Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-13 / 10. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. január 13., csütörtök PM-KÉP-ek Bár a nevét ismertem, munkásságáról korábban nem sokat tudtam, ezért az irodalmi lexikont kellett segítségül vennem. Ebből kiderült, hogy Kertész Imre 1929-ben született, úgymond szabadfoglalkozású író, újságíró s műfordító. Jelentek meg regényei (Sortalanság, A kudarc), kisregényei (A nyomkereső) is, de főként német nyelvből fordít. Azt már az újságok híradásaiból tudom, hogy ő is csatlakozott azokhoz az alkotókhoz, akik visszavonták műveik sugárzási jogát a rádióban és a televízióban. Kit véd a jogvédő? Fontosak ezek az ismeretek ahhoz, hogy megérthessük, ami vele történt s amiről a Gondolat- jel legutóbbi adásában szó esett. Kertész Imre ugyanis nemrég egy postai küldeményt kapott, amelyben a feladó, a Magyar Szerzői Jogvédő Hivatal, arról értesítette, hogy műveit csak alapos - bírói úton érvényesíthető - okból tilthatja le, egyébként pedig kártérítésre kötelezhető. Az pedig különösen furcsa a levélben, hogy mások- több tucatnyian -, akik szintén bojkottálják a szereplést, nem kaptak ilyet. Ezért Kertész magyarázatot kért a hivataltól, hogy őt vajon miért részesítették különleges elbánásban, de az adás idejéig még nem kapott választ. Nem véletlen, hogy rosszat - egy ellene indítandó per eshetőségét - sejt e levél mögött s jó oka van arra, hogy az ügyet visszavezesse arra az incidensre, ami a németországi evangélikus akadémián megesett vele tavaly ősszel. Felkérték, hogy nyissa meg a Közép-európai dialógus című kurzust, amely a magyar-német párbeszédet szolgálta. A Berlini Magyar Ház vezetője szerint azonban Kertész nem alkalmas arra, hogy Magyarországot képviselje, hisz egész életében másról sem tudott írni csak a holocaustról. Ráadásul Kertész is csak úgy egyszerűen a Kon- rád-bandájához soroltatott, holott semmilyen pártnak nem tagja s nem tartozik politikai csoporthoz. Műveinek német kiadója felháborodott az eljáráson, és a berlini szenátushoz tett panaszt. Tehát immár újabb nemzetközi bonyodalom származott magyar belpolitikai kérdésből. Eggyel több ok rá, hogy vége legyen már a politikai háborúskodásnak. Éppen ideje, hogy februárban megszülessék a médiatörvény ... A virágcsokor Manapság már gyakori, hogy szülésről ad „helyszíni közvetítést” a televízió. Azok a képsorok azonban, amelyek a Fedél a fejünk Elismerés a 200. évfordulóra Déryné-emlékplakett félszáz színésznőnek Déryné, Széppataki Róza születésének 200. évfordulója alkalmából a közelmúltban az ország állandó társulattal rendelkező színházaiban Déryné-plakettet vehetett át mintegy félszáz színésznő. Az adományozó a Film Színház Alapítvány. A néhány esztendővel ezelőtt megszűnt Film Színház Muzsika című hetilap volt főmunkatársa, Sas György elmondta: még mindig nem mondtak le arról, hogy újra indítsák az újságot. Ezért hozták létre az alapítványt is. Varga Tamás alkotását többek között a Madách Színház művészei közül Tolnay Klári, Csűrös Karola és Piros Ildikó, a József Attila Színházból Galambos Erzsi és Pécsi Ildikó, a Fővárosi Operett Színházból pedig Felföldi Anikó, Lehoczky Zsuzsa és Németh Marika kapta. Elismerésben részesült Töröcsik Mari is, aki a Déryné hol van? című filmben játszotta a legendás színésznő szerepét. A megyeszékhelyeken működő színházak maguk döntöttek művészeik elismeréséről. Mai „macskakorömpörkölt" Színészek mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Nem ereszt Nyolcvan év tapasztalata Az úr, akit magánynak hívnak, néhány éve megkérte a kezemet, és nem akarja elereszteni. Psota Irén Én meg énke Csak kulturáltság és intelligencia kérdése, hogy valaki mennyire nyomja el a rosz- szabbik énjét. Koltai Róbert Év végi tanulság Háromszázhatvan napig felelős állampolgárként figyelemmel kísérem az ország sorsát, de karácsonykor ezt a politikusokra hagyom. Trokán Péter A színész magánélete kelléktár. Tolnay Klári A fogyókúra célja Szerettem volna bebizonyítani azoknak a férfiaknak, akik valaha fülig szerelmesek voltak belém, hogy nem méltatlanra pazarolták az érzelmeiket. Pécsi Ildikó Egy kritika margójára Bosszant, hogy nem tudok visszapofázni. Schütz lia Természetpárti Ha a hírek felizgatnak, kinézek a zöldbe és megnyugszom. Kállai Ferenc fölött című dokumentumfilmet bevezették, még most is ritkaságszámba mennek. A néző végigkövethette az anya boldog fájdalmait, s láthatta az első puszit a még mosdatlan újszülött arcán. Jelen volt az apa is, aki csak a gyermek pici kézfejét merte simogatni. Hasonlóan emelkedett hangulatúak voltak a következő képsorok is. A megnövekedett létszámú családot virágcsokorral várták haza. Nem szüleik - mert azok nincsenek —, nem rokonaik - mert azokkal aligha tartanak kapcsolatot - hanem a lakásotthon igazgatója, a pedagógusok és a hasonló sorsú társak kíséretében. Bánatos öröm Péterffy András filmje Miskolcon készült, egy olyan intézményben, amely a gyermek- városokból, nevelőotthonokból kikerült fiatalembereknek ad átmeneti - az előtakarékosság néhány évére szóló - otthont. Kellemes környezetben élnek itt a „beutaltak”, s a mai árakhoz képest filléreket kell fizet- niök a lakásért. Mint a fentiekből is kiderült, mód van együttlaknia férjnek és feleségnek, s van hová vinni a kisbabát is, ha megérkezik. Az otthon személyzete felnőttként kezeli a lakókat, s csak akkor avatkozik be az életükbe, ha komolyan megsértik a házirendet. A vidám közös bográcsolás éppúgy hozzátartozik az otthon mindennapjaihoz, mint a szép karácsony esti ünnepség. S éppen az utóbbi jelenetekben tűnt fel leginkább, hogy bár előéletükhöz, helyzetükhöz képest nincs rossz soruk a lakásotthon fiataljainak, mégis szomorúak, nem tudnak igazán feloldódni. Valami változatlanul hiányzik nekik . . .- csongrády Sikeres irodalmi pályázat SALGÓTARJÁN. Nóg- rád Megye Közgyűlése, valamint a Palócföld szerkesztősége az 1993. évre is meghirdette a hagyományos Madách Imre irodalmi pályázatot. A pályázatra összesen 65 pályamű érkezett az ország minden tájáról, továbbá külföldről, így például Erdélyből és Szlovákiából is. A szociográfia, irodalmi riport, esszé tanulmány kategóriában 21, a versek, szépprózai művek kategóriában pedig 44 pályamunka érkezett be. Eredményhirdetésre a hagyományos januári Madách-ünnepség keretében kerül majd sor Balassagyarmaton. Ekkor a vendéglátó város illetve Salgótarján különdíját is átadják majd. Csütörtököt mondunk Mottó: „Csak hibák léteznek.” (Murphy törvénykönyvéből) Akár a majomtól származik, akár nem, mindenképpen rettenetes teremtmény az ember: a sors ugyanis megáldotta (megverte?) azzal a tulajdonsággal, amelynek az emlékezőtehetség a neve. Igaz, ma már csak az évforduló miatt érdemes megemlíteni a tavaly január 11-ikén aláírt adásvételi szerződést egy bizonyos Budapest, Váci utca 38. szám alatti ingatlanról, melyet csak „székházbuli” néven emleget a legeslegújabb kori magyar történelem. Azóta az érintett MDF, Fidesz és pártsorstársaik is részesei voltak már annyi botránynak, amely egy trilógiába fémé bele - abba is szűkösen. Átkozott dolog az emlékezés. De ha jól emlékszem Salgótarján alpolgármesterének tavaly augusztusi szavaira, akkor azt nyilatkozta: a tarjáni képviselő-testület azért nem szavazta meg a nyári szünet előtt a buszjegyáremelést, mert nem volt biztos az áfa-törvény módosítása.- Ha tűz ütne ki a nyomdában, és nem jelenne meg a Magyar Közlöny, akkor nem is léphetne életbe a törvény - ez volt akkori mondanivalójának sommázata. Tűz nem volt. Törvénymódosítás igen. Nos, már csak ilyen „alpol- gármesteres” remény van arra is, hogy a tavaly megemelt tarifákat februárban ne módosítsák - természetesen felfelé - azonban a Nógrád Volánnak már ez is csak a haldoklásához elég. Mivel hajózni (utazni) változatlanul kell, így alighanem jóváhagyja a testület a jegy- és bérletáremeléseket. Nemhogy tűz, hanem langy látszatvita nélkül. Nehogy a haldolkó kilehelje lelkét, bár a Ford Mon- deo óta tudjuk: aligha ejti kétségbe a testületi vezetőket, mennyiért vesszük mi a buszjegyet. Igaz, nem érdemes nagyon humorizálni a dolgokon, nehogy ez a rovat a Gulagszkaja Gazéta hasábjain jelenjen meg a jövő héttől hisz’ - azt meg Szilveszter óta tudjuk - vannak még sértődékeny emberek. Ezek annyi jót tesznek velünk, hogy nem győzzük számontar- tani, s ha oly méltánytalanságok esnek meg velük, hogy csak hibáikat látják felsorolva, akkor gyorsan megkapja az ember az ejnye-bejnyét, amúgy demokratikusan. Még tán Murphyt is megregulázzák a mottóbéli állításáért. Lehet, hogy csakugyan vannak eredmények is. De azok egyelőre nem látszanak. Tényleg átkos tulajdonság a hibákra emlékezés? Balázs József Magazin gyerekeknek A Buci Maci A Buci Maci a 3-9 éves gyermekek magazinja. E havonta megjelenő újság nemcsak szép, bájos figuráival, hanem mesetörténeteivel szórakozva tanulhat minden apróság olvasni. A kis kezek ügyesen színezhetnek benne, Bucival írni, számolni is lehet, sőt barkácsolhatnak kivágható papírcsodákból. Ismereteiket földrajzi, biológiai, történelmi írásaiból bővíthetik a Buci Macit rendszeresen olvasó gyerekek. Ez az igényes, nyelvi, irodalmi értékeket ápoló kiadvány igaz, nem olcsó, de hasznossága tekintetében ellensúlyozza pénzben kifejezett árát. Európa sok országában szívesen forgatják a gyerekek a Buci Macit. UßMlcoäjß l.st.ISM.J'nrtr ' ' ’’ A 3-9 éves gyermekek magazinja Rejtvényházikó Játéknyereményekkel Csemege zimankóé téli estékre: joghurtos töltött narancs A gyermekújság ez évi első számának címlapja Az ökörszem és tüzesfejű királyka vetekszik Melyik a legkisebb madarunk? H a valakit megkérdezünk, hogy melyik a legkisebb madarunk, minden bizonnyal azt a választ kapjuk, hogy az ökörszem. Bizony, ezt az örökmozgó rozsdabarna tollazatú, rövidfarkú kis madarat a legkisebb hazai énekesmadarunknak véljük, jóllehet, súlya alapján a rangsorban csak a negyedik hely az övé! Ez azért is érdekes, mert az ökörszem súlya alig éri el az egy dekagrammot! Hazánk legkisebb madara a •tüzesfejű királyka, súlya 5,2- 5,5 gramm. Második a pehelysúlyúak közt a sárgafejű királyka, amely 5-6 grammot nyom. A harmadik helyen az erdei fakusz áll a maga 7-8 gramm súlyával, és csak ezután következik a 6-10 gramm súlyú ökörszem. Van még több egy dekán aluli madarunk is: az őszapó, a fenyves cinege, a csilp-csalp és fitisz füzike, a rövidkarmú fakusz és a kis légykapó. Összehasonlításként: a fecskék két, a verebek 2,5 deká- sak. A fent említett kis súlyú ma- radak négy kivételével, eléggé gyakori fészkelők a Karancs-Medves erdeiben is. A sárgafejű királyka, és a kis légykapó a vidékünk ritka fészkelői közé tartozik, míg a tüzesfejű királyka és az erdei fakusz csak őszi, téli és tavaszi kóborlásai során vetődik erre a vidékre. Az őszapó, ökörszem és a füzike ovális alakú, úgynevezett zárt fészket épít, melyeknek az oldalaikon vannak a bejárati, illetve röpnyílások. E mlítést érdemel, hogy ez utóbbi fajok közül az őszapó 10-12, az ökörszem 6-7, a füzike 5-6 tojást rak. Varga Ferenc ornitológus Településfejlesztési Információs Rendszer Nem bábáskodni, szolgáltatni akarnak A megye településeinek ön- kormányzatait ezekben a hetekben is folyamatosan keresik a hatvani székhellyel működő Települési Információs Rendszer munkatársai. Egy országos hálózatba való belépésre ösztönzik a helyi ön- kormányzatokat.- Milyen céllal hozták létre a TIR-t? - Kérdésünkre Zagyvái Sándor, a rendszer Nógrád megyei képviselője válaszol az alábbiakban.- Egy sajátos, hiánypótló szerepet kíván felvállalni. A tapasztalatok ugyanis arról győzték meg a kezdeményezőket, hogy a korábbi járások megszűnése következtében nincs olyan szerveződés, amelyik a településeket ráhangolná és segítené a közös érdekeltségű fejlesztések megvalósításában. Másrészt kevés az információ, az ismeretanyag, s az ezek megszerzésére fordítható pénzben sem bővelkednek a helyi szervek. De félreértés ne essék, a TIR nem bábáskodni, rátelepedni akar a városokra, falvakra, hanem elősegíti a széleskörű tájékozódást és a kapcsolatok kialakítását.- A belépés nem díjtalan, s az sem mellékes szempont, hogy jó néhány önkormányzat súlyos anyagi gondokkal küzd. Mindez nem hátráltatja a csatlakozási szándékot?- Valójában nem. Tudniillik a képviselő-testületek - nem ritkán a polgármesterek révén - felismerték, hogy fejlődni csakis segítséggel lehet. Hiszen egy jó tervezet megszerzése, hasznosítása, az utánjárás szintén pénzbe kerül. De említhetném az ingatlanértékesítést is, amely a piac igényeinek figyelembe vétele nélkül zátonyra futhat. Többek között ilyen téren is közben járunk tagjaink kérésére. Részükre a belépési fokozatoktól függően az alapszolgáltatások - ide sorolandó egyebek mellett a Településfejlesztők Kézikönyvében való bemutatás, a különböző szakmai tanácskozásokon való részvétel - kedvezményesek.- Mennyiben volt sikeres az eddigi szervezőmunkájuk?- A nógrádi önkormányzatoknak mintegy a fele már belépett. Természetesen vannak, akik óvatosak, s előbb látni szeretnék, mit nyújtunk, s hogy szolgáltatásaink jól tolják-e a fejlődés szekerét. Itt jegyzem meg, hogy előlük sem zárkózunk el, ők is kaphatnak tőlünk felvilágosítást, persze nem ingyen. A túlzott óvatosság - ami szerintem már káros - a Dunától Keletre fekvő területeken érzékelhető. De bízom abban, hogy az ott élők véleménye is változni fog. Mihalik
