Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
.1 4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. január 3., hétfő A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf. 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Keressük meg együtt „Colombo” kisasszonyt! Rajtakaptak valakit a Centrumban, vagy nem? Ez itt a kérdés ... Megdöbbenéssel olvastuk Ga- ramvölgyi József december 20- án megjelent cikkét. Úgy gondolom az természetes, hogy dolgozóink feladataihoz tartozik a rájuk bízott vagyon védelme is. Ennek módszereiről a hazai és külföldi szakmai tapasztalatokat is figyelembe véve, folyamatos oktatást tartunk, és igyekszünk a lehető legudvariasabban kezelni ezeket az igen kényes eseteket. Mivel nekem nem sikerült meglelni a Garamvölgyi úr által nevezett kisasszonyt^ kérem, hogy keressük meg együtt! Az érintett fiatalembertől, amennyiben az eset megtörtént - ezúton bocsánatot kérek. Seprényiné Kürti Ilona Centrum Aruház igazgatója Oda megyünk lakni, ahol... A Nógrád Megyei Hírlap december 8-ai számában közölt átlagkeresetekről szóló cikkükön nagvon megakadt a szemem. Elolvastam és felháborodtam. Megint elolvastam, és akkor mái dühöngtem. Főleg a fizikai dolgozók átlagkeresete hozott ki a sodromból. A környezetemben egyetlen emberfiának nincs 21.061 forintja. A férjem 50 évesen nem tud elhelyezkedni az ács szakmájával. Két év munkanélküliség után egy vízhálózatot építő brigáddal dolgozik, havi 11.000-12.000 forintért. Én is fizikai dolgozó vagyok, havi 11.000 forintért. Igaz, hogy ez nettó, de ebből is tudhatják, hogy mennyi a bruttó. Kérdezem én! Miért nem írják meg külön a főnökök és az alkalmazottak havi átlag- jövedelmét? Mert mennyi lehet a főnök átlagkeresete, ha az alkalmazotté 12.000 forint? A főnök fizetéséből biztosan nem két szem narancs jutott a karácsonyfa alá. Természetesen van az én környezetemben szellemi dolgozó is. Az ő keresetükről is tudnék pár sort írni. .. N. L-né, Garáb Mai „macskakor ömpörkölt" Politikusról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Régszülöttek Szóhordó uszály Én nem ismerek olyan politikust, aki 1990 májusa után született volna Horn Gyula a Szocialista Párt elnöke, volt külügyminiszter Kozmetikai tanács Tűző napon ne folytassunk politikai vitákat, mert a szemünkbe olvad a vaj a fejünkről Verebes István színész és humorista, a nyíregyházi színház igazgatója Csalóka Ha a politikus igazat mond, belepirul Kvári Sinkó Zoltán veszprémi hírlapíró Csak azt (ne), mi lényege Professzionális politikussal kevésbé esik meg az, hogy olyan kijelentést facsarjanak ki belőle, amelyből később kellemetlenségei lesznek Kéri László politológus Aki politikusként száll síkra bármilyen célért, előbb- utóbb a hatalom uszályába kerül, hiszen hatalom nélkül a szavainak nincs foganatja Csoóri Sándor költő és királycsináló, a Magyarok V ilágszövetségének elnöke Eszményi politikus Harmincas, jóképű férfi, szókinccsel és beszédkészséggel megáldva. Pártjának vezetőit fenntartás nélkül tiszteli, és úgy igazodik a magyar valósághoz, ahogy kell. Hámori Zoltán kecskeméti hírlapíró Elmés megállapítás a mai magyar politikusokról Tény, hogy sok közöttük a pszichésen deficites Dr. Veér András pszichiáter, a Lipótmezei Elmekórház főigazgatója, a Köztársaság Párt ügyvezető elnöke Cikkünk nyomán bontakozott ki a vita Egyező érdekek, éles ellentétek erdőügyben Nógrád megye területének jelentős része erdő, a dim- bes-dombos táj körülbelül egyharmadát borítja valamilyen telepített vagy természetes fásszárú növényzet. Ez némileg még az európai átlagot is meghaladja, a magyart pedig csaknem duplán múlja felül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sok erdőnk lenne! Pusztítják savas esők, tüzek, fatolvajok, elhibázott erdőgazdálkodási gyakorlat, kárpótlási törvény... A földárverések furcsasága ugyanis, hogy potom pénzért, aranykorona áron milliós értékű faállományhoz juthatnak a licitálók - akiket inkább a gyors meggazdagodás vágya vezérel, mintsem a tervszerű erdőgazdálkodás iránt érzett felelősségtudat... Nem elhanyagolható ez utóbbi veszély, hiszen a tervek szerint az erdővagyon körülbelül 40 százaléka kerül magánkézbe, közöttük értékes