Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. február 2., sz< Szervezetfejlesztés - A megyében hatezren vallották magukat cigánynak Az elismert képviselet haszna Értékes tapasztalat a Dél-Dunántúlról A rendszeres népszámlálások ellenére nincs pontos adat arra, hogy mennyi a cigánylakosok száma Nógrád megyében. A leg­utóbbi felmérés szerint 1990-ben nem egészen hatezer ember, a megyei lakosság 2,6 százaléka vallotta magát cigánynak. A becs­lések szerint a valóságban 22-24 ezer cigány él Nógrádban. Ez tíz százalékos részarányt jelent. Salgótarjánban, a megyeszék­helyen ennél is magasabb - 12 százalék - az arány. E népcso­portnak a legnehezebbek, egyben a legkilátástalanabbak az életkörülményei. Hagyományosan alacsony körükben az iskolá­zottság, a szakképzettség, következésképpen túlságosan magas a munkanélküliek száma. A cigányságon belül a keresőképes ko­rúak körülbelül 60 százalékának nincs állandó munkája. Ez egyes kis településeken a 100 százalékot is eléri. Az ember pedig élni akar. Ha nincsenek meg hozzá törvényesen a szükséges ja­vak, akkor megszerzi másképp. szakemberek vezetésével a le­hető leggyakorlatiasabban ol­dott, közvetlen hangon folytak. A görcsök hamar feloldódtak, és a nyilvános szereplésben ke­vésbé jártasak is bátran osztot­ták meg gondjaikat, terveiket a jelenlévőkkel. Sorra felírták és elemezték a szervezetek erősségét, lehető­ségeit, a meglévő, illetve a hozzá szükséges eszközöket, a vállalkozások útjában álló aka­dályokat, többek között a félel­meket, a lehetséges segítőket. Nem éppen ideális körülmények között élő cigánycsalád Bedepusztán A fentiek több-kevesebb ha­sonlósággal érvényesek az or­szág más régióiban is. Nem vé­letlen, hogy politikai pártok, in­tézmények, művelődési szak­emberek igyekeznek megoldá­sokat találni a cigány lakosságot sújtó egzisztenciális problé­mákra. Az elképzelések, ha kü­lönböznek is, egyben meg­egyeznek: a cigányság helyzetét az akaratuk, a bevonásuk nélkül képtelenség megoldani. Tehát olyan módszerekre, kitörési le­hetőségek megmutatására van szükség, amelyek aktivizálják a cigányokat. Elemzések A Dél-Dunántúlon erre jó kezdeményezés született. A pé­csi Janus Pannonius Tudományegyetem felnőtt- képzési és közművelődési tan­széke úgynevezett szervezetfej­lesztési szemináriumot kínál az egyes megyéknek és művelő­dési intézményeknek. Baranyá­ban, és január végén Somogy megyében már megrendezték az ötnapos tanfolyamokat. A kü­lönféle cigányszervezeteket hívták, 7500 forintos részvételi díjért. Az összeget a helyi szer­vezetek és önkormányzatok áll­ták. A foglalkozások az egyetemi Mindent konkrétan: szervezet­hez és helyhez kötötten, a minél pontosabb válaszok érdekében. Megkérték a hallgatókat, hogy hazatérve készítsenek program­tervet, és valósítsák meg. A végrehajtáshoz szellemi segít­séget ígértek. A Dél-Dunántúlon sem ró­zsás a cigányság helyzete. Ott is beilleszkedési problémákkal kínlódnak, sokan kerülnek ösz- szeütközésbe a törvénnyel. Ezért is tartják fontosnak a számukra megtervezett, angliai metodikai tapasztalatokat is fel­használó szervezetfejlesztési szemináriumot. Önálló boldogulás Kaposváron a cukorgyár mel­letti művelődési ház adott ott­hont, részben önkormányzati kölcsönnel, a rendezvénynek. Az érdem Hász Mihály igazga­tóé, aki először felfigyelt a tava­lyi pécsi kurzusra, majd feltér­képezte megyéje igényeit, végül előteremtette a költségeket. Mondják: nélküle nem lett volna szeminárium. Hász Mihály így összegezte gondolatait: A többségi társada­lomnak nagy felelőssége van a kisebbségért. Mindenkinek jó, ha a faluban elismert képvise­lete van a cigányságnak. Olyan szószólói, akik megfelelően tudják érdekeiket képviselni, érvényesíteni. Erre készített fel a tanfolyam, ezért szerveztem. A résztvevők jártasságot szerez­tek saját szervezeteik karbantar­tásához, beilleszkedéséhez és megújításához. Bízom benne, hogy képesek lesznek maguk végezni a feladataikat. Ez az igazi haszon! Nem en­ged szabadulni a gondolat: az ilyen haszon nagyon elkelne szegényebb honi tájainkon, Nógrád megyében is. Sulyok László Pályázni lehet Roma tanulók ösztöndíja „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebb­ségekért” alapítvány az 1993/94-es tanév második félévére is meghirdeti ösz­töndíj-pályázatát. Pályázhatnak mind­azon roma (cigány) szár­mazású tanulók, akik szakmunkásképző- vagy szakközépiskolában, gimnáziumban, főiskolán vagy egyetemen tanulnak (más iskolatípusra a ku­ratórium nem ad támoga­tást), 1994. február 26-ig. A havi ösztöndíj ösz- szege 2-4000 forint, me­lyet a pályázók március 31-ig postán kapnak meg. Azok a pályázók, akik az alpítványtól 1993/94 első félévében ösztön­díj-támogatásban része­sültek, csak félévi bizo­nyítványuk fénymásolatát küldjék be, a név és lak­cím pontos feltüntetésé­vel. Azok a tanulók, akik először pályáznak: szülői kereseti kimutatást, rövid önéletrajzot, iskolalátoga­tási igazolást és félévi bi­zonyítvány másolatát is küldjék be nevük és lakó­helyük pontos feltünteté­sével a következő címre: MNEK Alapítvány 1357 Budapest Pf.2. A borítékra írják rá: „ösztöndíj II.” Csupán tizenhatan akarták a válást A mátranováki népszava/, nem hozott eredményt A napokban írtunk arról a népszavazásról, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy a mát­ranováki bányatelep közigazga­tásilag továbbra is az anyatele­püléshez tartozzon-e, avagy csatlakozzon a szomszédos Mátraterenyéhez. Laczkó Ilona jegyző kérte, tegyük közzé a voksolás végereményét is. íme: A szavazásra jogosult 400 bányatelepiből 141-en éltek ál­lampolgári jogukkal, s ez csak 40 százalékos részvételi arányt jelent. Következésképpen a népszavazás eredménytele végződött (Az ereményess hez az arra jogosultak legal a felének kellett volna s vazni). A voksolók 90 száz: kának nem állt szándékál mátraterenyei lakossá válni csupán 16-an akarták a válás Még megtudtuk: a kéj selő-testület a jogszabályok s rint járt el a népszavazás elő szításékor és lebonyolításai Az Alkotmánybíróság hatás rébe tartozik, hogy netán m ismételteti-e a népszavazást. A Vigadóban kap helyet Losoncon megnyitják a múzeumot Minden eddiginél népesebb fesztivál a balassagyarmati Madách-napokon Színjátszók! Jövőre, veletek, ugyanitt... (Rimaszombati tudósítónktól) Fülek egyre inkább úgy jele­nik meg a turistatudatban, mint érdekés, gazdag történelmi múlttal rendelkező felvidéki mezőváros. Nagy szerepet ját­szik ebben a tavaly nyáron megnyitott vár. Nagy volt az érdeklődés, s még több volt a vendég, az ide­látogató bel- és külföldi (főleg magyarországi) kiránduló a vá­rosban. A sikeren felbuzdúlva, de egy régebbi tervét is szem előtt tartva, döntött úgy a városi képviselő-testület az elmúlt év végén, hogy újból megnyitják a városi múzeumot. A múzeum berendezésével és működtetési feltételeinek meg­teremtésével a városi művelő­dési központot bízták meg. A régi-új intézmény ezúttal a vá­rosi Vigadó épületében nyer majd elhelyezést. A kultúrház és művelődési központ igazgatója, Mázik Ist­ván tájékoztatott arról, hogy rögtön januárban hozzálátnak a tárlati anyag összegyűjtéséhez. Egyrészt a volt múzeumi rész­leg - mely a templom melletti lelkészi hivatalban létezett a nyolcvanas évek elejéig - anya­gát telepítik át, másrészt ma­gángyűjtők és losonci intézmé­nyek ajándékából, kikölcsön­zött tárgyaiból rendezik be a múzeum állandó tárlatát. Ennek egy különálló részét képezi majd a füleki várral foglalkozó ismeretanyag. Ezenkívül idő­szakos kiállítások is lesznek, különös tekintettel, a Nógrád­ban élt vagy alkotott jeles törté­nelmi személyiségek jubileu­maira vagy történelmi esemé­nyek évfordulóira. Az előkészületi munkák olyan ütemben folynak, hogy a múzeum a vár megnyitásával egyidőben, vagyis április elején fogadhassa az első látogatókat. Polgári László Salgótarján sajátos térképe A napokban kaptam egy név­jegykártyaként is használható, tetszetős kivitelű úgynevezett in­formációs térképet a megye- székhelyről, Salgótarjánról. Megvallom, eddig úgy tud­tam tanulmányaimból, hogy „a térkép szó jól fejezi ki lényegét, a térnek a képe, azaz a valóság kisebbített tükörképe.’’ Mára ez a meghatározás megdőlt, mert az az információs térkép nem könnyíti meg a tájékozódást a városunkba látogatónak. A térkép szerkesztőjének (esetleg megrendelőjének) kri­tikai érzékét elnyomta a XIX. század közepét idéző gründolás szellemisége, azaz olyan felfo­gás, hogy csak az jelenik meg a tájékoztatást megkönnyítő tér­képen, amit megfizetnek. A töb­bire már nincs szükség. Név­anyagának, jelképeinek zavaro­san sűrített megjelenítése már több szót nem érdemel. Eltüntet­ték városunkból (szerencsére azonban csak ezen a térképen) a megyei önkormányzat épületét, a könyvtárat, a múzeumokat - ahol a több tízezres látogató szívesen vásárolta és vitte volna tovább az információs térképet - a tradicionális ipari üzemeink egy részét, s meglepetésre a vá­ros összes templomát. Összehajtva ezt a térképet egy régi alap vicc jutott az eszembe:- No, mit szól ehhez a tetsze­tős kis térképhez?-Jó.- Lehetne kicsit bővebben?- Nem jó. Hibei Idősek klubját építenek CSITÁR. Az óvoda épületé­hez toldva szándékozzák meg­építeni az idősek klubját a köz­ségben. A kivitelezés nem ke­vés pénzbe kerül, ám annak csak bizonyos részével rendel­kezik az önkormányzat. A hi­ányzó összeget pályázat útján szeretnék előteremteni. A z amatőr színjátszás egyik legnagyobb sereg­szemléje a balassagyar­mati Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok. Külön öröm számunkra, hogy mindig nagy érdeklődés mutatkozik a ren­dezvény iránt. Nem számoltam, mennyien neveztek a feszti­válra, de szinte biztosra vehető: soha eddig ennyien nem jöttek el Gyarmatra. Ezzel cáfolni le­hetne azt is, hogy az amatőr színjátszás válságban van. Most ennek mélyebb elemzése nem lehet feladatunk. Általánosságban megállapít­ható, hogy jó színvonalúak vol­tak az előadások. Ebbe persze belefér egy-egy gyengébb pro­dukció is. Igaza van Máthé La­jos zsűrielnöknek abban, hogy talán ez volt az első alkalom, amikor a rendezők engedték ját­szani a színjátszókat. így jöhe­tett felszínre a sok kiváló alakí­tás. Az Ének Andersenért című darab főszereplője, Láng An­namária például már most be­férne egy „igazi” színházba. Ha fejlődése töretlen marad, nagy színész lehet belőle. Az utóbbi években hiány­cikknek számított a komédia, a humor. Most végre megtört ez a hagyomány: több társulat vál­lalta a nevettetést. Meg kell azonban jegyeznünk: néhány­szor túl hangosra, mitöbb har­sányra sikeredett az ilyen jel­legű előadás. Hálás feladatot vállal az a csoport, amely nevettetni pró­bál. De ez a műfaj tűri talán legkevésbé a fals hangokat. Ne­héz eladni a rossz humort. A korábbi évek hagyomá­nyait megtörve, ezúttal bőség­gel láthattunk mozgás-színházi produkciókat. Érdekes, hogy a bemutatott produkciók fele rendkívül magas színvonalú volt, míg a többi a gyenge kate­góriába sorolható. Előbbire példa a szentesiek, az Andaxin- ház és a Pont Színház előadása. Külön kell szólnunk a gyar­matiak előadásáról. Sokan drukkoltunk a Madách Imre Irodalmi Színpadnak. Arról már szóltunk korábban, hogy a szín­padkép igen kifejező volt. Egy apró ötlet csupán: a pa­pírhalom (életünk halma) köz­vetlenül a zsűri orra előtt épül­hetett volna. Tresó Gábor, a fő­szereplő jól illett a kép Régi igazság viszont, hogy improvizációkat is sokat 1 gyakorolni. Romhányi Gyula lete zseniális. Ott érzek h nyosságot, hogy az alapgont latot nem sikerült végigvin felépíteni. Végül essék szó a rendezi ről. A színpadi napok szerve: sét még dr. Kecskeméthy G' láné, a művelődési központ í rábbi igazgatója kezdte el. megvalósítás a megbízott iga gatóra, Medvácz Lajosra, stábjára maradt. Óriási munka lehetett, ann szent. Olyan zsúfolt volt a pro ram, hogy előre látszott: képt lenség lesz nyomon követni : eseményeket. A csúszások vá hatóak voltak. Nem érter szombaton miért csak este ke: dődtek az előadások. N égy napon keresztül á adtuk magunkat az am: tőr színjátszás semmiv sem helyettesíthető gyönyört ségének. Az élmények megm: radnak. Emígyen búcsúztak az egyi csoport tagjai: jövőre, veletel ugyanitt! Úgy legyen, (ádán Mai „macskakorömpörkölt" Csurka mondja íróasztalán kifőzte: Zöldi László Magyar Út 90-ben elmaradt Egy mozga­lom szervező­dik most, amely készen áll arra, hogy egy hálót fe­szítsen azok alá, akiket a pártból ez a válság kiszűr. Folt hátán folt A mai politikai rendszer a társadalmi közöny hátán él. Munkamegosztás A kormány fegyelmez, az ügyészség kegyelmez. a számonkérés Nem jó az a rendszer, ame­lyik rosszul kezdődik. Kihelyezett ülést tart a Magyar Igazság és Elet Pártja Én tudom, hogy miért vol­tak a rendőr követőim a Mát­rában. Vidróczkit keresték. Riogatás A mumusnak nincs szük­sége anyakönyvi kivonatra. A mumusnak csak küldetése van. Sokan drukkoltak a gyarmati Madách Imre Irodalmi Színpadnak. Képünkön a főszereplő, Tresó Gáboi

Next

/
Oldalképek
Tartalom