Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

1994. március 1., kedd MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Kommentárunk Lakat a miniszter száján • • Önmérsékletet keresnek a jelöltindító pártok Tegnap délután folytatódott a május 8-án esedékes választá­son induló pártok, a megyei önkormányzat és a sajtó vezetőinek megbeszélés-sorozata. Két hét elteltével újabb szervezetek je­lentkeztek a Zöld Alternatíva színeiben, a már ismerős Agrár- szövetség, FIDESZ, FKGP, KDNP, MDF, MSZDP, MSZP, Munkáspárt, MIÉP és az SZDSZ mellett. J ó a kertben, mert ott nem politizál senki. Ugyan lehet beszélgetni a fákkal, de ha a médiaháború és sajtóküzde­lem gondjait ecseteled nekik, képesek kiszáradni vagy elsza­ladnak jó messzire. Még a vé­gén megsértődnek. Egy miniszternek viszont nem illik sértődöttnek lenni. Látszani. Mert aki vállalja a közszereplést, annak bizony tudomásul kell vennie: olykor kritikával is illetik. Könnyed eleganciát tételez fel az ember, némi nagyvonalúságot. Ám a képzeletbeli forgatókönyvtől olykor eltérnek a nagy embe­rek. Elismerem, a napi konfliktu­sok, a néha talán igazságtalan kritikák feldolgozása nem egy­szerű. A miniszterek is esendő emberek. A Magyar Demokrata Fó­rum igen komoly és tanulságos rendezvényt szervezett az el­múlt hét végén Balassagyar­maton. Ezen az összejövetelen részt vett Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízü­gyi miniszter is, aki azzal a cél­lal jött az Ipoly-parti városba, hogy megossza velünk tárcája gondjait, eredményeit. No és az sem tagadható, a látogatás a választási kampány része. Mint megyei listavezető, nem mindegy, hogy mutatkozik be a választópolgároknak. Az elő­adás megkezdése előtt illetle­nül megállítottam a miniszter urat, s kértem, valamelyik szü­netben vagy a mondandója be­fejeztével adjon tíz percet egy interjú elkészítéséhez. Mond­tam a nevem és azt, hogy a Nógrád Megyei Hírlapnak ké­szíteném az interjút. Hogy is mondjam csak: Schamschula úr szemmel láthatólag nem örült lapunknak. Nem is nyi­latkozott, mert állítása szerint rosszakat írt róla valaki pár­toktól független újságunkban. Lakatot tett a szájára. A Nép- szabadság tudósítójának vi­szont kiöntötte lelkét. Ki érti ezt a megkülönböztetést?! Megkaptuk a büntetést. Csak azzal nem számolt a tisz­telt miniszter úr, hogy a tíz percért cserébe tájékoztathatta volna a választópolgárokat el­gondolásairól, népszerűsít-j hette volna pártját és saját\ magát is. Most akkor ki kapott büntetést? Katona államtitkár úr két éve jókedvű kormányt ígért ne­künk. Senki nem várta, hogy a miniszterek röhögve járják az országot. Am erre sem számí­tottunk olyan nagyon. H amarosan szárba szök­ken a tulipán a kertben. Csak üefiogy megsér-1 tődjön szegény, mert még ideje 1 ejőtt elszárad. ’ il Ádám Tamás Elöljáróban dr. Béres József, a megyei közgyűlés hivatalának osztályvezetője ismertette az országgyűlési választások tech­nikai előkészületeit. Előzetes kifogások érték a kibontakozó vitában az ajánlási szelvény ki­töltési és begyűjtési módját, mivel a feltételezések szerint visszaélésekre, botrányra is al­kalmat nyújthatnak. Ezt követően különböző A z elmúlt hetekben több helyi, illetve országos tudósítás és újságcikk foglalkozott a Pesti Hírlapnak azzal a kezdeményezésével, hogy mutációt indít Nógrád megyében. Figyelembe véve a viszonylag szűk előfizetői és hirdetői piacot, az is megfogalmazódott, hogy idővel egyaránt veszélybe kerül­het a meglévő és az új orgánum. Vagyis - ha sikeresen tönkrete­szik egymást - megyei napilap nélkül maradhat Észak-Magyar- prszágnak ez a része. megközelítésekben tisztázták az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalását, amely ki­mondja: „állami vagy önkor­mányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú köz­ségben, feltéve, hogy más kö­zösségi célú épület nem áll ren­delkezésre.” A fejlemények arra indították a salgótarjáni sajtóklubot, hogy nyílt rendezvényt szenteljen az ügynek, Új helyzetben a Nógrád Megyei Hírlap címmel. Lapunk felelős szerkesztője, dr. Sztrapák Ferenc természe­tesnek minősítette, hogy véget- ér egy hagyományos, sok ol­vasó szeretetéből övezett me­gyei napilap monopolhelyzete a tájékoztatási térségben. Az új konkurensnek sok si­kert kívánt, s reményét fejezte ki, hogy a lapok versengéséből az olvasó jár jól. Ehhez viszont A MIÉP és az FKGP megje­lent képviselői részéről észrevé­telek érték két választási bizott­ság összetételét.- Ha törvénysértésre derül fény, az nem marad megtorlás nélkül - utasította vissza a gya­núsító hangot, ugyanakkor ga­rantálta a törvényesség érvé­nyesülését Korill Ferenc, a me­gyei közgyűlés elnöke. Végezetül tovább közeledtek a tanácskozás befejezésére ott­maradt résztvevők a választási kampány tisztaságát szolgáló etikai nyilatkozat jóváhagyásá­hoz. Folytatás legközelebb már­cius 21-én. arra is szükség van, hogy a ver­seny valóban piaci feltételek között, tiszta eszközökkel bon­takozzon ki. Az előjelek sajnos, másra utalnak. Éppen ezért a Nógrád Me­gyei Hírlap továbbra is szóvá tesz minden olyan jelenséget, és módszert, amely az olvasóért folyó küzdelemben méltatlan a sajtóhoz, illetve terjesztéséhez - akkor is, ha azt épp a rivális lap gyakorlata mutatja. A késő estébe nyúló talál­kozó tapasztalatainak ismerte­tésére rövidesen visszatérünk. Trafflpax • Március 1-jén, kedden 6-tól 16 óráig a Balassagyarmat Rá­kóczi ú. - Kővári ú. - Ady Endre ú. - Szügy - Mohora - Balassagyarmat Szügyi ú. és Rákóczi ú. útvonalon számít­hatnak az autóval közlekedők traffipaxos rendőrségi sebessé­gellenőrzésre. FKGP-listavezető • Lapunk február 28-ai, hétfői számában tudósítás jelent meg a Független Kisgazda és Polgári Párt Nógrád megyei képviselő- jelöltjeiről. Köztük szerepel az 1. oldalas képen és az aláírásban is Betz József (Salgótarján). Sajnálatosait kimaradt viszont, hogy ő, a FKGP megyei elnöke, a megyei listavezető. A félreér­tések elkerülése végett ezt most közöljük, miután a szombaton tartott sajtótájékoztatón bejelen­tették. 7 Árulkodó szemek • SALGÓTARJÁN. Azt tart­ják, hogy a szem a lélek tükre, de több is annál. A szervezetben lezajlott vagy zajló betegségek ugyanis a szakavatottaknak „ki- olvashatók” a szivárványhártya, más néven az írisz változásai­ból: Erről a témáról többét is hallhatnak azok, akik részt vesznek az Egészséges életért klub legközelebbi, március 1-én fél ötkor kezdődő foglalkozá­sán, melyet a József Attila Mű­velődési Központ klubjában tar­tanak meg. Lapok jönnek és mennek... Szerkesztőségünk új helyzetben A szakértő szerint van mire építeni Kóbor ebek ellen Oktatás: magasabb normatíva Horn Gábor: Kényszerpályán az önkormányzatok Balassa­gyarmat, Kálló, Mát- raszele. Nógrád me­gye néhány oktatási in­tézményében tett látoga­tása után Horn Gá­bor, az SZDSZ okta­tási szakér­tője