Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26-27 / 48. szám
1994. február 26-27., szombat-vasárnap KULTÚRA - MŰVÉSZET HÍRLAP 7 „Macskaköröm” - Az év első könyve - Könnyű-e idézni Csoóritól, Csurkától, Konrádtói? A politika hülyeséggyártásában bizakodik Zöldi László egy esztendő legjobb és legrosszabb mondatairól A régi görögök szerint a butaság ellen az istenek is hiába hadakoznak. Ha ez így van, akkor legjobb hasznot húzni belőle. Ezt tette - és teszi - a történész képzettségű ZÖLDI LÁSZLÓ közíró, kritikus, jeles lapszerkesztő (például az Elet és Irodalom hajdani legendás korszakában főszerkesztő-helyettes, legutóbb, a múlt év végéig a Tallózó szerkesztője), akinek „Macskaköröm” című kötetét januárban adta ki az Ab Ovo. Az év első könyve máris hatalmas visszhangot váltott ki, lépten-nyomon hivatkoznak rá, idézik a benne összegyűjtött mondatokat, egy esztendő legjobb/legrosszabb mondatait. Számunkra ez külön is öröm, hiszen a szemelvények, politikusok, művészek, közéleti emberek gondolatainak első közlésére az elmúlt hónapokban a Nógrád Megyei Hírlap vállalkozott a legnagyobb arányban. Zöldi László könyvének bemutatóját nemrég tartották meg Salgótarjánban, a Balassi Bálint Könyvtárban, ahol az íróval dr. Sztrapák Ferenc, lapunk felelős szerkesztője beszélgetett. A szerző ez alkalommal szerkesztőségünkbe is ellátogatott, ahol válaszolt kérdéseinkre.- Honnan származott a könyv, e különös és mulatságos idézetgyűjtemény összeállításának ötlete?- Pár éve monográfiát írtam Nemeskürty Istvánról. Miután elkészültem vele, azt vettem észre, hogy sok benne az idézet. Erről jutott eszembe: vajon mindig olyan fontos-e az én kommentárom? Adott esetben nem fontosabbak-e mások gondolatai? S miután Magyarországon a három legtöbbet olvasó ember közül az egyik én vagyok, s ha már annyi újságot olvasok, és vonzódom az idézetekhez, miért ne csinálhatnék a szükségből erényt? - Valóban, miért ne? - így született meg ez a könyv, amelyhez a szerkesztő, Vámos Miklós írt előszót. A kötetben 350 szerzőtől több mint félezer mondat olvasható. Gyűjteményemben még legalább háromszor ennyi idézet van, közülük válogattam. Sajtókíváncsiságom találkozik a történészi érdeklődéssel, ezért úgy vélem, az idézetgyűjtemény valamiféle keresztmetszete 1993-nak.- Lesz-e folytatása?-Igen. Az Ab Ovo ezután minden évben kiad ilyen kötetet, már gyűjtöm is az 1994-es „Azt hiszem, az olvasónak szüksége is van némi kajánságra, hogy legalább gondolatban megbosszulhassa magát azokon, akik oly sok borsot törnek az orra alá” - mondja Zöldi László, a nagy idézetgyűjtő Fotó: Rigó Tibor idézeteket. Ezek egy részét közre is adom a Vasárnapi Hírekben Szállongó igék, a Népszavában Macskaköröm címmel, s pár hónap múlva - remélem - a Nógrád Megyei Hírlap ban is újra olvasható lesz a már megszokott Macskakörömpör- költ.-Ezek szerint bízik a választási kampány várható szállongó igetermelésében?- A magyar politikai élet hülyeségtermelő képességét ismerve optimista vagyok. Sőt, erre a kampány után is bizton számítok.- Kiktől könnyű idézni?- Legköny- nyebb a nagyon butáktól, vagy pedig az irodalmár politikusoktól. Utóbbiaktól azért, mert képekben gondolkodnak. Ilyen például Csoóri Sándor. Más típusú író Konrád György, aki fogalmakban gondolkodik, tőle is könnyű idézni. Csutka Istvántól viszont úgyszólván lehetetlen. Ő a fehér asztalnál szellemesebb, mint politikai szerepben. Valószínűleg szereptévesztő, azért van ez így- Egyébként az igazán rossz mondatok szólómondatok. Szállóige pedig azokból a mondatokból lesz, amelyek szellemesek, és sokat idézik csak szállongó Addig őket. igék.- Hogyan jön létre a szellemes mondat?-Nem lehet kitalálni. Úgy jön létre, hogy van egy értelmes ember, aki következetesen végiggondol valamit, és ezt következetesen leírja. így a szövegeiben előbbutóbb föltűnik egy mondat, ami szellemes.- Meglepő, hogy mi minden történt 1993-ban, tehát a múlt esztendőben. Mégis sokat lehet kuncogni e szomorú év mondatain. Vajon nem valamiféle nemes bosszú ez a történelmen?-Bizonyára az is. Különben szeretném összegyűjteni a koalíciós korszak legbutább és legszellemesebb mondatait is. Szerintem ezek kiadják majd a történelmi félmúltat, azaz kortörténeti dokumentumként is olvashatók. Az ezredfordulóra szeretném összegyűjteni az ezredvég szállóigéit.-mér Szerzőink írták Ország-világ olvassa Baloldali értelmezés A szélsőjobboldali érdekű és Püski-Csurka- Csoóri leleményű „Szárszó-gondolat” olyan, mint egy lekoszlott, beteg, öreg kandúr kinyújtott mancsa a zsákmány: a surranó madár felé. ERDŐS ISTVÁN salgótarjáni népművelő, a Nógrád Megyei Hírlap cikkírója Éleződik az ellentét Fodor és Orbán között Házon belül kellene koalíciót kötniük. DUDELLAI ILDIKÓ salgótarjáni hírlapíró Felsö-lpoly-völgy, Bánk, Horpács,Tolmács, Kétbodony... Jön: Nógrád megye értéktérképe Nógrád Megye Közgyűlésének közoktatási és művelődési bizottsága február elején fogadta el a kulturális intézmények tavalyi munkájáról szóló beszámolókat és az idei munkaterveket. A Nógrád Megyei Közművelődési Központtal kapcsolatban a bizottság örömmel fogadta, hogy az intézmény munkájában a hangsúly a helyi folyamatok segítésére, fejlesztésére helyeződött, bár sikeresen látta el az amatőr, öntevékeny csoportok és más hagyományos közművelődési törekvések támogatását is. A tanácskozáson külön értékelték, hogy szakmai tevékenységük anyagi alapját szinte teljes egészében külső forrásból fedezték: csaknem kétmillió forint külső támogatást sikerült előteremteni a programokhoz. Brunda Gusztáv: „A civil társadalom megerősítése az egyik legsürgetőbb teendő”- Ahhoz, hogy terveinket megvalósítsuk, két és félmillió forint saját bevételre lesz szükségünk az idén - mondja Brunda Gusztáv, a közművelődési központ igazgatója. - Ezen kívül néhány elhasználódott eszközünket is pótolni kellene. Remélem, idén is sikerül előteremtenünk erre a pénzt.- Mire helyezik a hangsúlyt?- Az egyik a helyi és megyén belüli kisrégiókban folyó fejlesztő, közösségszervezői munka, amit az önkormányzatokkal, a helyi lakosokkal és külső szakértőkkel közösen végzünk. Folytatjuk a Bár- kány-völgyi térségfejlesztési programot, hat település, Kis- bárkány, Lucfalva, Sámson- háza, Márkháza, Mátravere- bély, Nagybárkány érdekviszonyaiból kiindulva. Folytatjuk a tavaly elkezdett közösségfejlesztői munkát Zsunypusztán, Horpácson, Bánkon, Tolmácson, s ugyancsak ennek jegyében új folyamatokat indítunk el Nagylócon, Bokoron, Mátraal- máson, Kétbodonyban. Segítjük a nemzetiségi falvakban élők művelődését. Folytatjuk a va- nyarci nemzetiségi, a bánki közéleti, a Felső-Ipoly-völgyi népfőiskola szervezését, működtetését. Segítjük az alakuló nemzetiségi önkormányzatokat.- Az intézmény szolgáltató központként is működik...- Nálunk talál otthonra a Sré- ter Ferenc népfőiskolái, a B 612 közművelődési egyesület, a népművelők egyesületének területi szervezete, a Szabad Képző- és Iparművészek Nógrád Megyei Egyesülete, a Palóc Kultúra Alapítvány, a most szerveződő magyar-francia baráti, illetve Amicus szlovák- magyar-cseh baráti társaság.- Milyen szerepet vállalnak a kulturális rendezvényekben?-Szervezői, rendezői, illetve segítői vagyunk a bánki nemzetiségi, a hollókői Palóc Szőttes fesztiválnak, a nógrádi néptáncantológiának, a megyei amatőr művészeti csoportok versenyeinek. Megjelentetjük Nógrád megye értéktérképét. Számos más feladatot is ellátunk a megyei közgyűlés megbízásából. Az idén például mi készítjük elő és szervezzük a Nógrád megye bemutatkozik Prágában című rendezvénysorozat művészeti eseményeit. -mér Idehaza és külhonban is él korának festofejedelme Benczúr Gyula képeinek és rajzainak kiállítása a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban Szent István felajánlja a koronát Máriának (1887) K étségkívül kora festőfejedelme volt BENCZÚR GYULA, az akadémiz- mus egyik vezéralakja, aki Genthon István szerint München gyengülő hitelét erősítette meg a magyar közvéleményben. Ezért is tartozott azon magyar festők közé, akinek életében a legnagyobb hivatalos elismerés jutott, másrészt viszont az új művészeti eszmények térhódítása következtében okkal támadták, illetve „feledkeztek meg” róla. Nem feledendő, hogy az ország millenniumi pompájában, az egetverő reprezentációban oly meghatározó szerepet játszó ünnepelt mester idejében már törésvonal húzódott az aka- démizmus, az áltörténelmi festészet és a haladó, friss művészi irányok között. Mindazonáltal Benczúr Gyula a nagy magyar festők közé tartozik, aki viszont - kép- teletesen szólva — a jövő helyett a múltat választotta. Festészetének tartalmát ma sem feledteti annak brilliáns megjelenési formája. Tartalma miatt a mindenkori konzervatizmusok tehát okkal ünnepük, ragyogó festői tehetségéért a nem konzervatív lök is okkal tisztelhetik. Nógrádban külön óka is van, hogy kiállítással tisztelegjenek emléke előtt, hiszen életének utolsó szakaszát Dolányban, a mai Benczúrfalván töltötte, amelynek földjében nyugszik. Ennek jegyében nyílt tárlata a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban. A rajzokat, festményeket bemutató kiállítás árnyalt képet Idill (1919) gondolkodású művészetkedvenyújt Benczúr munkásságáról, és műfajilag is változatos. Érdemes elidőzni a Krisztus az Olajfák hegyén, a Szent István felajánlja a koronát Máriának, a Két barát, a Fatörzsek az erdőben, az Idill, az Adám és Éva, a Mályvák között című olajképek, vagy éppen az Önarckép, a Budavár visszavétele, a Vajk megke- resztelése című rajzok előtt. -th Két barát (1870-es évek) Stuttgarti bemutató Nemrég emlékeztünk Benczúr Gyula (1844-1920) festőművész születésének 150. évfordulójára. Benczúrfalván a művész sírjánál dr. Német Péter múzeumigazgató a szülőváros, Nyíregyháza nevében mondott emlékbeszédet. Salgótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeumban nyílt meg Benczúr Gyula kiállítása, amely március 5-éig látható, s a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatott anyagot tartalmaz. Ezzel egyidőben a stuttgarti Magyar Kulturális Intézet is megemlékezett a születésnapról, egy eddig magángyűjteményben, Benczúr-Ürmössy Gábor tulajdonában lévő kollekció bemutatásával.