természetvédelmi területek is. Az elmúlt hetekben erdőügyben többen is kifejtették véleményüket lapunk hasábjain. Ezúttal „kerékasztalhoz” hívtuk a vitázó feleket. Archív felvételünk tervezett erdőirtás alkalmával készült A szécsényi Frenkl Gábor fakitermeléssel foglalkozik, az erdő a megélhetését jelenti. Dr. Fancsik János salgótarjáni nyugalmazott reumatológus főorvos, megyénk ismert környezet- és természetvédője, e témában több könyv és számos újságcikk szerzője. Varga Ferenc amatőr ornitológus, évtizedek óta vizsgálja Salgótarján környékének élővilágát, és pontos képpel rendelkezik a végbement változásokról. Frenkl Gábor: - Szigorú szabályozás szerint termeljük ki a fát, tíz évre szóló tervnek megfelelően.- Minden szabályozás kijátszható és megkerülhető __Igen, alkalmanként előfordulhat, hogy valaki nem tartja be a fakitermelésre vonatkozó előírásokat, és visszaél a kezébe adott lehetőséggel. Az ilyeneket egyszerűen fatolvajoknak nevezzük. Az erdőterületeken végzett munkát ellenőrzi az erdőfelügyelőség!- A természetvédők szerint túlzott ütemben zajlik az erdők kitermelése.-Akik a fát kivágják, csak egy erdészeti szempontok szerint megtervezett folyamat részét végzik el. Ha rajtam, mint fakitermelőn bánnit is számon akarnak kérni az olyan, mintha egy beteg állapotáért nem az orvost, hanem a kórház portását tennék felelőssé ... Varga Ferenc: - Sajnos az erdészetek nem tartják be a természetvédelmi törvényeket! Megállapodásunk volt, hogy a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén meghagyják azokat a fákat, amelyeket megjelölök, mivel az odvaikban védett madarak költenek. A Magyar Közlönyben közölték is ezen fajok eszmei értékét. Nem ritka közöttük az olyan sem, amelynek elpusztítása 50, 100 vagy 250 ezer forint büntetést von maga után. Ha az erdészet kifizetné az általa okozott kárt, akkor lehet, hogy az meghaladná a kitermelt fa értékét is! Erre persze még sosem volt példa.. . Dr. Fancsik János: - Bevezetésképpen azt szeretném hangsúlyozni, hogy Frenkl Gábor nem vállalhatja fel az erdészetek hibáit, hiszen ezekért nem ő a felelős. Az erdőnek azonban nem kizárólag gazdasági, hanem közjóléti szerepe is van. Félreértés ne essék, nem vagyok a fakivágás ellenzője, csak szeretném, ha az nem haladná meg az ésszerűség határait. Az erdő haszna ugyanis rendkívül sokoldalú, és értéke elsősorban a hosszútávú érdekekben nyilvánul meg!- Önök szerint mi jellemzi ma az erdőgazdálkodási gyakorlatot Magyarországon? F. G.: - A meglévő erdőknek csak egy kis részét, körülbelül egy százalékát célszerű évente kitermelni, ez ugyanis könnyen pótolható. Napjainkban ez így folyik, de a hatvanas években állítólag meghaladta az ideális mértéket... Dr. F. J.: - Környékünkön valóban sok az erdő, ami dicséri a telepítők munkáját. Gond viszont, hogy ezek túlnyomórészt fiatal állományok, amelyek környezet- és természetvédelmi szempontból nem olyan értékesek, mint az idősebb erdők. V. F.: - Ezekben a fiatal erdőkben legfeljebb száz év múlva váj odút a harkály ...- A fafajok aránya felborult az utóbbi évtizedekben a telepített erdők javára, a természetes állomány kárára. Erről mi a véleményük? F. G. - Ami az erdőgazdálkodás gyakorlatát illeti, nem érzem feladatomnak kifejteni a szempontjait. Annyit azonban elmondhatok, hogy ez is fafajta kérdése! Az akác például a közhiedelemmel ellentétben egy kimondottan értékes faj, hiszen könnyen felújul, viszonylag rövid idő, 30-40 év alatt lesz vágásérett, és már tíz éves korára méretes, oxigéntermelő lombkoronát fejleszt. Ezen kívül nemcsak tüzelőnek, hanem számtalan célra is alkalmas, hiszen sokszor kár is lenne értékesebb fát felhasználni. V. F. - Még mindig erőltetik a fenyőfajok telepítését, holott ezen az éghajlaton nem igazából szerencsés ezzel kísérletezni. Ráadásul ezek az erdők könnyen leégnek, és a talajt is savanyítják!