Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

1994. január 13., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Tízévesek a 10 éves Pásztórol Az általános iskola harmadik-negyedik osztályában tanulnak azok az ifjú pásztóiak, akik egyidősek szülővárosukkal. A 10. évforduló alkalmából a művelődési házban köszöntik mindazo­kat, akik 1984-ben itt születtek. Tízen fogadják a kortársaiknak is szánt gratulációt. Kettőjüket kérdeztük: Kosa György- Ha távol vagyok Pásztótól, ahogy közeledem hazafelé, úgy érzem magam egyre jobban. Itt születtem, itt szoktam meg. Ha a szüleim azt mondanák, el kell költöznünk a városból, megkér­dezném: nem maradhatnánk mégis? Ugyanakkor nem szere­tem, hogy az emberek annyit szemetelnek. Sokat kerékpáro­zom, így az sem tetszik, hogy sok kamiont beengednek Pász­tora - mondta Kosa György. Dulai Hedvig- Nem élnék máshol, csak Pásztón - vallja Dulai Hedvig.-A környezetet, a Mátrát, a lapos tetejű Ágasvárt nagyon sajnálnám, ha nem láthatnám többé. Jó itthon lenni, ahol szinte mindenkit ismerek. Azt viszont hiányolom, hogy nincs uszoda ezért télen nem lehet úszni. Jó lenne ha minél előbb építenének. Hónapokon át kell várni a nyarat, hogy lubickol­hassak a strandon. Füti a tettvágy az időseket PÁSZTÓ. A korábbi bölcsődéből kialakított Idősek klubjában je­lenleg 35-en (22 nő és 13 férfi) múlatják a nyugdíjas mindennap­jaikat. Jobbára beszélgetéssel, tévézéssel, olvasással, az asszo­nyok kézimunkázással foglalják el magukat. Mondják, a város vezetői csupán egyszer nyitották rájuk az ajtót, azóta sem látták őket. Pedig sokuk szívesen venné, ha az önkormányzat feladato­kat osztana ki rájuk. Korábban is felajánlották a segítségüket, ám senki nem válaszolt a felkínált lehetőségre. Felvetették: a város- szépítésben feltétlenül részt tudnának vállalni. Kép: H.K. Pásztó 1984-től újra város - Napirenden a házelemgyár és a gyógyvíz Építeni kell, nem rombolni Iparkodó, szorgalmas emberek élnek a Mátra és a Cserhát között, a Zagyva partján, amióta világ a világ. Ezt az életrevalóságot méltányolta Zsigmond királyunk 1407-ben, amikoris Budával azonos kiváltságokkal fel­ruházva mezővárossá emelte Pásztót. A helybéli polgá­rok leginkább szőlészettel, borászattal foglalkoztak, mígnem egy napon a peronoszpóra elvitte a termést. így pénzszűkében visszaadták a városi rangot 1901-ben. egyesekben, hogy - miért nem utat épí­tettünk a 86 millió forint­ból. Kérde­zem: az embe­rek milyen szívvel men­nének azon az úton munka- nélküli segé­lyért? Minde­nesetre a véte­lár felét feb­ruár végére már visszafi­zeti a Mecha­nika az ön- kormányzat­nak.- Jó ideje, hogy napi­renden van a házelemgyár megépítése.- Másfél évig ment a levélváltás a mi­nisztériummal, hogy az 1,2 mil­liárd forintos beruházás megva­lósításához, legalább 600 mil­lióról kapjunk kormánygaran­ciát. Kérésünk - megyénk vál­ságövezeti besorolása ellenére - nem talált meghallgatásra. An­gol hitellel nyílik lehetőség a Dr. Dobrovoczky István: az önkormányzatnak fel kell ismernie, hogyan növelje bevételeit E í 1' Igészen 1984-ig kellett várni, hogy ismét város flegyen Pásztó. Ma, január 13-án ünnepi díszülésen emlé­keznek a városlakók az elmúlt tíz esztendőre. Dr. Dobro­voczky Istvánnal, Pásztó pol­gármesterével a múltról és a jö­vőről beszélgettünk.- Célunk nem a rombolás, hanem az építés. Megcéloztuk azt az aktív gazdaságpolitikát, azt az önerősebb várospolitikát, amely felemelheti a várost. Miközben beszélgettünk, a kanadai nagykövetségről keres­ték a város határában harminc- három éve elfolyó gyógyhatású hévíz ügyében. Elmondta: a ta­nulmányterv készen áll a termé­szeti kincs hasznosítására.-Egyesek szerint az ön- kormányzat pocsékolta a pénzt, amikor megvásárolta a Mechanikát.- Elsősorban a munkanélkü­liséget kellett kezelnünk a vá­rosban. Ennek érdekében meg­mentettük a Szerszám- és Gép­gyárat, ezzel 173 dolgozó mun­kahelyét. Persze, felmerülhet gyár beindítására. A svéd part­ner egyébként már elküldte a házelemgyár gyártósorát, ame­lyet a napokban helyezünk a Mechanikába. Nem várunk, amíg felépül az üzem: meg­kezdjük a próbagyártást.- Többeket foglalkoztat a városban a KGST-piac to­vábbi sorsa.- Ezeknek a piacoknak a sorsa országos viszonylatban is megoldatlan. A vállalkozókat sértheti a működése, ám hiánya az úgynevezett szegény réteg számára elfogadhatatlan lenne.-Fejlődőképes Pásztó, hi­szen munkahelyeket teremte­nek, lakásokat építenek. Mi­lyen lehet a város jövője?- Tovább fejlődik a város- központ. Legkevesebb három utcát építünk meg ez évben. Korszerűsítjük a közvilágítást: világos város lesz Pásztó. Fon­tos szempont a környezetvéde­lem - amely önvédelem - elő­térbe helyezése. Az ivóvízháló­zathoz szervesen kapcsolódik a szennyvízrendszer kiépítése. Ami az idegenforgalmat illeti: a Muzslán német érdekeltségű gyógy szanatórium épül, lehető­ségeink nyílnak a gyógyvíz hasznosítására, s a Zsigmond ét­terem sorsa szintén egyenesben van. Jövő évben megkezdődik a kórház felújítása is. polgármester szállóigévé vált gondolatát: gazdag >.várost, gazdagodó polgá­rokkal - sokan ismerhetik. Az elmondottak tükrében van való­ságtartalma. Vallus Tibor Aí ilv Balogh Gyula, Radies László lakatosok és Juhász József műve­zető a házelemgyártó gépsor összeállítása közben Fotó: H.K. Pásztó és környéke Van pénz • SZURDOKPÜSPÖKI. Ja­nuár elsejétől megkapják a köz- alkalmazottak a törvényben biz­tosított bértáblázat alsó határá­nak megfelelő összeget, amely a besorolás alapján pár száz fo­rinttól 10-12 ezer forintig ter­jedhet személyenként. Az ön- kormányzat a reá jutó részt saját erőből fizeti ki, vagy hitelt vesz fel rá. Bérleti díj • JOBBÁGYI. Az önkor­mányzatnak hat olyan helyiség van a tulajdonában, amelyért bérleti díjat kap. Ezekben szol­gáltató, illetve kereskedelmi egységek tevékenykednek. Az éves bérleti összeg ezertől há­romezer forintig változik négy­zetméterenként. Csupán a fod­rász kap fizetési kedvezményt. Ebben az évben nem tervezik a bérleti díj emelését. Földárverés • HÉHALOM. Január 19-én a lőrinci polgármesteri hivatalban földárverést rendez a Heves Megyei Kárrendezési Hivatal. Hat hektár héhalmi szántóra le­het licitálni. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Vallus Tibor Támogatja a kezdőket - Cipőért gitár - Nem mindegy, ki vezényel Vízépítő mérnökből zenepedagógus Másfél évvel ezelőtt még ví­zépítő főmérnökként kereste kenyerét az egyik nógrádi vál­lalatnál. Aztán váltott, ami könnyen ment, hiszen gyer­mekkorától klasszikus zenét játszott, s hangszer és zene- müboltot nyitott Pásztón. Scheili László azt mondja, egyelőre nem nyereséges a vál­lalkozása. De nem adja fel, építi kapcsolatait, amelyek már túl­terjednek az országhatáron. Is­meretségeinek köszönhetően egyre-másra tart hangszerbemu­tatókat, amelyek segítségével a világ szinte valamennyi márkás hangszere elérhető közelségbe kerül a város és környéke zene­kedvelő közönségének. Leg­utóbb szintetizátor bemutatón ismerkedhettek az érdeklődők a Zenerengetegben, a Jean-Mi- chael Jarre és a Pet Shop Boys által használt hangszerekkel.- Elmúlt év szeptemberében a Fender cég állította ki gitárjait az üzletben. Egy srác naponta bejött reggel, leült a Bruce Springsteen által használt gitár elé, és nézte. Amikor megéhe­zett, elővette tízóraiját... Dél­után háromkor megkérdezte, le- fényképezheti-e. Megengedtem neki. Erre csinált néhány képet a Szmena 8-asával. Öt óra tájt, zárás előtt megkérdezte, meg­érintheti-e a hangszert. A pilla­nat tört részéig ért hozzá, de le­rítt róla a boldogság. Meséli, más alkalommal ugyancsak gitár hozta lázba egy másik fiút, aki olyannyira oda­volt a szlovák hangszerért, hogy eladta lábáról az edzőcipőt, csak megvehesse azt.-A bolt, amelyet sok fiatal klubként kezel, lehetőséget biz­tosít a tehetséges kezdők szá­mára, hogy kipróbálhassák a vi­lághírű hangszereket. Városszerte beszélik, sokan olyannyira rászoktak Scheili László zeneboltjában a komoly­zenére, hogy némelyiküknek már az sem mindegy, ki ve­zényli a zenedarabot.- Szeretném fejleszteni a vá­roslakók zenei kultúráját. Ehhez azonban szükség lenne a pénz­intézetek támogatására, hogy lehetőség nyíljon a hangszerek kölcsönzésére. Egyelőre azon­ban csak ábrándokat kergetek.-vallus­Scheili László újabb ötleteken gondolkodik A Muzsla célja: ápolni a hagyományokat Sztancsik Mariann az együttes vezetőjével, Horváth Istvánnal ropja a táncot A pásztói Muzsla néptánc­együttes 11 évvel ez­előtt alakult a Mátraaljai Állami Gazdaság, a pásztói, az alsótoldi, az ecsegi tsz. és a fai­pari szövetkezet támogatásával.-Az első fellépésünk a 1984-es városavatón volt - em­lékezett Horváth István, a Muzsla társadalmi vezetője. -Még abban az évben fellép­tünk Gödöllőn a szövetkezeti néptáncfesztiválon, ahol bronz minősítést értünk el. Ám a következő évben Rákos Csaba, az együttes akkori veze­tője és Szabó Gáspár zenekar- vezető is megvált a Muzslától. Anyagi problémák is adódtak, emiatt aztán egyre nehezebb volt a működés. Amíg 1988. február elején meg nem érkezett Gyöngyösről Ágoston László, az együttes jelenlegi művészeti vezetője, jobbára csak kisebb kamaraszámokat mutattak be. Létszámban is megcsappantak. Ám Ágoston irányításával már 1988. áprilisában ezüst minősí­tést kapott az együttes. A kö­vetkezőkben elismerést kiváltó fellépésük volt többek között a gyöngyösi szüreten, Mezőkö­vesden és Csehszlovákiában is.-A régiek közül már csak négyen maradtunk: Andráska Csaba, Nagy Zsuzsa, Prezenszki Elvira, Sztancsik Mariann. Mi voltunk azok, akik átmentettük magukat az előző társaságból. Azt hiszem, egészen szín­vonalas műsort hoztunk össze a tízéves gá­lára - mondta Horváth Ist­ván.- És a je­len?-Az utóbbi időben rend­szeresen fellé­pünk a Sziráki Kastélyban. Magyarok és külföldiek egyaránt kér­nek műsort.- Mennyi pénzre lenne szükségük a további mű­ködéséhez?- Az együt­tes vezetője Gyöngyösről jár ide, így neki meg kell térítenünk az útiköltséget. Emellett ruhá­kat kell vásárolnunk, s a fellé­sek is kiadással járnak. Legke­vesebb 500 ezer forint kellene ahhoz, hogy tudjunk dolgozni. Az alapítványt is ezért hoztunk létre - sorolta Andráska Csaba.- Nincs, aki a táncegyüttest fenntartaná. Az alapítvánnyal talán össze tudunk szedni annyi pénzt, amennyi a fennmaradás­hoz elég. Elsődleges célunk, hogy elősegítsük a táncosok fej­lődését, s képesek legyünk megőrizni környékünk népi ha­gyományait. Kohári Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom