Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19-20 / 42. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. február 19-20 Szakbizottság • A Miskolci Akadémiai Bi­zottság történeti munkabizott­sága keretében művészettörté­neti szakbizottság jött létre a napokban Miskolcon. Elnöke dr. Végvári Lajos művészettör­ténész, egyetemi tanár. Nógrád megyéből Peák Ildikó, a salgó­tarjáni Nógrádi Történeti Mú­zeum művészettörténésze tagja a szakbizottságnak, amely arra vállalkozott, hogy a Bor- sod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Nógrád megyében élő művé­szettörténészek között a koráb­binál szorosabb munkakapcso­latot alakítson ki, fórumot nyújtson a tudományos munká­hoz, illetve a tudományos mi­nősítés fokozatainak megszer­zéséhez. _ Édes otthon ® A Központi Statisztikai Hiva­tal felmérése szerint az elmúlt esztendőben összesen 15 456 lakás épült, ami csaknem háromezerrel kevesebb, mint 1992-ben. Ezek túlnyomó többségét - 13 338 lakást - ma­gánszemélyek hozták tető alá. A legnagyobb visszaesés az ön- kormányzatok lakásépítési ked­vében volt tapasztalható. A leg­több lakást Budapesten (2 550) építették. Ugyanakkor a meg­szűnő lakások legtöbbjét is a fővárosban regisztrálták. Felmondás - megbízás • PÁSZTÓ. A minap taggyű­lést tartottak a Szerszám- és gépgyár kft. (Mechanika) üzemi helyiségében. A kialakult hely­zetre alapozva a jelenlévők egyhangúlag döntöttek arról, hogy Gyuricza József ügyve­zető igazgató munkaviszonyát rendkívüli felmondással meg­szüntetik. Ezzel egyidőben Zá­tonyi Lászlót, Bemát Miklósnét és Szőllősi Gábort 1994. május 31-éig megbízták a kft. ügyve­zetői teendőinek ellátásával. Fehér és barna borítékok - Új menet: március 16-án éjfélig Végső esély a kárpótlásra M int ismeretes, az or­szággyűlés döntése alapján újabb lehető­séget kaptak az állampolgá­rok, hogy ez év március 15-éig benyújthassák kárpótlási igé­nyüket. Azok jelentkezését várják, akik a három kárpót­lási törvény valamelyike alap­ján jogosultak lennének a kárpótlásra, de igényüket ko­rábban nem érvényesítették, vagy a határidő letelte után adták be. Nem élhetnek a mostani lehetőséggel azok az állampolgárok, akiknek a kérvényét korábban a kárpót­lási hivatal már elutasította. Ha valaki mégis úgy érzi, hogy a hivatalos döntés vele szemben jogszerűtlen volt, a hatósági döntést bíróság előtt megtámadhatja. Határdátum: március 16-a A kérelmek - most már való­ban utolsó - benyújtásának ha­tárideje március 15-e, mivel azonban ez a dátum munkaszü­neti napra esik, március 16-án éjfélig lehet postára adni a kitöl­tött nyomtatványokat. Azoknak, akik korábban a törvény által előírt határidőn túl, megkésve, de benyújtották igényüket, és még nem kaptak elutasító határozatot, most nincs különösebb teendőjük, kérel­müket a kárpótlási hivatalok az újból megnyíló határidőn belül beadott kérelmeknek tekintik és intézkednek. Más a helyzet azoknak az esetében, akiket a kárpótlási hi­vatal a határidő elmulasztására hivatkozva már jogerős határo­zatban elutasított. Ezeknek az állampolgárok­nak ajánlott levélben kérniük A bizottság munka közben ... Archív fotó a nógrádsápi földárverésről Rigó Tibor felvétele kell kérelmük újbóli elbírálását. Az új kérelmezők, a már ko­rábban ismertetett, megszokott igénylőlapokon nyújthatják be követelésüket a területileg ille­tékes kárpótlási hivatalokhoz. Kétféle igénylőlap Azok számára, akik postán kívánják eljuttatni kérelmeiket, mintegy könnyítésképpen, az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal kétféle igénylő­lap csomagot hozott forga­lomba, fehér és barna boríték­ban. A postahivatalokban kap­ható fehér borítékban lévő adat­lapokat azoknak kell kitölte­niük, akik szabadságelvonás miatt nyújtják be kárpótlási igé­nyüket, míg a barna borítékban a vagyoni kárpótlási igények benyújtásához szükséges adat­lapok találhatók. Mindkét borí­tékra szükségük van azoknak az állampolgároknak, akik a poli­tikai jellegű szabadságelvonás­sal összefüggésben szenvedtek vagyoni sérelmet. Nekik a fehér borítékban található adatlapo­kon kívül egy vagyoni adatkérő lapot is ki kell tölteniük és az egészet a fehér borítékban kell eljuttatniuk a címzetthez. Alap az állandó lakhely A most benyújtott kérelmek alapján kárpótlásban részesülők ugyanolyan jogokkal rendel­keznek, mint azok, akik koráb­ban, az eredeti határidőn belül nyújtották be igényüket. Válto­zás annyiban van, hogy a most beadott kérelmek alapján már nem igényelhető kárpótlási utalvány. Módosult a földhöz jutás feltételeinek a szabálya is, eszerint a kárpótlásra jogosult csak az állandó lakhelye szerinti településen kijelölt termőföldre licitálhat az árveréseken. Az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlásban, il­letve annak reá eső hányadában csak akkor részesülhetnek a kárpótlásra jogosultak, ha a kárpótlás összegét még nem osztották szét az elhunyt közeli hozzátartozói között az eredeti határidő folyamán benyújtott kérelmek alapján. * (Mai lapszámunk 8. oldalán Szlovák leventéket is kárpótol a magyar kormány címmel a külföldön élő magyarok kár­pótlásáról olvasható Faragó Zoltán riportja.) Onkológiából eddig tankönyv sem volt - Zongoraszakot is végzett Választás Magyarországon: 1994. május 8-a Búzatábla vagy gbfpyaS A termőföH védelmében K i a jobb gazda? Aki megműveli a földet? Aki eladja? Aki visszaveszi? Aki másra használja, mint amire a legalkalmasabb? A kér­dés eldöntése össztársadalmi probléma. A jó vagy rossz vá­lasz ugyanis azokat is érinti, akiknek a jövedelme nem a me­zőgazdaságból származik. Hivatásszerűen kétszázezer ember foglalkozik ma állatte­nyésztéssel vagy növényter­mesztéssel, míg egymillió mel­léktevékenységként és további egymillió saját maga, illetve családja ellátása érdekében mű­veli kiskertjét. Enni azonban mind a tízmilliónak kell. Valaha a zsíros termőföldnek jó ára volt, ma azonban bagóért vesztegetik - panaszolják a gazdák. S valóban: a földnek nincs piaci értéke! Amíg arany­koronánként 500 forintért lehet földhöz jutni, vagyis egy törpe­birtok ára mindössze 1-2 millió forint, addig nem lesz becsülete a földnek. A működő piacgazdaságok­ban a mezőgazdasági termelést óriási összegekkel támogatja az állam. Nálunk azonban pilla­natnyilag jövedelmezőbb, ha a gazda a termőföldet kiparcel­lázza hétvégi telkeknek vagy vadászterületként, esetleg golf­pályaként hasznosítja. De ez természetesen hosszú távon nem megoldás, hiszen kiszol­gáltatottá teszi az országot. Amelyik földterület még alkal­mas a művelésre, azon növényt kell termeszteni. Amelyik a vegyszerektől, a műtrágyától megsavanyodott, azt ki kell vonni a művelés alól. Ezeken lehet üdülőket, sportpályákat létrehozni. Az élelmiszerterme­lést kell minden szinten támo­gatni. Mert abból élünk. A rákkutató „kettős” élete Megint jönnek, kopogtatnak ... (Ferenczy Europress) Dr. Ekhardt Sándor professzor hat­vanhét éves. Munkássága medikus kora óta a rák gyógyításához kötődik. Első rákkutatással foglalkozó cikke ötödéves medikus korában jelent meg. 1971. január 1-jétől 1992. júniusáig töltötte be az Országos Onkológiai Intézet főigazgatói posztját. Ma az orvostovábbképzéssel foglalkozó Haynal Imre Egészségtudo­mányi Intézet tankszékvezető egyetemi tanára. Akadémikus, a Nemzetközi Rákunió soros elnöke. A medicinával párhuzamo­san a zongoraszakot is elvégezte a zeneakadémián.- Levegősebb lett-e az élete, amióta nem főigazgató?-Tulajdonképpen csak má­sodállásban voltam főigazgató, olyan belgyógyásznak tartottam magam, akinek a vállán egy osztály gondjain kívül ezer fő­nyi egészségügyi személyzet és a mintegy háromszázötven ágyon folyó gyógyító munka megannyi terhe is nyugszik. Reggel hét órakor kezdtem, és tizenkét óra múlva fejeztem be minden napomat. Kiváló embereket nevelt- Elsősorban tehát belgyó­gyász volt. Nem hiányzik az osztálya?-Nem, mert mint a klinika onkológiai tanszékének pro­fesszora tanácsadóként műkö­döm. A hozzám küldött betegek diagnózisáról, további kezelésé­ről döntök. Nagy örömömre ki­váló emberek nőttek fel mellet­tem, akikkel felhőtlen, jó vi­szonyban dolgozom együtt. És ha valaki hatvanhét éves, ne játssza azt, hogy húsz. Annyit vállaljon, amennyit az ő korá­ban szabad és amit teljesíteni isd tud.- Mivel tölti a napjait?- Van dolgom, bőven. Ener­giámat most a képzésre, to­vábbképzésre fordítom. Körzeti orvosolaiak írtam tankönyvet „Családorvosi onkológia” címmel, a benne foglaltakat öt éven belül kötelező lesz elsajátí­taniuk. Ekhardt Sándor: Legfonto­sabb a baj megelőzése- Azt remélem ettől, hogy megváltoztatja a szemléletet, az onkológia orvosi megítélését. Megszűnik majd meghalás-tu- dománynak számítani. Egyéb­ként már elkezdtünk onkológiát előadni a negyed-ötödéves me­dikusoknak. Képzelje el, onko­lógiából eddig tankönyv sem volt! Eddig tizenöt nyelven je­lent meg a Rákunió tankönyve, olvashatják kínaiul és törökül is, a hatodik, javított kiadásból talán már magyar orvostanhall­gatók is tanulhatnak. Közölni kell a beteggel- Mit vár a képzés javításá­tól?- Sokat. Több empátiát a be­teg iránt, ami azonban az inf­rastrukturális gyötrelmek enyhí­tését, a személyzet munkakö­rülményeinek javulását is felté­telezi.- Mi az ön álláspontja, kö­zölni kell a beteggel az igazsá­got, vagy inkább nem?- A beszámítható beteggel feltétlenül. És lehetőleg a pers­pektívát is el kell mondani. Ha valakit meg lehet gyógyítani, egyszerű a dolog, semmiféle differencia nincs az infarktus és rákdiagnózis között.- A következő kategória, amikor nem kell meghalni a rákban, de meggyógyítani sem lehet, együtt kell élni vele. Tü­netmentessé tehető. Ha pedig sem gyógyulás, sem tünetmen­tesség nem érhető el - ami az összes betegnek csak alig har­minc százalékát érinti -, a tüne­teket kell enyhíteni, a fájdalmat csillapítani.-De a legfontosabb: elejét venni a rák kialakulásának! Már a megelőző elváltozásokat ki kell szűrni. Ennek anyagi-tech­nikai feltételei azonban még nem állnak rendelkezésünkre. Soha nem politizált- Az íróasztalán valóságos toronyban állnak a folyóira­tok. Sikerül elolvasnia vala­mennyit?- Igyekszem. A tudománnyal lépést kell tartani.- Szokott mást is olvasni?- Elalvás előtt. Csillagászati, kertészeti könyveket, pszicho­lógiát. Szépirodalomra kevés az időm. Bár most ismét elővettem Voltaire Candide-jét... A po­litika nem érdekel. Soha nem tartoztam egyetlen táborba sem. Az ember azt tegye, ami a köte­lessége, s ha csak egy kicsit is tud segíteni az embereken - se­gítsen. Lukács Mária (FEB) Május 8-án, vasár­nap ismét parlamenti válasz­tás lesz Magyarországon. A Belügyminisztériumtól kapott információ szerint 7,8 millió választópolgár adhatja le vok- sát azokra a jelöltekre, akik egyéni körzetben vagy pártlis­tákon indulnak a 386 parla­menti hely valamelyikéért. O ly módon osztották 176 választási körzetre az or­szágot, hogy egy-egy körzet lakossága megközelítő­leg azonos, 60 ezer fő legyen, így biztosítható, hogy minden terület megfelelő parlamenti képviselethez jusson. A 176 egyéni választókerület a váro­sok vonzáskörzetére épül, de a nagyobb településeken több egyéni mandátum megszerzé­sére is lehetőség nyílik. Pécsett például három, Budapesten 32 egyéni képviselői hely a tét. Május 8-án, a szavazás nap­ján reggel 6-tól este 19 óráig or­szágszerte 11500 szavazókör­ben várják majd a választókat. Az adatok feldolgozására több mint 1500 számítógépet állíta­nak munkába és mintegy 30 ezer informatikai szakember gondoskodik majd a rendszer megbízható működtetéséről. A törvény értelmében a vá­lasztás első fordulója ak­kor lesz érvényes egy-egy adott választókerület­ben, ha a választóknak több, mint a fele leadta szavazatát. A 176 egyéni választókerületben azok a jelöltek lesznek országy- gyűlési képviselők, akik érvé­nyes választás esetén megkap­ják a szabályos szavazatoknak több mint felét. A pártok listáira - éppúgy, mint a korábbi vá­lasztáson - külön kell szavazni. Az eredményeket területen­ként, a tizenkilenc megyében és a fővárosban összesítik. Érvé­nyes szavazás esetén így dől el 176 mandátum sorsa.A voksok számának megfelelően további 152 képviselői helyet osztanak szét a pártok között. Az egyéni és területi választókerületekben megkapott, de mandátum meg­szerzésére nem elegendő szava­zatokat - országos összesítés után - a pártoknak „beszámít­ják”, arányosítják, és a még meglévő 58, úgynevezett kom­penzációs mandátumot az or­szágos pártlisták jelöltjei között felosztják. E három lépésben nyeri el mandátumát mind a 386 országgyűlési képviselő. Az egyéni képviselők jelölé­séhez szükséges ajánló szelvé­nyeket, azaz a „kopogtató cédu­lákat” a területileg illetékes polgármesteri hivatalok küldik ki a választóknak. Az aláírt szelvény mindenki annak a személynek adhatja át, akit je­löltként támogat. A tényleges jelöltséghez április 8-áig jelöl­tenként 750 ajánlószelvény ösz- szegyűjtése szükséges. R észletesebb tájékoztatá­sért a polgármesteri hiva­talok jegyzőihez, illetve a helyi választási munkacsopor­tokhoz fordulhatnak az érdek­lődők. Találkozás fél évszázad után B ár Denis és Marcel Garnet testvérek, eddig soha nem ta­lálkoztak. A második vi­lágháború szétválasztotta őket. 1988-ban Denise ol­vasott egy cikket, amiben a Garnet név szerepelt. írt a cikk szerzőjének, de vá­laszt nem kapott, de to­vább kutatott. Eljutott egy katonai archívumig, ahol is édesapja nyomaira ta­lált Felgyorsultak az ese­mények s a testvérek egymásra találtak. Denis férje elhatározta, hogy só­gora közelébe költöznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom