Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. február 8., kedd A kampány idején nem dolgozhatnak Nógrádban is lehet pályázni Változások várhatók a köztisztviselők jogviszonyában Versenyek a nemzeti és etnikai kisebbségek számára (FEB) Átmenetileg szüne­teltessék az önkormányza­toknál dolgozó köztisztviselők jogviszonyát, ha azok pártok színeiben vagy támogatásával indulnak a választásokon. így foglalható össze röviden az a törvénymódosítási javaslat, amelyet a Közalkalmazottak Szakszervezete kezdeménye­zett. A témáról az érdekkép­viselet ügyvezető elnökétől, Fehér Józseftől kértünk bő­vebb felvilágosítást.- A közhatalmi funkció gya­korlásakor a köztisztviselő a törvények, rendeletek adta lehe­tőséget mérlegelve hozza meg döntését. Az elutasító határozat érzelmeket is kelthet, és amennyiben az illető története­sen képviselőjelölt, könnyen rá­süthetik a bélyeget: persze, mert X pártot támogatja. Mi ennek a gyanúnak az árnyékát is szeret­nénk elkerülni, ezért kezdemé­nyeztünk törvénymódosítást. A választásokon pártok nevében vagy azok támogatásával induló képviselőjelöltek jogviszonyát a kampány idejére szüneteltetni kell. A javaslatot megtárgyalta, és elfogadta a Köztisztviselők Érdekegyeztető Tanácsa. A Belügyminisztérium vezetői - közöttük dr. Verebélyi Imre közigazgatási államtitkár, aki beosztásából adódóan szintén köztisztviselő - egyetértettek javaslatunkkal.- Ha az országgyűlés elfo­gadja a törvénymódosítást, és a kampányban résztvevő köz- tisztviselők jogviszonyát szü­neteltetik, ki foglalkozik majd az állampolgárok ügyes-bajos dolgaival?- Helyettesítésükről termé­szetesen az önkormányzati hi­vatalnak kell gondoskodnia. Az ügyfélszolgálat nem állhat le a választási kampány miatt.- Az önkormányzati hivatal vezetője fel is mondhat a kép­viselőjelöltnek?- Erről szó sincs, átmeneti­leg, a kampány idejére csak a munkavégzési kötelezettség el­látása alól mentesítheti.- Aki nem dolgozik, kap- hat-e Fizetést?- Természetesen nem. Fize­tésnélküli szabadságot kell kér­niük a jelölteknek, megmaradó bérük egy részét a helyettesítő kaphatja meg. Ha pártjának va­lóban fontos a jelölt személye, akkor módja van megfizetni a munkáját is.- Hány embert érint a tör­vénymódosítás?- Pontosan nem tudom megmondani, de a pártok szíve­sen döntenek olyan képviselője­löltek mellett, akik ismertek és élvezik az adott településen élők bizalmát. A köztisztviselők pedig ilyenek. O rszágos vers- és próza­mondó-, valamint nép­tánc-, népdal-, népszo- kásgyüjtő, s a helyi szokásha­gyományt felújító, színpadra állító rendezői és koreográfiái versenyt hirdetett meg a Ma­gyar Művelődési Intézet nem­zeti és etnikai kisebbségi osz­tálya. A hazai nemzetiségi és etni­kai kisebbség részére szóló vers- és prózamondó versenyt négy korosztályban bonyolítják le (1-4. osztályos általános is­kolások, 5-8. osztályos felső­sök, serdülők, középiskolások, továbbá felnőttek). Az intézet szakemberei a lebonyolításban együttműködnek a nemzetiségi szervezetekkel, egyesületekkel. A helyi versenyeket és a területi döntőket maguk az iskolák, a helyi nemzetiségi szervezetek és a művelődési házak rendezik meg április 15-éig. Az érdeklődők Nógrádban is a helybéli iskolákban, közmű­velődési intézményekben je­lentkezhetnek március 15-éig. Az országos döntőre május 6-án és 7-én kerül sor Budapesten, nemzetiségenként. Május 7-én minden nemzetiségből a leg­jobbak közösen szerepelnek a Nemzeti Színházban rende­zendő gálaműsoron. A néptánc-, népzene-, nép­dal-, népszokásgyűjtő, a helyi szokáshagyományt felújító, színpadra állító rendezői és ko­reográfiái verseny országos döntőjét december 3-án, 4-én tartják ugyancsak Budapesten. Erre április 30-áig lehet jelent­kezni a Magyar Művelődési In­tézet nemzeti és etnikai kisebb­ségi osztályán. A pályázatokat video-, illetve magnókazettán lehet eljuttatni az osztályra. Vásárolt kend kalapot, kolbászt, teknőt, malacot Ha megvette, hadd vigye! Egy „divatja múlt” ruhadarab története Kik voltak a pufajkások? A köztudatban igazságté- teli törvényként ismert rendelkezés kapcsán kerültek szóba az úgynevezett „pufajkások”. Kik is voltak ők valójában, mi volt a szere­pük? Erről kérdeztük a történészt, M. Kiss Sándort, aki az 56-os események tényfeltáró bizott­ságának munkájában is részt vett.