzéki tér­félen jókora konfliktus keletke­zett a Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom, illetve a Duray Miklós ve­zette Együttélés között. — Elsősorban Duray az ag­resszív, a radikális. Olyan pozíci­óba szorítja Bugár mozgalmát, ahová annak hívei nem akarnak kerülni. Arról van szó, hogy elő­rehozott parlamenti választások (és az azt követő helyhatósági választások) esetén az MKDM elveszíthetné szavazói bázisának nagy részét. Elveszíthetné azok támogatását, akik úgy gondol­nák, hogy az MKDM az Együtt­élésnél kevésbé küzd a Szlová­kiában élő 600 ezer magyar joga- zása szerint Duray „újabb pontot szerzett” azzal a minapi populis­ta kijelentésével, hogy a szlová­kiai magyarok többsége — ha lenne magyar választójoga — az MDF-re szavazna. Atomfegyver nélkül Kína szorgalmazza Dél- Ázsia atomfegyvermentes övezetté válását — jelentette ki Dakkában Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. Hangsúlyozta: nehéz lesz megőrizni a térség békéjét, ha tovább gyorsul és Széle­sedik ott a fegyverkezési verseny. Több szerephez kell juttatni a fiatalokat Beszélgetés Vida Gyulával, az RMDSZ frakcióelnökével Vida Gyula szilágysági képviselőt, az RMDSZ képviselőcsoportjá­nak népszerű „Gyula bácsiját”, a román parlament leginkább meg­becsült gazdasági szakértőinek egyikét választotta a tavaszi ülés­szakra a minden ülésszak elején sorra kerülő tisztújításon az RMDSZ képviselőházi frakciója. Huszonötén vettek részt a vokso­lásban, 24 szavazatot adtak le, ebből 13 jutott Vida Gyulára, 11 To­kay György aradi képviselőre, a csoport eddigi elnökére. Az új frakcioelnököt megválasztását követően telefonon érte el szilágy- somlyői otthonában az MTI tudósítója, hogy a választás körülmé­nyeiről, új funkciójával kapcsolatos elképzeléseiről megkérdezze. Vida Gyula elmondta: amikor elvállalta a jelöltséget a képvise­lőcsoport elnökénél tisztére, az a törekvés vezette, hogy helyreál­lítsa a testület egységet, amelyet megtépázott az úgynevezett Nep- tun-üßgyel kapcsolatos vita. Ta­valy ősszel mar javasolták, hogy vállalja ezt a feladatot, de akkor nem tartotta ezt időszerűnek. Most, amikor megújították ezt a kezdeményezést, úgy érezte, hogy mivel egyik politikai-ideo­lógiai csoportosuláshoz sem tar­tozik, mivel személyét nem vitat­ják, hozzájárulhat ahhoz, hogy a csoport megfelelő légkört kiala­kítva jobban összefogón a rá vá­ró nehéz feladatok előtt — hiszen az egymással vitatkozó táborok egyike sem mondhatja, hogy sa­ját jelöltje kerekedett felül. Az elkövetkező hónapokban a magyarságot érintő fontos ki­sebbségi és gazdasági törvény- tervezetek szerepelnek a parla­ment napirendjén — mondotta el a képviselőcsoport új elnöke. Áprilisra várható a magyarságot nagyon közelről érintő tanügyi törvény megvitatása, és az elője­lek nem túl kedvezőek, hiszen a szakbizottságok az RMDSZ sze­mében elfogadhatatlan állás­pontra helyezkedtek. Az RMDSZ által kidolgozott ki­sebbségi törvénytervezet napi­rendre tűzéséért is komoly harcot kell majd vívni, mivel már van­nak hírek arról, hogy bürokrati­kus kifogásokkal — arra hivat­kozva, hogy alkotmánymódosí­tást igényelne — meg akarják akadályozni, hogy a képviselő­ház egyáltalán megvitassa. Fon­tosnak ígérkezik az 1994-es költ­ségvetési tervezet vitája, és az RMDSZ jelentős módosítást adott be az ellenzéki pártokkal együtt az 1990. évi földtörvény­hez is. A parlamentnek a levegő­ben lógó kormányátalakítás is új feladatokat adhat. így sok munka vár a képvise­lőcsoportra, mondja Vida Gyu­la, aki szerint ezért fontos a fel­adatok jó felosztása, ezen belül pedig annak biztosítása, hogy a fiatal képviselőknek több szerep jusson, s hogy a hoÉzá hasonló „veteránok” átadhassák az el­múlt négy esztendőben felhal­mozódott tapasztalataikat. Ha volt korábban egyesek részéről bizonyos passzivitás, azt ki kell küszöbölni — hangoztatja az új frakcióelnök. Vida Gyula tudatában van an­nak, hogy az RMDSZ parlamen­ti képviseletének lehetőségei korlátozottak, hiszen az ellenzék része. Olyan ellenzéki csoporto­sulások, amelyekkel az RMDSZ szoros kapcsolatot tudott kiépí­teni a gazdasági reformokra, a demokratikus intézményrend­szer kialakítására vonatkozólag, a nemzetiségi kérdés méltányos és európai szintű rendezésének kérdéséhez jutva sokszor meg­torpantak. Pozitív szerepet játsz­hatnak viszont Vida Gyula sze­mében nemzetközi tényezők: például az Európa Tanács által megfogalmazott ajánlásokban is szerepelnek azok a kisebbségi a eket érintő törvények, yek most a parlament napi­rendjén szerepelnek — és tavasz­ra vaiják Romániába az ET elő­adóit, akik a kötelezettségek tel­jesítését mérik fel. Baracs Dénes Titkosszolgálati kódneve: „Fejfájás” Az elnök öcsikéje „A sas kirepült” — közük há­zirádiójukon a nyomában lihegő testőrök a Secret Service, az el­nöki titkosszolgálat központjá­val, amikor Bili Clinton reggel hat és hét között szokásos koco­gására indul. Az elnöki kódnév tehát „Eagle”, vagyis sas. A tíz évvel fiatalabb féltestvéré, Roger Clintoné viszont „Headache”, ami fejfájást jelent. E sajátos név története a kö­vetkező: Egyszer volt, hol nem volt egy fiatalember, aki a család fekete bárányának számított: hadilá­bon állt a munkával, annál ben­sőségesebb volt viszont a kapcso­lata minden alkohollal és narkó'- val. Ez az ifjú fennakadt egy monstre-razzia hálóján, és koka­inkereskedelem vádjával került a bíróság elé az állam székhelyén, Little Rockban, nem messze a kormányzói palotától, amelynek ura bátyja, Bili Clinton volt. Éppen emiatt gondolta az ele­gáns öltönyben feszítő ifjú, hogy olcsón megússza az ügyet. Téve­dett: öt évre ítélték. Később, már az elnökválasztási kampány ide­jén, amikor Bush republikánusai — természetesen — ki akarták használni ellene ezt a családi af­fért, Clinton olyan nyilatkozatot tett, ami Bushék számára aligha­nem bumerángnak bizonyult, mert veszteség helyett sok ezer voksot szerzett az exkormányzó- nak. — Tudtam a razziáról, és eszem ágában sem volt figyel­meztetni Rogert. Azt akartam, hogy rács mögé kerüljön. Meg­győződésem, hogy ezzel meg­mentettem az életét. Ez bizony könnyen igaz lehet. De amikor az arkansasi kor­mányzó beköltözhetett a Fehér Házba, a Secret Service és a CIA felkészült a kínos rokon kelle­metlenkedéseire. Ilyenek szinte minden elnök életét megkeserí­tették: elég Bush lányának, Do- rothynak botrányos válására és fiának, Neilnek még botrányo­sabb pénzügyeire, vagy a Rea- gan-lány „szülőgyilkos” könyvé­re gondolni. De a Fejfájás kódnév ellenére a Fehér Házat eddig csak kisebb kellemetlenségek érték Roger miatt, a nagy balhé elmaradt. Öcsike láthatóan megelégszik azzal, hogy másodosztályú szí­nészként is sorra kapja a jól fize­tő szerepeket, mert a producerek szívesen foglalkoztatják az elnök „tesóját”. Aki a minap egy mo­telláncot imigyen reklámozott: „Ha bátyám, az Elnök utazik, ki­rályként bánnak vele. Mi is ezt tesszük Önnel, ha nálunk száll meg.” Ezek után nem csoda, ha Roger tavalyi jövedelme Bilié­nek éppen a kétszerese volt. Ferenczy Europress • • „Öregedő” kismamák Európa-szerte Manapság a nők jelentős része egyre később vállalja az első gye­reket. Az első anyaság időpontjá­nak kitolódása kivétel nélkül va­lamennyi nyugat-európai or­szágban tapasztalható— állapít­ja meg az INED, a francia orszá­gos demográfiai intézet legutób­bi havi kiadványa. A tendencia a negyvenes években az észak- és közép-eu­rópai nőknél kezdődött, majd át­terjedt Dél-Európára is. Spa­nyolországban és Olaszország­ban a változás csak később, az ötvenes évek végén született nőknél jelenkezett, míg Portugá­liában ehhez képest is némi ké­séssel, a hatvanas évek elején született nőknél nyert polgárjo­got. Ma a jelenség egész Európá­ban általánossá vált — idézi a tanulmányt az AFP hírügynök­ség. Dániában például az 1945- ben született nőknél az első gyer­mek születésekor 23,3 év volt az átlagéletkor, az 1955-ben szüle­tett nőknél ugyanez már 24,9 év, míg az 1960-ban születetteknél az első anyaság már átlagosan a 26. életévben következett be. Svédországban ugyanez az adat az 1945-ben születetteknél 23,9 év, az 1955-ös évjáratnál 25,3. Az 1960-ban született nőknél pedig már 26,4 éves korra toló­dott ki az első anyaság. Franciaországban az 1945- ben született nőnemzedék tagjai átlagosan 23,7 éves korukban szülték első gyermeküket, az 1955-ben születettek 24,3, míg a 60-as születésűek 25 évesen. Az 1965-ben született lányoknak csak 37 százaléka érte el már anyaként a 25 éves kort, míg az 1955-ben születetteknél ez az arány még 55 százalék, az 1945- ben születetteknél pedig 61 szá­zalék volt. Hollandiában az 1945-ben született évjáratnál az első anya­ság időpontja átlagosan a 24,5 életév volt, az 1955-ós évjáratnál ez már 26,3 éves korra, míg az 1960-ban születetteknél már 27,3 éves korra tolódott ki. Ma öt holland nő közül csak keve­sebb mint egy lesz anya 25 éves kora előtt. A volt NDK-ban az első anya­ság mindenütt igen korai, átlago­san 22-23 éves korban követke­zett be, ami jelentősen eltért az egykori NSZK-beli helyzettől, ahol az európai tendenciákhoz hasonlóan kitolódott az első szü­lés időpontja. A politikai válto­zásokat a népszaporulat vissza­esése követte a volt NDK terüle­tén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom