Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-28 / 49. szám
I 4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. február 28., hétfő „Felhőbe hanyatlott a drégeli rom” (Arany) Középkort idéző kőmüveskedés I M 'ífyc’iíajh frodtájáé&l A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf. 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Ahogyan a másik fél látja ... Kötelesség volt a kiutasítás Mi az igazság? P. Tóth László salgótarjáni nyugdíjas fotója önmagáért beszél. A Rutascorbin nevű gyógyszer térítési díja például csaknem hússzorosára emelkedett két év alatt. Olvasónk azt nem érti, hogy az illetékesek miért beszélnek „csupán” 30-40 százalékos emelésről. Még egyszer Salgótarján költségvetési hiányáról A számokat nem szabad önkényesen kezelni Teszáry Károly, a Börzsöny Tájvédelmi Körzet vezetője H azánkban bizonyára nincs olyan ember, aki nem halíott Drégely váráról. A hős Szondy György várvédö csatájának és Arany János Szondy két apródja című költeményének helyszínéről van szó. Előbbi tény okán történelmi kegyhely, (1990 óta a Nemzeti Örökség része), Arany költeménye miatt pedig egyben irodalomtörténeti emlékhely is. A mai Drégelypalánk és Nagyoroszi községek között, a Börzsöny hegységben magasodik a várhegy. Az ostrom óta: rom A Börzsöny Tájvédelmi Körzet vezetője, Teszáry Károly okleveles erdőmémök, Diósje- nőn tartja fenn székhelyét. Ő beszélt a vár környékén az utóbbi években végzett munkálatokról.- A természetvédelmi hatóság 1989-ben vállalta az állag- megóvást, annak ellenére, hogy a várhegy a természetvédelmi terület határain túl esik - mondta. - A vár az 1552. évi ostrom után többé nem épült fel. Napjainkban már csak egy-két omladozó falszakasz és bástyamaradvány emlékeztet a XIII—ik században, a tatárjárás után épült erődítményre.-Miért vállalta a természetvédelmi hatóság a bizonyára költséges beruházást?-Éppen a természetvédelmi terület érdekében! A várhegyről gyönyörű a kilátás, és szeretnénk a kirándulók, turisták szemében is vonzóvá tenni a helyet. Ezzel némileg tehermentesíthetjük a fokozottan védett területeket a látogatóktól. A természetvédelemnek célja, hogy a lehetőségek határain belül bemutassa az értékeket, de ha ez a fészkelő madarak, az oltalom alatt álló növényzet, vagy más egyéb érték rovására megy, akkor nekünk kell tenni valamit! A legjobb, ha megpróbáljuk más látványosságot kínálva szintén látványos, de kevésbé értékes területekre csalogatni a kirándulókat. Alapítványt tettek a vár megmentésére- Honnan van pénzük erre a költséges munkára?- A természetvédelemnek sincs sok pénze erre a célra, ezért alapítványt tettünk Drégelyvár néven, s a befolyó ösz- szegekből újítjuk fel a falakat. A kirándulókat is meg szoktuk kérni, hogy egy-egy követ vigyenek fel a munka helyszínére. Egyszer egy óvodás meg is kérdezte, hogy ő felvihet-e egy nagyobb kavicsot. Mondtam is neki, hogy megjelöljük a követ, és majd évek múlva a fiának megmutathatja, hogy ő is segített a felújításban. Talán túlzásnak tűnik ha azt mondom, hogy hazafias kötelesség is a vár megmentése, de sajnos előfordult már, hogy felelőtlen emberek legurították a keservesen felcipelt építőanyagot... 1989 óta egyébként hárommillió forintot sikerült a várra költeni. A pénz megszerzésén túl kivitelezőt is meglehetősen nehezen találunk, hiszen eredeti középkori módszerekkel kell dolgozniuk a falat rakó kőműveseknek ... D régely vára a térség idegenforgalmában még jelentős szerepet tölthet be, hiszen a Börzsöny-hegységben nem kevesebb, mint húsz, különböző korokból származó erődítmény, közöttük földvárak láthatók vagy kevésbé látványos romjait lehet végiglátogatni. Az állagmegóvást kötelességünknek tartjuk. Faragó Zoltán Fotók: Rigó Tibor F ebruár 21 -ei lapszámukban Túlzásba vitt őrködés címmel olvasói levél jelent meg, amelyben két fiatal salgótarjáni hölgy, Csuberda Judit és Bodnár Erika egy biztonsági őr Oláh László munkáját ostorozta kemény szavakkal. A halgattassék meg a másik fél elve alapján, az alábbiakban közöljük Oláh Lászlónak, a salgótarjáni Judo Club tagjának a véleményét az esetről.