Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

1994. február 8., kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Nógrádi Gábor: Hogyan lehet könnyen, gyorsan milliomos? (3.) Rontsa a minőséget! E gy percig se hallgasson azokra kedves olvasóm, akik a kiváló minőségű és tartós termékek gyártása mellett ágálnak, mert azt kívánja az üz­leti tisztesség meg a morál, vagy hogy hívják azt a lelki izét, ami a meggazdagodásunkat folyton csak akadályozza! Tessék már megmondani: mi nekünk abban az üzlet, ha el- nyűhetetlen öltönyöket gyár­tunk? Vagy abban, ha masszív, időtálló ágyakat, székeket, asz­talokat dobunk piacra? Vagy ta­lán az hozza a nyereséget, ha évtizedekig jól működő rádió­kat, televíziókat szereltetünk össze? És kinek az érdeke olyan autókat csinálni, ami még tíz év múlva is olajcsöpp nélkül trap­pot az utakon? Ugyan kérem! Ne dőljünk már be az idealista kántálóknak! Tessék csak elkép­zelni, mi van akkor, ha például hosszú élettartamú biliket gyár­tunk, hogy csak a legegyszerűbb szükségleti cikket említsem! Az emberek, amilyen kicsinyesek, képesek gyerekről gyerekre ha­gyományozni a nélkülözhetetlen kis edényt és nem vesznek újat! Hol itt az üzlet? Horpadjon az a bili! Lyukadjon az a bili! Jöjjön le róla a máz! H a valóban meg akar gaz­dagodni a kedves olvasó, akkor már az alapanya­got is gondosan meg kell válasz­tani, amiből a termék készül. Az öltönyhöz olyan szövetet kell keresni, amit néhány tisztítás után fel lehet tenni a mennye­zetre pókhálónak. A bútorhoz a forgácslapnak azt a speciálisan pocsék fajtáját kell kiválogatni, amit a magyar bútorgyárak már évek óta használnak. Arról is­merhető fel, hogy a beleütött szeg kicsúszik a másik oldalon és röhög. A rádiónál meg az au­tónál egyszerűbb a helyzet: csak néhány alkatrészét kell valami hulladéktelepen is félredobott selejtből legyártani. Jelszavunk: ha romlik a rész, szemétbe megy az egész. Egy­szóval csak olyan alapanyagot válasszunk, ami elmállik, tönk­remegy, berozsdál, elhajlik, összedől, elszakad, megroppan, kidurran, felhasad, szétporlad a szavatossági idő lejárta után egy perccel. Megjegyzem, mindez embert próbáló feladat kedves olvasó. Nagyon komoly szakmai-tudományos munkával lehet elérni például azt, hogy a cipő sarka csak akkor váljon le, amikor a bolt már nem cseréli vissza. A tévé pedig akkor sötétedjen el végleg és örökre, amikor a ti­zenkettedik hónap letelte után az óra elüti éjfelet. Nagy munka, de megéri. Mert a vevő csak néz bambán a kezei között elporladó, kilyukadó, tönkre- menő tárgyra és nem érti. Fel nem tudja fogni azzal a becsüle­tes kis miniagyával, hogy mért kell újat vennie olyan árucik­kekből, amelyeket a nagyanyja hosszú évekig használt egyko­ron. N em tudja, hogy ön zseniá­lis érzékkel percre meg­tervezte az elavulást, aminek következtében a vevő újra és újra kénytelen új és új szemét minőségű árut vásá­rolni, bankszámlánk legna­gyobb gyönyörűségére. Ámen! (Folytatjuk) ÓNÓGRÁD. A községben élő 69 éves Czerman József engedett a februári napfény csalogatásának, és elindult a falu határában lévő málnaültetvényére. A trágya terítését időjárástól függetle­nül is elvégezheti, a földmunkák pedig csak tavaszra következ­nek. Mint elmondta: málnát mindig is termesztett. - RT ­Emelkedett a gimnáziumba jelentkezők száma Továbbtanulnak a végzősök DIÓSJENŐ. A község álta­lános iskolájának két nyolcadik osztályába 34 gyerek jár, és a végzősök mindegyike tovább akar tanulni. Többségük Vácon folytatja tanulmányait, és külö­nösen népszerű körükben a ke­reskedelmi szakközépiskola. A korábbi évek átlagához képest emelkedett a gimnáziumba je­lentkezők aránya is. Azok a ta­nulók, akik Balassagyarmaton szándékoznak továbbtanulni el­sősorban ipari szakmunkáskép­zőbe jelentkeztek. A tanulmá­nyi versenyek helyezettjei elő- felvételisként várják, hogy az általuk választott intézmény ta­nulói lehessenek. Mindenkinek jó esélye van arra, hogy közép­fokú intézményben folytathassa tanulmányait, hiszen három is­kolát lehetett megjelölni a felvé­teli kérelmen. Papírtörölköző kellene az orvosi rendelőbe Pályázat híján saját zsebből ROMHÁNY. A községben tavaly nyáron kezdődött az új orvosi rendelő építése. Régeb­ben a lakosságot is a kerámia­gyár üzemorvosa látta el, de a vállalat átalakulása után meg­szűnt ez a lehetőség. Tavaly de­cember végére befejeződtek a rendelő kivitelezési munkálatai, de az egészségügyi létesítményt egyelőre nem adták át rendelte­tésének. Az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat engedélyeinek beszerzése je­lenleg is folyik, hiszen a bete­gek érdekében szigorú előírások vannak érvényben. Az önkor­mányzatnak körülbelül félmil­lió forintjába kerül az előírás szerinti berendezések beszer­zése. Ezt a saját költségveté­sükből kell megoldaniuk, mivel pályázaton ma már nincs erre lehetőség. Az ÁNTSZ előírásai szerint például a mosdókban papírtörölköző-tartókat kell fel­szerelniük, mivel textiltörölkö­zők nem használhatók a rende­lőben. A létesítményt február közepére szeretnék átadni. Kicsiknek és nagyoknak RÉTSÁG. A városi műve­lődési házban a bélyeggyűj­tők köre, a Börhát-Bogár Klub és a Mókus klub ren­dezvényei mellett újak is in­dultak. A gyerekek a színját­szó stúdió foglalkozásain ve­hetnek részt szerdai napokon, 16 órától. A kézműves mű­hely ugyancsak szerdánként, a bábszakkör pedig pénteken­ként várja látogatóit. A művelődési házban alap­fokú számítógépkezelői tan­folyamot is szerveznek, - kellő létszámú részvétel ese­tén. A helybeli Vöröskereszt járművezető-jelöltek részére indít tanfolyamot elsősegély­nyújtási ismeretek címmel. Nem adta fel balesete után sem - pékből lett cserépkályhás Családi meleget gyártanak 95 R omhány és Bánk között, valamivel kö­zelebb az utóbbi köz­séghez egy ta­nyaépület és egy üzem­csarnok áll az út mellett. A tulajdonos, TRENYIK ANDRÁS itt építette ki a maga kis bi­rodalmát, amelynek alapjait a kör­nyéken ha­gyományos­nak tekinthető csempegyár­tásra rakta. Az üzem tu­lajdonosa azonban nem akármilyen pályát futott be. 24 évvel ezelőtt motor­balesetben el­vesztette mindkét lábát, így korábbi pékszakmáját fel kellett adnia. A kályhacsem­pék, kerámiák gyártását utána kezdte el. Ma már családjával együtt ebből él. A vállalkozás neve Trenyik Kerámia Kft.-Az üzemet 1990-ben kezd­tem el építeni - mondta Trenyik András. - Elsősorban kályha­csempéket gyártunk, de készí­tünk cserépkandallókat, falbur­koló csempéket is.- Honnan szerzik be az alapanyagot?- A szomszédos felsőpetényi agyagbányából. Kitűnő minő­Trenyik András: Aki dolgozni akar, az talál munkát, megélhetést ségű tűzálló agyagot bányász­nak, bár az is igaz, hogy elég drágán jutunk hozzá, hiszen egyetlen tonna 12 ezer forintba kerül. A nagy hőingadozást azonban jól bírja, a közönséges fazekas kerámiák nem viselnék el azt a hőingadozást, aminek ki vannak téve. A különféle máza­kat a romhányi kerámia utódai­tól szerezzük be.- Van kereslet az önök termékeire?-A hazai piac most nagyon beszűkült, de én bízom benne, hogy az esélyeink nem rosszak. Zongoristajelöltek - az első meghallgatás után Bőgér Zsuzsanna, Szunyogh András és Bán Ágnes zongorista-növendékek gyakorlás közben DIÓSJENŐ. A község álta­lános iskolájában tavalyelőtt ősszel kezdődött el a zeneokta­tás. Pillanatnyilag három cso­portban csaknem ötven gyer­mek ismerkedik a különféle hangszerekkel. Egyebek között zongora, hegedű, tangóharmo­nika szerepelnek a választható zeneszerszámok listáján. Az első évfolyamosok egyelőre csak szolfézst tanulnak, akik vi­szont az alapképzésen már túl­jutottak, hangszeres oktatásban is részesülnek. A közelmúltban megtartották az ifjú „zeneművészek” első vizsgáját. A nyilvános meghall­gatásra a balassagyarmati Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskola ta­nárai előtt került sor. A tanítvá­nyok sikerrel szerepeltek, va- lamennyiőjüket alkalmasnak ta­lálták további zenei tanulmá­nyok folytatására. Az emberek az elmúlt években ugyanis hatalmas, többszintes, központifűtéses házakat építet­tek. Ezeknek a kifűtése egyálta­lán nem olcsó. A cserépkályhák nagy előnye, hogy tartják a me­leget - a belső részükre épített samott burkolat a befűtés után is hosszú ideig sugározza a hőt - és emellett meleg, családias hangulatot is árasztanak. Képle­tesen szólva azt szoktam mon­dogatni, hogy mi tulajdonkép­pen családi meleget gyártunk.- Sok munka van egy ilyen kerámiaüzemben?- Egy kicsit ez is a pékszak­mához hasonlóan működik. Éj­jel-nappal kell itt lennie valaki­nek, hogy vigyázzon az ége­tésre, hiszen a kemencét négy óránként ellenőrizni kell. Álta­lában én szoktam itt lenni, de a fiam is sokat segít.- Hol értékesítik az árut?- Mint már említettem, a ha­zai piac nagyon gyenge. A kö­zelmúltban tárgyaltam az Ols­berg nevű német céggel. Úgy néz ki, hogy ők vásárolnának négy-ötszáz cserépkályhát. Saj­nos az árajánlatuk nem a leg­kedvezőbb, legfeljebb a költsé­geink jönnek be rajta. A véle­ményem az, hogy ha egy üzlet nullára kijön, bele kell vágni! Az is valami, ha legalább né­hány embert foglalkoztatni tu­dunk, és nem áll le az üzem ... Egyébként kiállítjuk terméke­inket Szlovákiában is, így pél­dául Ipolyságon, Léván, Besz­tercebányán tekinthetik meg az érdeklődők a kályháinkat és kandallóinkat. Szlovákia nem valami nagy felvevőpiac, de mivel ott kerámiát egyáltalán nem gyártanak, számíthatok némi üzleti sikerre.- Hányán dolgoznak itt?- Összesen hatan vagyunk. Sajnos a munkaerővel mindig voltak gondjaink, hiszen nehéz megbízható embereket találni. Meg kell mondanom, hogy olyan dolgozónk is volt, aki tel­jes két napi munka után a kabát­ját is itt hagyta, és azóta sem jött érte ... Meggyőződésem, hogy aki dolgozni akar, az dolgozik is, és a gyenge munkaerő marad állásnélküli F. Z. Változó díjak • BERKENYE. A községben háztartásonként 700-ról 1200-ra emelkedett a havi szemétszállí­tás díja. Az önkormányzat évi százezer forintot fizet a Nógrád községben lévő hulladéklerakó használatáért. A szállítást egy diósjenői vállalkozó végzi. Sikertelen pályázat • KESZEG. A községi ön- kormányzat az idősek klubjának kialakítására pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztérium­hoz. Nem jártak sikerrel: a köz­séget több mint 700-an lakják, pénzt pedig csak az ötszáz főnél kevesebb lakosú falvak kaptak. Éppen elég «ROMHÁNY. A község ez évi költségvetése előre látha­tóan elég lesz az önkormányzati intézmények működésére. Ézen célokra összesen mintegy 12 millió forintot fordítanak. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán Korai tavasz a málnásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom