Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-26-27 / 48. szám

1994. február 26-27., szombat-vasárnap ARCOK-HARCOK HÍRLAP 9 Újabb választási előjelek a keleti országrészből Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: Pártrokonszenv - Dunán innen Egyre közeledve a választásokhoz, mindinkább érdekessé vá­lik, mit gondolnak az emberek a politikáról, a pártokról, politi­kusokról. Most arról számolunk be, a Szonda Ipsos közvéle­mény-kutatását felhasználva, hogy kik, milyen pártra szavaz­nának abban az esetben, ha vasárnap választást tartanának. az aktív választók 14%-ának bi­zalmát élvezi - ugyanakkor or­szágosan 15%-ot ér el. Utána következik az FKgP 10, majd a KDNP 7%-kal. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, Ön melyik pártra szavazna? (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében az egész országban illetve a keleti országrészben) országos adatok: a keleti országrész adatai: FIDESZ 13 MSZP 16 SZDSZ 8 KDNP 4 egyéb párt 6 nem szavazna, bizonytalan 40 Ma az MSZP örülne Ha most vasárnap választá­sokat tartanának, legtöbben az MSZP-re adnák le szavazatu­kat. A keleti országrészben a polgárok 16%-a, az egész or­szágban 18%-a voksolna így. A második helyen a Fidesz áll, a megkérdezettek 13%-a áll a háta mögött. E párt országosan ennél 1%-kal kisebb támoga­tottságot élvez. A harmadik-negyedik helyet a jelenlegi parlament két legna­gyobb pártja, az MDF és az SZDSZ foglalja el: mindkettő 8%-os szavazati arányt köny­velhet el. Ugyanakkor az egész országban az SZDSZ a szava­zók 9%-át, az MDF a 8%-át mondhatja magáénak. Az FKgP-re a keleti megyékben az emberek 6%-a voksolna, míg az országban 5%. A KDNP-nek 4%-os bázisa van, ugyanúgy, mint országosan. Más kép tárul elénk, ha csak a biztos szavazókat vesszük fi­gyelembe, hiszen az egyes pár­tok szavazóbázisai különböző mértékben „aktívak”, ha a vá­lasztásokon való részvételi haj­landóságot vesszük figyelembe. A legaktívabbak az MDF tá­mogatói: 83%-uk vasárnap biz­tosan részt venne a választáso­kon. Ugyanakkor a Fidesz sza­vazói „iparkodnak” a legke­vésbé, hiszen 56%-uk állította, hogy biztosan elmegy szavazni. Biztos szavazótábor Ha a biztos szavazók közül csak azokat vesszük figye­lembe, akik már valamelyik pártot kiválasztották, a legtöbb szavazatot az MSZP kapná. Igaz, így 4%-kal elmarad az or­szágos eredményétől, de a ke­leti megyékre számított 29%-a még mindig messze kimagaslik a többi párt közül. A második helyre a Fidesz került, a biztos szavazók 17%-ával. Ez azonban csak itt, a Dunától keletre érvényes. Or­szágosan az SZDSZ és az MDF 1-1%-kal megelőzte a fiatal demokratákat. A csúcslista harmadik helyén - ugyanúgy, mint országosan - az MDF ta­nyázik a maga 15%-ával. Nyo­mában liheg az SZDSZ, amely Egyetlen parlamenten kívüli párt sem jutott el a 2%-ig, a be­kerüléshez szükséges 5%-ról már nem is beszélve. Fonák kép A pártokról kialakult képet a „fonákjáról” is megközelíthet­jük: egy-egy párt mekkora el­lenszenvet vívott ki maga ellen. Nos, a legnagyobb kétes di­csőség az MDF-nek jutott ki. A keleti országrész lakosságának 21 %-a semmiféleképpen nem szavazna rá a választásokon. Ez az elmúlt hónaphoz képest 4%-os emelkedést jelent. A FKgP megőrizte második he­lyét, de ellenszurkolóiból 5%-ot „elveszített”. Az MSZP-vel szemben a megkérdezettek 