Salgótar­jánban ösz- szegezte "ta­pasztalait. A balassa­gyarmati ke­reskedelmi és vendéglátóipari szakközép- iskola és szakmunkásképző in­tézetről elmondta: sokat szeret­nének látni ebből az iskolatí­pusból, ahol az iskola falai kö­zött van választási lehetőségük a diákoknak. Látható, hogy van mire építeni a magyar közokta­tásban - fogalmazott Hóm Gá­bor. Kifejtette ugyanakkor azt is: az önkormányzatok kény­szerpályán vannak, nem tudják segíteni az iskolák törekvéseit, hiába látnak azokban fantáziát. Megemlítette azt is, milyen sok múlik az igazgatón. A káliói általános iskolában a diákok fele cigány származású. A pedagógusok jól kecelik a hátrányos helyzet megoldását, de szükség lenne arra, hogy a szükséges többletet a kormány normatívaként adja meg. A pe­dagógusok körében erőteljes a törekvés a megoldásra, de nincs ehhez forrás - vélte az SZDSZ szakértője. A mátraszelei általános isko­lában a környező falvak peda­gógusai is részt vettek azon a beszélgetésen, ahol Horn Gábor arról is szót ejtett: nem biztos, hogy minden településnek önálló iskolát kell fenntartania. Mint mondta, ezt a gondolatot a pedagógusok nem utasították el. Horn megoldásnak tartja, hogy több település önkéntes társu­lásban működtessen színvona­las iskolát, iskolabuszos közle­kedéssel. (dudellai) Nincs kialakult védelem „A kutyák szinte falkákban vándorolnak a város utcáin” - írja szerkesztőségünknek cím­zett levelében M. Andrásné szé- csényi olvasónk. A saját, de még inkább négyéves kislánya testi épségét féltő fiatalasszony naponta kénytelen elviselni, az egymásra is acsargó ebek kísé­retét. Levélírónk panaszát a városi polgármesteri hivatal illetéke­sének, dr. Percze Agnes jegyZő- nőnek továbbítottuk. Megtud­tuk, hogy ezekben a napokban nem érkeztek hozzá jelzések veszélyesnek tűnő ebfalkákról, korábban viszont igen. Akkor hatásosnak bizonyult a megfi­gyelés, a gazdák felkutatása és felszólítása. Mivel a sintérekre heteket kell várni, most is az előzőek­hez hasonlóan szeretnének el­járni. Feltételezve, hogy a ku­tyák gazdái eleget tesznek a ké­résnek. Amennyiben nem, sza­bálysértési eljárás indul ellenük. (m. j.) Emlékplakett Baráthy Istvánnak és Jóvári Tibornak A baráti kör támogatja a múzeumot A múzeum barátai tavaly is sok dokumentumot ajándékoztak a Nógrádi Történeti Múzeumnak. E tízes évekbeli részvény is ma már az intézmény közgyűjteményét gyarapítja E ves rendes közgyűlését tartotta tegnap délután öt órakor a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum baráti köre, amelynek jelen­leg mintegy száz tagja van, s a megyeszékhely egyik legré­gibb civil szervezeteként - 1981-től - működik. Dr. Szvircsek Ferenc, a kör ügyvivő elnöke köszöntötte a jelenlévőket, s megemlékezett a tavaly elhunytakról, köztük a kör első elnökéről, dr. Várkonyi Józsefről, alapító tagjukról, Zei- sler Györgyről és Zimonyi Endréről. Ezután Hídváry István titkár adott számot a múlt évben vég­zett munkáról. Kiemelte azokat a programokat, amelyek során a baráti kör tagjai megemlékeztek a majdnem elfelejtett salgótar­jáni költőről, Fekete Alfrédről, dr. Szvircsek Ferenc előadása kapcsán eszmecserét folytattak a történelmi jelképekről. Kocsis László, aki négy évtizeden át dolgozott Salgótarján művelő­dési életében előadást tartott az ötvenes évek művelődéspoliti­kájáról. Megemlékezett a kör a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek 125 éves évfordulójáról, s a gyár régi színjátszó hagyományát is fölelevenítették Vertich József vezetésével. Dr. Hír János, a Pásztói Múzeum igazgatója pe­dig görögországi tanulmányút- járól számolt be. Hídváry István a továbbiak­ban utalt arra, hogy a kör tagjai rendszeresen bekapcsolódnak a múzeumi rendezvényekbe, ezen kívül tavaly mintegy 300 tétel­lel, tárgyi-, dokumentum- és a fotóanyaggal gazdagították az intézmény közgyűjteményeit. Tavaly először jelentős anyagi segítséget is nyújtottak a múze­umnak, például százezer forint­tal járultak hozzá a múzeumi évkönyv megjelentetéséhez, s további összegekkel támogatták a honismereti tábor, valamint a csesztvei Madách-nap megren­dezését. Az idei tervek ismertetése után átadták a baráti kör által alapított Salgótarján történeté­ért emlékplakettet Baráthy Ist­vánnak és Jóvári Tibornak. A baráti kör kitüntető oklevelét pedig Gedeon János, Varsányi Sándor és Vongrey Béla vehette át. « A közgyűlés a múzeumbaráti kör tiszteletbeli elnökévé vá­lasztotta Salgótarján város pol­gármesterét, dr. Zsély Andrást-r th Megújuló hagyomány SALGÓTARJÁN. Nem mindennapi esemény volt az elmúlt szombaton a tűzoltóparancsnokságon. Fekete Győző alhadnagy, a felügyelő szolgálat háttérparancsnoka és menyasszonya, Szabó Edit ápolónő a boldogító igen kimondása után közös erővel oltot­ták el a máglyát. Nógrádban ehhez hasonló házassági ceremóni­ára emberemlékezet óta nem volt példa. Fotó: Gyurián Tibor Nem munkatársunk Több, szerkesztőségünkbe érkezett bejelentés kifogásolja Várkonyi Ferenc viselkedését. Minthogy nevezett újságíró nem munkatársa a Nógrád Me­gyei Hírlapnak, ezúttal jelentjük ki: vele semmiféle munkakap­csolatunk nincs. Nem adtunk számára megbízatást írások ké­szítésére, és nevére üzeneteket sem közvetítünk. Újságírói és emberi tevékenységéért szer­kesztőségünk semminemű fele­lősséget nem vállal. Kíváncsiskodó Árváknak nem jár kárpótlás Bátonyterenyei olvasónk édesapja az 1956. december 8-ai sortüznek esett áldozatul. Három gyermek maradt ár­ván. A feleség havi járadék­ban részesül. Kérdésük: jár-e kárpótlás az árváknak? Dr. Pongó Erik, a Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal osztályvezetője adott választ a kérdezőnek. Észerint az árvák­nak nem jár kárpótlás. Az 1992. évi XXXII. törvény ugyanis a következő módon rendelkezik az életűktől és szabadságuktól - politikai okból - jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról: az élet elvesztéséért kárpótlás ak­kor jár, ha az állam közvetlen büntetőjogi felelőssége a halál okozásáért a büntető eljárás szabályai szerint megállapít­ható. így: ha az ítélet végrehaj­tása a a magyar bíróság tör­vénysértő vagy semmissé nyil­vánított ítélete alapján történt, vagy az élet elvesztése a bün­tető eljárás (például kínzás) so­rán következett be. Az ’56-os salgótarjáni sortűz miatti élet­vesztés esetén az állam mögöt­tes, elvont felelőssége merülhet fel, emiatt csupán az özvegy igényelhet nemzeti gondozási díjat járadék formájában: Az alábbi kérdést Salgótar­jánból, az Eperjes-telepről tette fel a környezetért aggódó olvasónk. Hetek óta irtják ugyanis a fákat lakóhelye és Baglyasalja között. Miért kell kivágni a köztudottan rossz levegőjű város zöld tüdejét képező erdőt? - kérdezi. - Miért pusztítják el a mada­raknak fészkelőhelyet jelentő bokrokat is, és miért tavasz- szal, a költési idő kezdetén?

Next

/
Oldalképek
Tartalom