Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-28 / 49. szám
1994. február 28., hétfő BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Nézőpont kérdése Balassagyarmaton megállít az utcán a minap a jelenlegi legnagyobb kormányzó párt jeles személyisége, s közli velem, hogy balra tolódtam. Valószínűleg azért, mert megjelent néhány interjú lapunkban, melyben a nyilatkozó kritikával illette emberünk pártját. Másnap találkoztam a legfiatalabbak pártjának tagjával, aki hasonlóan vélekedett. Az ok: tudósítottam az egyik rendezvényükről, s leírtam az ott elhangzottakat. Magyarán: végeztem a dolgom. Egyébként a legfrissebb információim szerint jobbra tartok. De mintha már megéltem volna ezt a szituációt. Talán épp a nyolcvanas évek végén, amikor az akkor induló pártokról írtam az elsők között. Az akkor uralmon lévő párt emberei zúdították rám komoly kritikáikat állítólagos jobboldali- ságom miatt. Majd jön új hatalom, újabb kritikával. Alijuk a szurkolásokat. (ádám) Furcsa, de kevés a munkaerő Egy gmk tündöklése és... Gondokkal küszködik a balassagyarmati Mátyás Textil- ruházati Gmk. Az önkormányzattól vásárolt épület vételárából egy tekintélyes summának átütemezését kérték a városatyáktól. Erről a fizetési halasztásról és a gmk. gazdálkodásáról beszélgettünk Mátyás Sándornéval, a vállalkozás képviselőjével.- Mikor alakult a gmk. és milyen profillal?-Textiláru bérvarrására alakultunk 1988-ban. Később a bérmunka mellett önálló termékekkel is megjelentünk a piacon. Főleg munkaruhákat, farmereket, felső ruházati cikkeket, dzsekiket készítettünk. Tíz fővel indultunk, a gépeket akkor még béreltük.- Hogy sikerült megrendelőket találni?- Mielőtt a gmk. létrejött, maszek varrónő voltam. így kapcsolatba kerültem bizonyos körökkel, akiknek jelenleg is dolgozunk.- Sikeresnek értékeli a kezdetet?- Az első három évben nyereségesek voltunk, és az akkor megtermelt profitot visszafordítottuk fejlesztésre. Gyakorlatilag a géppark nagy részét abból vásároltuk.- Most viszont nehézségeik vannak?- A legnagyobb kiadásunk a város számára volt, mivel ki kellett fizetni több millió forintot az épületért. Az összeg egy részével maradtunk adósok, erre kértünk átütemezést. Az egész problémánk abból ered, hogy kevés a munkaerőnk. Bármilyen furcsa ebben a munkanélküli világban, a munkavállalók egy csoportja nincs érdekelve abban, hogy elhelyezkedjen. Jelenleg ötven varrónőnek tudnánk munkát adni, ha jönnének. Ott állnak üresen a gépek. Megrendelésünk is van. Már arra is gondoltunk, mi betanítanánk az új jelentkezőket a varrásra, de így sem jött össze.- Nem alacsonyak a bérek?- Az itt kapott fizetések a városban kialakult béreknél 20-30 százalékkal magasabbak. Aki teljesíti a normát, annak megvan a 16-17 ezer forintja. Van olyan dolgozónk, aki több mint húszezret keres.-Tehát kevés a munkaerő, így kevesebb a termelés. Úgy néz ki, hogy Kazáron sikerült beindítani egy kis üzemet húsz dolgozóval. A távolság miatt nőnek ugyan a költségek, de végre megindult a folyamatos termelés. Ha minden úgy sikerül, ahogy elképzeltük, akkor a városnak az átütemezés idejét csökkenteni tudjuk. Persze, az lenne a legjobb, ha itt Gyarmaton sikerülne felvenni új dolgozókat. Sok a munkanélküli, ugyanakkor meg egy szép, korszerű üzem félig üresen áll. Amennyiben a tulajdonos drasztikus béremelést hajt végre, hogy új munkaerőket tudjon felvenni, megemelkednek a költségek, és emiatt verseny- képtelen lesz a termék. Ha viszont nem teszi meg, nincs munkaerő. - soós Új utca van, jegyző még nincs MOHORA. A csöpp falu az elsők között vívta meg Nógrád megyében saját harcát önállóságának visszaszerzése érdekében. Végül aztán a küzdelem sikerrel zárult, Magyarnándor- tól levált a község. Nem dúskálnak a jólétben a mohoraiak, de közös összefogással szép eredményeket értek, s érnek el ma is. Legutóbb például társadalmi munkával építették meg a Lékai és a Mikszáth utca közti bekötő utat. Sokan gondolták úgy, hogy a közös munka eredménye az embereknek is hasznos. Zökkenők nélkül sikerült átvészelni eddig a jegyző hiányát is, ugyanis a régi szakember elment. Legutóbbi információink szerint a balassagyarmati Városgazdálkodási Vállalat igazgatója másodállásban vállalná a feladat ellátását, ám a kenyéradó gazda, a városi ön- kormányzat engedélye nélkül ez nem lehetséges. A Mikszáth művelődési központ a hőskortól napjainkig előtt volfa világkiállítás programjainak bevonása a kultúrába. Majd az igazgatónő a kívülálló számára egészen váratlanul lemondott. Balassagyarmat képvi- selő-testülete ideiglenesen Medvácz Lajos népművelő - városatyát bízta meg az intézmény vezetésével. A kiírt pályázatra csupán egy jelentkező akadt, Medvácz személyében. A közelmúltban lezajlott testületi ülésen állandósították a megbízatást, amely öt évre szól. Medvácz Lajos hosszú időt lehúzott a népművelői pályán, így tudja, mit vállalt. Mert aztán mostanában igazán nem könnyű eredményt produkálni a köz- művelődés területén. Egy gyékényen a városi televízióval Többek szerint nem egészséges, hogy a városi televízió a művelődési központtal összemosódva funkcionál. (Nem tévesztendő össze a Kábel kft. szolgáltatásával.) Miként azon is el kellene gondolkodni minden döntéshelyzetben lévő vezetőnek, hogyan lehetne színvonalasabb műsort sugározni. Akár azon az áron is, hogy egy főállású felelős szerkesztővel irányított szerkesztőség hozzon létre profibb műsorokat a jelenleginél. Kemény kihívás elé néz a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, s annak új vezetője. Élettel kellene megtölteni a házat, mindenki örömére. Az igazgató azt mondja: nyitott házat szeretne működtetni, sok-sok programmal. És a világkiállítás rendezvényei is beépülnek a művelődési központ programjai közé. (A. T.) Kiállítás a Kincskereső iskolában GALG AGUTA. A helyi Kincskereső Általános Iskolában kiállítás nyílt Móra Ferenc korát idéző játékokból, eszközökből, melyeket a gyerekek a szülőkkel közösen készítettek el. Új kihívások N ehéz sorsot élt meg a balassagyarmati művelődési ház vagy ahogy régen mondták: a kultúrház. A negyvenes éveiket taposok még emlékeznek arra az épületre az Óváros téren, melyben ma a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola működik. Költözés költözés hátán Az épület eléggé lerongyolódott állapotba került, új helyet kellett keresni. Következett a volt megyeháza, romantikus folyosóival, termeivel. Néhány év után a honvédség szemet vetett a csodaszép építményre, s kollégiumot alakítottak ki a patinás falak között. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ átköltözött az átellenben lévő egykori pénzügyi palotába, melyet társbérletben használtak a népművelők és a kulturális rendezvényeken résztvevők. Akkor már elkezdődött az új intézmény tervezése, építése a Rákóczi úton. Igaz, a tervek elfogadása előtt sokféle vélemény fogalmazódott meg az építmény hasznosságát illetően. Á nyolcvanas évek dereka táján azon nézet vált uralkodóvá az országban. hogy az oktatási-művelődési centrumoké a jövő. így valósult meg a gyarmati fellegvár is. Az első ütemben megépült maga a művelődési ház, a kiszolgáló létesítményeivel és a Szántó Kovács János Gimnázium. Átjáró a semmibe Terveztek persze mást is, hogy majd a következő ütemben megépül az uszoda, a tornacsarnok, a színházterem és a jó Medvácz Lajos, az intézmény új igazgatója ég tudja még micsoda. Ezek a tervek - finoman fogalmazva - messze estek a realitásoktól, soha nem volt pénz a megvalósulásra, s meglehet talán már soha nem is lesz. Az emeleti szinten mementóul áll a sehova nem vezető átjáró. Kár összevetni a régi virágzó kulturális életet a maival - egyszerűen más közegben mozogtak az emberek. Habár tagadhatatlan, hogy a régi kultúrházak- ban nagy nyüzsgés uralkodott. Váratlan lemondás A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója, dr. Kecskeméthy Gyuláné nagy tervekkel vágott neki új helyén a munkának. Alakulgattak a különböző csoportok, működtek a szakkörök. Pontosabban tovább éltek. Mégis a leglátványosabbnak, mint korábban is, az országos hírű színjátszónapok bizonyultak. Kecskeméthyné újabb pályázatának egyik sarkalatos pontja Kevesebb a munkanélküli • BERCEL. A faluban kedvező változás a tapasztalható a munkanélküliség területén. Ez azzal magyarázható, hogy a műszergyár újra indult, méghozzá teljes egészében nyugati tőkével. Mintegy negyvenen tudtak elhelyezkedni a gyárban a községből. A malmot is megvásárolta az egyik korlátolt fek- lelősségű társaság, itt is alkalmaznak pár embert. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Rossz utak • NÓGRÁDKÖVESD. A településen igen rossz az utak állapota, melynek pénzhiány az oka. Néhány kilométer szilárd burkolatú út megépítése horribilis összegekbe kerül. Igaz Nóg- rádkövesd belterületén nemigen akad földút, ám az idő kikezdte az utakat, kátyú kátyút ér ffiSgu főúton is. Az önkormányzatnak az idén csak minimális fejlesztésre lesz pénze. Erre a célra mindössze 2 millió forintot fordíthatnak. Lesz gáz • BECSKE. A környező községek komolyan kacérkodnak azzal a gondolattal, hogy bevezetik a gázt. A gerincvezeték kiépítése komoly összeget igényel, melyet inkább csak céltámogatásokból lehet előteremteni. A települések akként döntöttek, hogy a gerincvezeték építtetését megrendelik a gázipari tröszttől. Arra viszont egyedül Becske önkormányzata vállalkozott, hogy a falu területére is beviszi a gázt. A lakosság egyetért a döntéssel, még akkor is, ha az egyéni bekötések jelentősen megcsapolják a családok pénztárcáját. Az oldalt szerkesztette: ✓ Adám Tamás Nógrádi Gábor: Hogyan lehet könnyen, gyorsan milliomos? (20.) Legyen adóhatóság! H a tényleg, de igazán milliárdos akar lenni a kedves olvasó, akkor legyen adóhatóság, és ne vezesse be a családi adózást. Csináljon úgy, mintha hülye volna, és nem tudná, hogy a férfiak átlagban közel kétszer annyit keresnek, mint a nők, tehát a személyi jövedelemadójukkal alaposan le lehet aratni a családi költségvetést. Csináljon úgy, mintha azt sem tudná, hogy elsősorban a gyerekek száma határozza meg a család életszínvonalát, és nem a szülői keresmény nagysága. És csináljon úgy, mintha a nagy kegyesen megadott családi pótlékkal ki lehetne egyenlíteni a férj és a feleség fizetéséből adóba levont ezreket. No, és ezek után meressze nagyra azt a kis szemét a parlamentben, és csodálkozzon, ha a jó magyarok nem akarnak gyerekeket csinálni, sőt, az abortusz mellé állnak. E zenkívül, ha sikerül adóhatóságnak lennie, ne foglalkozzon a gyerekruházat és a gyógyszerek emelkedő árával, meg a gyerekek számára nélkülözhetetlennek kikiáltott gyümölcsök, tejtermékek százezrek számára megvehetetlen sorával. Egyrészt azért ne foglalkozzon ilyen apróságokkal, mert zseniálisan átgondolt módszerem szerint, minél drágább egy áru, annál jobb, hiszen a nyeresége önnek adózik, másrészt meg elég volt a szülői demagógiából! Milliók nőttek itt már fel kérem egy szál pendelyben, gyógyszer és egészséges étkezés nélkül is! És mind felnőttek, akik túlélték. Hát nem?! A kedves olvasó, mint adóhatóság, csak azzal foglalkozzon, hogy a bérből és fizetésből élőktől, tehát a társadalom legrosszabbul álló csoportjaitól, fillérre bekasszírozza az adót, hiszen ezt nevekkel és személyi számokkal bevallják a munkáltatóik, miközben a ravaszabb vállalkozók százezrei, százezer módját is megtalálják annak, hogy elrejtsék a jövedelmüket. V égezetül, ha adóhatóság lesz, mindig hangoztassa, hogy On a közösségért teszi, amit tesz, és a szeme se rebbenjen, ha a szemébe vágják, hogy nemzetellenes a szisztéma, amely a családi létminimumot is megadóztatja. Tanuljuk meg egy életre, hogy a gazdagság és a humanizmus az minimum három dolog. Vagy kettő. De semmiképpen sem egy. (Folytatjuk) A Vöröskereszté az épület B ALASS AG Y ARMAT. A Vöröskereszt helyi szervezete már huzamosabb ideje keresett megoldást arra, hogy a városban kialakítson egy komolyabb helyiséget a rászorulóknak, a hajléktalanoknak. A Vöröskereszt a helyi önkormányzatban lelt segítőtársra, mivel a képen látható volt Tűzoltó kocsma épületét öt évi időtartamra bérleti díj nélkül a humanitárius szervezet rendelkezésére bocsátotta. A felújítás persze nem lesz olcsó mulatság.