5%-a viseltetik ellenérzésekkel. A Fideszre 3%, a KDNP-re 2%, az SZDSZ-re 1% nem sza­vazna. A parlamenten kívüli pártok többsége iránt közömbösek az emberek. Két kivétel azért akad: a Munkáspárt és a MIÉP. A Munkáspárttól a keleti me­gyék lakosságának 5%-a, a MIÉP-től 3 %-a idegenkedik. Az új kormány megalakul, és stabil koalíció lesz Nem gondolom azt, hogy a következő kormány kedvező hely­zetben veszi át az országot, hiszen van egy hatalmas költségve­tési hiány, nagyméretű munkanélküliség, külső fizetési mérleg­hiány. A külső eladósodás nem csökkent - reagált interjúnkban a kormány terjedő „sikerpropagandájára” KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ frakcióvezetője és miniszterelnök-jelöltje.- Miért és mikor lenne jobb a polgároknak, ha az SZDSZ kormányozna?-Ha a következő kormány meggyőzi a választópolgárt ar­ról, hogy felelősen gazdálkodik az általa befizetett adóforintok­kal, vagyis, ha saját magával szemben ugyanolyan szigorú takarékossági követelményeket támaszt, mint amilyet elvár a lakosságtól, s meggyőzi az ál­lampolgárokat: tudja, mit kell csinálnia, és azonnal cselekszik, akkor a közérzet ettől már rövid távon is megváltozhat. Különö­sen akkor, ha más stílust képvi­sel ez a kormányzat, s beszélő viszonyban lesz a társadalom­mal. Az anyagi helyzet megvál­tozása attól függ, mikor indul meg a gazdaság növekedése. A kormánynak e növekedés felté­teleit kell megteremtenie. Elő­ször a vállalkozásokat lehet helyzetbe hozni - hozzáteszem: a választók jelentős része vál­lalkozásoknál dolgozik. Ha a vállalkozások beindítják a gaz­daságot, akkor lesz lehetőség az Kuncze Gábor: A liberális tömb olyan erőt fog képviselni a választások után, amely megkerülhetetlen lesz életszínvonal növelésére. Ezt a következő kormányzati ciklus második felének elejére teszem.-Kedden értékelte Boross Péter miniszterelnök a kor­mány eddigi tevékenységét. Ha mellétesszük a közszolgá­lati médiákból szóródó értéke­vetkező kormány kedvező hely­zetben veszi át az országot, hi­szen van egy hatalmas költség- vetési hiány, nagyméretű mun­kanélküliség, külső fizetési mérleghiány. A külső eladóso­dás nem csökkent. Mindezeket a problémákat leépülő gazdaság mellett kell a következő kor­mánynak kezelnie. Erre azt mondani, hogy kedvező helyzet - legalábbis enyhe túlzás.- Hogyan értékeli a minisz­terelnök úr azon fejtegetését, hogy amennyiben nem a jelen­legi koalíció nyer májusban, a többi párt nem lesz képes kormányt alkotni, így ők lesz­nek kénytelenek ügyvezető kormányként tovább vezetni az országot?- Ez két szempontból sem igaz. Egyrészt biztos vagyok abban, hogy a választók akara­tából olyan koalíciós többség jön létre, amely képes lesz sta­bilan vezetni az országot. Arról is meg vagyok győződve, hogy ha ez nem a jelenlegi koalíció lesz, akkor jobban fogja vezetni az országot. Másrészt az ügyve­zető kormány a következő kor­mány megalakulásáig marad. Az új kormány a nyáron meg­alakul, és stabil koalíció lesz.