- Az erdészetek és a természetvédők között olykor súlyos ellentétek feszülnek... Dr. F. J.: - A lakosság és a természetvédők véleménye időnként bizony naivnak és elfogultnak tűnik, de ez a szemlélet sem utasítható visz- sza! Az emberek faszeretete éppen a természet féltéséből adódik, és nem az erdő ellenségei, ők azok akik aggódnak érte. Durva szakmai visszautasítás helyett jobb lenne, ha az illetékesek szép szóval igyekeznének meggyőzni a természetvédőket. V. F.: - Sokszor kértem már a fakitermelőket, hogy ne vágják ki a meredek vízmosások partján lévő fákat. Sosem hallgattak rám, és most is tudnék mutatni olyan erdőrészt, ahol a kidöntött bükkfák, az értékes faanyag a vízmosás alján hever, mivel nem tudják elszállítani. Mi ez, ha nem pazarlás? F. G.: A—Jakitermek) munkát erdész vezetÍT5s~Á véj- gén erdész veszi át. Amikor az állomány között egy-egy idősebb hagyásfát találunk, sosem vágjuk ki. Sajnálatos viszont, hogy a nézetkülönbségek gyakran indulatokban nyilvánulnak meg. — Vajon mi lesz a magyar erdő sorsa? Dr. F. J.: — A kitermelt fa nemcsak tűzifának alkalmas! Ennek ellenére az értékes faanyagot többnyire rönk formájában vagy durván feldolgozva viszik külföldre, ahonnan esetleg a drága készterméket kapjuk vissza . .. Ezt jó lenne kiküszöbölni. Az erdőtelepítést az állam is támogatja, és ahol ennyi az állástalan, ott munkáskéz is bőven akadna. Ami a természetvédők és az erdészek kapcsolatát illeti, szerintem mindenki azt szeretné, ha a jövőben szép erdeink lennének. Ha pedig az érdekek azonosak, a többi csak párbeszéd és megegyezés kérdése! Amihez persze kevés az egyik fél jószándéka . . . Faragó Zoltán (Jobbról-balra) Dr. Fancsik János főorvos, Frenkl Gábor fakitermelő, Varga Ferenc ornitológus az „erdei” eszmecsere résztvevői és a szerkesztőségünket képviselő Faragó Zoltán, újságíró Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Ingatlan-nyilvántartási jogvita Olvasónk panaszolja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba évekkel ezelőtt nem megfelelő bejegyzés történt, és ő a valóságos jogi helyzetnek megfelelő helyesbítést szeretné. A helyesbítést eredménytelenül kísérelte meg. Olyan választ kapott, hogy a helyesbítésre földhivatali hatáskörben már nincs lehetőség. Kérdezi, hogy most mi a teendője? Köztudott, hogy az ingatlan-nyilvántartásban adatot feltüntetni, illetőleg oda bármilyen jogot, tényt, bejegyezni csak az úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy annak közjegyzői, illetőleg bírósági hitelesített másolata alapján lehet, de bejegyzésnek van helye a bíróság jogerős ítélete, közjegyzői végzés, vagy a hatóság jogerős határozata alapján is. Ezeket az utóbbiakat közokiratoknak nevezzük. Ezen okiratok, vagy határozatok mellékleteit képezhetik igen gyakran különböző vázrajzok is, ar, i or például a teleknek csak egy részét ajándékozzák, cserélik, vagy adják el. Ha a bejegyzés már megtörtént, és az erre vonatkozó határozatban megjelölt fellebb ési határidő is eltelt, egyedül, Ehetőség a perindítás, mert a bejegyzés törlését, és az eredet állapot visszaállítását keres, tel lehet, és kell kérni a bírósá ól. Törlési pert felperesként az a személy indíthat, aki vissza akar kerülni az ingatlan-nyilvántartásba, vagyis előzőleg ott már bejegyzett jogosult volt. A felperes köteles bizonyítani, hogy olyan okirat alapján került ki a nyilvántartásból, melynek érvénytelenségét a földhivatal a bejegyzéskor nem észlelhette. Az érvénytelen bejegyzéssel jogot szerzett közvetlen jogszerző ellen a keresetet addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megtámadható! A további jóhiszemű jogszerző ellen a kereset- indítás határideje aszerint alakul, hogy az „érvénytelen” bejegyzésről szóló határozatot kézbesítették-e a sérelmet szenvedett fél - a pert indító felperes - részére. Ha kézbesítették, abban az esetben, az abban megjelölt időn belül kell a törlési keresetet megindítani, ha nem kézbesítették, akkor a bejegyzéstől számított három éven belül van lehetőség a per megindítására. Ezen határidők eltelte után - a kialakult joggyakorlat szerint - már csak tulajdonjog megállapítása iránti kereset indítható. A fentiekben leírtakon túl keresettel lehet kérni a bejegyzés törlését akkor is, ha a bejegyzett jog elévült, megszűnt, vagy a nyilvántartott tény megváltozott. Miután a panaszosunk esetében a pontos tényállást nem ismerem, ha a földhivatalnál folyamatba tett helyesbítési eljárás nem vezetett eredményre, a kiigazítást is a bíróságtól lehet kérni! Dr. Verebélyi Gyula