- A Karancs Szálló fel szokta kérni a sportegyesületünket a rendezvényei biztosítására: így volt ez a legutóbbi jótékony célú egészségügyi bálon is. A nevezett lányokat a hallba be is engedtük, de kértük, hogy onHárom a magyar igazság T anuljon meg szelektálni a vállalkozó, mértékkel bővíteni ismereteit, de alapos tudást szerezve eligazodni a „stabil” jogszabályokban, azok értelmezésében. Míg korábban „halmozta” az ismereteket: pl. előfizetett különböző lapokra, szakmai árjegyzéket, kiadványokat vásárolt adózási ismereteinek bővítésére, s bizony 20-25 ezer forintot költött évente könyvekre. Ez pazarlás! A parlament döntése szerint 1994-től 0,5 %-ot lehet a nettó árbevételből erre a célra fordítani. Tehát egy millió forint nettó árbevétel esetén 5 000 Ft-ot. A jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban felmerült, lakástól műszakilag el nem különült műhely, üzlet fűtésére, világítására, technológiai energia és telefon költségeire is mindössze 0,5 % fordítható. Fodrász, kozmetikus, autószerelő esetében 1 millió forint nettó árbevételnél szintén 5 000 Ft fordítható a fenti költségek fedezésére.A 0,5 % még egyszer megjelenik a szja törvényben: ez az elszámolható reprezentációs költség mértéke. Mondjuk, ezt tudomásul veszi a vállalkozó. A háromszor 0,5-ből 2:1, de ki javára? V igasztaljon bennünket az a tudat: a megemelt helyi adókat költségként elszámolhatjuk, ezzel is kevesebb gondunk van, vállalkozásunk jövedelmének felhasználására. Rázsó István Salgótarján ipartestületi ügyvezető nan ne menjenek sehová Szandi megérkezéséig. A rendezvényen neves meghívott vendégek is részt vettek, akiknek a biztonságára komolyan kellett ügyelni. A két ifjú hölgy többszöri figyelmeztetésem ellenére sem maradt a helyén. Amikor a nevezett tini sztár mellé is felmentek a színpadra, Szandi megkérdezte, hogy kik ezek és vajon mit keresnek itt az ő tudta nélkül. Mivel a kéretlen szereplők „fellépéséért” engem vonhattak volna felelősségre, sőt rosszabb esetben kártérítést is követelhettek volna a rendezőktől, kénytelen voltam kiutasítani őket a rendezvény színhelyéről. A Nógrád Megyei Hírlap február 23-ai számában tudósítást 1 'öltek Salgótarján város vezetőinek sajtótájékoztatójáról, melyet az 1994. évi költség lésről tartottak. A követke testület jobb viszonyoka. örököl című cikkhez szeretnék néhány megjegyzést fűzr ; a közvélemény valós tájékoztatása érdekében. Detre Jenő alpolgármester szerint nem megalí zottak azok az állítások, hog csődbe megy a város. Véleményét azzal támasztotta alá, hogy tz ön- kormányzat 1990-ben 300 milliós hiányt örökölt, mos’ pedig mindössze 270 milliós a fedezetlenség. A számadatoknak ilyen nagyvonalú kezelése iegen- gedhetetlen és félreve. 'ő. A folyó évi hiány és a o évet terhelő hitelállomány bekeverése pedig már a ho. értést is megkérdőjelezi. A tények a következe Az 1990-ben fennálló telál- lomány - kerekítve - 304 millió forint volt. Ezzel szén \ állt 211 milliós olyan k telés, kintlévőség, amely dön, n ideiglenesen átadott beruházási eszközökből, a lakosságnak nyújtott visszatérítendő támogatásokból állt. A „nettó” adósságállomány tehát mintegy 93 millió forint volt. E zzel szemben az 1994-ben fennálló hitelállomány 440 millió forint és további 48 milliós terhet jelentenek a már meghozott, többévi kihatással járó döntések. Az 500 millióra becsült (hi- ány)„hagyaték” tehát korántsem túlzó, és messze meghaladja az örökölt bruttó, de még inkább a nettó adósságállományt. Az előző időszakra vonatkozó adatok egyébként könnyen ellenőrizhetők a minden ön- kormányzati képviselő rendelkezésére bocsájtott tájékoztatóból. Az idei költségvetés tény- számai már nehezebben követhetők, mert a döntés alapjául szolgáló előterjesztés a hitelállományról szemérmesen említést sem tesz, azokat csak a korábbi anyagok tartalmazzák. Feltételezhetően azonban egy alpolgármester hozzájuthat, ha pontosan akar tájékozódni és tájékoztatni. Ezek után az olvasó is eldöntheti fennáll-e a csődhelyzet veszélye, illetve jobb vagy rosszabb viszonyokat örököl-e a következő testület, még akkor is, ha a költségvetés belső feszültségeit nem ismeri. Azokat a külső és belső tényezőket, amelyek a jelenlegi állapotok kialakulásához vezettek, most nem részletezem, megtettem már korábban testületi ülésen. Ami pedig a polgármester által méltatott Fidesz, SZDSZ, MDF frakciók „mértéktartó és megegyezésre kész” magatartását illeti, meg kell jegyeznem, csak az után volt érzékelhető hogy emlékeztettük arra, az évekkel ezelőtt megkötött paktum nemcsak a vezető tisztségek egymás közötti elosztását tette lehetővé, de a felelősség közös vállalására is kötelezte őket, amiről eddig alig akartak tudomást venni. M inderről azonban majd a választópolgárok előtt kell számot adni. Dr. Kovács József Salgótarján önkormányzati képviselő munkáspárti frakcióvezető Figyelemmel kel! lenni arra is, hogy ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy a fizetésének csökkenésére hivatkozva kéri a tartásdíj mérséklését, a bíróság általában azt is vizsgálja, hogy a kötelezett nem azért változta- tott-e munkahelyet, hogy ily módon csökkentse a tartásdíjra jogosult igényét. Ilyen esetben számolni kell azzal, hogy a fizetéscsökkenés nem szolgál alapul a tartásdíj összegének csökkentésére, tehát a kérelmet elutasíthatják. A fentiekben igyekeztem nagyon tárgyilagos és mind a három oldalon előállható körülményt is figyelembevevő választ adni. Énnélfogva olvasónknak kell eldöntenie, hogy a bírósági kereseti kérelemmel kérje-e a tartásdíj összegének mérséklését (leszállítását). Arra viszont határozott \ í- laszt adhatok, hogy a tartási per nem lehet olyan drága, mint a házassági bontóper, mert tárgyi illetékmentesség folytán nem kell perilletéket leróni. Dr. Verebélyi GyL.a MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot _____________________ példányban __________ hónapra. K érem az alábbi címre kézbesíteni: ____________________ M egrendelő neve:_________________________________________ C íme: (város, község, irányítószám)__________________________ u tca, házszám:_____________________________________________ Az előfizetési díj: egy hónapra 375.- Ft, (3 lapszámot ingyen kap) aláírás A megrendelőlapot borítékban, bélyeg nélkül kérjük eljuttatni a sajtóházba. (Címünk: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Pf.: 96.) Olvasóink kérd- iék - jogászunk válaszol Mikor lehet kérni a gyermektartásdíj leszállítását? Olvasónk elvált, felbontott házasságából két iskolás gyermeke van. A bontóperben hozott ítélettel a bíróság mindkét gyermekét az édesanyjuknál helyezte el, s olvasónkat tartásdíj fizetésre kötelezte. Ekkoriban olvasónk jól keresett, a bíróság annak megfelelő tartásdíjat állapított meg, melyet ma is vonnak a fizetéséből. Olvasónk munkahelyet változtatott, keresete és jövedelme lényegesen csökkent. Új munkahelyén felhívták a figyelmét, hogy a bíróságtól kérje a gyermektartásdíj leszállítását. A válóperes eljárás sok pénzébe került. Az újabb kiadásokat szeretné elkerülni, s csak akkor fordulna a bírósághoz, ha nem kerülne sokba és eredménvt remélhetne. Ha a bírói ítélettel kiszabott gyermektartásdíj megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni, de figyelembe kell venni az alábbiakat: A változás bekövetkezhet: a./ a tartásdíj fizetésére kötelezett személy körülményeiben (például: lényegesen kevesebbet keres, mint a tartásdíj megállapítása előtti időszakban), b/. a gyermeket természetben tartó szülő körülményéiben (például baleset, \ ;gy tartós betegség folytán est: án minimális mértékben tud hozzájárulni a gyermek/ek/ tartásához és ezért indokolt, hogy a kedvezőbb helyzetben lévő másik fél a korábbinál nagyobb összegű tartásdíjat fizessen), cl. a gyermek/ek/ körülményeiben (például: a tanulmányokat folytató gyermek olyan ösztöndíjat kap, melyre figyelemmel indokoltnak látszik a tartásdíj mérséklése). Ismereteim a konkrét ügyben hiányosak, de a bíróság mindig az összes körülmény gondos mérlegelése alapján dönti el, hogy az utólagos változás indokolttá teszi-e a tartásdíj összegének megváltoztatását. „A drégeli rom” napjainkban. Meglehetősen nehéz vállalkozót találni a középkori módszerekkel folytatott állagmegóvásra