- Mennyire reális felvetés ön szerint, hogy a választások A szabaddemokrata képviselők frakcióvezetője salgótarjáni látogatásakor, az egész napos program részeként fölkereste a vak ikreket és szüleiket is- Erdei sorsok a bükkel ment halálba Nincs egyetértés a kisebbségek képviseletében Balassagyarmati beszélgetés az alelnökkel szomszédságában, a Kobakon termeltek. De csak a száradt, s az elöregedett fákat vágták ki. Gera Pista volt a fűrészes. Amolyan magának való, kevés beszédű erdei ember, aki a fa­vágáshoz értett, és kész. Volt egy kis bibije. Az erdőre menet, szeretett bekapni egy-két pohár itókát. Azt tartotta: neki jár ez a nyelet, mert odakint a hegyen csak a szelet nyeli. Igaz, a Ko­bak goromba, széljárta hegy. Mohás sziklák, mélységes mély szakadékok. E bben a hirtelen oldalban gyökereztek meg a fák, de olyan testesek lettek, hogy az ősidőkre emlékeztet­nek. Gera Pistának innen kellett volna néhány odvas fát vágni, hogy aztán az asszonyok legaly- lyazhassák. Pistában már reg­geltől volt ital mert az erdőre menet meg-meg billent egyen­súlya. Az asszonyok mögötte ezen jókat kuncogtak.Ki mert volna szólni ennek a hallgatag, nagydarab favágónak? Ment hát meg-megbotolva, orra alatt dudorászva, míg a Kobak alá ért. Ott megrázta magát, és nekiindult a hegyol­dalnak. Haladt is felfelé lépés­ről lépésre, ahogyan illő egy er­dei emberhez. Ha néha megcsú­szott, megállt, igazgatott a lépé­sén, és indult tovább. Az asszo­nyok a völgy innenső oldalán megálltak, és figyelték őt. Ne­kik nincs helyük a favágó köze­lében. Gera Pista munkához is látott. Megindította a motorfű­részt, és nekiengedte az irdatla­nul vastag öreg bükk törzsének, amelynek koronája az erdő fölé ért. Ott hajladozott a magasban, majd reszketésbe kezdett, ami­kor a törzset Gera Pista fűrésze kikapta. Aztán egyre jobban lengett erre, arra, ahogyan a gép mérgesen birkózott a törzsével. Majd hirtelen erős szél kereke­dett, a fa mintha a fájdalomtól sikított volna: recsegni, ropogni kezdett, és amilyen nagyra nőtt, olyan robajjal zuhant a földre. Az asszonyok azt mondták, hogy amikor a fa dűlni kezdett, Gera Pista nem mozdult a fa tö­vétől. Megbűvölve nézte a ha­lálba zuhanó bükkmatuzsále- met, amely maga alá temette. A Kobakon hirtelen csend lett, amely az asszonyok sikolya vert fel. Amikor Téri József, az er­dész a helyszínre ért, Pista mozdulatlanul feküdt a rázu­hanó fatörzs alatt.Együtt men­tek a halálba. A Bölönösön dolgoznak a fa­vágók. Az erdész is felállott a tűz mellől. Hozzájuk lépett. Arca komor volt. Fiúk, vigyázzatok! - és elindult a dolgára. M entében azért dobott a parázsra egy rönköt, az jól tartja a tüzet. Mert hiába, hogy délfelére megeny­hül már az idő, de az erdőn a tü­zet nem szabad engedni ki­hunyni. Bobál Gyula Rockenbauer Zoltán Balassagyarmatra látoga­tott ROCKENBAUER ZOL­TÁN fideszes országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság alelnöke.- Miért nem sikerült egyez­ségre jutni a parlamentben a kisebbségek képviseletében?- Azért nem ment át a javas­lat, mert a hat parlamenti párt másképp képzelte a képvisele­tet. A következő parlamenti cik­lus képviselői minden bizony­nyal megalkotják, finomítják a kisebbségek képviseletének sarkalatos kérdését.-Annyit beszélünk a kinti magyarok képviseletéről, most mégsem szavazták meg a törvényt. Hogy mutatunk így példát a határokon túlra?- Egy jó törvénynek önmagá­ban is meg kell állnia a helyét. Abban mindenki egyetért, a ki­sebbségek parlamenti képvisele­tét meg kell oldani. Beleértve a pozitív diszkriminációt is.-Nincs minden rendben a hazánkban élő kisebbségek­kel. Nógrád több szlovák ajkú településén például a polgár- mester nem tud szlovákul.- Meglehet, így van, de azért nem annyira rossz a helyzet. Nem biztos, hogy minden pol­gármesternek tudnia kell szlo­vákul - elég, ha a hivatal dolgo­zói közül tudnak páran. Persze valóban az lenne a legjobb, ha a kisebbségek lakta falvakban a polgármester is bírná a nyelvet. Más országokban erre nagy súlyt fektetnek.- Váltsunk témát: elégedett az ország külpolitikájával?- Az utóbbi két év külpolitiká­ját jónak értékelem. Főleg, ha az első két év ballépéseivel össze­vetjük, szembetűnő a pozitív vál­tozás. Gondoljunk csak az elmúlt időszak fegyvereladásaira, és a többi ballépésre. A parlamenti pártok hasonlóképpen véleked­nek külpolitikánkról. Az új kor­mánynak nem kell jelentősebben módosítani. (ádám) léseket is, úgy tűnik, a követ­kező kormány jó helyzetet örököl.-A kormányzat egyértelmű sikerpropagandát folytat az utóbbi hetekben. Ezt annyiban nem lehet tőle zokon venni, hogy a választások közeledtével megpróbálja meggyőzni a vá­lasztókat. Másrészt viszont azt gondolom, hogy áz emberek az őket érintő kérdésekről legin­kább a pénztárcájuk után tájé­kozódnak, és innen nézve nem valószínű, hogy osztatlan elis­merést okoz a sikerpropaganda. Sokkal szerencsésebb lenne bemutatni a reális helyzetet. Nem gondolom azt, hogy a kö­Úgy látszik, a vikendek most már rendszeresen szolgálnak el­gondolkoztató belpolitikai fejle­ményekkel. Nemrég még képte­len gondolatnak tűnt olyan kam­pánydemonstráció, amelyen Csurka István és Torgyán József egyazon pulpitusról egyazon hallgatóságnak sok vonatkozás­ban egybecsengő, a jobbol­dali-nemzeti összefogást hirdető választási beszédet mond ... Futó kaland vagy eljegyzés? A kampány eddigi eseményei alap­ján nem is olyan meglepő a MIÉP- és a kisgazda-vezér poli­tikai kézfogót sejtető randevúja. Újabban ugyanis a pártok zöme valamilyen általános politikai hely megjelöléssel határozza meg önmagát. Ebből megtudhatjuk, hogy önmagát ki milyen jobbol­dalinak, centristának, konzerva­után két táborba kerülne az SZDSZ és a Fidesz?-A két párt között együtt­működési megállapodás van, amely a héten egészült ki az Agrárszövetséggel és a Vállal­kozók Pártjával. Mi abból indu­lunk ki, hogy ez a liberális tömb középen olyan erőt fog képvi­selni a választások után, amely megkerülhetetlen lesz a koalí­cióalkotáskor. Ez a megállapo­dás mindkét párt számára lehe­tővé teszi, hogy adott esetben más utat is válasszon. Nagy va­lószínűséget mégis annak adok, hogy együtt fog kormányozni a Fidesz és az SZDSZ május után. Dudellai Ildikó tívnak, nemzetinek, stb. tartja; azt kevésbé, hogy mit akar. A „föld­rajzi” közelség könnyen szülhet egymástól más vonatkozásokban messze állók között is kampány­vonzalmakat - szerelmi házassá­got aligha... Jó irányú pártosodásról van szó? A közéletben tapasztalható efféle „tömbösödésnek” nincs sok köze a pártok arculatának önállóbbá válásához. A lényeg, hogy az adott politikai szervező­dés, akár „társbérletben,, is, meg­ragadhassa a kormányaidat. A versengés így, sajnos az érzelmi politizálás, nem pedig a közjó si­keresebb szolgálatának színterére tevődik át. A kampány vezérszó­lama pedig nem az, hogy miért jó, amit az én pártom képvisel, hanem, hogy miért rossz az, ami a másik oldalon áll. B.ZS. Kérdőjelek kampány idején Mi érdekli a választót?

Next

/
Oldalképek
Tartalom