Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05-06 / 30. szám
1994. február 5-6., szombat-vasárnap KULTÚRA - MŰVÉSZET HÍRLAP Ü Ebben az esztendőben Balassi-év Madách Imre csillaggá válása Beszélgetés dr. Praznovszky Mihály főigazgatóval A vanyarci Hugyecz Andrásnén és az ipolysági Csáky Káro- lyon kívül idén dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója kapta meg a Madách-díjat Balassagyarmaton január 21-én.Az előbbi két kitüntetettet már bemutattuk olvasóinknak előző szombati lapszámainkban . Ezúttal dr. Praznovszky Mihállyal beszélgetünk.-Ez a második Madách-díja?- Szerintem nem. Azt szoktam mondani, hogy ötöd Ma- dách-díjas voltam eddig. Az 1984-es Ma- dách-év alkalmából négy muzeológus kollégámmal együtt megosztva kaptuk a Madách-díjat a csesztvei kiállítás megrendezéséért, akkor ugyanis a Nógrád megyei múzeumok igazgatója voltam. Én a mostanit tartom az elsőnek és a legfontosabbnak. Persze az ember a díjtól nem változik meg. Amit érzek Nógrád iránt, amit kaptam a megyétől, és amit a hajdanvolt diáktársak, kollégák, barátok jelentenek nekem, az díj nélkül is megvolt, de így „felszalagozva” kicsit szebb is. A díjért természetesen Madách Imrének és Mikszáth Kálmánnak tartozom köszönettel, bár viselni egyedül én fogom.- Ha már szóba került az Dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója sok szállal kötődik Nógrádhoz irodalmi örökség, mire hívná föl különösen a figyelmet?-Nemcsak Madách és Mikszáth öröksége létezik, amire figyelni kell itt. Most csak Balassi Bálintot említem, hiszen bekapcsolódtam már a Ba- lassi-évforduló eseményeibe is múzeumigazgatóként és nógrádiként egyaránt. Már csak azért is, mert az események jelentős része Nógrád megyében zajlik majd idén októberben.- S közben már megkezdődött a készülődés a Mik- száth-évfordulóra?-Igen, 1997-ben ünnepeljük Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulóját, s máris ösz- szeállt Budapesten egy kis munkacsoport, nógrádiakkal kiegészítve, hogy méltóan emlékezhessünk a nagy íróra. Ez is sok szállal köt Nógrádhoz. A legfontosabbnak azt tartom, hogy Horpácsból valódi Mik- száth-emlékhelyet tudjunk csinálni.- A legfrissebb esemény a nemzetközi Madách-társaság megalakítása. Erre mikor kerül sor?-Hubay Miklós kezdeményezi, hogy jöjjön létre nemzetközi Madách-társaság. Ennek tagjai lennének a világ minden pontján élő olyan alkotók, írók, költők, kritikusok, esztéták, színházi rendezők és mások, akikre hatott Az ember tragédiája, valamilyen megközelítéssel foglalkoztak a művel és Madách Imrével. Mindenképpen Nógrád megyét szeretném megnyerni e társaság központjának, ahol évente egyszer találkoznának a társaság tagjai. Erre idén ősszel lenne az első alkalom.- Min dolgozik jelenleg?- Egyéni tudományos terveimről szólva, jelenleg kandidátusi disszertációm utolsó fázisán dolgozom. Ennek témája az irodalmi kultúra kialakulása Magyarországon a 19. század közepén. Ebben természetesen szerepel Madách Imre megjelenése és csillaggá válása is.- mér A fények festője - Egészen haláláig elkísérte • • /Salgótarján Iványi Ödönre emlékezik Iványi Ödön: Zűrös sakktábla Iványi Ödön (1918-1985) Baja, Makó és Tokaj után Nógrád megyében, pontosabban Salgótarjánban lelt hazára, amelynek földjében végső nyughelyét is talált.A város átalakulásának nemcsak tanúja,részese is volt. Mára már több nemzedék nőtt fel, amelynek tagjai talán nem is tudják, hogy hajdanában a megyei könyvtár igazgatójaként tevékenykedett. 1954-ben ott bábáskodott a Palócföld létrehozásánál, a helyi képző- és iparművészek csoportjának jeles szervezői közé tartozott. Később nemzedékeket oktatott a szépre és a jóra, a művészetek szeretetére a Madách Imre Gimnázium tanáraként, nem utolsó sorban pedig a szakköri mozgalom, az amatőr képzőművészek legismertebb megyei patríciusaként. Szakkört 1955-től vezetett a városban, a bányász képzőművész kör pedig szinte összeforrott az ő nevével 1958-tól. Mindenekelőtt azonban a művészre kell emlékezni, akinél nagyobb szeretettel és hűséggel senki sem festette meg a Somlyói tájat a rakodóval és a viadukttal, az egész földalatti és föld fölötti világot, a kányási reggelt, a hajnali Zagyva-völgyet, a bányavidéket a maga sajátos szerkezetével és természetesen Salgótarjánt is, ami időközben modern várossá nőtt. Művészetéről így beszélt:- Akvarelljeim a tisztaság utáni vágyból születnek - mondotta. - Azt szeretném, hogy eltűnjön a köd, a por, a szutyok. Nem akarok belemászni a nyúló mocsárba, mindabba, ami lehúzza az embert. A természet nagy törvényeibe nem szabad belenyúlni, mert az visszaüt. Ha erre rádöbbenthetnénk az embereket, az volna a legnagyobb agitáció. Érzelmileg kellene belátásra bírni az embereket, mert úgy látszik, az értelem önmagában nem elegendő. Iványi Ödön festői munkásságában a döntő változás a hetvenes évek elején következett be, amikor igazán rátalált a „fényírás” örömére. Ez másfél évtizeden át, egészen haláláig elkísérte. Ekkor lett a fények festője. Nagyméretű akvarelljeiben festészete ki- teljesedett. A belső színrobbanás jegyében született művek hosszú sora a kortárs művészet meghatározó és megőrzendő értékei közé tartozik.-th Az emberrel van baj, és a madarak szenvednek S Szőllősi Mária rajzai Szécsényben zöllösi Mária textil- művész kiállítása a szécsé- nyi Művelődési és Ifjúsági Centrum galériájában legalább két szempontból is figyelmet érdemel. Az egyik az, hogy az utóbbi időben a művész kicsit eltűnt a szem elől, és ezt nagyon sokan hiányolták Nógrádban. A korábbiakban ugyanis megszokta a kö«vüoil jovjro. tns zonseg a müveivel való rendszeres találkozást. Szőllősi Mária az Ipar- művészeti Főiskola szőnyeg- és gobelintervező szakán végzett, textiljeiben, szövött faliképéiben az érzelmek a színek csodás harmóniájába olvadtak össze, s ez megnyerte a közönség rokonszenvét. Ennek kinyilvánítására alkalma is volt, hiszen 1971 óta szerepelt rendszeresen kiállításokon, és maga is több önálló tárlatot rendezett a hetvenes évek második felétől kezdve. Örvendetes, hogy most ismét kiállítást nyitottak műveiből. A másik ok a figyelemre az, hogy ezúttal rajzainak válogatásában gyönyörködhetnek a látogatók. A műfaj más, az eredmény ugyanaz, a világ bensőséges láttatása, a művészet varázsának fölmutatása, a lélek csöndjének ereje, és szomorúSzőllősi Mária: Fűből fontam ság az élő világ veszélyeztetése, pusztulása láttán. íeltűnően sok ezeken az ér- I zékeny vonalú rajzokon a madár. Ez a magyar ősi- ségben is lélekszimbólum. A végéhez közeledő huszadik század fölgyorsított mindent. Új világképek teremtődtek, az ember legyőzte a röghöz kötöttség terhét, eljutott még a holdra is, legyőzte a tömegvonzást, de szülőhazája mégis a föld maradt. Nem bizonyos azonban, hogy tisztában van e tény jelentőségével, és meg is őrzi a földet, saját létezésének alapfeltételét. Szőllősi Mária szárnyasai riadt madarak, Hegyek madarai, Alom-madár, Halott madár, Árva madár, Almaim madara. Madár a viharban, A. nagy madár, Tépett madár és a többi. Valóságos, ugyanakkor mégis álomi madarak. Egyrészt a ködös hegyek között szállonganak^0 a Cserhátban, á bujáki „bércek” között, másrészt ' a^ Kárpátalján, ahol szintén osztoznak Wa dalmaikban az emberrel. Érről szól dául a kárpataijai ihletésű Madarak ' , IÍ1ÍS2 temploma^ . vagy a Vi ^Ímű. rÍb: Másrészt, a gyötrő álmc^k-, ban élnek ezek a szárnyasok. Vergődésük a lélek vergődése. Szorongásaikig mindazok értik, akik tudják,^ humánum veszélyeztetett, a^ ember önmagát pusztítja kör:, nyezetének kíméletlen kizsákmányolásával is. A baj nem kívülről fenyeget, hanem belülről. Az élővilág, a környezet, a szétszórt emberi csoportok pusztulása a lélek elsivárosodásának következménye. Az emberrel , van baj, és-a madarak szenvednek. Szenvedésük azonban a közönyös embert is eléri. írre figyelmeztet Szőllősi Mária szép és szomorú, ✓gondolatébresztő tárlata is Szécsényben.-th áliuJ-n Wt E; Videobemutató Kovács Bodor Sán- dor: „A fények festője” című videofilmjét nemrég mutatták be Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ klubjában. A bemutató után beszélgetésre került sor, amelyet Domonkos Alajos vezetett. Ennek során Barabás György nyugdíjas gimnáziumigazgató, Kicsiny Miklós, a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ igazgatója, Fábián Gyöngyvér, Salgótarjánból elszármazott festőművész és mások emlékeztek a művészre, akinek több évtizedes munkássága maradandó nyomot hagyott a megyeszékhely szellemi életében. Három író és a megyeszékhely - Furcsa idegen a Kaszinósoron Holicsék rokona, valami pesti ember ... ” Vertich József díjnyertes pályaműve A salgótarjáni Pro Urbe-díjjal tavaly kitüntetett Vertich József a Nagy Iván honismereti pályázaton múlt évben is pályadíjat nyert Három író és Salgótarján című munkájával. Ezúttal a második díjat nyerte el, de hosszú idő óta nem múlott el esztendő, hogy ne szerepelt volna nagyon is jó okkal a díjazottak között. Nem mindennapi teljesítmény. Vele beszélgettünk. kalapban, mindig vastag sétabottal, olykor szivarral a szájában. Egyszer sikerült meglesnem, honnan jön. Holies Jenő- éktől (ma 28-as számú ház) lépett ki. Anyám este fölvilágosíA salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum baráti körének „nagy öregjei’1 József, Baráthy István, Somosköy István Balról jobbra: Vertich Kép: R. Tóth Sándor- Ki az a három író, akinek salgótarjáni kapcsolataival ezúttal foglalkozik?-Móricz Zsigmond, Komáromi János és Mécs László. Móricznak a városhoz kötődő kapcsolatai a legközismertebbek, Holies Jenő acélgyári társpénztári tisztviselő az író sógora volt. Személyes emlékemről is írok pályamunkám bevezetőjében. Polgárista diákként 1924 nyarán vakációmat töltöttem. Barangoltunk társaimmal a Do- linkában. Késő délutánonként tűnt föl nekünk egy furcsa „idegen”, aki a Kaszinósor épületei előtt bandukolt. A tisztviselői lakások felől jött, és a Kaszinóba ment. Fekete, dús hajú, vastag bajuszú ember volt, idősebb úr, széles karimájú fekete tott: ,JJolicsék rokona, valami pesti ember...”. Később tudtam meg, hogy ő Móricz Zsigmond.-Komáromi János miként kötődik a városhoz?- A konzervatív szellemiségű Komáromi János (1890-1937) valószínűleg Losoncon keresztül került kapcsolatba Salgótarjánnal, itt publikált a helyi lapban. A 25-ösöknél szolgált, ahol megismerkedett Lapsánszky Jánossal, aki a helyi lap, A Munka főszerkesztője lett. 1925-ben a lap több tárcáját is közölte a már befutott fővárosi írónak. Irodalmi műsorban is föllépet 1932-ben. Nagy sikere volt, a vele folytatott közös társalgásban én is részt vettem.- Mi a kapcsolata Mécs Lászlónak a várossal?- Mécs László többször megfordult Salgótarjánban, szereplései sikert arattak, személyes kötődései is voltak. A költő várossal való kapcsolata 1927-ben kezdődött, amikor a helybeli Chorin Ferenc reálgimnáziumba helyezték Semetkay József latin-magyar szakos tanárt, Mécs barátját, aki nagy szerepet játszott a költő itteni kultuszán nak kialakításában.- Lesz-e folytatása a pályaműnek?- Igen. Második részét idén szeretném beadni a Nagy Iván honismereti pályázatra. Ebben Háy Gyula, Zelk Zoltán és Tele- ke s Béla salgótarjáni kapcsolódásait dolgozom föl. Mindhárman az acélgyári Petőfi Színjátszó Csoport révén kerültek kapcsolatba a várossal. Háy Gyula Isten, császár, paraszt című darabjának magyarországi ősbemutatóját mi tartottuk, az én rendezésemben 1945. december 25-én. Külön engedélyt kellett kérni tőle és Major Tamástól, mert a darab a Nemzeti Színháznál volt lekötve. Az író Született 1900-ban című önéletrajzi kötetében két helyen is megemlékezik a csoportunkról. (te)