- 1956. november 8-án állí­tották fel a karhatalmi ezrede- ket, akiket a ruházatukról ne­veztek el pufajkásoknak. Meg­szervezésükkor mind a politikai döntéshozók, mind a karhata­lom parancsnokai tisztában le­hettek azzal, hogy a fegyveres csoportok tevékenysége nem korlátozódhat csupán rendfenn­tartó, közbiztonságot szavatoló ténykedésre, hanem döntően megtorló jellegű lesz. Kezdettől fogva tudhatták, hogy a hatalom biztosítása csak a karhatalmi erők bevetésével érhető el.- Kikből állt össze a karha­talmi ezredek „legénysége,” és hányán lehettek együttvéve?- A létrehozásukról szóló párthatározat megszületése után összesen három ezred állt fel. A háromezer „pufajkás” döntő többsége a volt AVH (Állam- védelmi Hatóság) egykori tagja­iból, pártmunkásokból és a Ká­dár kormányra felesküdött ka­tonatisztekből verbuválódott.-Hatvanhárom sortűzre de­rült eddig fény Salgótarjántól Tatabányán keresztül Moson­magyaróvárig.- Fontos megjegyezni azt is, hogy a tömegoszlatásnak voltak nemzetközileg elfogadott nor­mái, szabályai, amelyeket a fegyveres testületeknek mindig és mindenhol be kellett volna tartaniuk. Számos lehetősége lett volna az akkori hatalomnak is a tiltakozó tömegek feloszla­tására. Magyar művészeti napok Belgiumban Földi Péter Gentben A genti magyar művészeti napok programjaként nyílt meg a közelmúltban a Somoskőújfa­lui Földi Péter Munkácsy-díjas festőművész és az Egerből el­származott, jelenleg Gentben élő Pallaghy Piroska keramikus közös tárlata a Galerij La Per- severanza-ban. A kiállításon, amely március közepéig várja az érdeklődőket, Földi Péter harminc festménye, illetve grafikája látható. A mű­vész ezen kívül színpadi deko­rációt is készített a galériának helyet adó kulturális központ koncerttermében, ahol ezekben a hetekben neves magyar elő­adóművészek adnak hangver­senyeket. Jockey is szívesen venné a Daliásból ezt az ereszkarimájú jóféle kalapot. Nagy Béla már Fizeti is az új Filc fejfedőt Vásárnaptár M inden második hónap első keddjén Bátony- terenyén rendeznek állat- és kirakodóvásárt. Szé- csényben március 6-án, ápri­lis 18-án, május 16-án, június 20-án, augusztus 22-én, szep­tember 26-án, október 24-én és november 28-án tartanak hasonló rendezvényeket. Pásztón minden hónap máso­dik vasárnapján várják a vásá­rozókat és a vásárlókat. Ka- rancskesziben is rendeznek vásárt ebben az évben: már­cius, június és október hóna­pok harmadik csütörtökén. Régi hagyománya és nem ke­vés látogatója van a már rend­szeressé vált terényi állat- és kirakodóvásároknak is. Ide március 20-án, június 19-én és szeptember 18-án lehet fel­hajtani minden vészmentes helyről származó, passzussal rendelkező jószágot. A bátonyterenyei (kistére- nyei) vásári hangulatot meg­örökítő képriportot Kun Ki­rály József készítette. Bicskás uzsonna a piac mindenkinek nyitott szabadtéri éttermében Irány hazafelé a nyárfából vájt, 4800 forintos teknővel Mai „macskakorömpörkölt" Csurkáról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László 28,8 millió Túlsúlyos szűz Csurka, a magyar politi­kai kupleráj renovált szüze. Popper Péter pszichiáter Szállj, szállj... Csurka István, a testes vi­harmadár. Tompa Imre hírlapíró, a Kurír munkatársa A század talán legjelentő­sebb előlegfelvevője. Trunkó Barnabás humorista Szükség törvényt bont Csurka a jobboldal egyet­len tehetséges embere. Egri György szociáldemokrata újságíró, volt kanadai magyar emigráns Hiába a biztos fogás, amit egy kisbaba is megirigyelhetne, sivalkodnak a malacok. Majd megszokják az új gazdát, lesz rá idő. Nehéz a választás kicsinek és nagynak egyaránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom