Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26-27 / 48. szám
Nagyszülők vették gondjaikba a félárva, elhagyott gyerekeket - Hónapokig reménykedett 8 HÍRLAP _____________________._______________________ÉLET - KÉPEK_______________________ 1994.február 26-27., szombat-vasárnap E gy kései anyaság boldog-boldogtalansága Az ikrek - Mónika és Hajnalka - közös játéka Fotó:Rigó T. vei a családi dráma részleteiben kutat, újra pergeti az elmúlt időszak eseményeit.- Nem azért, hogy az én gyerekem volt, de sok lányt elvehe- tett volna a faluban. 0 mégis máshonnan választott. Pár évig egy fedél alatt laktunk, utána vettek itt egy házat. Az anyai szem előtt nincs titok. Dómján Józsefné nem sokkal a házasságkötés után azt látta, hogy Flórián fia kedvetlenné, búskomorrá vált. Sokáig nem tudta meg az okát. Egyszerre két kicsi Gyásza örök, de a szíve csupa odaadás H at évtizede annak, hogy a hároméves kislány és testvére némán vacogott a hollókői határban. A korai tavasz fagyos fuvallata olyan hirtelen érkezett, hogy a mezőn dolgozgató anyjuk ijedten takargatta be őket. Iparkodott, hogy mielőbb végezzen, de hiába: a lányka lábai szinte átfagytak. A mama, a nyolcvanöt éves Nagy Já- nosné erőtlenül sírdogálva - vétlenül - mentegetőzik: muszáj volt mindenhová magával vinnie a gyerekeket, mert magára maradt. A férje odaveszett a háborúban. A kislány lábizmai nem fejlődtek ki teljesen. De értelmetlen önsanyargatással lehetetlen megváltoztatni a múltat. A két asszony nem is ezért emlegeti a sanyarú éveket, a napszámba járást, a csipkebogyógyűjtő utakat. A tudatuk legmélyén úgy hiszik: minden ember magában hordozza a saját tragédiája csíráját. A reszke- teg anyát Dómján Józsefné, a hatvanegy éves lánya ápolja a hollókői családi házban. Egymáson is sajnálkoznak, de inkább a fiatalabb szorul rá a vigasztalásra, biztatásra. Sírban az egyetlen — Nagyon szomorú az életem. El kellett tennem a sírba a harminckét éves fiamat. Az egyetlen gyerekünket. Öt árvát hagyott itt... Nincs azoknak senkije rajtam, és a férjemen kívül, mert az anyjuk is elhagyta őket, még az apjuk halála előtt - mondja csendesen az asszony. Nem minősít, még a szavát sem emeli fel. Lázadó értelmé— Veszekedni nem hallottam őket, de azt sem hiszem, hogy botrány nélkül meglettek volna. Az ikrek születésének mindnyájan nagyon örültünk. Három év elteltével világra jött a most hatéves Flórika, majd a négyéves Tériké. Ötödikként következett a sorban a két és fél esztendős Erika. Ifjabb Dom- egyik-má- sik terhességét - ki tudja miért - eleinte elhallgatta az anyósa előtt, aki azért fogadta meglepődve az újabb és újabb gyerek- vállalást, mivel sejtette, hogy nincs minden rendben a fiatal házaspár körül. Aztán az asz- szonyka elkezdett betegeskedni. Ám pár hét múlva kiderült: nem ő a nagybeteg.-Pestre, a Péterffy Sándor Utcai Kórházba kellett vinni a fiamat. Ereztem, hogy nagy a baj. A menyem is ott maradt, Végzetes nap A hatéves Flórián csak ritkán tesz rossz fát a tűzre hogy naponta látogathassa. Két hét múlva hazaengedték Flóriánt, aki azzal a tudattal érkezett: az asszonya már biztosan itthon van, mert aznap nem ment be hozzá. A fiatalasszony azonban nem jelentkezett. Később is hiába várták.-Szegény fiam, hónapokig reménykedett. Egyre csak azt mondogatta, hátha rossz társaságba keveredett, és valakik nem engedik el. Bizakodott az utolsó percig. Ő már nem bírt, ezért engem küldött Pestre, hogy keressem az „eltűntet”, akit később országosan is köröztettünk. Erre az adott okot, hogy magával vitte a dédi, vagyis édesanyám személyi igazolványát és más iratát azzal, hogy intézi a kárpótlását. A fiatal anyahollétét sikerült felfedni. Együtt élt valakivel a fővárosban. A személyit visz- szaküldte, és időnként a gyerekeinek is juttatott egy-egy csomagot. Idővel ezek elmaradtak. Három éve nem látta a lányait és a fiát, akiket a bíróság a nagyszülőknek ítélt. Dómján Józsefné két éve, ötvenkilenc évesen így lett újra anya. Boldog-boldogtalanul. Nagyon szereti a kicsiket, de soha nem hitte, hogy vele, velük ilyesmi megtörténhet. Napközben nincs ideje sírásra, töprengésre, hiszen nyolc emberről kell gondoskodnia. Az éjszakái felét viszont gyötrődve, ébren tölti. Nem bír korán kelni, infarkmagáról. Az ikrek már sokat segítenek otthon a nagymosásnál, reggelente begyújtanak, jó tanulással szereznek örömet nagyszüleiknek. Újabb csalódások Nagyinak az anyagiakra nincs panasza. A családi pótlékból, árvaellátásból és a két kis nyugdíjból megélnek. Az aggassza, hogy a hirtelen rászakadt terhekhez mérten túl gyenge a fizikuma.- Most még bírom - buknak ki ajkán a szavak. Ott bujkál benne is a kérdés, de nem teszi hozzá: vajon meddig?! És sorolja a folytatás keserveit: nem győz a bíróságra járni. Először jött a gyerekek elhelyezésével kapcsolatos per, aztán a fiatalok házának törlesztésével gyűlt meg a bajuk. Ennek az lett a vége, hogy most ők fizetik a részleteket. Azzal vigasztalják egymást, hogy szerencsére van kire hagyni azt a portát. Megpróbáltatásaikat tetézve nemrégen egy úgynevezett „sírköves” csapta be az asszonyt. Kicsalt tőle harmincezer forintot. Járt utána egészen addig, míg úgy nem tűnt, örökre bottal Meggyet szedtek aznap, amikor a fiatalember rosszul lett. Domjánné emlékezete szerint a szíve miatt. Az orvosi vizsgálat sajnos már csak a klinikai halál beálltát állapíthatta meg. A rémült, kétségbeesett szülők semmit sem tehettek. A négyéves Tériké simogatásával is evésre igyekszik rábírni a kicsi Erikát tusa volt, s a szíve nagyon megviselt. Két év után is ragaszkodik a gyászruhához. Tűnődő arcú férje - a kis Erika kedvence - hasonlókat mondhat el üthetik a nyomát a pénzüknek. Domjánné úgy érzi. mindig a rossz jön, pedig a jobbat várja. (Mihalik) Lejár a türelmi idő - Vámosok nagy fogása - Rétságtól Szécsényig Erdei emberek Folyamatosan ellenőrzik a lengyelpiacokat Kobakon a favágó Mitasz József vámparancsnok R étságtól egészen Szécsényig terjed a balassagyarmati vámhivatal működési területe. Mitasz József őrnagyot, a vámhivatal parancsnokát kérdezem az elvégzett munkáról és a várható feladatokról.- A szeszfőzdék ellenőrzését még mindig önök végzik. Gondolom, a legális főzdékkel nincs baj, de vajon a feketén kotyvasztott pálinkák eredetét sikerül-e felfedni?- Nincsen arra adatom, hogy lennének ilyen zugfőzdék. Korábban persze előfordultak hasonló esetek. Úgy látszik, megváltoztak a szokások. Egyébként az utóbbi években annyira kevés gyümölcs termett, hogy a legtöbb helyen néhány hónap után kénytelenek voltak leállni a szeszfőzdék.- Ugyancsak érdekelne, hogyan képesek-e megbirkózni a nem is oly rég belépett újabb feladattal, a tüzelőolaj ellenőrzéssel? Kiszoruló áruk- Tavaly július elsején lépett életbe a jövedéki szabályozás. Az már korábban is meg volt határozva, hogy a lakossági tüzelőolajat nem lehet felhasználni a teherautók tankolásához. Igaz, ennek ellenére boldog-boldogtalan háztartási tüzelőolajjal tankolt, hiszen az jóval olcsóbb volt a gázolajnál. Most úgy működik az ellenőrzés rendszere, hogy a jegyzők ösz- szegyűjtik egy adatlapon az igényeket, s mi kiadjuk az engedélyeket, pontosabban a háztartási tüzelőolaj utalványokat.- Ezek nélkül ki sem szolgálják a kutaknál a vásárlókat. így talán kiküszöbölhető vagy legalábbis csökkenthető a szabálytalan olajfelhasználás. Nyilvántartásunk szerint a mi területünkön tavaly több mint 3 millió liter tüzelőolajat használtak fel a fogyasztók.- A cigaretta feketepiac árusítása óriási méreteket öltött korábban. Szemmel láthatólag sikerült előrelépnie a vámosoknak az árusítás visz- szaszorításában...- Ezt is egyértelműen szabályozza a jövedéki törvény. Meg kellett szüntetni a nyílt árusítást. De változás az is, hogy a zárt helyiségekben történő árusításhoz is szükséges jövedéki engedélyt kérni. Február 28-a a türelmi idő utolsó időpontja, ezután már csak és kizárólag az engedély birtokában lehet árulni. Még egy szigorítást bevezettek: a dohányáruk csak zárjeggyel kerülhetnek ki a gyárból.- Balassagyarmaton a Loksi pályán működik a lengyelpiac, de Szécsényben is létezik hasonló képződmény. Ellenőrzik, hogy milyen portékát árulnak az eladók?- Értünk el eredményeket ezen a területen is. Aki kinn jár, tapasztalhatja, eltűntek a szeszes italok, a cigaretták. Nem látványos akciók során ellenőrizzük a törvény betartatását, de mindig jelen vagyunk a piacon. Nőtt a forgalom- Hogyan alakult a forgalom a határon?-Az export nagyon visszaesett, ami több okkal magyarázható, de talán ebbe most ne menjünk bele. Az elemzések majd megmutatják, miért ilyen vegyes a kép.- Tapasztalható-e visszaesés a személyforgalomban?-Nem, sőt egészen kiugró évnek értékelem a személyforgalmat, mert a kilépők száma például meghaladta a harmincötezret. Ezt a kis határátkelőhelyet 10-12 ezres forgalomra tervezték, persze nem vehető alapul az 1992-es év, amikor átépítés hátráltatta a rendes forgalmat.- Milyen nemzet polgárai fordulnak meg leggyakrabban az átkelőhelyen?- Többnyire természetesea a szlovákok és a magyarok látogatják meg legtöbben egymás országát. Itt is megjelentek a kis Jugoszlávia állampolgárai. Hamis dollárok- Ha mondana néhány nagy fogást...-Két kamiont szűrtünk ki, melyek ENSZ tilalom álá eső árut szállítottak. Hamis dollárokat is találtunk az egyik utazónál. Kisebb esetek viszont szép számmal akadtak.-Az országos botránynak is nevezhető úgynevezett olajmaffia ügy nem húzódott át a vámhivatal területére?- Szerencsére nem, úgy látszik kiesünk az ország vérkeringéséből. De ennek kifejezetten örülök.- Most új helyen van a központjuk, vásároltak egy nagy épületet a Deák Ferenc utcában...-Valóban így van, most már tényleg emberibb körülmények között dolgozunk, biztosított a nyugodt munkavégzés feltétele. (ádám) Á téli erdőben a jól megrakott, pattogó tűz mellé kuporogni, az emberek hidegtől didergő testét elöl- ről-hátulról melengetni csuda jó. Ezt mondják a favágók is, akik vágják a fát Bölönösön. Tarvágásra lett ítélve ez az erdő, mert megérett. A fadöntéstől zúg, dong, szakad a Bölönös. A fát vállalkozásban vágják, hajtanak hát kegyetlenül. Az idő is sürgeti őket, jön a tavasz, jönnek a madarak fészkelni, és akkorra az erdőből kifelé a zajoskodókkal. De még addig hiába, hogy fénylik reggelről a napfény, foga van a napnak ott fent, Bölönösön. A favágóknak kell a jól megrakott tűz a gatyáig izzadt ruhájuk megszárítására. Téri József, az öreg erdész a rögökön tűzközelben ülve találta a tüzet, dörzsölte meggémbere- dett lábait, és tekintetével méregette a szárítkozó, jól megtermett favágókat. Az erdész már nagy időket élt meg az erdőn. Horpadt kalapjának karimája fénylik a fej zsírjától. Megritkult a haja, a kalapja lett fején a legfőbb őrzője. Tekintete a tűzbe meredt, a keze ügyébe került faággal igazított a parázson. A fiatal favágók fújtattak, szipogtak, toporogtak a tűz körül, kihúzott nedves ingüket lobogtatva a meleg fölött. Téri Józsefet nem lepte meg, amikor az egyik jól megtermett, csupa élet, fiatal favágó türelmetlenkedni kezdett: „Gyerünk fiúk, megy az idő!” Akaratlanul is, a türelmetlenséget elhagyva, kibuggyant a szó az erdészből:- Csak nyugodtan, nyugodtan fiúk! A favágás nem diszkó! Mindenki csodálkozva nézett az erdészre. Ettől Téri József is meghökkent, legszívesebben elharapta volna a nyelvét, érezte, nem értették meg intelmét. O nem arra gondolt, hogy dolgozzanak, hanem arra, hogy amit tesznek, azt meggondoltan tegyék, ügyelve, hogy elkerüljék a sérülést. Hiszen az ő személyében a favágás a legősibb foglalkozás, amellyel nem szabad kapkodva bánni. A fának a természete évszakonként változik. Télen leginkább szeszélyes, mert merev a fagytól.Ezzel, meg sok mással nem számolnak? - forogtak agyában a gondolatok. De hogyan mondja el? Lám csak, az intelmére a fiúk milyen érthetetlen ábrázattal néztek rá. Az erdész zavarát leplezve, ha nyögve is, de kikín- lódta a szót:-No, no, csak lassabban a testtel. Láttam én már favágót a rádölt fa alatt meghalni. .. alán már nem is hallották, a vállalkozók amit az erdész mondott. A Bölönösön felzúgott a motorfűrész, csattogtak a balták. Az erdész már nem tudott szabadulni a tűz mellett életre kelt gondolataitól. Ilyen tél végi idő volt akkor is. A Hármashatár í
