Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19-20 / 42. szám

, t994i; február la-20., szombat-vasárnap SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Ez történt Salgótarján bányagépgyári körzetében Bevásárlóközpont épül Zagyvapálfalván? Nem annyira zűrös a terület, mint gondolják A helyhatósági választásokon Ercsényi Ferencre szavazott a bányagépgyári körzet lakóinak többsége. A képviselő egyben Salgótarján alpolgármestere is. Beszélgetésünkből az is kiderül, segíti-e munkáját ez a kettősség? látni a déli városrészt.- Az úthálózat?- Itt állandó probléma volt, hogy nagyon rossz minőségű- Milyennek látja ön a kör­zetét?-A Zöldfa úttal nem lehet dicsekedni. De van olyan csa­ládi házas része - például a bag- lyasi domb alatt -, ami a város egyik legnyugodtabb környéke. Van olyan területe is a körzet­nek, ami nem épült ki teljesen, az úgynevezett kockaházak környékén.- Milyen elképzelései vol­tak, amikor képviselővé vá­lasztották?- Mindenképpen az üzletek ellátásának és a szolgáltatások mennyiségének javítása. Na­gyon rossz volt az úthálózat, amit rendbe kellett hozni.- Zűrös területként él Zagyvapálva városrész a köz­tudatban.- Nem annyira zűrös, mint gondolják. Nem rosszabb a közbiztonság, mint bárhol más­hol a városban. Van egy húsz-harminc fős renitens mag. Ha őket rá lehetne bírni, hogy jobban beilleszkedjenek, akkor ott sem lenne baj. Inkább az el­hanyagoltság, ami riasztó.- Mennyit javult az ellátás? Erre a helyre, a felüljáróhoz terveznek új áruházat Fotó: Rigó- A privatizációval egymás után nyílnak meg az üzletek. Igaz, hogy egy részük be is zár, de az ellátottság már alakul. Úgy néz ki, egy régi vágyunk is teljesül: komoly érdeklődők je­lentkeztek, akik bevásárlóköz­pontot építenének a felüljáró melletti - úgynevezett körhintás - területen. Előkészületek meg­történtek, a döntés már csak idő kérdése. Ez csakugyan el tudná utak épültek, és minden télen kátyúsak. Rengeteg kis utat épí­tettek már az elmúlt években. Igazán jelentős volt a Maka­renko út felső részének megépí­tése, a város egyik legjobb mi­nőségű útja lett. Tavaly felújí­tottuk a ravatalozót. A temető­ben volt egy első világháborús katona szobor, ami életveszé­lyessé vált. Ezt tavaly leszerel­ték, de idén már elkészül az új alkotás, a temetőben már lát­ható is a talapzat és a lépcső. Krónikus gond még a Hősök út­ján lévő óvoda helyzete a gép­gyár mellett.-Az, hogy ön Salgótarján alpolgármestere is, mennyire befolyásolja a képviselői munkáját?- Sokkal kevesebb az időm. Annyiban talán segíti, hogy könnyebben jutok információk­hoz. Elbírálások szempontjából viszont ez nem számít.-Fogadónapjain az alpol­gármestert keresik, vagy a képviselőt?- Inkább az alpolgármestert.- Melyek azok a feladatok, amelyeket még meg kell való­sítani a ciklusban?- Útépítésre ugyan kevés lesz a pénz, de legalább a Hársfa út járda szakaszát rendbe kell hozni. Nagyon rossz állapotban volt a Zöldfa úti rendelő. Azt felújítjuk, márciusban már meg­felelő színvonalú lesz.-Ha valakinek Zöldfa úti lakást ajánlanak, az az első reakció: azt nem. Hogyan le­hetne ezen változtatni?- A Zöldfa út nagy része et­nikum. Az igazi baj az, hogy nincs olyan vezetőjük, akire hallgatnának, akivel leülhet­nénk tárgyalni. D. I. Parkolás a csarnoknál Becsületbeli ügy IV /Tozgáskorlátozottak­IX/lnak járó parkolási XV ^engedéllyel rendel­kezik az az olvasónk, aki par­kolási gondokkal kereste fel szerkesztőségünket. Ugyanis engedély ide vagy oda, a sal­gótarjáni vásárcsarnok parko­lóiban fizetnie kell a helyje­gyért - panaszolta azt kér­dezve, melyik az érvénytelen: az engedély vagy a parkoló­jegy? Majorosné Sándor Erzsé­betet, a vásárcsarnok igazga­tóját kerestük meg a kérdés­sel. Az igazgatónő elmondta, a csarnok mindkét parkolójá­ban biztosítanak cgy-egy parkolóhelyet mozgáskorlá­tozottak számára az évek óta bevált gyakorlat szerint. Eze­ken a helyeken az érintettek ingyen parkolhatnak az cngeö dély felmutatásával. A vásárcsarnok gyakorlata egyébként általánosan bevett szokás. Híreink vannak ugyanakkor arról, panaszo­sunk (és több érintett) moz­gáskorlátozott társa vállalko­zóként dolgozik a vásárcsar­nokban. Gépjárművével ő is a fenntartott helyen parkol, de nem rövid ideig, hanem a tel­jes munkaidőben. így a két fenntartott hely egyikét lefog­lalja. Ezt az esetet természe­tesen nem szabályozza a jog. Ez becsületbeli ügy. (d. i.) 1. számú salgótarjáni egyéni választókerület Gyantaillatban, zajban fenyőt aprítanak Létrehozták a választási bizottságot Amint arról már hírt adtunk, megválasztották a területi vá­lasztási bizottságot, valamint az egyéni választókerületi válasz­tási bizottságokat. Az 1. számú, Salgótarján székhelyű egyéni választókerü­leti bizottságba a következőket választották meg: A bizottság titkára Birkásné dr. Csetneki Mária, a megyei illetékhivatal vezetője. Tagjai: Báli Nándorné dr., az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat jogásza, Győri Ede, a Nógrádi Történeti Mú­zeum gazdasági igazgató-he­lyettese. A bizottság póttagjai: Dr. Bedinszki Katalin, a salgótar­jáni városi munkaügyi központ vezetője és Malomhegyi Lajos, a salgótarjáni Kós Károly Építő­ipari Szakközépiskola tanára. Márciusban rendkívüli közgyűlés Gondok a Via et Vitával S okféle jel szerint gondok vannak a megyei tanácsi Útkarbantartó és Költség- vetési Üzemből átalakult Via et Vita Részvénytársasággal. Az elmúlt napokban a ren­delkezésére álló információk alapján értékelte a vizslás-új- lakpusztai székhelyű társaság helyzetét a megyei önkormány­zat, mint legnagyobb részvé­nyes. Majd február huszonötö­dikére összehívták a tulajdono­sok munkaértekezletét. Ugyanakkor Timmer Zoltán, a részvénytársaság igazgatóta­nácsának elnöke március tizen­hatodikára rendkívüli közgyű­lést hívott össze. Természetesen lapunkban az ügy folytatását is figyelemmel kísérjük. A tárgyalásokat az ön- kormányzatok által alakított cég gazdasági helyzete kényszerí­tette ki. (d. i.) A Salgótarjáni Városgazdálkodási Rt. a közelmúltban aprítógépet vásárolt, amellyel a karácsony után összegyűjtött, lakásokból kidobott fenyőfák mellett minden egyéb fáról, cserjéről szár­mazó ágat és gallyat is feldolgoznak. Az így készülő aprítékot tavaszra a közterületeken lévő virá­gágyások takarására fogják használni, mivel ez a kiszáradástól és a gyomosodástól is nagymérték­ben védi a talajt. Felvételünkön Zombori József és Koriig Gábor munka közben. Fotó: Rigó Salgótarján és környéke Vezetéképítés? • BÁRNA. Elfogadta az idei költségvetést a falu képvi- selő-testülete. Berze Lajos, a polgármesteri hivatal jegyzője ezzel kapcsolatosan arról tájé­koztatott, hogy a tervezett legje­lentősebb munka az ivóvízveze­ték építésének indítása. Sajnos az ígért támogatásokra még mindig várni kell (a megyei és lakossági hozzájárulással együtt több mint kilencvenkilenc mil­lióról van szó.) Kivitelezőt ezen okok miatt eddig még nem is kerestek. Falugyűlés • KARANCSKESZI. A tele­pülés gázellátása is szerepel a helyi önkormányzat fejlesztési elképzelései között. Ennek kap­csán felmérik a lakossági igé­nyeket, s a visszajelzéseket ezekben a napokban várják a polgármesteri hivatalban. A ta­nulmánytervet elkészítették, de a továbblépéshez az kell, hogy a településen élő állampolgárok negyven százaléka igent mond­jon a korszerű, de nem olcsó fű­tőanyagra. Minderről szó volt a településhez tartozó Marakodi pusztán, majd a községben nemrégiben megtartott falugyű­lésen. Itt a település vezetésé­nek elmúlt évi munkájáról is beszámoltak. Hétfői számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Dudellai Ildikó Sándor László látogatása Dr. Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat elnöke február 22-én, kedden 10 órakor az acélgyárba látogat, 13 órakor szakszervezeti vezetőkkel ta­lálkozik, 17 órakor pedig la­kossági fórumon vesz részt Vizsláson, a községi művelő­dési házban. Nógrádi Gábor: Hogyan lehet könnyen, gyorsan meggazdagodni?(13.) Bocsásson ki sorsjegyet! T udja, miért hívják a sors­jegyet sorsjegynek? Mert megváltoztatja az embe­rek sorsát. No, persze csak azo- két, akik a sorsjegyet kibocsájt- ják. Ok ugyanis milliomosok lesznek. Ezért ajánlom jó szívvel meggazdagodni vágyó olvasó­inknak ezt az évszázadok óta bevált módszert. Megjegyzem, a sorsjegy vá­sárlói is gazdagabbak lehetnek. Némi tapasztalattal. Megtanul­hatják ugyanis, hogy ne dőlje­nek be tízszer ugyanannak az ócska trükknek. Elég, ha kilencszer bedőltek. Ennek megtanítása persze nem érdekünk (dőljön csak be a pan- cser huszadjára is!), úgyhogy E l ; nagy, kábító tűzijátékot kell csi­nálni, ha sorsjegyet adunk ki. Milyen tűzijátékra gondolok? A szavak és az ígérgetések tűzijá­tékára. I lőször is állítsuk azt, hogy csak és kizárólag a nem­izet vagy az emberiség ér­dekében bocsájtjuk ki a papí- rocskánkat, darabonként ötven forintért. Ezzel akarjuk támo­gatni például a szegény magyar sumóbirkózókat, a hármasiker- szülést, meg az elhunyt szinga- léz harcosok árváit. Természetesen tartsuk meg a szavunkat, és minden sorsjegy­ből nyolc és fél fillért a tévéka­merák össztüze előtt utaltassunk át a kitűzött cél érdekében, mi­közben nyilváníttassuk magun­kat mindezért szentté. Tűzijátékunk része legyen annak világgá harsogása is, hogy sorsjegyünkkel akár száz­ezer forintot is lehet nyerni. Miután a mamánk megmondta, hogy hazudni tilos (ha vele be­szélünk), mi is helyezzünk el egy százezer forintot érő sorsjegyet minden százezres csomagban. ' ésőbb, ha valakinek lesz pofája kihúzni éppen azt az egyet, akkor véres kardon hordozzuk körbe a nyer­test az országban. (Hogy a kar­dot miképpen szúrjuk át a nyer­tesen, hogy véres legyen, azt a kedves olvasó érdemdús fantá­ziájára bízom.) Felhívom a figyelmet arra, hogy a sorsjegyek között égé­K szén különleges karriert futott be a kaparós. Az emberek imádnak ka­parni. Amíg ugyanis kaparnak, ad­dig arról álmodozhatnak, hogy ők nyerik meg a százezret, és így majd megvehetik a zenélő mo­sogatógépet, amire semmi szük­ségük, de a szomszédnak már megvan. ra a kedves olvasó meg- | fogadja a tanácsomat, és _ végülis kaparós sorsje­gyet bocsát ki, akkor javaslom, legyen a jelmondata minden reklámban az, hogy: Kaparj kurta, neked is lesz! Hogy mi lesz? Már tudjuk! (Folytatjuk) Hí Mi jut eszébe Az ígérgetésekről? A szomszédom bűbájos fe­lesége. A félje egy vadember, aki úgy bánik vele, mintha a kutyája lenne. Észrevettem azonban, hogy a megértő vi­selkedésemet jó szívvel fo­gadja. Igyekeztem is vele gyakran találkozni. Amikor először ígérte, hogy végre már édeskettesben leszünk, oda voltam a boldogságtól. Sajnos, tegnap ígérte ugyanezt tized­szer. (Szakali Péter) A képviselőnk, akit az el­múlt négy esztendőben alig- alig láttunk. Kezdetben meg­ígérte a víz bevezetését, hogy lesz áruházunk, s még jó né­hány dolgot. Igaz, ritkán lát­tuk, de akkor is csak ígért, ígért. Az ígéretekből ki nem fogyott. Mi valósult meg? Szinte semmi. Ha csak az nem, hogy ő mindig drágább autóval jött, és több helyen is zsíros ja­vadalmat húz. Én nem ígérem, hogy nem rá szavazok, hanem májusban meg is teszem. (Nagy Katalin) A telefon. Ezt a fránya kis készüléket ígérgetik már ne­kem évek óta. Nemrégiben fi­zettem is érte, - nem is keveset - mert komoly ígéretként kö­zölték, hogy a pénzem ellené­ben egy negyedév alatt lesz végre készülékem. Most vi­szont se telefon, se ígéret. (Fá­bián József) Az a drága jó főnököm, aki többször rászedett már némely szolgálatokra. Különböző dol­gokat intéztem neki - ingyene­sen. Őszintén szólva nem ön­zetlenül, mert minden alka­lommal megígérte, hogy le­gyek nyugodt, szolgálataimat majd figyelembe veszi a fize­tésemelésnél. Tudják, mennyit kaptam? Én kaptam a legkeve­sebbet. Érthető, hogy már nem hiszek senkinek. (Vájná Imre) A salgótarján-hatvani vas­útvonal villamosítása. Az utóbbi egy-két évtizedben né­hányszor már az ígéret szintjén szerepelt ez a dolog, de eddig semmi nem lett belőle. Most azt várom, hogy újra meg­ígérje valaki, hiszen nemso­kára kezdődik az ígéret-sze­zon. (Szabó Gábor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom